IN MEMORIAM STRIBIK FERENC

Mostohagyerek a magyartanításban?

A nyelvtanóráról

A Magyartanárok Egyesületének konferenciája
2014. november 29-én, szombaton 10-től 15 óráig
helyszín: MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, VI. ker., Benczúr utca 33.

Előadások 10.00-tól
Pléh Csaba: A másik ember a nyelvtanban
Kálmán László: Nyelvtan és nyelvi nevelés
Jánk István: Miért diszkriminálhatunk nyelvi alapon? Miért, diszkriminálhatunk nyelvi alapon?

− szünet 12 – 12.30 −

Szemináriumok párhuzamosan I.
12.30−13.30
Aczél Petra: Szóval győzni: a retorika tanításáról
Prievara Tibor: IKT és 21. századi pedagógia a magyarórán
Weltner Mariann: Szövegértelmezés, szövegre kérdezés – középiskolás fokon?

Szemináriumok párhuzamosan II.
14.00−15.00
Blaskó Ágnes: Innen szürke, onnan ezüst – avagy technikák az elemzésben vizsgált szempontok elkülönítésére és rendszerezésére
J. Tóth Judit: A magyar nyelvtan és az angolóra
Molnár Cecília Sarolta: „Ez úgy higgyétek el, ahogy mondom” – Hogyan fejleszthető az érvelési képesség?

MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE
1088 Budapest, Múzeum utca 7.
e-mail: magyartanarok@gmail.com

„ …az egy grammatika is bőven elég,
hogy kínzókamrává változtassa az életet.”
(Erasmus: A Balgaság Dicsérete)

Minden érdeklődőt szeretettel
és ingyen vár
a Magyartanárok Egyesülete.
A konferencián lehetőség van az
Egyesülethez való csatlakozásra.

Mostohagyerek a magyartanításban – 2014. november 29., MTA Nyelvtudományi Intézet

A konferencia első előadását Pléh Csaba pszichológus és nyelvész, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára tartotta A másik ember a nyelvtanban címmel. Előadásában arról beszélt, hogy az iskolában mindmáig kizárólagosan tanított hagyományos nyelvtan, akárcsak a modern chomskyánus nyelvészet, a nyelv belső szabályszerűségeire fókuszál, így nem tartja fontosnak, illetve feladatának a nyelvhasználat bizonyos jellegzetességeinek a leírását. Pléh Csaba izgalmas példákkal szemléltette azt, hogy a nyelvhasználatnak milyen társas összetevői vannak, hogyan működtetjük beszéd közben az úgynevezett tudatelméletet (theory of mind), amelynek segítségével a beszélgetőpartnerünknek mentális állapotokat, érzéseket, szándékokat, vágyakat stb. tulajdonítunk. Ezek teszik ugyanis lehetővé azt, hogy a hiányos vagy rosszul formált nyelvi információk alapján is „gondolatolvasást” tudunk végezni. Pléh Csaba szerint az anyanyelvi nevelésnek új keretet adhatna a nyelv társas szemlélete: ha észrevennénk a másik embert a nyelvtanban, a nyelvtantanítás problémái közül jó néhány megoldódhatna.

Kálmán László előadásában arról beszélt, hogy kutya nehéz dolog úgy nyelvtant tanítani, hogy állandóan a helyesírás-tanítást kell szem előtt tartani. Szerinte ugyanis az általános iskolai nyelvtani tananyag szervezését az határozza meg, hogy mit kell tudni ahhoz, hogy értsük a helyesírási szabályokat. Ebből adódik a nyelvtannak és a helyesírásnak az iskolai nyelvtanra jellemző, teljesen félrevezető összemosása. Kálmán az egymásnak mellérendelt, egynemű jelzők jelenségével mutatta be, milyen összetett fogalmi tudás kell ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a helyesírási szabályokat.

Jánk István Miért diszkriminálhatunk nyelvi alapon? Miért, diszkriminálhatunk nyelvi alapon? címmel tartott előadást. Azt emelte ki, hogy a tanári előfeltevések (előítéletek), a nyelvi ideológiák, a „gettóérv”-hez, illetve a sztenderdhez mint előírt normához való ragaszkodás hogyan vezet nyelvi alapú diszkriminációhoz az iskolában. Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy a diszkrimináció sokszor öntudatlan, tehát egyáltalán nem szándékos a pedagógusok részéről, éppen ezért nagyon alattomosan hatja át az egész magyartanítást. Hogy mennyire így van ez, arra szerzőnk az új, úgynevezett kísérleti tankönyvekből hozott példákat.

Az ebédszünet után a résztvevők kétszer három műhelyszeminárium közül választhattak. Ezek kisebb csoportokban zajló, főként gyakorlati ötletekkel szolgáló megbeszélések voltak. Első körben Aczél Petra a retorika tanításáról, Prievara Tibor az IKT-eszközök magyarórai használatáról, Weltner Mariann pedig a szövegértésről tartott bemutatót. Utána pedig Blaskó Ágnes a szövegalkotást megelőző lépésekről, J. Tóth Judit a a nyelvtan- és az angolóra kapcsolatáról, Molnár Cecília Sarolta pedig az érveléstechnika tanításáról tartott foglalkozást.

Molnár Cecília Sarolta teljes beszámolója a nyest.hu oldalán olvasható.
Az egyesület facebook oldalán pedig képeket is találnak a konferenciáról.
Reklámok

A nyelvtan tanítása – 2014 ősz” bejegyzéshez egy hozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.