Arany János az iskolában – Fenyő D. György tanulmánya az Alföld folyóiratban

Az Alföld júniusi száma a 200 éve született Arany János előtt tiszteleg. A szerkesztőség még áprilisban számolt be arról, hogy az évforduló alkalmából meghívásos költőversenyt hirdetett: „A fölkért kortárs szerzőket olyan pályaművek elkészítésére biztattuk – olvasható a KULTer.hu kortárs kultúrportál honlapján –, amelyek megidézik, illetőleg a mai kor szemlélete számára élővé teszik Arany János versvilágát. A kiírás egyetlen formai megkötése az volt, hogy a beküldendő lírai műnek tartalmaznia kell az alábbi Arany-verssort: »Most árva énekem, mi vagy te?« (Letészem a lantot)” A beérkezett versek közül hármat díjazott a szerkesztőség – Buda Ferenc, Nádasdy Ádám és Tóth Krisztina alkotását –, de a folyóirat júniusi számában, mely a napokban vált elérhetővé az Alföld honlapján, mindegyik pályaművet közzétették. Az Arany előtt tisztelgő tizenkét kortárs vers mellett a lapszámban hat tanulmány is olvasható: Margócsy István, Imre László, Tarjányi Eszter, Balogh Gergő, Keszeg Anna, valamint Fenyő D. György tollából. 

Fenyő D. György Arany János az iskolában című tanulmánya (Alföld, 2017/6, 95–107.) két tanítási kérdéskört érint: „Először olyan szövegmanipulációs feladatokat mutatok be (részben játékokat és kreatív írási gyakorlatokat is), amelyek alkalmasak arra, hogy kánonon kívüli művekkel is foglalkozzunk, és ezekben Arany humora nagyobb hangsúlyt kapjon. Másodszor néhány olyan műről beszélek, amelyek megidézik Arany János költészetét, és ezeken keresztül kicsit az Arany-hatástörténetet és az Arany Jánoshoz való viszonyunkat is érinthetjük” – olvasható a módszertani dolgozat bevezetésében.

A tanulmányban ismert s kevésbé ismert Arany-versekhez is kapcsolódnak játékos feladatok. Az időmértékes verselés tanításakor, ismétlésekor feltétlenül érdemes kipróbálni A tanári kar című kétsoroshoz ajánlottakat: „[I]zgalmasabbá tehetjük, ha olyan neveket kell disztichonba foglalni, ahol maguk a nevek is jelentéssel telítettek a diákok számára. Adjuk például, hogy foglalják disztichonba az osztály minél több tagját (egy, két vagy három sorpárba), foglalják disztichonba az iskola tanárainak névsorát, vagy adjuk oda az Aranycsapat tagjainak névsorát, és azt próbálják meg disztichonosítani (a mezszámok sorrendjében: Grosics / Buzánszky / Lóránt / Lantos / Bozsik / Zakariás / Budai / Kocsis / Hidegkuti / Puskás / Czibor). Minden névsort nem lehet disztichonba foglalni, illetve valószínűleg többször ki fognak maradni nevek. Ilyenkor a versbe foglalandó névsoron végezhetünk módosításokat. Variálni lehet például a vezetéknévvel és a keresztnévvel, használhatjuk a beceneveket is, írhatunk hozzájuk jelzőket, belefoglalhatjuk a neveket egy értelmes szövegbe.” A módszertani tanulmány hasonlóan izgalmas második egysége József Attila Arany, Orbán Ottó Arany Jánoshoz és Kovács András Ferenc Szénaillat című versének elemzéséhez nyújt segítséget.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s