Hogyan kezdjünk hozzá? – Kaposvári módszertani tábor, 2015

Idei 40 órás módszertani táborunkat a gyönyörű platánsorok városa, Kaposvár fogadta be. A résztvevő magyartanárok három csoportban foglalkoztak az irodalom- és nyelvtantanítás tartalmi és módszertani kérdéseivel.

kaposvári fasor

A táborban minden évben egy klasszikus és egy kortárs szerző művei állnak a középpontban. Idén Csokonai Vitéz Mihály volt a klasszikus szerzőnk, a megközelítés egyik különlegességét ezúttal a József Attila-versekkel történő párhuzamok megtalálása, kiemelése adta. A Fazekas Mihálytól, Berzsenyitől, Kisfaludy Sándortól és Bajza Józseftől kiemelt részletek közé rejtett Csokonai-idézetek felismerésére stílusjegyek alapján tettünk kísérletet. A beszédhelyzet, az attitűd, a mondatfajták, az önszemlélet, a világkép elemzése után a Csokonai-vizsgálódásokat Fazekas Mihály Csokonai Vitéz Mihály halálára írt versének olvasása zárta. A Csokonai-felelős csoportvezető Tamás Ferenc volt.

Idei kortárs szerzőnk, Térey János a tábor hagyományainak megfelelően személyesen is meglátogatott minket. Az eddig megjelent kötetek egy-egy versében vizsgáltuk a tér és emlékezés, pusztulás és mentális rekonstrukció viszonyát. A Nibelung-lakópark filmes feldolgozását (Krétakör produkció, rendezte Mundruczó Kornél) már a szerző jelenlétében beszéltük meg, az Asztalizene című dráma elemzése után pedig a Paulus című verses regény és az Anyegin párhuzamai tartották izgalomban a szemináriumok résztvevőit. A szerzővel folytatott esti beszélgetésen szóba került többek között a névválasztás, a szülőváros jelentősége, a Paulus három pálforduló Pálja és az izgalmas műfaj- és formaválasztások háttere… A Térey-szövegek titkait Arató László segítségével kutattuk. (Az Aegon-díjas Asztalizene feldolgozásához kidolgozott segédlet található a Kortárs tananyagokban!)

Térey

A módszertani szemináriumok egyik alapötletét az adta, hogy ezúttal éppen Rippl-Rónai József városában próbáltuk megújítani-felfrissíteni a tanítási módszereinket. A vizuális eszközökre építő módszertani ötleteket képelemzések követték, majd a leghagyományosabb frontális tanítási eszköz, a tanári magyarázat jó és hatékony alkalmazásáról folytattunk gondolatébresztő vitát Fenyő D. György vezetésével.

Horváth Bea idei médiafoglalkozása ugyancsak a vizualitásra helyezte a hangsúlyt. Többek között Bánky Vilma némafilmsztár, Munkácsi Márton fotóművész és Alison Jackson kortárs médiaművész fotóit elemezve gondolkozhattunk el a modern populáris médiában megjelenő portrék és életképek manipulált testképeiről, a sztereotípiák képzéséről és lebontásáról, valamint mindig újratermelődő kódjairól.

Ezúttal a magyartanítás „mostohagyermekének”, a nyelvtan tanításának   is teljes, különálló blokkot szenteltünk. A továbbképzés résztvevői Schiller Mariann ösztönzésére a saját tanári gyakorlatuk alapján gondolhatták végig a legnegatívabb és legfelszabadítóbb élményeiket a területtel kapcsolatban, majd órára is bevihető feladatokat megoldva próbálhatták ki, hogyan lehet a meglévő – implicit – anyanyelvi tudást élményszerű módon explicit tudássá változtatni.

Fliegauf Bence Csak a szél című filmjét megrendülés és hosszúra nyúló esti megbeszélés követte.

A Rippl-Rónai József Emlékmúzeumban különösen szakszerű, informatív és élvezetes művészettörténészi vezetésben volt részünk, és a Vaszary-villát sem hagytuk ki a programból.

A táborvezetés, -szervezés gondját Székely Zsuzsa, Horváth Bea és Beöthy Zsófia vállalta magára.

ME tábori csoportkép, 2015 Kaposvár

A tábor képei az egyesület facebook oldalán: 1. sorozat / 2. sorozat / 3. sorozat / 4. sorozat

Advertisements