Kortárs magyar irodalom – otthon és az iskolában

KONFERENCIA MAGYARTANÁROKNAK ÉS ÉRDEKLŐDŐKNEK

  1. április 12-én, szombaton

10-től 11.30-ig

  • Margócsy István: Új jelenségek a legújabb magyar irodalomban
  • Vaderna Gábor: A mecenatúrától a tömegkultúráig. Az irodalom funkcióváltozásai
  • Csobánka Zsuzsa: Kortárs irodalom a határon túl

12-tól 13-ig

  • Vári György: Mítosz és megszólítás Borbély Szilárd és Schein Gábor műveiben
  • Pethőné Nagy Csilla: Belépni egy szövegtérbe – kortárs irodalom és kreatív írás
  • Károlyi Dóra: Magyar irodalom külföldön

13.45-től 15.15-ig párhuzamos műelemző módszertani szemináriumok

  • Hudáky Rita: „Nem kell a belemagyarázás!” – A jelentés egyértelműsége és gazdagsága egy Rakovszky Zsuzsa-vers példáján
  • Schiller Mariann: A részlettanítás diszkrét bája
  • Szakács Emília: A regényolvasás előszobájában, avagy részletektől az egész felé – Barnás Ferenc: Másik halál

TOVÁBBRA IS SZERETETTEL ÉS INGYEN VÁRJUK KOLLÉGÁINKAT ÉS MINDEN ÉRDEKLŐDŐT

(a Kossuth Klub címe: 1088 Múzeum utca 7., a Kálvin térnél)

A rendezvényt az Aegon Biztosító támogatja.

 

Összefoglaló a konferenciáról

Tavaszi konferenciánkon – évek óta megszokott módon – a kortárs irodalommal és annak tanításával foglalkoztunk. Margócsy István Új jelenségek a legújabb magyar irodalomban címmel tartott előadást, és elsősorban az újra divatba jött történeti regényről beszélt. Előrebocsátotta, hogy a kortárs irodalom tendenciáinak kutatása, a kortárs művek általános jegyeinek, áramlatainak megállapítása „igen esendő feladat”. Míg az egyes művek megítélése, megkritizálása viszonylag könnyű, addig érvényes általánosítások megtétele szinte lehetetlen. A történelmi regény előtérbe kerülése az utóbbi 10-15 évben Margócsy szerint reakció a neoavantgárd történelemellenességére, amely egészen az 1980-as évekig jellemző volt. Még korábban, 1960-as évek végéig a történelmi regények a történelmi igazságot próbálták megírni – szemben a hivatalos történetírás torzításaival. A régmúltba ágyazva, parabolaszerűen beszéltek ezek a szövegek az aktuális kérdésekről. Fontos, hogy ekkor még megvolt a „történeti igazság” abszolút fogalma, és annak hite, hogy ez az igazság elbeszélhető. A fordulat éppen ezen a ponton következett be: a történelem „hiteles” elbeszélhetősége megkérdőjeleződött, az elbeszélések elkezdtek arról szólni, hogy hogyan, hányféleképpen mesélhető el egy történet a narrátori önkénynek megfelelően. Az irodalomban lejátszódó fordulattal párhuzamosan a történettudományban is végbement ez a posztmodern átalakulás. Ha tehát nincs olyan kitüntetett elbeszélő, aki szavatolhatna a történet hitelességéért, akkor nem is egy történet van, hanem sok párhozamos történet, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy egy egységes egészt adnak ki. Erről a fordulatról árulkodnak a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedének magyar történelmi regényei.

Vaderna Gábor irodalomtörténész A mecenatúrától a tömegkultúráig. Az irodalom funkcióváltozásai címmel azt a folyamatot mutatta be, hogy hogyan alakult ki az irodalomtanítás elzárkózása a kortárs és a populáris irodalomtól. Vaderna szerint az irodalomtanítás éppen akkor intézményesült a szintén ekkor intézményesülő közoktatásban, amikor a nemzeti magaskultúrának a populáris kultúra felé való nyitottsága megszűnt. Gyulai Pál Petőfi „győzedelmes népiességével” az irodalom lefelé való nyitását befejezettnek nyilvánította.

Csobánka Zsuzsa Kortárs irodalom a határon túl címmel tartott előadást. Az előadó kutatási területe éppen a kortárs irodalom tanítása; ehhez kapcsolódó Csobi Sound elnevezésű kortárs irodalmi projektjéről tudhattak meg részleteket a résztvevők.

A kora délutáni szekció első előadója Pethőné Nagy Csilla volt, aki Belépni egy szövegtérbe – kortárs irodalom és kreatív írás címmel tartott kiváló bemutatót arról, hogy a kreatív írás különböző formái hogyan segíthetik a kortárs irodalom feldolgozását.

Károlyi Dóra, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda munkatársa arról tartott igen érdekes előadást, hogy hogyan kerülnek a magyar szerzők művei a külföldi könyvpiacokra.

Az utolsó plenáris előadást Vári György tartotta Mítosz és megszólítás Borbély Szilárd és Schein Gábor műveiben címmel. Borbély Szilárd Míg alszik szívünk Jézuskája című betlehemes misztériumjátékát és Schein Gábor Irijám és Jonibe című verses meséjét ajánlotta a magyartanárok figyelmébe, mondván, hogy nem kizárt, hogy azok az iskolába is bevihetőek. Lenyűgözően sokrétű előadásában a kortárs szövegek kapcsolatát tárta föl Vörösmarty Csongor és Tündéjével, illetve a keresztény és a zsidó tradícióba ágyazottságukat mutatta be.

Délután a közönség három műhelyszeminárium közül választhatott. Hudáky Rita „Nem kell a belemagyarázás!” – A jelentés egyértelműsége és gazdagsága egy Rakovszky Zsuzsa-vers példáján címmel, Schiller Mariann A részlettanítás diszkrét bája címmel és Szakács Emília A regényolvasás előszobájában, avagy részletektől az egész felé – Barnás Ferenc: Másik halál címmel tartott foglalkozást.

A teljes beszámoló a nyest.hu portálon olvasható.
Az egyesület facebook oldalán képek láthatók a konferenciáról.

Reklámok

Kortárs irodalom – 2014 tavasz” bejegyzéshez egy hozzászólás

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.