A Magyartanárok Egyesületének véleménye a Nemzeti alaptanterv tervezetéről

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete 2018. augusztus 31-én vált elérhetővé az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport  honlapján (itt). A Magyartanárok Egyesülete (ME) hivatalos felkérést kapott a tervezet véleményezésére, ezért arra biztatta tagságát, hogy szeptember 15-ig ők is véleményezzék a dokumentumot. Az ME választmánya által jegyzett értékelést – mely a tagság észrevételeinek figyelembevételével készült – az egyesület 2018. szeptember 30-án küldte el. Ezt a dokumentumot az egyesület honlapján (itt) most nyilvánossá tesszük.

Az alábbiakban a dokumentum legfontosabb tételeit emeltük ki:

  • „A 2018-as tervezet a 2012-esnél szemléletileg korszerűbb és szakszerűbb. A főhangsúlyt az anyanyelvi kompetencia fejlesztésére veti s ezen belül helyezi el a műértés és az irodalmi alapműveltség elsajátításának célját. Nyomatékosan beszél »a belső motivációra épített olvasási igény« megteremtéséről és fenntartásáról.”

 

  • „Csak helyeselhető és megfelelő törvényi környezet, rugalmasabb tantervi szabályozás és adekvát taneszközrendszer létrejötte esetén a magyartanítás megújulását hozhatná, hogy az 5-8. évfolyamon nem a műveltségközvetítésé a főhangsúly, hanem a kompetenciafejlesztésé és a személyiségfejlesztésé. Irodalomból először van szó az olvasás örömének előtérbe helyezéséről s a korábbiaknál egyértelműbben a különböző befogadási és értelmezési stratégiákról, a művekhez vezető különböző kontextusokról. Az 5-8. évfolyamok ajánlott olvasmányai esetében az is jelzi a diákbefogadó felé fordulást, hogy a tervezet kiköti, hogy az olvasandó-feldolgozandó négy regény körül egy külföldi és egy kortárs legyen. Ezzel szerény mértékben ugyan, de bekerült a tantervbe a kortárs ifjúsági irodalom.”

 

  • „A különböző diákcsoportokhoz való alkalmazkodás szándékát, a paradigmaváltás lehetőségét hordozza, hogy a tervezet nem bontja évfolyampárokra az anyagot és nem ad meg konkrét szerző- és műlistákat. Ez elvben lehetővé tenné a differenciálást, a különböző kontextusokban való tanítást, a különféle tananyagkiválasztási és -elrendezési elvek érvényesülését.”

 

  • „Sajnos azonban a „kötelező kerettanterv […] a születés pillanatában felszámolja az abból adódó lehetőséget, hogy a nat nincsen évfolyamokra bontva. Az egyetlen kerettanterv egységesen fogja a tanítási tartalmakat az időben elosztani. Ezzel többek között 9-12.-ben lehetetlenné teszi irodalomból a kronologikustól eltérő tanítási programokat. Az eltérő kontextusokban való tanítás lehetősége, az új tananyagkiválasztási és tananyagelrendezési elvek szerinti építkezés elméletileg körvonalazott lehetősége megszűnik.”

 

  • „Hiába nincsenek műlisták a tervezetben, de meghatározott műszámok vannak. Ezek pedig ismét csak ellentmondanak a kompetenciaközpontúság és a személyiségfejlesztés kiemelt céljának, az olvasóvá nevelés és a differenciálás igényének.”

 

  • „A nemzeti alaptanterv nem nemzeti alaptanterv, mert a benne foglalt tananyagtartalom egy korosztály diákságának harmada-fele számára feldolgozhatatlan. A nemzetből kimarad a szakgimnáziumok jó része és a szakiskolák összessége.”

 

  • „A fenti probléma egyenesen adódik a műfajtévesztésből. Nem magtanterv, mert nem csupán az alapvető kompetenciákat, műveltségterületi fejlesztési célokat tartalmazza, nem műveltségi minimumot. Az elsajátítani valók aprólékos részletezése lehetetlenné teszi a tervezet bevezetőjében megfogalmazott alapelvek megvalósulását.”

Az ME választmánya által írt értékelés az egyesület honlapjáról (innen) érhető el.

 

A Magyartanárok Egyesületének véleménye a Nemzeti alaptanterv tervezetéről” bejegyzéshez ozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s