Kártékony listák – A készülő NAT-ról

A Vasárnapi Hírekben F. Szabó Kata írt az új, most készülő NAT-ról. Az újságíró a Magyartanárok Egyesületének elnökét is megszólaltatta.

Képtalálat a következőre: „nemzeti alaptanterv”Idézetek az írásból:

A szakértők egyöntetűen úgy gondolják, mit sem ér az új NAT, ha marad a „listázó hagyományoknál”. „Már a 2012-es NAT is a legrosszabb úton jár, mert a tartalom szabályozásának ez a részletes, műveltséganyagot felsoroló része a lehető legkártékonyabb.

Annak a tévhitnek a jegyében készült, hogy ha mindenki ugyanazt tanulja, és mindenkinek sok ismeret megszerzése van előírva, akkor kialakul valamifajta közös, egységes nemzeti műveltség, ez viszont hatalmas tévedés.
Ráadásul nem nemzeti, mert a gyerekek nagyon nagy részét kirekeszti azzal, hogy az előírt tananyag elsajátítása lehetetlen a szakképzésben tanulók számára az alacsony közismereti óraszámok miatt. És nem is alaptanterv, mert nem a magot, a közös minimumot határozza meg, hanem nagyjából a teljes anyagot, amit bele lehet tuszkolni ennyi évbe. Így nem teszi lehetővé a differenciálást, nem ad lehetőséget arra, hogy figyelembe vegyük diák képességeit, hozott alapjait és érdeklődését” – mondja Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
Márpedig a nemzeti identitás megerősítését az új NAT koncepciója is kiemelt célként említi meg. „Számomra különösen kérdéses, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan jelenik majd meg a tantervben” – veti fel a kérdést Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke „A nemzet szerintem diskurzusközösség, és azt kellene megtanítani, hogy az emberek a másik szempontjait is képesek legyenek megérteni, a másik nézőpontjába is bele tudjanak helyezkedni” – árnyalja a képet Arató László, aki szerint biztosan nem attól lesz erős a nemzeti identitás, hogy mindenki kívülről tudja, hogy „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”.
Szerinte a magyar tantárgy esetében például arra lenne szükség, hogy a diák ne tévessze össze a versben megszólaló beszélővel a szerzőt, vagy tudjon egy irodalmi szöveget különböző kontextusokba – például műfaji vagy tematikai – helyezve értelmezni, de mindezt a kronologikus szemlélet kizárólagossága nem segíti elő.
Úgy gondolja, hogy a jó irodalom tanterv ott kezdődne, ha tudomásul vennék: nem fogja minden tanulócsoport feldolgozni, és minden gyerek elolvasni a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, a Csongor és Tündét, és az Édes Annát is. „A Bánk bánt akkor érdemes tanítani, ha van idő felolvasni a szöveg nagy részét, mert ezzel a legtöbb gyereknek megértési problémái vannak. Ehhez sok óra kell. Akkor van értelme, ha tudunk az állampolgár és a magánember közötti belső konfliktusról is beszélni, több hasonló problémát körbejáró szöveget mellétenni, hiszen éppen ez teszi maivá a szöveget” – hoz egy példát arra, hogyan lehetne tematikusan, emberi problémák köré szervezni a tananyagot.
„Ha egy problémakört vizsgálunk, az nem azt jelenti, hogy kevés ismeretet adunk, hanem hogy koherensebb és elmélyültebb tudást szereznek a diákok, értelmezési modelleket tanítunk. A teljesség hamis igénye, a tananyag bűvölete kártékony, mert a sok anyag felszínes átadása nem a nemzeti kultúra megőrzéséhez, hanem elveszejtéséhez vezet. Bárki bármit is mond, az irodalomtörténeten való végigrohanás műveltségellenes cselekedet, mert csak elidegenítjük a gyereket” – mondja Arató László.

/…/

A szakemberek már régóta beszélnek arról, hogy az olvasóvá nevelés szempontjából nagyon fontos lenne, ha a kortárs és a populáris irodalom is megjelenhetne a tantermekben.
Ebbe az irányba már tett egy lépést az oktatásirányítás: a kortárs művek a kísérleti tankönyvekben is megjelentek, de Arató László szerint esetlegesen és szervetlenül.
„Ennek így nincs értelme. Nem az a kérdés, hogy az egy szál Harry Potter belefér-e a tananyagba, mert miért is ne?! Csak ne legyen kötelező, a dolog lényege éppen a rugalmasság lenne. Azokat a műveket érdemes beépíteni, amelyek valamilyen módon megszólítanak korábbiakat vagy kapcsolódnak hozzájuk” – mondja a magyartanár, aki szerint a NAT-ba egyetlen mű címét sem lenne szabad beleírni, de ha nagyon muszáj, akkor is egy tizenöt tételes minimumlistát.

A teljes cikk itt olvasható.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s