A József Attila Kör rajzpályázata

Magyarórára (is) ajánljuk a gyerekeknek (is) szóló kortárs verseket, melyeket a JAK válogatott a

kortárs irodalomhoz kapcsolódó rajzpályázatához.
.
A feladat: kiválasztani egy verset a kategóriához tartozó három szöveg közül, és rajzot készíteni hozzá
A pályaműveket beküldése (beszkennelve, befotózva, a levél tárgyában a kategória megjelölésével: palyazatjak@gmail.com

Kategóriák:
1. kategória: 6-11 éves korig
2. kategória: 12-16 éves korig
Nyeremények: könyvek
Zsűri: 1. kategória: Kalapos Éva Veronika (író), Oravecz Gergely (képregényrajzoló, illusztrátor), Szabó Imola Julianna (író, grafikus); 2. kategória: Lakatos István (képregényrajzoló, író), Lesi Zoltán (író), Metzing Eszter (grafikus).

Határidő: 2017.09.10.
Díjátadó: szeptember 16-án és 17-én a WestEndben, a Könyvek Diadalíve programsorozat keretében. A legjobb pályaműveket a József Attila Kör is megosztja Facebook-oldalán.
.
 .
Választható versek:
I. kategória (6-11 éves gyermekek számára)
.
Schein Gábor: Arckép
Az én orrom sokszor hosszú madzagon lóg.
A fülem gyakran kettéáll a csodálkozástól.
A szemöldököm néha felvonom a negyedikre.
Alatta a szemem viszont sosem áll jól.
Ezért mindegyikkel irtó sokat kell foglalkoznom.
Még szerencse, hogy a szájam,
az már teljesen önálló. Magától jár.
(Márciusban jaguárok?, Móra, 2014)

Bővebben

Nyitott Szemek Fesztivál – színházi nevelési programok szemléje

A Nyitott Kör 2017. augusztus 25-én és 26-án első alkalommal rendezi meg Budapesten a Nyitott Szemek Fesztivált, amelyen a 2017-18-as évadban elérhető színházi nevelési előadások és színházpedagógiai programok mutatkozhatnak be az érdeklődő pedagógusok előtt.Nyitott Kör fényképe.

A mustrán 14 jelentős budapesti társulat programjait ismerhetik meg.

A színházi nevelés több mint 25 éve kezdett kibontakozni Magyarországon, de máig nagyon sok iskolában nem ismerik a módszert és a benne rejlő lehetőségeket. Az első Nyitott Szemek Fesztivál célja a Közép-magyarországi régió óvodapedagógusainak, tanítóinak és tanárainak lehetőséget teremteni arra, hogy találkozzanak a térségben aktív, színházi nevelési előadásokat illetve drámapedagógiai programokat létrehozó műhelyekkel, megismerjék futó előadásaikat, és ezen keresztül átfogó képet kapjanak a módszer lényegéről.

A mustrán képviselteti magát:

Bővebben

Módszertani javaslatok a Tengeri-hántás tanításához

Iványi-Szabó Rita az Új Köznevelés 2017/5. számában ír Arany János balladájának órai feldolgozásáról.

“Az a tapasztalat, hogy a szerelem más dimenzióba helyezi az embert, talán ismerősebb a diákok számára, mint a költészet hasonlóan erős hatása. A Tengeri-hántás című balladában azonban felismerhető az a szituáció is, amikor egy történet hatására a hallgatóság elveszíti kapcsolatát a realitással, és a történetben kezd élni.” – írja a tanulmány szerzője, aki a ráhangolástól a a kapcsolódó kreatív (esetleg otthoni) feladatokig rengeteg ötletet ajánl a ballada feldolgozásához. A szöveg közelébe vezető, a szoros, értő olvasást elősegítő feladatokhoz képek és intertextuális ajánlatok is tartoznak.

A tanulmány elolvasható: itt

Pedagógus Kutatói Pályadíj 2017

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyílt pályázatot hirdet Pedagógus Kutatói Pályadíjra, a közoktatásban oktató, gyakorló pedagógusok érdemes tudományos munkásságának elismerésére.

Képtalálat a következőre: „Pedagógus Kutatói Pályadíj”

Pályadíj elnyerésére pályázatot nyújthat be minden olyan egyetemi szintű mester fokozatú diplomával, vagy PhD/DLA fokozattal rendelkező pedagógus, aki legalább öt éves pedagógusi pályán eltöltött foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal rendelkezik, és a pályázat beadásának időpontjában legalább félállású pedagógusként közoktatási intézményben jogviszonyban áll.

Pályázni  olyan tudományos munkával lehet, amelynek hozama tényleges előrelépést jelent az adott kérdéskör alaposabb tudományos feltárása terén.

A pályázati anyagok benyújtásának határideje 2017. szeptember 21.

Bővebben

Digitális Pedagógus Díj – Felhívás

A Tempus Közalapítvány felhívása:

Képtalálat a következőre: „Digitális Pedagógus Díj”

Pedagógusok, tanári csoportok, szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók újszerű és kreatív módszertani ötleteit várják a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárába. A leginnovatívabb ötletek feltöltői díjazásban is részesülnek.

A Digitális Módszertár egy online ötletgyűjtemény, ahol a pedagógusok tanóráik színesítéséhez és az IKT-eszközök kreatív felhasználásához nyerhetnek inspirációt, illetve konkrét módszereket adaptálhatnak a mindennapi tevékenységeikhez.

Bővebben

Írj egy „kincset”! – A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma felhívása

Irodalmi pályázat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum Kincsek a város alatt című kiállításához kapcsolódóan

Képtalálat a következőre: „IRJ EGY „KINCSET”!”

A pályázat részletei:

A kiíró olyan fiktív történetek, novellák benyújtását várja, melyek témája a Kincsek a város alatt című kiállítás valamelyik tárgyához kapcsolódik. A múzeum által felkínált tárgyak közül a pályázó által szabadon választhat.

Bővebben

Arany János megidézése az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia idei, 188. közgyűlésének második napján Arany Jánosról is megemlékeztek az akadémikusok. Az MTA honlapján is megtekinthető előadások – különböző megközelítésben és különböző témákon keresztül – azt vizsgálták, hogyan hatott Arany János az írók, költők, irodalmárok generációira.

Iványi-Szabó Rita összefoglalója — verslistával

Képtalálat a következőre: „Arany János öröksége és hatása”

Korompay H. János, az MTA doktora, az Arany-életmű kritikai kiadása kapcsán beszélt azokról a problémákról és nehézségekről, amelyekkel az évtizedekig tartó vállalkozás résztvevőinek szembe kellett nézniük. Előadásának központi gondolata az volt, hogy a kritikai kiadás nem teljes, nem is lehet teljes, Arany költészetét nem lehet a maga teljességében megismerni. Ennek oka többek között a költő maga, aki korai műveit megsemmisítette, műveinek kiadását gondosan ellenőrizte, alkalmai verseit nem publikálta, sőt levelezésének publikálása ellen is tiltakozott – kései verseit sem kiadásra, hanem csak „magánhasználatra” írta a Kapcsos könyvbe.

Bővebben

Káin és a populáris regiszter

Tóth Ágota szabadkai magyartanár (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium) két ötletgazdag és inspiráló tanulmánya olvasható az Újvidéki Egyetem (Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) Tanulmányok című folyóiratában. Az első egy hosszabb dolgozat részlete, a folyóirat 2016/1. számában jelent meg „És itt van újra Káin” Káin-parafrázisok párbeszéde a középiskolai irodalomtanításban címmel. Ez a tanulmány a Biblia tanítása kapcsán kínál izgalmas ötleteket – a szerző ugyanis különféle műfajú 20.-21. századi alkotások tükrében vizsgálja a bibliai Káin-történetet.

A folyóirat honlapjának képe

Tóth Ágota ötletei alapján akár még egy érettségi tétel is kidolgozható: a bibliai történet mellé öt művet társít: Hermann Hesse Demian és José Samarago Káin című regényét, Ady Endre: Káin megölte Ábelt című versét, Kosztolányi Dezső: Káin című novelláját és Kemény István: Egy hét az öreg Káinnal című versciklusát. A tanulmány részletesen kifejti, hogy ezek a szövegek hogyan viszonyulnak az alapszövegként kezelt biblia történethez, hogyan értelmezik újra/át vagy éppen a hagyományokkal egyetértésben az első testvérgyilkosság történetét, illetve hogyan folytatnak egymással is párbeszédet. Rámutat arra is – és ez különösen fontos – hogyan szólítják meg ezek a szövegek a gimnazista korosztályt, hogyan teszik számukra élővé a hagyományt.

Bővebben

Dr. Kelevéz Ágnes: Arany János újraértelmezése a Nyugat szerzőinél

A Mindenki Akadémiája című műsor 2017. május 22-i, hétfő délutáni adásában dr. Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, Babits-kutató, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa tartott előadást Arany János és a Nyugat folyóirat körébe tartozó szerzők kapcsolatáról.

Képtalálat a következőre: „nyugat 1917 március 1”

Az előadás legfontosabb kérdései a következők: Mi volt az, ami Babits Mihályt olyan szorosan kapcsolta Arany Jánoshoz? A Nyugat szerzői hogyan kerestek példaképet, hogyan olvasták újra Aranyt? Az előadás központi gondolata tehát az, hogy a nyugatos szerzők a korábban fontosnak tartott epikus Arany helyett a lírikusra (főként az Őszikék ciklusra) helyezték a hangsúlyt. Arany megítélése ezzel együtt nem volt egységes, a Nyugat 1917-es és 1832-es jubileumi számai ellenére a lap hasábjain komoly viták folytak az 1910-11-es években Ady és Babits, majd 1931-32-ben Kosztolányi és Móricz Zsigmond között. Kelevéz Ágnes részletesen beszámol ezekről a vitákról és a hozzájuk kapcsolódó szövegekről, illetve az előadás elején arról is esik szó, hogy Babits (valamint Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső) hogyan reflektáltak az Arany-életműre.

A műsor megnézhető: itt

Iványi-Szabó Rita

Interneten is megtalálható A magyar irodalomtörténet bibliográfiája

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének honlapján elérhető A magyar irodalomtörténet bibliográfiájának tíz kötete letölthető PDF formátumban. Amellett, hogy a bibliográfia nagy segítséget nyújt többek között akkor, ha egy adott szerzőhöz, szöveghez keresünk szakirodalmat, érdekes lehet megvizsgálni egy-egy szerzőt recepciótörténeti szempontból is, összevetve több kötet alapján a szakirodalom, a kutatás kérdésfelvetéseinek, hangsúlyainak változását. A honlap bemutatkozó szövege szerint: „A magyar irodalomtörténet bibliográfiája című tízkötetes összefoglaló munkából a magyar irodalomtörténet összes korszakáról tájékozódni lehet, mégpedig az 1970-ig, továbbá az 1991–2000 között megjelent szakirodalom és tudományos értékű szövegkiadások benne összefoglalt adatai alapján.”

Képtalálat a következőre: „A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig”

Bővebben