„A próza az, ahol nincs végleges mondat” – Portréfilm Térey Jánosról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Van olyan könyvem, amihez nem nyúlnék még egyszer, és van olyan, amin még gondolkoznék biztosan. A próza az, ahol soha nincs végleges mondat. Én eredendően költő vagyok, ezt soha nem tagadtam” – mondja az Aegon Díj filmfüzérében Térey János, aki Őszi hadjárat című kötetével – az Ultra, az Asztalizene, az Átkelés Budapesten és A Legkisebb Jégkorszak után – ötödik alkalommal került a művészeti díjra jelölt alkotók közé. 

BŐVEBBEN

Reklámok

Mesebeszéd – Hiánypótló kötet az ifjúsági irodalomról

2017 tavaszán jelent meg a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában, illetve Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton és Szekeres Nikoletta szerkesztésében a Mesebeszéd – A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve című tanulmánykötet. A hiánypótló kiadványról szeptember végén Harmath Artemisz írt kritikát a Revizor kritikai portálon. „A Mesebeszéd újdonsága – írja a recenzens –, hogy egyszerre szól a különböző szinteken tanító pedagógusokhoz és a családhoz… A felhasználóbarát, összefoglaló jellegű írások informatívak, tájékoztató jellegűek, ugyanakkor – és ez teszi igazán frissé a kiadványt – kritikai hangvételűek. A szerkesztők és a szerzők nem riadnak vissza a kényes kérdésektől sem. Ilyen például a kiadók és szerzők ütköző érdekeinek spektruma, a trend és a minőség viszonya, vagy az ifjúsági irodalom mint műfaj létjogosultsága. A szerkesztők alapvető társadalmi szükségletek mentén rendszerezték a kutatásokat. Így olyan kérdésekre kaphat választ az olvasó, mint például az olvasóvá nevelés eszközei, vagy hogy miképpen juttatható el a minőségi kortárs irodalom az ifjúsághoz, vagy milyen címek szerepeljenek az ajánlott olvasmányok között.”

A recenzió folytatása a Revizor krtikai portálon olvasható.

Arany János-konferencia a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete 2017. október 21-én, szombaton konferenciát rendez az Arany János-kutatásról és Arany János műveinek tanításáról az Eötvös József Gimnáziumban (1053 Budapest, Reáltanoda u. 7.). A konferencia első részében, 10 órától neves szakértők előadásait hallgathatják meg az érdeklődők, a második részben, 14 órától tanári műhelyszemináriumokon vehetnek részt.

A rendezvényre egyesületünk minden érdeklődőt szeretettel vár, a részvétel díjtalan. A Magyartanárok Egyesületéhez a konferencián is csatlakozhatnak, honlapunkon további információkat találnak a tagfelvételről.

A részletes program a kép alatt olvasható. 

BŐVEBBEN

Arany János az iskolában – Fenyő D. György tanulmánya az Alföld folyóiratban

Az Alföld júniusi száma a 200 éve született Arany János előtt tiszteleg. A szerkesztőség még áprilisban számolt be arról, hogy az évforduló alkalmából meghívásos költőversenyt hirdetett: „A fölkért kortárs szerzőket olyan pályaművek elkészítésére biztattuk – olvasható a KULTer.hu kortárs kultúrportál honlapján –, amelyek megidézik, illetőleg a mai kor szemlélete számára élővé teszik Arany János versvilágát. A kiírás egyetlen formai megkötése az volt, hogy a beküldendő lírai műnek tartalmaznia kell az alábbi Arany-verssort: »Most árva énekem, mi vagy te?« (Letészem a lantot)” A beérkezett versek közül hármat díjazott a szerkesztőség – Buda Ferenc, Nádasdy Ádám és Tóth Krisztina alkotását –, de a folyóirat júniusi számában, mely a napokban vált elérhetővé az Alföld honlapján, mindegyik pályaművet közzétették. Az Arany előtt tisztelgő tizenkét kortárs vers mellett a lapszámban hat tanulmány is olvasható: Margócsy István, Imre László, Tarjányi Eszter, Balogh Gergő, Keszeg Anna, valamint Fenyő D. György tollából. 

BŐVEBBEN

Nők, férfiak – Tamás Ferenc előadássorozata a Kossuth Klubban

Októbertől folytatódik Tamás Ferenc Irodalmi alkotások párbeszéde című előadássorozata a Kossuth Klubban – adta hírül a József Attila Szabadegyetem. „Az idei kurzus témája a női és férfi szerepek, viselkedésminták, konfliktusok irodalmi ábrázolása. A megszokott módon szabadon járkálunk a magyar és világirodalomban Homérosztól a kortárs írókig, költőkig. Az irodalmi elemzéseket festmények és fotók, valamint a témához kapcsolódó zenei részletek vagy filmidézetek egészítik ki” – olvasható a honlapon, ahol a tizenöt előadásból álló sorozat időpontjai, valamint részletes tematikája is megtekinthető.

Beiratkozási időszak: 2017. szeptember 18-től 29-ig hétköznapokon 13-19 óra között a Kossuth Klubban (1088 Budapest, Múzeum u. 7.)

BŐVEBBEN

„Aranyláz” – Irodalmi pályázat középiskolások számára

A Supka Géza Alapítvány olvasásnépszerűsítő irodalmi pályázatot hirdet „Aranyláz” címmel középiskolás korú fiatalok számára. A pályázat kiírója azzal a felhívással fordul a középiskolásokhoz, hogy írjanak kritikát (értelmező és értékelő szöveget), vagy készítsenek vlog-bejegyzést egy tetszőlegesen választott kortárs magyar irodalmi műről, és az elkészült pályaművet szeptember 30-ig küldjék el a pályázat e-mail címére. A beérkezett pályázatokat az alapítvány által felkért szakmai zsűri – Arató László és Diószegi Endre – értékeli: a pályázatok közül október 12-ig kiválasztja a tíz legjobb pályaművet, majd ezek közül – Lévai Balázs zsűrielnökkel – október 20-ig kategóriánként a nyertes pályaműveket. A pályázat díja egy notebook, illetve egy sportkamera. A felhívás és a jelentkezési lap az „Aranyláz” honlapjáról érhető el, részletes információk a pályázat honlapján, illetve közösségi oldalán olvashatók.

Óravázlat Tóth Krisztina Világadapter című verseskötetéhez

Tóth Krisztina két prózakötetét, az Akvárium című regényt és a Pillanatragasztó című novellagyűjteményt 2014-ben, illetve 2015-ben jelölték az Aegon Díjra – a két könyv tanórai feldolgozásához oktatási segédanyag is készült. Idén a Világadapter című verseskötet került a tíz jelölt közé. Az új kötethez Proksza Ágnes készített óravázlatot. „Tóth Krisztina Világadapter című, hat év verseit magában foglaló lírai kötete arra is lehetőséget ad – írja az új óravázlat szerzője, Proksza Ágnes –, hogy szaktanári szaktanári szempontból végiggondoljuk: mit is jelent verset olvasni, verset olvastatni, »versértést« tanítani, versekkel dolgozni, a versolvasást megszerettetni, a versolvasást, a versekkel való foglalkozást megpróbálni beépíteni, integrálni a kamaszok, majd fiatal felnőttek világába.” 

BŐVEBBEN

Óravázlat Kun Árpád Megint hazavárunk című regényéhez

Kun Árpád második „norvég regénye”, a Megint hazavárunk – három évvel az Aegon Díjat nyert Boldog Észak után – szintén felkerült az Aegon Művészeti Díjra jelölt könyvek közé. Az új prózakötet tanórai feldolgozásához Horváth Beáta készített óravázlatot. „A Kun Árpád-regények magja az idegenbe, azaz a Norvégiába kerülés, a boldogságkeresés, a választás, sodródás, az utazás, a test, a család élménye. Mindeközben a többszörös kulturális kötöttség és kulturális váltás szabadságáról és kényszeréről olvashatunk mindkét műben. A Megint hazavárunk azonban több tekintetben – térben, történelemben, kultúrtörténetben, elbeszélőben-főszereplőben – is közelít: egy közép-kelet-európai ember, a Kun Árpádnak nevezett Kun Árpád meséli el Norvégiába jutásának történetét. Nincs mágikus realizmus, varázslat, fantázia és fantasztikum, afrikai elbeszélő, mint az előző regényben. A nézőpont személyes, ironikus, de az elbeszélés tartja a realizmus kereteit. A felidéző-átélő múlt, annak elbeszélése építi fel a személyes történetet és a magyar társadalomtörténet sajátosságait, összefüggéseit” – írja a 11-12. évfolyamosoknak szánt oktatási segédanyag szerzője. 

BŐVEBBEN

Óravázlat Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című kötetéhez

Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötete 2017-ben nemcsak az Aegon Művészeti Díj jelöltjei közé került, de elnyerte a Libri irodalmi díját is. „A novellák túlnyomó többsége kegyetlen, kemény, szókimondó, ellágyultabb pillanataiban is ijesztő. A katonás létforma a hétköznaptól, civiltől merőben eltérő magatartásmintákat mutat; a háborús és idegen kultúra megmutatása egy, az olvasóéhoz ugyan papírforma szerint hasonló szemszögből megértést éppúgy kiválthat, mint elutasítást. A kötet egészét nem ajánlanánk órai feldolgozásra, elolvasásra sem. De 1-2 novella a tanórán szorosan és kevésbé szorosan vett irodalmi és etikai, gondolkodásbéli haszonnal járhat. A gazdag és a tantervekben mindig szereplő magyar novellairodalomnak egy értékes, új – s talán folytatható – ágáról van szó” – írja a novelláskötethez készült tananyag bevezetőjében Schiller Mariann. 

Bővebben

Óravázlat Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényéhez

Az Aegon Művészeti Díj honlapjára augusztus végén felkerült új óravázlatok közül elsőként az idei díjazott, Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényéhez készített tananyagot ajánljuk olvasóink figyelmébe. „Tanítását indokolja és lehetővé teszi – írja a tananyag bevezetőjében Arató László –, hogy a szó hagyományos értelmében nagyregény, rengeteg emlékezetes karakterrel és izgalmas cselekménnyelKrimi, szatíra, botránykrónika, társadalomkritika, látomás a mai Magyarországról, különcökkel, korlátolt nyárspolgárokkal, Argentínából hazatérő, akarata ellenére szélhámos szerepű báróval, gyilkossá váló, a társadalomból kivonuló tudóssal, negatív utópiává, egyetemes példázattá váló magyar kisvárossal, bőrdzsekis motoros bandával, fergeteges komikus jelenetekkel. Világa ismeretlen és ismerős, valószerű és fantasztikus, mulatságos és hátborzongató, realisztikus és mitikus.” 

BŐVEBBEN