MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE – SZAKMAI NAP A MAGYARÉRETTSÉGI 2017-ES MÓDOSÍTÁSAIRÓL

2016. október 22.

A szakmai nap végén elhangzott kérdések és a rájuk adható válaszok:

ÍRÁSBELI VIZSGA

  • Az írásbeli vizsgán továbbra is használható helyesírási szótár. A régi szótárak azonban nem érvényesek, mert közben részben változtak a helyesírási szabályok. Ki mikor szerez be új szótárakat az iskoláknak, addig mi a teendő?

Erre a kérdésre mi is várjuk a választ. De az erről való állásfoglalás az Oktatási Hivatal illetékessége. Kérjük, hogy minél többen tegyék föl a kérdést a Hivatalnak.

Véleményünk szerint vagy türelmi időt kellene adni az új szótárak beszerzéséig, vagy a jelenlegi szótárakba mellékletként betenni fénymásolva azt a 10 oldalt, ami a változásokat tartalmazza. Amennyiben igaz az a hír, hogy januárban megjelennek az új helyesírási tanácsadó szótárak, akkor az elvileg megoldhatja a problémát.

Két további kérdést viszont felvet ez a megoldás is. Egyrészt azt az anyagi kérdést, hogy lesz-e pénzük az iskoláknak néhány hónapon belül megvenni a vizsgacsoportonként 4 darab helyesírási tanácsadó szótárt – ezt a problémát szintén jelezni kell az Oktatási Hivatalnak.

Másrészt egy tanítási-javítási kérdést: mennyiben kérhető számon azoktól az érettségizőktől, akik 10 tanéven keresztül egy korábbi helyesírási szabályzat alapján tanultak az, hogy az érettségin, vizsgahelyzetben az új szerint javítsák a dolgozatukat. Úgy véljük, nagyon sok gondot nem fog okozni az átállás, mert viszonylag kevés a változás. Ahol viszont a vizsgázó ilyen típusú hibát vét, ott nagyon megengedően kellene értékelni, lényegében mind a korábbi, mind a jelenlegi szabályzat szerinti megoldást el kellene fogadni.

  • Várható-e a szövegértési feladatsorban nyelvtani kérdés?

A szövegértési feladatsor lehetséges feladatait a vizsgaleírás az alábbiak szerint határozza meg.

„A szövegértést vizsgáló kérdések, feladatok az adott szöveg tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzőinek megfelelően a következőkre irányulhatnak:

  • azonosítás, értelmezés: a szövegben közvetlenül megtalálható tény, adat, megállapítás; különböző szövegbeli érvek, álláspontok; szerzői álláspont; a szöveg jelentése, jelentésrétegei;
  • összefüggések: a szöveg grammatikai, stilisztikai jellemzői között; a cím és a szöveg között; a szöveg egészének jelentése, jelentésrétegei között;
  • a szöveg jellemzői kommunikatív, szövegműfaji, pragmatikai szempontokból; a szövegbeli utalások, hivatkozások szerepe; a szöveg és más (külső) információk kapcsolata;
  • a szöveg felépítése: szövegbeli logikai, tartalmi kapcsolatok; a szöveg szerkezete, a szerkesztésmód, a felépítés által közvetített jelentés;
  • a szöveg visszaépítése ( vázlat, kivonat, adott szempontú tömörítés stb. formájában).”

Nyelvtani kérdés tehát nem lehet a szövegértési feladatsorban. De a „tematikus, szerkezeti, nyelvi, kommunikációs jellemzők” esetében a fogalomhasználat alapulhat az érettségizőktől elvárható nyelvi, kommunikációs ismereteken.

  • A szövegértési feladatok esetében menyire a tanár kompetenciája, hogy mit fogad el?

A vizsgaleírás erről, a szövegértési feladatok javításáról a következőket írja: „A központi javítási-értékelési útmutató tartalmazza az egyes feladatokra adható pontok megoszlását. A javítási-értékelési útmutató címszavakban közli a megoldás lehetséges tartalmi elemeit és az ettől való eltérés lehetőségét.”

A javító tanárnak tehát ehhez kell tartania magát. Eltérni a javítási útmutatótól nem lehet, amennyiben a javító tanár nem ért egyet a javítási útmutatóval, akkor joga és kötelessége is az Oktatási Hivatalon keresztül a tételkészítő bizottság állásfoglalását kérni a megkérdőjelezett válasz ügyében.

  • A gyakorlati szövegműfajok normái a különféle könyvekben, segédanyagokban nem azonosak. Honnan tudható, hogy mi az elvárás?

Amennyiben a gyakorlati szövegműfajok normái nem egyértelműek, akkor ezt a tételkészítő bizottság nyilván figyelembe veszi majd a konkrét feladat javítási-értékelési útmutatójának összeállításakor. Érdemes megnézni az eddigi emelt szintű vizsgák Gyakorlati írásbeliség feladatainak javítási útmutatóit, hiszen ezek hasonlóak a 2017-től megjelenő középszintű feladattípushoz.

  • Hogyan értékeljünk, ha több vagy kevesebb a szövegalkotási feladat szószáma a megadottnál?

A korábbi oldalszámhoz képest a 2017-es vizsgaleírás szószámban közli a terjedelmet. Ez az idegen nyelvek esetében már bevett gyakorlat, és egyértelműbb, mint az oldalszám.

A szószám esetében a vizsgaleírás mindenütt „elvárható terjedelem”-ről ír. Amennyiben ezt jelentősen felül- vagy alulmúlja a szöveg, azt a szerkezet pontszámában érvényesíteni kell, azaz ebből a szempontból alacsonyabb pontszámot kap a dolgozat. Ez azt is jelenti ugyanakkor, hogy a többi pontszámban (a tartalomban, a nyelvi minőségben) ezt a szempontot nem kell figyelembe venni, vagyis bármilyen – bármilyen magas vagy alacsony – pontszámot is kaphat a dolgozat. A részletekről a mindenkori javítási útmutató rendelkezik.

  • A szövegalkotási feladatokban a szerkesztési hibákat szaggatott vonallal kell jelölni, ugyanakkor a javítási útmutató az egyes szerkesztési hibatípusokra is megad külön-külön jelölési módokat. Melyik kell használni?

Általában igaz, hogy a hibák javításának módját nem a vizsgát leíró rendelet, hanem az aktuális javítási-értékelés útmutató szabályozza. Amennyiben ez nem érthető vagy félreérthető, akkor az Oktatási Hivatalon keresztül a tételkészítő bizottsághoz kell fordulni.

Javaslatunk szerint a szerkezeti hibák esetében a több soron át tartó szerkezeti hibákat érdemes a margón, a szövegrész mellett jelölni szaggatott vonallal. A javítási útmutatóban nevesített, konkrét szöveghelyhez köthető hibatípusokat pedig az útmutató egyéb jelzéseivel lehet jelölni.

  • Hogy értendő a nyelvhelyességi hibák szögletes zárójellel történő jelölése?

A nyelvhelyességi hibák külön hibatípust jelentenek, ezek felsorolása a tankönyvekben is megjelenik. Ezeket a hibákat kell az útmutató szerinti szögletes zárójellel jelölni, szögletes zárójelbe téve a hibás elemet.

  • A helyesírás értékelése alól felmentettek esetében mi a helyzet a helyesírásra adható 8 és az írásképre adható 2 ponttal?

Ez a kérdés nem kizárólag a magyar nyelv és irodalom tantárgyat érinti. A felmentésekkel kapcsolatos előírásokat nem a tantárgyi vizsgaleírások tartalmazzák, hanem a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról.

Véleményünk szerint: Aki föl van mentve a helyesírás értékelése alól, az – az eddigi gyakorlathoz hasonlóan – nyilván továbbra sem veszíthet pontot emiatt, tehát megkapja a helyesírásra adható 8 pontot.

Az a véleményünk továbbá, hogy amennyiben a vizsgázó kézzel írja a dolgozatot, és felmentése nem szól az íráskép értékekése alól, akkor az íráskép minősége értékelhető, vagyis azt a részpontszámot nem kell automatikusan megadni. Ha azonban felmentést kap a kézzel történő írás alól, akkor az írásképre adható 2 pontot is automatikusan meg kell adni.

SZÓBELI VIZSGA

  • Lehetséges-e választás az irodalomtételekben?

Ebben a kérdésben nincs változás a jelenlegi, 2005-ös vizsgaleíráshoz képest. A 2017-es vizsgaleírás a szóbeli irodalomtételek ügyében a következőt írja:

„A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat közli a kifejtendő vizsgafeladatot, annak kiemelt szempontját. Megjelöli a vizsgakérdésnek, illetve a kitűzött szempontnak megfelelő konkrét szerzőt, művet, műrészletet (vagy szerzőket, műveket és részleteket). A kiemelt szempont lehet műfaji, tematikus, stíluskorszakbeli, poétikai, esztétikai, etikai, világértelmezési kérdés. A kiemelt szempontok lehetőséget adnak arra, hogy a tételek között szerepeljenek olyanok, amelyek különböző korok és szerzők műveit kapcsolják össze tematikus, motivikus, műfaji, archetipikus, stiláris, poétikai jegyek alapján (az Értelmezési szintek, megközelítések szempontjai szerint). Ugyanaz a mű egyazon tételsor két különböző tételében nem szerepelhet. Ha a feladat lehetővé teszi, a vizsgázó választhat a megjelölt szerzők vagy művek közül.”

Nem lehetséges tehát sem tétel-, sem feladatválasztás. De lehetséges, hogy a kiemelt szempont alapján a vizsgázó döntsön, hogy mely művek alapján fogja kifejteni a feladatot. Ezt már a tételben is lehet jelezni, például: A költészetfelfogás változása Babits Mihály lírájában – szabadon választott versek alapján.

Ugyanakkor a 2017-es vizsgaleírás nyomatékosan hangsúlyozza, hogy „a tételek között szerepeljenek olyanok, amelyek különböző korok és szerzők műveit kapcsolják össze tematikus, motivikus, műfaji, archetipikus, stiláris, poétikai jegyek alapján”: Ez lehetőséget ad arra is, hogy akár szerzőt is válasszon egy közös szemponton belül a vizsgázó. Például: A 19. század első felének nemzeti ódaköltészete – három különböző szerző ódája alapján.

  • Mit jelent pontosan a tételek változtatása (szerzőcsere, műcsere, szempontcsere)?

Az előző kérdésre idézettek szerint a tétel megjelölhet szerzőt, művet, szempontot. A tételt kell változtatni, azaz lehet a szerzőt változtatni – természetesen a kötelező 6 szerző kivételével –, lehet a művet, és lehet a szempontot is változtatni.

  • Jó, hogy bővült irodalomból a szóbelire választható szerzők száma, de miért nincs például Dante vagy Boccaccio is?

Az érettségi követelményeiről, ezen belül az emelt és a középszint követelményeiről mindig komoly viták zajlanak, ez a tantárgy tanításának leglényegibb kérdéseit érinti. Mivel azonban a Nemzeti alaptanterv, a szakma és közvélemény is egyetért abban, hogy az olvasási kedv felkeltése kiemelten fontos célja a tantárgyunknak, célszerű olyan korok irodalmát választanai az érettségire, amelyek a tanári tapasztalatunk szerint népszerűbbek a gyerekek körében, a szövegei könnyebben olvashatóak, könnyebben érthetőek. Ezért nyitott a középszintű szóbeli érettségi a 19-20. század felé, a világirodalmi és drámai művek témakörében is.

  • Adható-e dráma pl. Csehov Sirály című drámája világirodalom tételként is, vagy csak a Színház és dráma témakörben adható?

Igen, hiszen a világirodalmi kínálatban ott van a századforduló irodalma, nincs műnembeli kötöttség.

  • Az irodalom határterületei témakörben adható-e színházi előadás?

Nem kizárt az irodalom határterületei témakörbe sorolni színházi előadás elemzését, amennyiben szempontja megfelel a középszint követelményeiben felsorolt szempontok valamelyikének (például szórakoztató irodalmi mű, vagy tipikus műfaj, vagy divatjelenség szempontjából közelít). Emellett célszerű a Színház és dráma témakörben adni, ez a témakör kifejezetten ezt célozza. Lehetséges a Regionális irodalom témakörben is, a régió színházához kötődően.

  • Előkerülhet-e egy szerző több tételben is?

Az előírás szerint: „Ugyanaz a mű egyazon tételsor két különböző tételében nem szerepelhet.” Eszerint csak ugyanazon művek nem szerepelhet egynél többször, szerző igen.

  • A nyelvészet tételeknek szövegbázisúnak kell lenniük. Lehetséges-e a szöveg szósor legyen?

A vizsgaleírás szerint: „Magyar nyelvi feladat. A témakörnek, illetve a tételnek megfelelő feladat egy szövegből, szövegrészletből és az ahhoz kapcsolódó utasításból áll. […] A feladat a szövegben megjelenő nyelvi, kommunikációs jelenségre kérdez rá: a jelenség felismerésére, adott szempontú értésére, a feladat megoldására a kapcsolódó nyelvi probléma, jelenség, összefüggés, szabály vonatkozásában.”

A szöveg tág fogalom, sokféle nyelvi képződmény belefér. A szósor viszont önmagában nem szöveg.

  • Van-e magyar nyelvből tételkifejtés vagy csak feladatmegoldás?

A fentebb idézett vizsgaleírás szerint pusztán elméleti anyag kifejtése, „tételfelmondás” nem lehetséges. A feladatmegoldáshoz kapcsolódó rövid magyarázatra, indoklásra viszont adhat lehetőséget a feladat.

  • A szóbeli felelet értékelés esetében külön pontszám jár az irodalom és külön a nyelvészet tartalmára. Mikor kell póttételt húzatni?

A póttételekkel kapcsolatos előírásokat nem a tantárgyi vizsgaleírások tartalmazzák. Magyar nyelv és irodalom tantárgyból is – a többi tárgyhoz hasonlóan – akkor kell póttételt húzatni, ha „a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.” (100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 36.§ 5. bekezdés)

A minimumpontszám tehát vizsgarészenként értelmezendő. Vizsgarésznek tekinti a jogszabály a két elkülönült egységet, az írásbelit és a szóbelit. Az ezen belüli feladatokat (például az írásbeliben a szövegértést vagy a szövegalkotást, a szóbelin az irodalom vagy a nyelvtani tételt) nem tekinti külön vizsgarésznek.

Eszerint mindkét tárgy (irodalom és magyar nyelv) tételét meg kell tehát hallgatni, és amennyiben a két tárgy feleletére összesen adott pontszám nem éri el a 12 %-ot, akkor kell póttételt húzatni.

  • Ki dönti el, hogy milyen fogalmak, szakkifejezések várhatóak el?

A 2017-es módosítás nem tartalmaz fogalomlistát. Ennek egyik oka, hogy a különböző kerettantervek különböző fogalomlistákat írnak elő. Másrészt nem tisztázott fogalomlista funkciója. A tisztázatlanságot jól példázza, hogy jelenleg, amikor még érvényben van a kötelező fogalomlista, rendszeresen fordul elő az emelt szintű műveltségi feladatsorban, hogy a listában nem szereplő fogalmak definiálását kéri a feladat.

A Részletes vizsgakövetelmények szerint: „Az érettségi vizsgán számon kérhető fogalmak körét a Kerettantervek 5-12. évfolyamra érvényes előírásaiban szereplő fogalmak alkotják.”. Ez azt jelenti, hogy az elvárt fogalmakról a vizsgáztató tanár a helyi elvárásnak megfelelően dönt.

ÁTFOGÓ KÉRDÉSEK:

  • Jó lenne, ha sokkal korábban, a tanév elején, mondjuk szeptember közepén már kikerülnének az azévi aktuális tételek emelt szinten, mert ez nagyon sok többletterhet ró a diákokra így is. Ez az egyik oka, hogy kevesen mennek érettségizni.

Egyetértünk. Javasoljuk, hogy minél többen írjanak, kérjék ezt az Oktatási Hivataltól. Sőt, azt is javasolnánk, hogy – mivel 6 tételt kell csak cserélni évről évre –, a nem változó tételeket még korábban hozzák nyilvánosságra, hogy minél több ideje legyen a diákoknak az olvasásra.

  • A szakgimnáziumok nehéz helyzetben vannak, ugyanazt az érettségit kell tenniük a diákoknak: jó lenne, ha erre a rendszer kialakításánál is, a tételkijelölésnél is tekintettel lennének.

Az érettségivel kapcsolatosan nehéz helyzetet teremt, hogy nagyon széles réteget kell átfognia. Nehezen feloldható dilemma, hogy mit is támogasson. Egyetértünk azzal, hogy a középszintű érettségi vegye figyelembe a szakgimnáziumok felkészülési, felkészítési lehetőségeit.

  • Honnan lesz elég szöveggyűjtemény, ha az érvényes tankönyvben együtt van tankönyv és szöveggyűjtemény (Pethőné Nagy Csilla tankönyvei). A tanítás során ez nem probléma, de a számonkérésnél és az érettségin (szöveggyűjtemények a szóbelire) már igen.

A kérdés a helyesírási szótárhoz hasonló probléma. Mi is várjuk a választ erre a kérdésre. Kérjük, írjanak minél többen ez ügyben az Oktatási Hivatalnak.

  • Az OH oldalán található rendelet és az OH oldalán található mintafeladatok nem mindenben felelnek meg egymásnak. pl. szószám Mit kell komolyan venni?

A kérdés megválaszolásához röviden összefoglaljuk, hogy hogyan is zajlott az érettségi vizsgaleírások módosításának folyamata.

1./ 2013-ban kezdte a munkát az Oktatásfejlesztő Intézet (OFI) egy tanárokból álló szakértői munkacsoportja (a TÁMOP 3.1.1. 1. alprojekt keretében). Ennek során 8 érettségi tárgy, köztük a magyar nyelv és irodalom vizsgaleírása módosult a Nat, a kerettantervek és a 10 év kétszintű érettségi vizsgatapasztalatai alapján. A munka során számos egyeztetés zajlott, szakértői csoportokkal, tanárokkal, társadalmi szervezetekkel az Oktatási Hivatallal, a Minisztériummal. Ennek eredményeként 2015. júniusában megjelent a módosult rendelet. Ehhez a rendelethez készült 4 teljes közép- és 4 teljes emelt szintű vizsgafeladatsor, ezek az OFI honlapján találhatóak.

(http://ofi.hu/erettsegi-2017-mintafeladatok)

2./ A vizsgaelírás nem tartalmazza az írásbeli vizsga értékelésének részleteit (tartalmi és nyelvi kritériumok részletezése, pontozása). Az Oktatási Hivatal tételkészítő bizottsága közzétett egy részletező értékekést, és az új feladattípusokhoz néhány mintafeladatot. Ezek a 2015 júniusában közzétett rendelethez igazodtak. Mivel a rendelet 2016. augusztusában megváltozott, ezért áll telő az helyzet, hogy az OH honlapjára fölkerült részletező értékelés és mintafeladatok nem felelnek meg az OH honlapján olvasható rendeletnek. Megjegyezzük: az OH mintafeladatai, segédanyagai jelenleg épp eltűntek az OH honlapjáról (2016. október 25.). Szakmai napunk hatására valószínűleg a Hivatal is szembesült az ellentmondással, és javítják az anyagokat.

3./ 2016. augusztus 23-án megjelent a Részletes követelmények módosítása, ez magyar nyelv és irodalombók a vizsgaleírást érintette a következő lényeges pontokon:

  • A 2015 júniusi rendeletben a középszintű szövegértési feladat alapszövege hangsúlyozottan köznapi szöveg volt, műfaji és tematikus kötöttség nélkül. A 2016. augusztusi módosítás után „ismeretterjesztő szöveg, publicisztikai mű”.
  • A 2015 júniusi rendeletben a köznapi élethez kapcsolódó írásbeliség (érvelő állásfoglalás, vagy gyakorlati szövegműfaj) terjedelme eredetileg 75-150 szó volt. A 2016. augusztusi módosítás után a terjedelmi elvárás megnőtt: „A feladat megoldásának elvárható terjedelme 120-200 szó.”
  • Az emelt szint Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorának alapszövege a a 2015 júniusi rendeletben „egy irodalmi vagy nyelvészeti témájú szöveghez kapcsolódik ( esszé, értekező próza, ismeretterjesztő mű vagy ezek részlete)”. A módosítás
  • A 2015 júniusi rendelet szerint a műértelmező szövegalkotási feladat értékelése 3 nyelvi szempontból történik: szerkezet, stílus, nyelvhelyesség – egyenként 5-5 ponttal. A 2016. augusztusi módosítás után a stílus és a nyelvhelyesség közös kritérium lett 10 ponttal.

Ebből látható tehát, hogy mind az OFI mintafeladatsorai, mind az OH mintafeladatai előbb készültek, mint a rendelet legutolsó módosítása. Ez az oka, hogy a mintafeladatok nem teljesen felelnek meg a jelenlegi rendeletnek.

2016. augusztusi módosításokról az Egyesület véleménye az, hogy ezek a módosítások nem váltak javára a magyarérettséginek, szemléletükben visszalépésnek tekinthetőek az eredeti változathoz képest, gyengítik az eredeti változat koherenciáját.

Ezzel együtt mindig és mindenkor a jogszabályokat kell irányadónak tekinteni, a mintafeladatok nem törvényerejűek. A jelenleg érvényes rendelet az Oktatási Hivatal honlapján található:

http://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/altalanos_tajekoztatas/vizsgatargyak_2017tol

  • Továbbra is probléma az emelt írásbeli megfoghatatlansága (kiszámíthatatlan, hogy milyen korhoz, milyen szerzőhöz kötődően milyen mélységű tárgyi tudást vár el).

Ahogyan az az előző kérdésre adott válaszunkból is kiderül, az emelt szövegértési, műveltségi feladatsor a 2017-es módosítás eredeti szándéka szerint a szakmaibb szöveg értését méri. Célja lett volna, hogy a nyelvi, irodalmi műveltség és a szöveg értése ne különüljön el egymástól, hanem a vizsgázónak a szakszöveg értésében kelljen mozgósítania a tárgyi tudását. Ez kiszámíthatóbbá tenni az írásbelit, hiszen nem ötletszerű lenne a tárgyi tudás elvárása, és a nyelvi irodalmi ismereteket nem öncélúan várná el. Ahogy föntebb jeleztük, sajnálatos, hogy ezt a törekvést a rendelet legutóbbi változtatása megsemmisítette, így a kollégák által jelzett probléma, az emelt szintű vizsga kiszámíthatatlansága és – részben éppen ezért – népszerűtlensége továbbra is súlyos gond.