„Ki látott engem?” – Visszatekintés az Ady-emlékévre

Ady Endre Emil Isac fényképén

Ady Endre halálának centenáriuma alkalmából a 24.hu 2018 októberétől száz napon keresztül száz Ady-verset tett közzé ismert személyiségek tolmácsolásában. 2018. november 14-én – közel egy esztendővel halála előtt – Vekerdy Tamás olvasta fel Az eltévedt lovas című költeményt: a videó a hírportálon (itt) és a YouTube-on (itt) is megtekinthető. 2018. december 20-án a Magyar Narancs 2018/51. száma közölte Térey János „Ott röpül a szánom az éjben” – Ady Endre karácsonyi verseiről című tanulmányát, melynek bővített változata 2019. január 6-án jelent meg a hetilap honlapján (itt). A megjelenésre a szerző közösségi oldala két alkalommal is felhívta a figyelmet (itt és itt), a második bejegyzés – a Térey-szöveg által említett Dés Mihály-könyv szemelvényével kiegészítve – a Magyartanárok Egyesülete (ME) közösségi oldalán (itt) is megjelent. Január 24-én nyílt meg A föltámadás szomorúsága című Ady-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban – a tárlat a PIM honlapja szerint (lásd: itt) 2020. január 5-ig látogatható. A kiállítást Térey János nyitotta meg – a megnyitó szövege „Kezdenek már nyakukba venni” címmel előbb a Magyar Hang 2019/2. számában, január 27-én a hetilap honlapján (itt), majd a PIM honlapján (itt) is megjelent.

Az Alföld 2019/7. száma külön fejezetet szentelt az Ady-centenáriumnak: a szeptember óta a folyóirat honlapján is elérhető lapszámból Török Lajos Ady és a mai irodalomtankönyvek című tanulmányát (itt), Mekis D. János Ady különössége című tanulmányát (itt), Takács Zsuzsa Vallomás Adyról című jegyzetét (itt), valamint az Ady jövője című kerekasztal-beszélgetést (itt) is olvasóink figyelmébe ajánljuk – a beszélgetés résztvevői: Győri L. János, Herczeg Ákos, Térey János és Fodor Péter. (A lapszám néhány héttel Térey János halála után jelent meg.)

Török Lajos említett tanulmánya (itt) megidézi Arató Lászlónak az Iskolakultúra 2014/3. számában közölt Ady az iskolában – recepciós apályban és dagályban című elemzését. Az elemzés – amely az Iskolakultúra honlapján (itt és itt) és az Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázisban (itt és itt) egyaránt elérhető – nemcsak az Ady-életmű recepcióját, a tankönyvek Ady-képét mutatja be, de arra is kitér, miként szólítja meg Ady költészetét a kortárs magyar irodalom: „Az Ady-líra megszólító erejének növekedésére több jel is utal – írja Arató László. – Az egyik ilyen jel Kemény István és Térey János költészetének szálfelvétele, az Ady-hagyományhoz való kapcsolódása.” A tanulmány többek között Térey János A visszatért föld, Kemény István Búcsúlevél, illetve Térey Kemény költeményére írt válaszverse, a Magyar közöny megidézésével igazolja Ady lírájának beágyazottságát. Olvasóink figyelmébe ajánljuk az elemzéssel eredetileg egy időben közzétett – 2019 áprilisától az ME honlapján elérhető – Érettségi videók Adyról szóló epizódját is (lásd: itt), amelynek középpontjában Az eltévedt lovas című vers áll.

Az MTA Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztálya 2019. szeptember 11–12-én „Lennék valakié” – Az Ady-kultusz és kisajátítási kísérletei 1906–2018 címmel rendezett konferenciát a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetében – lásd az Irodalomtudományi Intézet (itt), illetve honlapunk bejegyzését (itt). A konferencia első napján Arató László Mítosz és kultusz – no meg az iskola, Fenyő D. György Lehetőségek és megközelítések Ady tanításában címmel tartott előadást. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum október 5-én „Are You reADY?” – Ady Endre és az iskola címmel rendezett konferenciát és workshopot – lásd az OPKM (itt), valamint honlapunk bejegyzését (itt). A rendezvényen Schiller Mariann Ady a nyelvtanórán, Fenyő D. György Ady az irodalomórán címmel tartott műhelyfoglalkozást. Információink szerint az OPKM konferenciáján és műhelyfoglalkozásain elhangzott előadások a Könyv és Nevelés című folyóiratban nyomtatásban is megjelennek.

Az ME 2007 decemberében „Sem utódja, sem boldog őse”? címmel már rendezett Ady-konferenciát az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában. „Az előadók (KulcsárSzabó Ernő, Teslár Ákos, Gintli Tibor), valamint a kerekasztal-beszélgetés költő-résztvevői (Borbély Szilárd, Térey János, moderátor: Tamás Ferenc) leginkább az Ady-befogadás nehézségeiről és az életmű problematikusságáról beszéltek” – olvasható az ME régi honlapján (itt) közzétett bejegyzésünkben. (A rendezvényről Teslár Ákos írt beszámolót, amely a Magyar Narancs 2008/1. számában – itt – jelent meg.) 2019. november 9-én az ME újra Ady-konferenciát rendez Minden titkok Adyja címmel, ezúttal az Eötvös József Gimnáziumban – részletek az ME honlapján (itt) és közösségi oldalán (itt) olvashatók.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s