PISA 2015 – értékelések, vélemények

Képtalálat a következőre: „pisa test”

Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesülete elnökét több fórumon is megkérdezték a napokban megjelent PISA-eredményről. Az alábbiakban az ő értékelését közlő összeállításokból idézünk.

szeretlekmagyarorszag.hu

“A szövegértést illetően az látszik, hogy 2006 és 2009 között számottevő fejlődést értünk el, azóta pedig 6, majd 18 (2009 óta tehát összesen 24) pontos, azaz jelentős visszaesést produkáltunk. Az éppen érvényben lévő oktatáspolitika ezt erősen befolyásolja, de szerintem nem lehet csak és kizárólag a 2012-ben érvénybe lépett alaptanterv rovására írni, ez ennél többtényezős.”

“Ahhoz képest, hogy az a kormányzat célja, hogy csökkentse a funkcionális analfabéták számát az országban, az drámaian nő. A jelenlegi kormányzat meghirdette, hogy kevesebben tanuljanak gimnáziumban, többen a szakképzésben, ráadásul a szakképzésben a közismereti tárgyak eddig is alacsony óraszámát is csökkentették.

Arató szerint felül kellene vizsgálni a nemzeti alaptantervet, sőt az oktatási törvényt is, de nem azoknak, akik most teszik. »Az Oktatási Kerekasztalban, illetve a kormány által létrehozott, a NAT újraírásával megbízott Nemzeti Pedagógus Karban nem a valós, civil kezdeményezések emberei ülnek« – véli Arató László, aki szerint a jelenlegi oktatási kormányzat alapvető elvi hibája, hogy azt képzeli, hogy az egyformaság eredményezi az egyenlőséget.”

Berei Dániel és Jásper Ferenc további két szakértőt, Radó Péter oktatáskutatót és Szabó Zoltán magyar-történelem szakos középiskolai tanárt is megszólaltatta összeállításában, melynek teljes szövege itt olvasható.

Vasárnapi Hírek:

“/…/ a magyar gyerekek mintegy 27,5 százaléka a minimális szintet sem képes elérni, vagyis funkcionális analfabéta. Mivel ezen a területen a lányok hagyományosan jobban teljesítenek, ez azt is jelenti, hogy minden harmadik fiú érintett. »Nem arról van szó, hogy ők technikailag ne tudnának olvasni, hanem, hogy nem képesek egy szövegből kiszűrni a lényeget, a fontos információkat.

Kijelenthető, hogy ezek a 15 évesek gyakorlatilag a többi tantárgy anyagát sem tudják befogadni, hiszen mindennek az alapja a szövegértés lenne«  – mondja Arató László.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke úgy gondolja, hogy bár biztosan sokan vannak, akik az eredményeket igyekszenek az oktatáspolitikai eseményektől függetlenül vizsgálni, ez most már nem lehetséges.

Már a 2009-es javulás is politikai döntések eredménye volt, mert az ezt megelőző időszakban előtérbe helyezték a szövegértési kompetencia fejlesztését, ám a Fidesz-kormány más szempontokat állított előtérbe. »Hiába igaz, hogy az új tantervet csak 2013 szeptemberében vezették be, vagyis a vizsgált diákok csak két évig tanultak eszerint, a változások már korábban, a 2010-es választások után elkezdődtek.
Hoffmann Rózsa a Fidesz–KDNP oktatáspolitikusa a győzelem után rögtön arról nyilatkozott, hogy az ismeretközvetítés az iskola elsődleges feladata, és állást foglalt a kompetenciafejlesztés divatja ellen. Egyértelművé tette a hozzáállását és az elvárásait, amikor azt mondta: Harry Potter helyett újra a János vitézt kellene tanítani. Ami persze vicc, mert egyetlen magyartanár sem hagyta ki a János vitézt, vagyis hamisan állította szembe a nemzeti műveltséget a gyerekek érdeklődésével« – tekint vissza Arató László.

A pedagógusok visszaállítása az idejétmúlt gyakorlatokra azért sem volt nehéz, mert a szövegértési kompetencia tudatos fejlesztése nem tekint vissza régi hagyományokra, vagyis az iskolák épphogy elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, a pedagógusokat le is állították.

Ez a tanárok többségének amúgy is többletteher volt. Nem ezt tanulták az egyetemen, hanem azt, hogy a magyaróra az irodalomtörténet és a leíró nyelvtan tanítására való. »Nagy részük valószínűleg örömmel fogadta, hogy ezt a nyűgöt, a bosszantó nevű kompetenciafejlesztést le lehet dobni magukról« – teszi hozzá Arató.

Márpedig a szövegértési kompetenciát sikeresen fejlesztő országokban a diákok sokféle szöveggel találkoznak, nem csak irodalmiakkal, és nem csupán a lineáris olvasást tanulják, hanem például a rákereső és az átfutó-tallózó olvasást is. Ráadásul a nyelvtant és az irodalmat jellemzően összevonva, egyfajta anyanyelvóraként tanulják.

Nálunk igazán érdekes, koruknak megfelelő, nem szépirodalmi szövegekkel alig találkoznak a gyerekek. Ebben az esetben is előkerül az a bizonyos differenciálás, amit ezekben a napokban sok szakértő emleget, nem véletlenül.

Arató László elmondása szerint nagyon sokféle oka lehet, hogy valaki miért nem tudja értelmezni a szöveget, amit olvas. Fontos lenne diagnosztizálni, hogy kinél milyen típusú szövegértési deficit a sikertelenség oka, vagyis ebben az esetben is az egyéni problémák kezelése lenne a fontos, amihez tér és idő kell. /…/”

A Szabó Kata által készített összeállításban Arató László véleménye mellett Radó Péter oktatáskutató értékelése olvasható: itt.

További értékelések, összeállítások a témáról:

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Szabad Szemmel (ATV) vendége: itt

Radó Péter (oktatáskutató) elemzése: itt (pdf) és itt (Taní-tani Online)

Kolozsi Ádám (Index) tudósítása: itt, elemzése: itt

Windisch Judit (HVG): PISA-teszt után: elveszett egy generáció? – itt

Nádori Gergely (Tanárblog): Mikor dől ránk a ferde torony? – itt

Magyari Péter (444) kérdezte Nahalka István oktatáskutatót – itt

Csapó Benő a Szemközt című műsorban (Szeged TV):

Csuhaj Ildikó (atv.hu) kérdezte Hoffmann Rózsát: itt

Haszon Zsófia (24.hu) kérdezte Setényi Jánost és Radó Pétert: itt

Világi Mariann (tanár): Mi is az a PISA felmérés valójában? – A politikán innen és túl: itt

Lannert Judit (oktatáskutató) blogja – Eredmények sok ábrával: itt / A kormányzati reakciók és a tények: itt / Ki a felelős a PISA buktáért?: itt

Ónody-Molnár Dóra (168ora.hu) Horn Györgyöt, az AKG vezetőjét kérdezte: itt

Vajda Zsuzsanna pszichológust, Radó Péter és Setényi János oktatáskutatókat Éber Márk Áron (Új Egyenlőség) kérdezte:

Halász Gábor tudományos tanácsadót Szalai Laura (Magyar Idők) kérdezte: itt

Évértékelő interjú dr. Csapó Benő egyetemi tanárral (Tízperc iskolablog): itt

Ónody-Molnár Dóra (168óra.hu) Csapó Benőt kérdezte: itt

Csapó Benő oktatáskutató a HírTv-ben 2017. febr. 23-án: itt

 

…és maga a szóban forgó jelentés: PISA 2015 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s