HÍRHARANG – 2014/2015

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE HÍRLEVELE

  1. évfolyam 2015. május

Beszámoló a 2014-es év tevékenységéről

Kiadja: a ME Választmánya. Szerkeszti: Tamás Ferenc

KRÓNIKA

  • Kortárs magyar irodalom – otthon és az iskolában – 2014. április 12., Kossuth Klub
Csobánka, Margócsy, Vaderna
Csobánka Zsuzsa, Margócsy István, Vaderna Gábor – a tavaszi konferencia előadói

Tavaszi konferenciánkon – évek óta megszokott módon – a kortárs irodalommal és annak tanításával foglalkoztunk. Margócsy István Új jelenségek a legújabb magyar irodalomban címmel tartott előadást, és elsősorban az újra divatba jött történeti regényről beszélt. Előrebocsátotta, hogy a kortárs irodalom tendenciáinak kutatása, a kortárs művek általános jegyeinek, áramlatainak megállapítása „igen esendő feladat”. Míg az egyes művek megítélése, megkritizálása viszonylag könnyű, addig érvényes általánosítások megtétele szinte lehetetlen. A történelmi regény előtérbe kerülése az utóbbi 10-15 évben Margócsy szerint reakció a neoavantgárd történelemellenességére, amely egészen az 1980-as évekig jellemző volt. Még korábban, 1960-as évek végéig a történelmi regények a történelmi igazságot próbálták megírni – szemben a hivatalos történetírás torzításaival. A régmúltba ágyazva, parabolaszerűen beszéltek ezek a szövegek az aktuális kérdésekről. Fontos, hogy ekkor még megvolt a „történeti igazság” abszolút fogalma, és annak hite, hogy ez az igazság elbeszélhető. A fordulat éppen ezen a ponton következett be: a történelem „hiteles” elbeszélhetősége megkérdőjeleződött, az elbeszélések elkezdtek arról szólni, hogy hogyan, hányféleképpen mesélhető el egy történet a narrátori önkénynek megfelelően. Az irodalomban lejátszódó fordulattal párhuzamosan a történettudományban is végbement ez a posztmodern átalakulás. Ha tehát nincs olyan kitüntetett elbeszélő, aki szavatolhatna a történet hitelességéért, akkor nem is egy történet van, hanem sok párhozamos történet, amelyek egyáltalán nem biztos, hogy egy egységes egészt adnak ki. Erről a fordulatról árulkodnak a 20. század utolsó és a 21. század első évtizedének magyar történelmi regényei.

Vaderna Gábor irodalomtörténész A mecenatúrától a tömegkultúráig. Az irodalom funkcióváltozásai címmel azt a folyamatot mutatta be, hogy hogyan alakult ki az irodalomtanítás elzárkózása a kortárs és a populáris irodalomtól. Vaderna szerint az irodalomtanítás éppen akkor intézményesült a szintén ekkor intézményesülő közoktatásban, amikor a nemzeti magaskultúrának a populáris kultúra felé való nyitottsága megszűnt. Gyulai Pál Petőfi „győzedelmes népiességével” az irodalom lefelé való nyitását befejezettnek nyilvánította.

Csobánka Zsuzsa Kortárs irodalom a határon túl címmel tartott előadást. Az előadó kutatási területe éppen a kortárs irodalom tanítása; ehhez kapcsolódó Csobi Sound elnevezésű kortárs irodalmi projektjéről tudhattak meg részleteket a résztvevők.

A kora délutáni szekció első előadója Pethőné Nagy Csilla volt, aki Belépni egy szövegtérbe – kortárs irodalom és kreatív írás címmel tartott kiváló bemutatót arról, hogy a kreatív írás különböző formái hogyan segíthetik a kortárs irodalom feldolgozását.

Károlyi Dóra, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda munkatársa arról tartott igen érdekes előadást, hogy hogyan kerülnek a magyar szerzők művei a külföldi könyvpiacokra.

Az utolsó plenáris előadást Vári György tartotta Mítosz és megszólítás Borbély Szilárd és Schein Gábor műveiben címmel. Borbély Szilárd Míg alszik szívünk Jézuskája című betlehemes misztériumjátékát és Schein Gábor Irijám és Jonibe című verses meséjét ajánlotta a magyartanárok figyelmébe, mondván, hogy nem kizárt, hogy azok az iskolába is bevihetőek. Lenyűgözően sokrétű előadásában a kortárs szövegek kapcsolatát tárta föl Vörösmarty Csongor és Tündéjével, illetve a keresztény és a zsidó tradícióba ágyazottságukat mutatta be.

Délután a közönség három műhelyszeminárium közül választhatott. Hudáky Rita „Nem kell a belemagyarázás!” – A jelentés egyértelműsége és gazdagsága egy Rakovszky Zsuzsa-vers példáján címmel, Schiller Mariann A részlettanítás diszkrét bája címmel és Szakács Emília A regényolvasás előszobájában, avagy részletektől az egész felé – Barnás Ferenc: Másik halál címmel tartott foglalkozást.

Teljes beszámoló a nyest.hu portálon.

Képek a konferenciáról itt.

 

  • Mostohagyerek a magyartanításban – 2014. november 29., MTA Nyelvtudományi Intézet

A konferencia első előadását Pléh Csaba pszichológus és nyelvész, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára tartotta A másik ember a nyelvtanban címmel. Előadásában arról beszélt, hogy az iskolában mindmáig kizárólagosan tanított hagyományos nyelvtan, akárcsak a modern chomskyánus nyelvészet, a nyelv belső szabályszerűségeire fókuszál, így nem tartja fontosnak, illetve feladatának a nyelvhasználat bizonyos jellegzetességeinek a leírását. Pléh Csaba izgalmas példákkal szemléltette azt, hogy a nyelvhasználatnak milyen társas összetevői vannak, hogyan működtetjük beszéd közben az úgynevezett tudatelméletet (theory of mind), amelynek segítségével a beszélgetőpartnerünknek mentális állapotokat, érzéseket, szándékokat, vágyakat stb. tulajdonítunk. Ezek teszik ugyanis lehetővé azt, hogy a hiányos vagy rosszul formált nyelvi információk alapján is „gondolatolvasást” tudunk végezni. Pléh Csaba szerint az anyanyelvi nevelésnek új keretet adhatna a nyelv társas szemlélete: ha észrevennénk a másik embert a nyelvtanban, a nyelvtantanítás problémái közül jó néhány megoldódhatna.

Kálmán László előadásában arról beszélt, hogy kutya nehéz dolog úgy nyelvtant tanítani, hogy állandóan a helyesírás-tanítást kell szem előtt tartani. Szerinte ugyanis az általános iskolai nyelvtani tananyag szervezését az határozza meg, hogy mit kell tudni ahhoz, hogy értsük a helyesírási szabályokat. Ebből adódik a nyelvtannak és a helyesírásnak az iskolai nyelvtanra jellemző, teljesen félrevezető összemosása. Kálmán az egymásnak mellérendelt, egynemű jelzők jelenségével mutatta be, milyen összetett fogalmi tudás kell ahhoz, hogy értelmezni tudjuk a helyesírási szabályokat.

Jánk István Miért diszkriminálhatunk nyelvi alapon? Miért, diszkriminálhatunk nyelvi alapon? címmel tartott előadást. Azt emelte ki, hogy a tanári előfeltevések (előítéletek), a nyelvi ideológiák, a „gettóérv”-hez, illetve a sztenderdhez mint előírt normához való ragaszkodás hogyan vezet nyelvi alapú diszkriminációhoz az iskolában. Az előadó azt is hangsúlyozta, hogy a diszkrimináció sokszor öntudatlan, tehát egyáltalán nem szándékos a pedagógusok részéről, éppen ezért nagyon alattomosan hatja át az egész magyartanítást. Hogy mennyire így van ez, arra szerzőnk az új, úgynevezett kísérleti tankönyvekből hozott példákat.

Az ebédszünet után a résztvevők kétszer három műhelyszeminárium közül választhattak. Ezek kisebb csoportokban zajló, főként gyakorlati ötletekkel szolgáló megbeszélések voltak. Első körben Aczél Petra a retorika tanításáról, Prievara Tibor az IKT-eszközök magyarórai használatáról, Weltner Mariann pedig a szövegértésről tartott bemutatót. Utána pedig Blaskó Ágnes a szövegalkotást megelőző lépésekről, J. Tóth Judit a a nyelvtan- és az angolóra kapcsolatáról, Molnár Cecília Sarolta pedig az érveléstechnika tanításáról tartott foglalkozást.

Molnár Cecília Sarolta teljes beszámolója a nyest.hu oldalon.

Képek a konferenciáról.

 

Az 1%-os felajánlás 110 784 Ft volt; ezt a 2014-es őszi – nyelvészeti – konferenciára költöttük.

 

  • Nyári módszertani tábor, Gyula, 2014. július 8-12.

Hogyan kezdjünk hozzá? című nyári módszertani táborunk – rendhagyó módon – a gyulai Shakespeare Fesztiválhoz kapcsolódott. A szokásos műhelymunka során Shakespeare Lear király és Macbeth című darabjait elemeztük, továbbá meghívott vendégünk, Nádasdy Ádám verseit. Nádasdy egy egész délutánon át tartott órákat a táborozóknak – mint műfordító, mint nyelvész és mint költő is megmutatkozott. A fesztivál két előadását is megtekintettük (Sok hűhó semmiért, Globe Színház, London; Macbeth, szentpétervári Balti Ház Fesztivál Színház, rendező: Luk Perceval); a betegség miatt elmaradt székesfehérvári Lear király helyett Peter Brook Lear-filmjét néztük meg. Részt vettünk a fesztivál keretében rendezett Shakespeare-konferencián is, melyen többek között előadott Stanley Wells professzor, a Shakespeare-kutatás elismert szaktekintélye, Maria Shevtsova, a londoni egyetem tanára, továbbá Gellért Marcell, Pikli Natália és Schiller Mariann is. A viharos időjárással dacolva alaposan bejártuk a várost is.

 

Írások a Shakespeare-konferenciáról és a Shakespeare Fesztivál előadásairól: itt és itt.

Képek a nyári táborról: itt és itt és itt.

 

GYÁSZ

STRIBIK FERENC (1965-2014)

 

Stribik Ferenc, a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium tanára éveken át tagja volt az Egyesület választmányának, és rendszeres előadója volt továbbképzéseinknek, konferenciáinknak. 2014. októberében, 49 évesen halt meg.

Feri minden értelemben jó ember volt. Nem volt soha rossz szándék benne, de még csak megbúvó hátsó gondolat sem. Nem volt számítgató, nem volt önző, nem volt érdekember. Nem beszélt soha üresen, laposan vagy hazugul. Okos volt, végtelenül művelt és végtelenül szerény. Jó volt együtt lenni vele. Tudott figyelni másokra, tudott hallgatni, együttérezni. Okos volt az emberi kapcsolatokban is, érzékeny és árnyalt. És minden pillanatában emberi, esendő, kételkedő. Értékrendjében, erkölcsiségében, a fontos dolgok iránti elkötelezettségében biztos, mégis mindig kételkedő. Tudta tisztelni a másik embert, annak minden gyengéjével együtt, de tudott haragudni is, ha nem egyszerűen emberi esendőséggel, de gonoszsággal, rosszindulattal vagy korlátoltsággal találkozott.

Tapintat és szenvedély – talán ebben a két szóban tudnám legpontosabban összefoglalni Feri magatartást. Tapintata abból a meggyőződésből fakadt, hogy a másik ember is egy teljes világ, akibe belelátni és akit megítélni olyan nagyon nehéz. A maga integritását őrizte és védelmezte, de ugyanezt az integritást, teljességet, emberi autonómiát feltételezte másokról is. A tapintat bölcsességet is jelent, megértést, együttérzést, és a másik ember komoly tiszteletét.

Fenyő D. György

A teljes szöveg itt olvasható.

 

DOKUMENTUM

Levélváltás Czunyiné dr. Bertalan Judittal, a köznevelésért felelős államtitkárral

Tisztelt Államtitkár Asszony!

Ön 2014. szeptember 4-i nyilatkozatában öncélú és politikai célokat szolgáló hecckampánynak nevezte a tankönyvek bírálatát. Megjegyzéseink tartalmi részére nem reagált, a kifogásolt részeket csak kiragadott példáknak tekintette.

A Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete továbbra is az érdemi szakmai megbeszélést tartja fontosnak. A helyzet tisztázása érdekében – hecc és kampány nélküli – szakmai párbeszédet javasolunk Önnek. Jogosak-e bírálataink? Amennyiben igen, mi a teendő? A Magyartanárok Egyesülete és a Történelemtanárok Egylete az Önök által ajánlott bármely formában, csatornán, akár nyilvánosan is vállalja a párbeszédet.

Bízunk benne, hogy megkeresésünket elfogadja, várjuk javaslatát egy mielőbbi időpontra és a választott formára vonatkozóan.

Budapest, 2014. szeptember 5.

Arató László Miklósi László
elnök elnök
Magyartanárok Egyesülete Történelemtanárok Egylete

 

*

 

Miután mintegy száz napig nem válaszolt az államtitkár a két oktatási civilszervezet közös levelére, az oktatási biztoshoz fordultunk, járjon közben a válasz érdekében. A 123. napon érkezett meg az államtitkár válasza. A válaszlevél meg sem említi a találkozás, egyeztetés lehetőségét, a szervezetek javaslatára nem reagált, hanem ismét saját álláspontját fejtette ki.

 

Czunyiné dr. Bertalan Judit államtitkár válaszlevele itt olvasható.

 

HÍREK

  • A 2014-es évben is folytatódott a Magyartanárok Egyesülete és a Kossuth Klub együttműködése keretében Tamás Ferencnek, az Egyesület alelnökének Irodalmi alkotások párbeszéde című, nagy sikerű előadássorozata. Az előadásokon az idei évtől képzőművészeti alkotások és zeneművek is bőségesen szerepeltek, valamint irodalmi „Ki nyer ma?” játék is szórakoztatta a hálás közönséget. Egy-egy előadáson 35-40 hallgató vett részt. Az esemény facebook oldala itt nézhető meg.
  • Arató László, az Egyesület elnöke a Nemzedékek Tudása Kiadóval közösen 16 érettségi videót készített és tett közzé. A nagyszabású sorozatban szó esik Balassiról, Kölcseyről, Vörösmartyról, Petőfiről, Arany Jánosról, Berzsenyiről, Csokonairól, Adyról, József Attiláról, Babitsról, Kosztolányiról, továbbá az Antigonéról, a Bánk bánról, az Iskola a határon-ról, a Hamletről és a Tartuffe-ről. A sorozat megtekinthető a youtube-on.
  • Folytatódott együttműködésünk az Aegon Magyarország Zrt.-vel. Mi készítettük el a 2014-es Aegon-díjas regény, a Boldog észak és két további könyv tancsomagját. Részt vettünk továbbá a Magamra ismerek című esszépályázat szervezésében és a pályamunkák elbírálásában. A tancsomagokat, óravázlatokat ezentúl a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal való együttműködésben, munkamegosztásban készítjük.
  • Tavaszi, kortárs irodalomról szól konferenciánkat is támogatta az AEGON, a szemináriumok mindegyike Aegon-díjas szerzőkről szólt. Ezúton is köszönjük.
  • május 17-én tartott közgyűlésünkön meghallgattuk és megvitattuk Schiller Mariann beszámolóját egy, a magyar nyelv és irodalom érettségi írásbeli vizsgáról szóló kutatásról.
  • Hudáky Rita – részben egyesületünk égisze alatt – számos mai színházi előadáshoz készített tanári segédletet. A projektbe mások is bekapcsolódtak, így idén már az Örkény Színház, a Latinovits Zoltán Színház, az Átrium, a Szkéné és a Budapest Bábszínház honlapján is találnak a kollégák segédanyagokat.

 

  • Az Egyesület Facebook-oldala olvasóinak száma dinamikusan növekszik; 2014 végére elérte a 6500-at.

 

A korábbi hírharangok itt olvashatók.
Advertisements