Miért éppen Kleist? – Egy német szerző a múzeumban és a magyarórán

Még egy hónapig, 2016. október 15-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) időszaki Kleist-kiállítása.

A PIM és a frankfurti (Oder) Kleist-Museum együttműködésének köszönhetően május 24-én nyitotta meg kapuit a kiállítás. A tárlat címe – Miért éppen Kleist? – a német romantika különös sorsú alkotójának magyarországi kultuszára hívja fel a figyelmet. Az 1970-es években indult és napjainkig tartó érdeklődésnek köszönhetően az ezredfordulóra a német szerző összes műve megjelent magyarul, és Kleist legismertebb elbeszélésének hőse, Kohlhaas Mihály a kortárs magyar irodalom egyik legtöbbször megidézett alakjává vált.

Képtalálat a következőre: „pim miért éppen kleist”

  • A katalógus 

Az idei Kleist-tárlathoz készült pompás katalógus a kiállításon látható tárgyak, kéziratok, kötetek és magyar színházi plakátok mellett szemelvényeket is közöl Hajnóczy Péter (A fűtő), Tasnádi István (Közellenség), Márton László (Jacob Wunschwitz igaz története) és Eörsi István (Halálom reggelén) Kleistet idéző műveiből.

A Török Dalma szerkesztésében idén megjelent füzet az említett művek mellett Darvasi László Kleist-átiratára is felhívja a figyelmet: a Livius Prokub bal füle című elbeszélés a Jelenkor 2014/7-8. számában jelent meg, és a Kohlhaas-történetek ismeretében bátran ajánlható tanórai feldolgozásra.

  • Kohlhaas-történetek a tanításban

A Magyartanárok Egyesülete 2002-ben, az Újrafelfedezés és közvetítés című továbbképzés keretében foglalkozott a magyar irodalom Kohlhaas-történeteivel, ekkor Arató László beszélt Hajnóczy és Tasnádi, valamint Sütő András (Egy lócsiszár virágvasárnapja) Kleist-parafrázisairól.

Az Irodalomtanítás a harmadik évezredben (Krónika Nova Kiadó, 2006) című kötetben Fenyő D. György közölt tanulmányt Egy fabula – öt szüzsé címmel, melyben Kleist, Sütő, Hajnóczy és Tasnádi műve mellett E. L. Doctorow Ragtime című regényét, valamint Milos Forman utóbbival azonos című filmjét is elemezte: „A fenti művek demonstrálják – írja az összegzésben (i. m. 244.) –, hogyan válik egy téma az európai és benne a magyar irodalom toposzává; hogyan lesz egyre több jelentést magába foglaló, fontos vándortörténetté egy regény fabulája. Ezzel megmutatható, milyen jelentős különbség van fabula és szüzsé, téma és tartalom között. Megtanítható a jelenkori irodalomtudomány egyik fő állítása, miszerint szöveg szöveget hív elő, szöveg szövegre reflektál.”

  • Foglalkozás diákoknak

Az október közepéig látogatható kiállításhoz tárlatvezetés is igénybe vehető, a másfél órányi foglalkozást a PIM munkatársai elsősorban a végzős évfolyam diákjai, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók számára ajánlják.

Zeman Csaba

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s