„Szemléleti különbség” – Arató László a romániai magyar nyelv és irodalom tankönyvről

2017 nyarán jelent meg a romániai Kreatív Kiadó gondozásában az az ötödik osztályos magyar nyelv és irodalom tankönyv (Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa-Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél, valamint Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit kiváló munkája), melyet augusztusban több alkalommal méltattak a magyar sajtóban. A Magyar Nemzet augusztus 9-én közzétett riportja a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnökét, Arató Lászlót is megszólaltatta. Ezt a sajtószöveget a 24.hu, a 444, az Eduline, a 168 Óra, valamint a Transindex is átvette, és a Hír Tv egyik műsorában is foglalkoztak a témával. A Klubrádió augusztus 11-én készített interjút Arató Lászlóval, aki a sajtóban megjelent, sokszor leegyszerűsített vélemények miatt részletesebben fejtette ki álláspontját az új tankönyvről.

Arató László mindenekelőtt kiemelte, hogy az új tankönyv valóban nagyságrendekkel jobb a hazaiaknál, de a szemléleti különbség lényege nem az, hogy van-e kortárs irodalom benne, hiszen egy magyarországi tankönyv is kezdődhet például svéd gyermekverssel. A különbség egyrészt abban van, ahogyan használja a kortárs (és klasszikus) szövegeket, másrészt abban, hogy „nem csak mondja a kompetenciafejlesztést, hanem csinálja is.” 

Az egyesület elnöke szerint az új ötödikes tankönyv azért is példaértékű, mert „integrálja az irodalmat és a nyelvtant, a kommunikációt és a nyelvtant, valamint a nyelvtant és a helyesírást, mégpedig valóban szervesen.” A könyv középpontjában egyértelműen a szövegértés és a szövegalkotás fejlesztése áll, talán ez a legfőbb integráló szempont. Az Állati dolgok című fejezetben például Szabó Lőrinc Falusi hangverseny című verséhez kapcsolódik a hangalak és jelentés témaköre. Már itt érvényesül egyfajta komparatív (összehasonlító) szemlélet: különböző nyelvekben mutatja meg a hangutánzó szavak működését.

Érvényesül a komparatív (összehasonlító) szemlélet – 44. oldal

A fejezetben sok az ismeretterjesztő szöveg – ahogy a könyv egészére is jellemező az irodalmi és a hétköznapi-gyakorlati szövegek váltakozása, a szövegtípusok sokfélesége. A Tájak, környékek, otthonok című fejezetben médiumváltásra, a vizuális és verbális szövegek egymásba fordítására is találunk feladatokat. A tankönyv szövegértési stratégiákat tanítva a ma nyomtatásban elérhető hazai tankönyveknél jobban, tudatosabban fejleszti a PISA-tesztben mért kompetenciákat.

Vizuális és verbális szövegek egymásba fordítása – 112. oldal (2. feladat)

A már említett komparatív szemlélet érvényesül a Nagy nap a mai című fejezetben is, ahol először a thaiföldi, indiai és kínai ünnepekről esik szó. Ezekhez a színes ünnepekhez kapcsolódnak az egyházi és nemzeti ünnepek, illetve a személyes ünnepek, például a névnap és a születésnap. Az ünnepek leírásához már az ajándékozás mozzanata kapcsolódik, de nemcsak ismeretterjesztő, hanem irodalmi szövegekből (Nemes Nagy Ágnes Köszöntő című verséből) kibontva, sőt fölfedeztetve: a könyv az ajándékozás szokásához kapcsolja a használati utasítást és a felszólítást. Itt a felszólítás tágabb és nem feltétlenül felszólító módot maga után vonó szövegtípusán, beszédaktusán belül kerül elő az ige felszólító módja.

Az ajándékozás szokásához kapcsolja a használati utasítást – 148. oldal

Az új tankönyv nem alulról fölfelé építkezik, hanem a kommunikációból és a szövegből halad lefelé. Az ötödik osztályos tankönyvek a hangokból indulnak ki. Ez teljesen elidegenítő, hiszen az ember nem hangokkal foglalkozik, hanem beszélgetésekkel, vagyis a kommunikációval. Itt viszont nem absztrakt rendszerről van szó: szépirodalmi és hétköznapi szövegek földolgozásához kapcsolódnak a nyelvről való megfigyelések. Az új könyvre tehát – szemben például az „újgenerációs” tankönyvekkel – nem a definíció- és táblázat-központúság jellemző, hanem a fölfedeztetés, a jelenségek értelmezése, értelmeztetése.

A Kreatív Kiadó tankönyve teljes terjedelmében letölthető (pdf), de ingyenesen elérhető a könyv digitális kiadása is: itt a feladatok mellett animációk, hang- és videófelvételek segítik a felhasználókat. A ME honlapján változatlanul elérhetők a hasonló szemléletű, de a tankönyvpiacon jelenleg nem hozzáférhető 5-12. évfolyamos kompetenciafejlesztő, integrált szövegértési-szövegalkotási programcsomag munkafüzetei és tanári útmutatói.

Reklámok

„Szemléleti különbség” – Arató László a romániai magyar nyelv és irodalom tankönyvről” bejegyzéshez egy hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s