„Majdnem mintaszerű, kivéve a szövegértési feladat időigényességét” – Arató László a magyarérettségi feladatairól

Fotó: Sipeki Péter – Szabolcs Online

2018. május 7-én került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. (Az Oktatási Hivatal – az előírásoknak megfelelően –  a feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon tölti fel a honlapjára.) Az írásbeli napján Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index és az Eduline kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat. (A két portálon megjelent állásfoglalást a HVG és a 168 Óra honlapja, valamint a 24.hu is átvette.) Arató László többek között elmondta, hogy tavaly – a 2017-ben életbe lépett, korrigált modell szellemével éles ellentétben – a konkrét feladatsorban voltak arra utaló jelek, hogy a korábbinál kevésbé a kompetenciákat mérő, inkább az ismert szerzőkre koncentráló – régen meghaladott – vizsgatípushoz térünk vissza. S arra is utaltak jelek, hogy a szövegértési feladat is megint szűk, irodalomközpontú irányba megy el – pedig irodalmi művek értelmezésre ott van a 150 perces műértelmező szövegalkotási feladat meg az egész szóbeli vizsga. Az idei feladatsor azonban sokkal jobb volt a tavalyinál. „Egészében azt kell mondanom – nyilatkozta a teljes középszintű írásbeliről az egyesület elnöke az RTL Klub Híradójának –, hogy ez a mostani feladatsor mintaszerű volt.”

„A szövegértési feladat alapszövege – Szvetelszky Zsuzsanna A barátság várai című, a Fordulópont 44. számában megjelent tanulmánya – nagyon világos és izgalmas, jól lehet vele dolgozni. A szöveg egy tiszta gondolatmenetű, pontos fogalmazású könyvismertetés, amelyhez sokféle feladat kapcsolódik. Nagyon jó, hogy a távoli bekezdések közötti összefüggéseket is meg kellett keresni, az is jó, hogy szövegalkotással is ellenőrzik a szövegértést. Tíz feladat van, de mindegyiknek vannak alfeladatai. Ez azért nagy baj, mert maga a bázisszöveg is túl hosszú, így a megoldás 90 percéből több mint 60 percet vesz igénybe, vagyis az új elem – az érvelés/gyakorlati szöveg alkotása – megint nem kap elég időt, itt megismétlődik a tavalyi hiba.”

 

„A két műértelmező feladat kiváló, a Balázs Béla-mesenovella – a Mosolygó Tündér Ilona a Mesék a szerelemről című antológiából érhető el – nagyon izgalmas, mélylélektani novella, ahol a feladat is igen jó, hiszen azt kell vizsgálni, mennyiben különbözik a népmesétől. Egy mesében általában a szerelmeseknek akadályokat kell leküzdeniük, és a végén egymáséi lesznek, de itt pont fordítva történik.”

 

A magyartanár szerint az összehasonlító verselemzés  József Attila Fiatal életek indulója és Szabó Lőrinc Szegénynek lenni s fiatalnak című műve  azért nagyon jó, mert sikerült kiválasztani két verset, amelyek valóban hasonlítanak: „mind a két versben arról van szó – mondja Arató László –, hogy a fiatalok lázadnak, örömre törekednek, kiváló szempontokat adtak meg, hiszen hosszasan lehetne sorolni, hogy miben különbözik és miben hasonlít a két vers”  olvasható az Eduline oktatási portálon.

Az egyesület elnöke az RTL Klub Híradójában (01:30-tól) és a TV2 Tények című műsorában (01:52-től) is értékelte a középszintű írásbeli feladatsort.

Frissítés: 2018. május 8-án az ATV Start című reggeli műsorának vendége volt Arató László. A beszélgetés az ATV honlapján és YouTube-csatornáján (itt) is megtekinthető.

 

„Majdnem mintaszerű, kivéve a szövegértési feladat időigényességét” – Arató László a magyarérettségi feladatairól” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s