
2022. május 2-án került sor az írásbeli érettségi vizsgákra magyar nyelv és irodalomból. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók – mint arról honlapunkon beszámoltunk – a vizsgát követő napon kerültek fel az Oktatási Hivatal honlapjára. (A kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei, valamint az emelt szintű szóbeli tételek 2021 novembere óta nyilvánosak, ezek a dokumentumok honlapunkon keresztül is elérhetők.) Az írásbeli napján Arató László az Index, a Népszava, a Hírklikk és az Eduline kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatokat, másnap pedig – még a megoldókulcsok megjelenése előtt – az ATV Start című műsorában beszélt a magyarérettségiről. „Ez volt az utolsó előtti békebeli, diákbarát, irodalombarát és korszerű magyarérettségi, mert az új követelményrendszer – amely már a módosított alaptantervre épül – 2024-től érvénybe lép, és ez minden ponton visszalépést jelent a magyartanításban” – hangsúlyozta a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke. Arató László szerint az idei magyarérettségi egészében nézve rendben volt – csupán részlethibái vannak: nagyobb gondosság volna elvárható a készítőitől. A szövegértési feladatok zöme jó, a bázisszöveg terjedelmében és tartalmában megfelel a követelményeknek. Ugyanakkor az érvelési feladat kissé álságos: valóságidegen a vizsgahelyzetben azt várni a diákoktól, hogy amellett – vagy: amellett is – érveljenek, hogy a memoriterek elsajátítása haszontalan a digitális civilizáció korában. Ugyanebben a feladatban a Nagy László-idézet indokolatlanul bonyolult, nehéz az érvelő szövegbe beépíteni. Az első feladatlap az ME elnöke szerint már jelzi a két év múlva bekövetkező változásokat: a feladatok iskolacentrikusak és túlontúl tantárgyközpontúak, holott az eredeti koncepció alapján a magyarérettséginek van egy kommunikációközpontú, gyakorlati, a munka világában való érvényesülés képességét mérő jellege is – a szövegértési és a gyakorlati feladatoknak tehát nem volna szabad ennyire tantárgycentrikusnak lenniük.