„Holott, pontosan tudjuk, ez volna a lényeg” – Baranyai Norbert és Bodrogi Ferenc Máté az irodalomtanításról

A Debreceni Irodalom Háza 2020 őszén a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének két adjunktusát, Dr. Baranyai Norbertet és Dr. Bodrogi Ferenc Mátét kérte fel a szövegértelmezés mibenlétének és az irodalomtanítás innovációjának megvitatására. A program a járványhelyzet miatt online valósult meg, a felvétel az Irodalom Háza YouTube-csatornáján 2020. november 12-én vált elérhetővé. „A beszélgetés célja az volt – olvasható az Irodalom Házát működtető Déri Múzeum honlapján –, hogy segítsük a pedagógusok oktató, nevelő munkáját, s egyszersmind párbeszédet kezdeményezzünk az egyetem, a közoktatási intézmények és a múzeum között.”

A beszélgetés elején – az irodalomtanítás céljairól és tendenciáiról szólva (0:19-től) – Bodrogi Ferenc Máté kifejti: a magyartanításban helye van a személyiségfejlesztésnek és a kritikus gondolkodás fejlesztésének, de ezekkel inkább a deklarált célok között találkozhatunk. Szintén általános célkitűzés a kompetenciafejlesztés, hogy a diák birtokában legyen a nyelv használatának. Baranyai Norbert szerint a magyartanároknak sokszor dönteniük kell: értő olvasóvá neveljék a diákokat, megszerettetve velük az olvasást, vagy a követelményeknek próbáljanak megfelelni: „Holott, pontosan tudjuk, ez volna a lényeg – egy-egy szöveggel részletesebben, hosszabb ideig foglalkozni, bíbelődni, sokféleképpen megközelíteni, lehetőséget adni, hogy élménnyé váljanak. Csak éppen egész egyszerűen lehetetlen, amikor egy év alatt olyan mennyiségű szerzőt, művet kell megtanítani, mint ami jelenleg is elő van írva.”

A szövegelemző metódusokról elmélkedve (10:06-tól) Bodrogi Ferenc Máté megidézi a Studia Litteraria Műelemzések című számából Bényei Péter tanulmányát. (A folyóirat 2019/3-4. számáról lásd korábbi bejegyzésünket – itt; Bényei Péter tanulmánya a Studia Litteraria honlapján – itt – érhető el.) A hallgatóknál – ahogy a középiskolás diákoknál is – gyakran hasonló befogadói mintázatok figyelhetők meg: a tartalom felől közelítenek a szöveghez; a már elsajátított ismereteket, például a műfaji kategóriákat és sajátosságokat kívánják alkalmazni az értelmezés során (figyelmen kívül hagyva a hagyomány transzformálódását az aktuális szövegben); vagy éppen a személyes olvasatot kívánják előtérbe helyezni. Baranyai Norbert szerint az életrajz felől való megközelítés is változatlanul jelen van a középiskolai és egyetemi műelemzésekben, annak ellenére, hogy ezt az újabb irodalomkönyvek igyekeztek a háttérbe szorítani. Fontos kérdés tehát, hogy milyen összefüggés van az értelmezés és a tanítás között. Baranyai Norbert hangsúlyozza: kétfázisú munkáról van szó, amelyben az első lépés az értelmezés – ez után kell végiggondolnunk, milyen eszközökkel közvetítjük a diákok számára, akikkel viszont egy közös értelmezést is létre kell hoznunk. „Egy tanárnak tisztában kell lennie, hogy milyen módszertan, elmélet, elgondolás felől közelít a szöveghez. Bármennyire is a befogadás-központú elméletek kell hogy a középpontban álljanak, nyitottnak kell lenni sok mindenre. A középiskolában különösen fontos, hogy minél színesebben, minél több oldalról próbáljuk megközelíteni a szöveget. És ami a legfontosabb: aszerint kell kialakítanunk a tanítást, hogy milyen a befogadói közeg. Teljesen másként kell-lehet tanítani ugyanazt a szöveget egy szakiskolában, mint egy elit gimnáziumban, és a magyartanárnak meg kell találnia, hogy az adott közösséghez milyen kérdések, feladatok passzolnak – és mi működik a legjobban.”

A populáris kultúra mozgósíthatóságával kapcsolatban (20:52-től) Baranyai Norbert kiemeli, hogy érdemes nyitnunk olyan területek felé, amelyek közelebb állnak a diákokhoz. Egy populáris film például olyan sajátosság megvilágítását is lehetővé teszi, amely egy irodalmi szöveg esetében idegennek hat: „Az Anyegin tipikus példája annak, hogy a történet majdhogynem másodlagos az elbeszéléssel való játékhoz képest. A diákok számára egy kicsit idegen világ ez, zavarja őket, hogy hat-hét fejezeten keresztül nem történik semmi, csak az elbeszélő magáról beszél, kiszólogat. Én ezt a Deadpool című filmmel szoktam megvilágítani. Ez a diákok számára ismert képregény-adaptáció, ahol a főhős rendre kiszólogat, és folyamatosan narrálja a saját történetét, abszolút önironikusan – ami nagyon szépen mutatja azt, amit Puskin is csinál az Anyeginben. Érdemes tehát ilyen példákat keresni, mert ami távoli egy szövegben, az egy mai, popkultúrából vett alkotással, filmmel nagyon jól megvilágítható, és máris közelebb lehet hozni a szöveget a mai diák olvasóhoz.” Bodrogi Ferenc Máté szerint (25:57-tól) hasonlóképpen segíthet megértetni a felvilágosodás természetfelfogását, Bessenyei György körforgásszerű materialista értelmezését Az oroszlánkirály széles körben ismert párbeszéde az élet végtelen körforgásáról. „Csokonai kapcsán – folytatja Bodrogi Ferenc Máté (27:38-tól) – sohasem mulasztom el, hogy amit ő művelt, az énekelt költészet: be szoktam játszani A Reményhez első húsz másodpercét – ez egy nagyon hosszan énekelhető, bánatos költemény, egy lassú verbunkos, évtizedekig sláger volt, klavíron, tehát zongorán játszották, és egymás nyakába borulva sírtak a fiatalok, amikor felhangzott. Ez a húsz másodperc a maga módján nagyon hatásos tud lenni, hogy mennyire másképpen hangzik a szöveg, mint hogyha olvasnánk.” Ez jó alkalom lehet arra, hogy egy mai sláger szövegét is megvizsgáljuk: például hogy a Halott Pénz Darabokra törted a szívem című Bergendy-feldolgozásában milyen jelölt és jelöletlen idézetek szerepelnek (a Kispál és a Borztól József Attiláig) – sőt arra is, hogy vitatkozzunk arról, hogy egy népszerű, de félresikerült megzenésítés inverz módon hozzásegíthet-e egy versszöveg megértéséhez.

A kortárs és a populáris irodalom tanításáról (30:02-től) szóló részben Baranyai Norbert többek között arról beszél, hogyan segíthetné az Antigoné megértését Dragomán György A fehér király című regénye, valamint Az éhezők viadala, Suzanne Collins klasszikussá vált ifjúsági regénye. „Melyek azok a fórumok – olvasható a videó utolsó egységében (41:02-től) –, ahol a tanárok rátalálhatnak szakmai, szövegértést támogató anyagokra?” A kérdésre válaszolva Bodrogi Ferenc Máté a Magyartanárok Egyesülete honlapján keresztül elérhető kortárs tananyagokat és a Szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztő programcsomagot ajánlja az érdeklődők figyelmébe (Köszönjük! – a szerk.), Baranyai Norbert pedig a kortárs irodalom tanítását segítő kiadványok közül A Fausttól a Szívlapátig című kötetre hívja fel a figyelmet. A teljes beszélgetés a Debreceni Irodalom Háza honlapján és YouTube-csatornáján, valamint az MMA Művészeti Ösztöndíj Program honlapján érhető el.




Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s