Nyelvi nevelés és társadalmi emlékezet – Beszámoló az online műhelyfoglalkozásról

A Magyartanárok Egyesületének 2021. novemberi online műhelyfoglalkozásán két, egymáshoz látszólag nem kapcsolódó, valamilyen szempontból mégis összefüggő előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Elsőként Molnár Cecília nyelvész, a Nyelvtudományi Kutatóközpont munkatársa beszélt a Sulinova Szövegértés-szövegalkotás programcsomagjának nyelvtan tananyagáról, amelyet Kálmán László vezetésével 2004–2008 között dolgoztak ki. Az előadás szomorú aktualitását Kálmán László halála adta. Molnár Cecília beszélt a Szövegértés-szövegalkotás programcsomag keletkezéséről, a tananyagszervezési elvekről, a nyelvtantanítás megreformálását célzó törekvésekről, a hosszú közös munka örömeiről és nehézségeiről.

Molnár Cecília 2004-ben, negyedéves egyetemistaként került a projektbe, és a tananyagírás négy éve alatt diplomázott magyar és elméleti nyelvész szakon. Kálmán László már az Erasmus Kollégiumban is a tutora volt, és 2003 végére készült el az a pályamunka, amely azt vizsgálta, milyen elvek mentén újulhatna meg a nyelvtantanítás – emellett az akkori állapotok kritikáját is megfogalmazta, és az aktuális tankönyvsorozatokat is górcső alá vette. A változás igénye tehát megvolt, de végül a PISA-felmérések rossz kompetencia-eredményei működtek egyfajta katalizátorként az oktatás (tartalmi és módszertani) reformjának igényében, és abban, hogy egy (az oktatás kompetencia-központú megújulását célzó) EU-s projekt keretében létrejött az a programcsomag, amely ma már csak a Magyartanárok Egyesülete honlapján érhető el.

Nem készült kutatás a programcsomaggal kapcsolatos hosszabb távú tapasztalatokról és a magyartanításra gyakorolt hatásáról sem. Az államilag támogatott taneszközökön nem látszik lényegi változás vagy tartalmi megújulás, azonban számos magyartanár a megjelenése óta folyamatosan használja ezt az átfogó és rendkívül gazdag anyagot.

A programcsomag nem előzmények nélküli a magyar nyelvtantanítás történetében: a 70-es években a Fiatal Nyelvészek Közössége próbált megújulást hozni, majd a 90-es évek elején a Bánréti-program célozta meg a nyelvtantanítás reformját. Mint Arató László megjegyezte, a programnak, amely Bánréti László két korszakalkotó könyvét (79/81-84) egészítette ki, máig erősen érezhető hatása van Erdélyben, ahol az Anyanyelvi nevelés munkacsoport munkájának köszönhetően megjelent a Kádár Edit által szerkesztett, az irodalmat és a nyelvtant integráltan kezelő Magyar nyelv és irodalom tankönyv. Ezekben a taneszközökben az egyes nyelvtani kategóriák szépirodalmi szövegekhez kapcsolódva jelennek meg, és a sok feladathoz hanganyagot is mellékelnek. (A Bánréti-programról itt lehet olvasni, a feladatbankokról itt, az Anyanyelvi nevelés munkacsoportról pedig a itt.)

A SuliNova programcsomag megalkotásának folyamata igen sokrétű volt: rengeteg különféle taneszköz készült el (tankönyvek, munkafüzetek, részletes feladatleírásokat tartalmazó tanári kézikönyvek, óravázlatok, mérési és értékelési eszközök, segédanyagok, szövegértési feladatlapok). Ez összesen több ezer oldalnyi szöveget jelent. A programcsomag elkészítése során a fejlesztők, írók, szerkesztők (közöttük sok gyakorló tanár) azt az alapelvet tartották szem előtt, hogy a diák birtokában van az anyanyelvi tudásnak, arra nem kell őt „megtanítani”. A nyelvtantanításnak (az elterjedt vélekedéssel szemben) nem az úgynevezett „helyes” nyelvhasználat megtanítása a feladata, célja, hanem a szituációhoz, a műfajhoz, a kontextushoz alkalmazkodó nyelvhasználat fejlesztése.

A tananyagszervezés a nyelvtani hierarchia és a nyelvi szintek rendszere helyett elsődlegesen a diákok életkori sajátosságait és a fejlesztési szempontokat veszi figyelembe. Abból indul ki, amit a diák már eleve (ösztönösen és gyakorlatilag) tud: a magyarázatok a meglévő tudásra reflektálnak, és így olyan általános összefüggéseket tárnak fel, amelyek a nyelv működésének könnyebb megértéséhez vezetnek. A módszertani alapelvek között van a tevékenységközpontúság, a differenciálás és a gyakorlatias, más tantárgyak, illetve az idegen nyelvek tanulása során is kamatoztatható tudás felépítése. A szerkesztők a nyelvet élő jelenségként, nem pedig megszilárdult rendszerként vizsgálják, tudatosítják a nyelvi változatosságot és változékonyságot, vagyis azt, hogy a nyelv heterogén létező, a nyelvek pedig hatnak egymásra.

A programcsomag mintát nyújt az irodalom és nyelvtan integrált oktatására, amelyben a szövegek, irodalmi művek kapcsán a diákok maguk is szövegalkotási feladatokat végeznek el, és saját tapasztalataik elemzése segíti őket a nyelvi rendszer megismerésében.

A program a következő módon osztotta szakaszokra a nyelvi nevelést:

5-6. évfolyam: a diákok már tudnak beszélni, gazdag nyelvi tér áll a rendelkezésükre, ezt a nyelvi teret elkezdik most tudatosan megfigyelni. A cél a nyelvi tudatosság fejlesztése, az alapvető leíró nyelvtani kategóriák bevezetése.

7-8. évfolyam: megjelenik az adatok módszeres rendszerezése és magyarázata, több leíró kategóriával, részrendszerekkel ismerkednek a diákok.

9-10. évfolyam: szövegtan, stilisztika, retorika, nyelvtani tananyag integrálása, nyelvtani rendszerező fejezetek jellemzőek ezekben az évfolyamokban.

11-12. évfolyam: ekkor már nem integrált a nyelvtantanítás, hanem tematikus fejezetekre oszlik a tananyag. Szóba kerül a nyelvészeti kutatás és gondolkodás, a modern nyelvészeti modellek, nyelvészeti kutatások eredményei megjelennek közérdekű formában, pl. gyermeknyelv, számítógépes nyelvészet (ez utóbbi a tananyag megjelenése óta persze rengeteget fejlődött).

***

Az online találkozó második részében Vida Nárcisz, a Zachor Alapítvány igazgatóhelyettese (Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért civil oktatási szervezet) beszélt a szervezet korszerű oktatási programjairól, főként az IWitness  online oktatási platform működéséről és használatáról.

A Zachor Alapítvány oktatási szervezetként elsősorban tanárképzéssel, oktatási anyagok fejlesztésével foglalkozik, de szerveznek a diákoknak szóló tematikus helytörténeti sétákat, pályázatokat is. Honlapjukon a következő információk olvashatók az IWitness programról:

„Az IWitness a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány digitális oktatási platformja, mely több más nyelv mellett magyarul is elérhető. A felületen az érdeklődő pedagógusok több ezer videóinterjút találnak, a magyar nyelvű életútinterjúk száma száz fölött van. A platform a teljes interjúk mellett magyar nyelvű multimédiás, digitális tananyagokat is tartalmaz, melyek mindegyike világos pedagógia célokat és tanulási eredményeket fogalmaz meg, valamint megfelel a tantervi előírásoknak és követelményeknek (NAT és Kerettantervek). A videóinterjúkra épülő feladatok számos tantárgyban használhatóak, és fejlesztik a diákok kritikai gondolkodását, kognitív és empátiás készségeit, valamint több, más 21. századi kompetenciát (elemzőkészség, szintézis és érvelés képessége, média- és digitális műveltség, szövegértés és reflektív szövegalkotó képesség), továbbá segítik a differenciált oktatást. A felületen található oktatási anyagokban a konstruktivista pedagógia elvei érvényesülnek. Az IWitness oktatási anyagaihoz és programjaihoz tanártovábbképzések és szakmai műhelyfoglalkozások kapcsolódnak.” (Forrás: IWitness)

Az USC Soá Alapítványt Steven Spielberg 1994-ben, a Schindler listája című film elkészítése után hozta létre azzal a céllal, hogy életút-interjúkat készítsenek holokauszt-túlélőkkel. A szervezet adatbázisában napjainkban már közel 55 ezer interjú található. A Soá Alapítvány magyarországi partnerszervezete a Zachor Alapítvány, amely elsősorban arra a kérdésre keresi a válaszokat, hogy hogyan lehetne a videóinterjúk egyre bővülő adatbázisát az oktatásban is hasznosítani. Az általuk létrehozott online oktatási felületet egyrészt archívumként működik, ahol sok interjú és interjúrészlet magyar nyelven is elérhető, másrészt multimédiás feladatok és tananyagok segítik az interjúk feldolgozását. Ezek az anyagok jól használhatók osztályfőnöki, magyar nyelv és irodalom, történelem, etika, valamint mozgóképkultúra és médiaismeret órán, valamint projektnapok, emléknapok szervezéséhez  is nagy segítséget nyújthatnak.

Az interjúk között kulcsszavas keresés segíti a tájékozódást, és néhány interjúrészlet regisztráció nélkül megnézhető. A teljes interjúkhoz azonban regisztrálni kell – ez tanárként és diákként is ingyenesen lehetséges.

Az oktatási felület feladattípusai a diákok önálló munkáját és a frontális óraszervezést egyaránt lehetővé teszik. A feladatok a konstruktivista pedagógia elveinek megfelelő modellre épülnek (Ráhangolódás – Gyűjtőmunka – Jelentésteremtés – Reflektálás), és a kritikai gondolkodást segítő, elgondolkodtató kérdések mellett a munkát megkönnyítő technikai utasításokat is tartalmazzák. Mindig fel van tüntetve az elvégzéshez szükséges időtartam, a nyelv és az ajánlott korcsoport.

A Zachor Alapítvány aktuális programjairól (projektek, tematikus séták) itt lehet tájékozódni.

Több webinárium felvétele megtalálható az Alapítvány YouTube-csatornáján, ezek segíthetik az IWitness felületen való munkát. 

A Zachor Alapítvány elérhetőségei: 

Honlap: zachor.hu
E-mail: zachor@zachor.hu
Facebook: Zachor Alapítvány

***

A novemberi workshop két előadásának közös vonása volt az igény a megújulásra, a diákok szabad és önálló munkájának ösztönzésére, a körülöttünk lévő (szöveges, képi, stb.) világ értelmezésére és gondolkodni képes diákok nevelésére.

Iványi-Szabó Rita

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s