Szilágyi Zsófia Móricz műveinek tanításáról

Az Eső Irodalmi Lap 2016/3-as száma az irodalomtanítással foglalkozik. A szám egyik legérdekesebb – interneten is elérhető – publikációja Szilágyi Zsófia cikke.

“Különféle középiskolákban tanító kollégákat kerestem meg egy rövid kérdéssorral Móricz kapcsán, a válaszokat olvasva pedig az volt az első, amit megértettem: ha nekem Móricz taníthatósága „a” probléma, nekik csak egy a sok közül.” – írja a kutató, aki a helyzetfelmérés után néhány ötletet is megfontolásra ajánl a magyartanároknak.

Forrás: www.rev.hu
Móricz Zsigmond és Rózsahegyi Kálmán / Forrás: mult-kor.hu

Részlet Szilágyi Zsófia írásából:

“/…/ megkíséreltem megérteni, hogyan is működik a tanárok munkáját meghatározó szabályozás – és, bár pontosan tudjuk, mennyire szűkül a tanárok mozgástere épp napjainkban, meglepve tapasztaltam, hogy a kötöttség kisebb, mint gondoltam. Hiszen ezt olvashatjuk, például, a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára kötelező egyik kerettantervben (kettő van), az Ismeretek/fejlesztési követelmények címszó alatt:
„Novelláinak világa (legalább két mű elemzése, pl. Tragédia, Szegény emberek, Barbárok).
Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, Rokonok, Sárarany, Az Isten háta mögött) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek, írói előadásmód; problematika (pl. vívódó hősök, dzsentriábrázolás).”
Érdemes figyelni rá: a például szócska mindenütt ott van, vagyis senki sem tiltja meg tantervi szinten, hogy az Úri muri helyett mondjuk a Kivilágos kivirradtig-ot tanítsuk dzsentriregényként. Persze, ettől még a pedagógiai program, illetve, elsősorban és mindenekfölött, a tankönyv megkötheti a tanár kezét: mintha sok tehetetlenségi erő adódna össze, hogy aztán minden maradjon úgy Móricz körül, ahogyan már évtizedek óta van.
De mi is lenne akkor a megoldás? Szobrokat megeleveníteni, sok-sok éve porosodó, nehéz tárgyakat arrébb vinni nem egyszerű: egyetlen és könnyű megoldást nem tudok felkínálni, csak ötleteket próbálok zárásképpen sorolni. Többet közülük a kérdőívekre írt válaszokból kaptam – azt is megértve, hogy az irodalmi intézményrendszer szegmensei közt sokkal élénkebb párbeszédnek kellene lennie.”

A teljes írás itt olvasható.

Móricz Zsigmond tanításához ajánljuk még a Magyartanárok Egyesülete kiadványát: A kifosztott Móricz? című tanulmánykötetet

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s