A pellengér új formái: bullying, cyberbullying – Beszámoló a konferenciáról

A képen a következők lehetnek: 4 ember, , mosolygó emberek, ülő emberekA Magyartanárok Egyesülete és az Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete 2019. október 12-én konferenciát szervezett A pellengér új formái: bullying, cyberbullying címmel az Eötvös József Gimnáziumban az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) támogatásával – Kodácsi Boglárka beszámolója.

A konferenciát Horváth Beáta, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára nyitotta meg. Köszöntőjében egy osztálytermi szituáció rövid felvázolásából kiindulva tért rá a bullying jelenségvilágára és a digitális környezet szerepére e jelenséggel kapcsolatban. Mivel a konferencia egyik célja az volt, hogy lehetséges problémamegoldási stratégiákat kínáljon a tanároknak csoportos megbeszéléseken keresztül, a program szerkezetileg eltért a megszokott formától, hiszen a plenáris ülések és a szemináriumi forma a nap során állandóan váltogatta egymást.

Az első előadást R. Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője tartotta. A szervezet működését reprezentáló kisfilm bemutatása után az előadó röviden részletezte az Alapítvány főbb szolgáltatásait (pl. Lelkisegély-vonal, Iskolai Prevenciós Program, továbbképzések), majd rátért a bullying jelenségével kapcsolatos fogalmak tisztázására. Kiemelte, hogy bár a média által igen felkapottak lettek a bullying és a cyberbullying kifejezések, tanárként fontos felismerni a különbséget a reaktív és a proaktív agresszió között. Az iskola frusztráló, gyakran teljesítmény- és versenyorientált közegében mutatott agresszív viselkedés sok esetben egy adott szituációban megnyilvánuló fenyegetésre irányuló reakció, szemben a proaktív, azaz az előre megfontolt, stratégiai szándékból, célirányosan fellépő bántó viselkedéssel, tehát a bullyinggal. A konfliktushelyzetek megoldásának egyik problémáját R. Csekeő Borbála abban látja, hogy a gyerekek egy része nem tanulja meg az erőszakmentes kommunikáció alternatíváját, emellett a pedagógusoknak is nehéz egy adott konfliktushelyzetet pontosan felmérni és átlátni.

Az előadó hangsúlyozta, hogy bullying esetében – ellentétben a két vagy több ember közötti érdek-, illetve nézetkülönbségen alapuló konfliktushelyzettel – az egymással szemben lévő felek között nem állnak fent egyenlő esélyek, felbomlik közöttük az egyenrangúság, így a cél nem egy félreértés tisztázása, nem az érdekképviselet, hanem a hatalomgyakorlás. Emellett a bullying folyamatos, azaz nem egyszeri esemény, és nem egyének szembenállását jelenti, hanem minden esetben közösségi tettet takar.

A bármilyen aspektusból (pl. etnikai hovatartozás, szexuális orentáció, külső jegyek) peremhelyzetbe kerülő gyerekek magukra vonhatják a közösség figyelmét, de Csekeő Borbála hangsúlyozta, hogy sosem a bántalmazott a hibás zaklatáshelyzetekben. A „Mit gondolsz, miért nem sikerül beilleszkedned?” „Miért bántanak szerinted?” típusú kérdések segítő szándékúak, ám épp azt idézik elő, hogy az adott diák már úgy fogalmazza meg válaszát, hogy abban oknak nevezi meg valamilyen, a közösség számára feltűnő jellemvonását, személyiségjegyét. Holott a bullying oka minden esetben – emelte ki Csekeő – a csoportdinamikában keresendő. Épp emiatt fontos, hogy a hatékony problémamegoldás érdekében a szemlélőkhöz kell fordulni elsőként, és nem az áldozathoz vagy bántalmazójához.

A problémakezelést nehezíti, hogy az iskolában elkezdődő bántalmazás gyakran online terekben folytatódik. A cyberbullying hátránya, hogy a pedagógus sok esetben nehezen lát bele az online zaklatás működésébe, amely ráadásul folyamatos fenyegetettségérzetet tart fent az áldozatban, hiszen az időben és térben hosszabb kiterjedésű az iskolai bullyinghoz képest. Az internetes zaklatás egyik eszköze az ún. szexting, ami a serdülőkorban lévő fiatalokra fokozott veszélyeztetettséggel hat.

Zárásként Csekeő a Kék Vonal Alapítvány egyik új projektjének – a cyberbullyingot és szextinget fókuszba helyező – videóját mutatta be, és a honlapon lévő online tananyagokra hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Nagy Krisztina jogász, a Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesületének munkatársa folytatta a délelőtti előadássorozatot.  A Televele Egyesület célja a médiatudatosság fejlesztése, különös tekintettel kisgyermekkorra (óvodás és kisiskolás időszakra), de kiemelt feladatának tekinti a pedagógus és szülői továbbképzéseket is. Az alapvetően programalapon működő szervezetet gyakran kérik fel iskolák egy konkrét helyzet orvoslására.

A médiaműveltség fejlesztésére irányuló médiapedagógia célja, hogy a korábbi, alapvetően tilalmakra épülő rendszer helyett egy, a médiahasználókat felvértező paradigmával tudjon szolgálni. A megváltozott médiakörnyezethez alkalmazkodó felfogás Jenkins médiaműveltség fogalmából kiindulva vizsgálja, milyen hatással van a folytonosan változó technológiai környezet a felhasználókra, így például értelmezi a digitális lábnyom, az online viselkedéskultúra vagy az online terekben való tájékozódás jelenségeit.

Nagy Krisztina ezután az online tér kockázatait vázolta fel, s olyan, a zaklatás hatását felerősítő jegyeket nevezett meg mint az e-láthatatlanság illúziója, az e-kontroll elvesztése, a nyilvánosság miatti gyors információterjedés, a hiányzó metakommunikáció, illetve a tettek következményének nehéz érzékelése, felmérése.

A Televele Egyesület médiapedagógiai eszköztára segíti a tanárokat és a szülőket az online terekben zajló kommunikáció alakításában, szabályozásában. A szervezet céljai között szerepel a médiahasználattal kapcsolatos párbeszéd kialakítása, az önismeret és önreflexió fejlesztése azáltal, hogy saját médiatapasztalatból indítja el foglalkozásait, a gyűjtött tapasztalatok megosztása, az ezekből a tapasztalatokból fakadó helyzetkezelési stratégiák kialakítása. Mindezek mellett pedig elengedhetetlennek tartja az érzékenyítést, az attitűdformálást, valamint a médiaélmények megosztási kultúrájának fejlesztését.

A médiapedagógiai programcsomag egy háromelemű módszertanon alapul, hiszen egyrészről több témakör együttes jelenlétét valósítja meg, emellett kiscsoportos gyakorlatokat preferál, miközben nagy hangsúlyt fektet a kognitív, kreatív, érzelmi és szociális képességek fejlesztésére is. A teljesség igénye nélkül a csomagok témái: online és offline kommunikáció közötti egyensúly jelentőségének hangsúlyozása, ezen terek közötti különbségek például az idő aspektusából, a magánszféra értékei, a digitális lábnyom mint digitális identitás témaköre, online zaklatás.

Nagy Krisztina ezt követően egy, a cyberbullying helyzeteinek feldolgozására épülő kártyajátékot mutatott be, alapüzenetként a szemlélő szerepét hangsúlyozta. A kártyajáték elérhető a szervezet honlapján. Az előadó végezetül néhány szóban bemutatta Digitális Jólét Programot.

11 órától a résztvevők kiscsoportos esetmegbeszéléseken vehettek részt, amely során kisebb létszámú beszélgetőkörökben bullyingra épülő történetek feldolgozásával foglalkoztak. Különböző szempontok (pl. jogi, etikai, pedagógiai, nevelési) és feladatok mentén zajlottak az esetfeldolgozások, így az egy órai foglalkozás végére a problémahelyzetekkel kapcsolatos megállapítások és tapasztalatok összegzése elősegítette a hasonló helyzetek kezeléséről való komplex gondolkodást. A foglalkozásokat Hudáky Rita, Iványiné Harró Ágota, Székelyné Nagy Zsuzsa, Haraszti Klára, Radnóti Eszter és Fenyő D. György vezették.

Az esetmegbeszéléseket Dr. Csalár Dorina előadása követte, aki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jogsegélyszolgálatával, a 2011 óta működő Internet Hotline-nal ismertette meg a konferencia résztvevőit. A szolgálat egyik jelmondata („Ha úgy érzed, hogy bántanak online, fordulhatsz hozzánk.”) is utal annak fő céljára, amely a jogsértő vagy jogsértőnek vélt, illetve a kiskorúakra káros tartalmak feljelentésének lehetővé tételét jelenti. A nemzetközi szervezetekkel (INHOPE: International Assiociation of Internet Hotlines) is együttműködő magyar Hotline működésének hatékonyságát fokozza, hogy aktív kapcsolatban áll a különböző szolgáltatókkal, így például a Facebookkal, az Instagrammal vagy a YouTube-bal is.

A szolgáltatás internetes felületén az alábbi kilenc kategóriákban tehetnek bejelentés a sértettek: Hozzájárulás nélkül hozzáférhetővé tett tartalom; Zaklatás; Pedofil tartalom; Rasszista, uszító tartalom; Erőszakos tartalom; Adathalász honlapok, vírusokkal, kém- és féregprogramokkal fertőzött tartalmak; Drogfogyasztásra csábító tartalom; Terrorcselekményre felhívó, terrorizmust népszerűsítő, elősegítő tartalom; Egyéb, kiskorúakra veszélyes tartalom. A társadalmi felelősségvállalás jegyében fellépő szervezet mivel nem hatósági eljárás keretében működik, nem kötelezheti a szolgáltatókat a bejelentett tartalmak eltávolítására, mégis 2011 óta több ezer bejelentett eset megoldásában működött közre. Produktivitásukat elősegítik azok a társszervek (pl. Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság), amelyekkel aktív kapcsolatot tartanak fent. A honlapon részletes információkkal szolgálnak az egyes bejelenthető kategóriákról, azok jogi hátteréről.

Csalár Dorina előadása végén külön tárgyalta a cyberbullying, a szexting és az online grooming jelenségköreit, utóbbi alatt olyan eseteket értve, amikor magát általában kamasz fiatalnak kiadó felnőtt próbál gyerekek bizalmába férkőzni, velük emocionális kapcsolatot kialakítani, így veszélyeztetve a gyerekek szellemi és lelki egészségét. Csalár kiemelte, hogy a Hotline munkatársai ezekben az esetekben is törekednek a hatékony segítségnyújtásra, feladatuk többek között az áldozat társszervekhez (pl. Kék Vonalhoz) irányítása, illetve annak a nyomatékosítása, hogy próbáljon meg a bejelentő a vele bizalmi viszonyban álló felnőtthöz fordulni segítségért. A munkatársak a „Mindig van segítség” jelszó jegyében segítik a fiatalokat a bejelentő űrlapok kitöltésében, de a zaklató online felületen történő letiltásában is. A szervezet kampányokkal, rendezvényekkel és oktatóanyagokkal éri el saját működésük hatékonyságának növelését.

Horváth Beáta Van-e elég hírünk a zaklatásról? címmel tartotta meg a konferencia utolsó plenáris előadását, amelynek elején a New Boy című, online is ingyenesen megnézhető  filmet ajánlotta a hallgatóságnak. A mindössze 11 perces kisfilm rövidségéből fakadóan kiváló beszélgetésalapot teremthet tanórán, segítségével a másság és új környezet problémája, a zaklatás és a traumák feldolgozásának kérdései tematizálódhatnak.

A címben megjelölt kérdésre igenlő választ adva az előadó arra is rámutatott konkrét szövegpéldák illusztrálásával, hogy a médiában alapvetően a felnőttek világához kapcsolódó zaklatásos ügyek jelennek meg. A médiamegközelítésből kiinduló előadás ezután azt értelmezte, mennyiben állja meg a helyét napjainkban az a metafora, miszerint „a média ablak a világra”. E metafora felbomlását jelzi a média minden életszíntéren jelenlevő működéséből fakadó problémák, a „másik ablakán nem nézünk be” szemlélet, a nézés mint kulturális és társadalmiasított viselkedés értelmezése. Az előadó Déri Miklós Roma portrék című kiállítására hivatkozva a nézésre mint társadalmi tevékenységre, az ítélkezésre, a  sztereotípiák állandó működésére hívta fel a figyelmet. Az előítéletek kérdéskörének mentén tért rá Horváth a bullying és a nyilvánosság összefüggéseire. Egy, A 13 okom volt című filmsorozatból kiemelt kép (csúszdázó lányról készült fotó alulnézetből) vizsgálatával értelmezhetővé váltak az áldozat, bántalmazók és szemlélők bonyolult viszonyrendszere, az online térben folytatódó bullying gyors terjedésének és az információ állandó felkereshetőségének problémamegoldást nehezítő tényezői. Ahogy arra az előadó kitért, napjainkban az online tartalmakat nem kizárólag a gyártók határozzák meg, de a felhasználók széles köre is alakítja azokat. A nyilvánosság és a magánszféra tereinek összemosódásával főleg serdülőkorban még nehezebbé válik az új tartalmak elrendezése. A kamasz fiatalok állandó döntéshelyzetbe kényszerülnek, hiszen választaniuk kell, hogy az adott információ nyilvánossá tehető-e vagy sem. A kognitív disszonancia feloldásával kapcsolatban az előadó a tanárok és szülők felelősségét abban látja, hogy meg kell tanítani ezen összemosódott terek szétválasztását minél több konkrét szituáció elemzésével (pl. nyilvános tér-e a mobiltelefon, a laptop, az iskolai udvar, az osztályterem?). A tanároknak tehát – a közösségi tudat és a csoportnyomás tényezőit szem előtt tartva – kell segíteniük diákjaikat a tartalmak differenciálásban, a magánszféra, a közbeszéd és a nyilvánosság tereinek elhatárolásában. Az említettek tudatosításához jó módszer, feladat lehet szétvágott hírek információinak kiemelése, csetüzenetek hírré formálása, nehezen szavakba önthető tartalmak nyelvi megfogalmazásának támogatása.

Az előadó hangsúlyozta a média önreflexív jellegét, tehát azt, hogy a média reagál a különböző platformokon megjelenő zaklatásos ügyekre. Ehhez kapcsolódóan zárásként dr. Parti Katalin egy, az Egyesült Államok és Magyarország médiafelfogásának hasonlóságairól és különbségeiről szóló előadására hivatkozva nyomatékosította a szülők és pedagógusok szerepét a gyerekek médiatudatosságának fejlesztésében.

A második szemináriumi blokkban a zaklatás ifjúsági irodalomban való tematizálódásának tanári felhasználhatóságával ismerkedhettek a résztvevők. Kertész Luca Wéber Anikó Az osztály vesztese című regényén, Schiller Mariann pedig Kalapos Éva Massza című művén keresztül mutatott rá a bullying megközelítési lehetőségeire, a tanulói érzékenyítés módozataira.

A konferencia utolsó programsávjában Leiner Károly tanító és gyógypedagógus mutatott be egy jelenleg is fejlesztés alatt álló érzékenyítő társasjátékot, amelyet a résztvevők ki is próbálhattak. A nemzetközi együttműködés keretében létrejövő szerepjátékon alapuló társasjáték bullyinghelyzetek elé állítja a játékosokat, akik csoportokban dolgozhatnak azok megoldásai stratégiáin (segítségkérésen, menekülésen alapuló, asszertív, illetve agresszív reakciók végiggondolásával). A konferencia végén a tanárok további javaslatokkal szolgáltak a készítőknek a játék továbbfejlesztésével, kidolgozásával kapcsolatban.

A konferencia előadásai, szemináriumi anyagai hamarosan elérhetőek lesznek a Bűvösvölgy honlapján.


Frissítés: A rendezvényről Fenyő D. György is beszámolt a Civil Rádió 117 perc című műsorának október 24-ei adásában. A rádió honlapjáról (innen) a műsor m3u formátumban tölthető le – két részletben: az első fájl itt, a második fájl itt érhető el.

 

A konferencián készült fotók közösségi oldalunkon tekinthetők meg: itt

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s