„Így tudunk a magasirodalomnak jó olvasókat nevelni” – Arató László kötelező olvasmányokról, nemzeti hagyományról és populáris irodalomról

Arató László (Fotó: MTA)

2018. június 22-én tette közzé az Eduline oktatási portál azt az interjút, amelyben Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke a kötelező olvasmányok listájáról, az ifjúsági regények helyéről és szerepéről, a kronologikus irodalomtanításról, valamint a klasszikus szerzők és művek tanításának fontosságáról is beszél. A kötelező olvasmányokról zajló vita – mint arról honlapunkon több alkalommal beszámoltunk – 2017 novemberében indult. A téma fontosságát mutatja, hogy 2018. május 31-én a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága a Magyartanárok Egyesületével közösen rendezett konferenciát az MTA Székházának Felolvasótermében Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában címmel.

Az Eduline-on most megjelent interjúban Arató László a konferencián elhangzott előadásokra és hozzászólásokra hivatkozva – valamint a sajtóban és a közösségi médiában olvasható véleményekre reflektálva – hangsúlyozza: „Azok, akik nem érzik, hogy óriási kulturális váltásban vagyunk, amelynek a kihívásaira választ kell adnunk, azok a nemzeti hagyomány továbbvitelének tesznek rosszat. Azok, akik szigorúan ragaszkodnak a kánonközpontú tanításhoz a felső tagozatban, az iskolarendszer szelektivitását és a társadalom széttöredezettségét fokozzák, mert a magasra tett léccel egyszerűen lemondunk azokról, akik nem képesek ezeket a műveket elolvasni. Ez egy nagyon súlyos társadalmi kérdés, óriási felelősséget követel a kezelése. Azt gondolom, hogy akkor tudjuk a klasszikusokat közvetíteni, ha nem csak keveseket teszünk alkalmassá a klasszikusok befogadására.”

Szabó Fruzsina Arató Lászlóval készített interjúja az Eduline oktatási portálon (itt) olvasható.

Frissítés: 2018. június 25-én Arató László volt Szunyogh Szabolcs vendége a Klubrádió Tűréshatár című műsorában. Az ötvenperces beszélgetés – amelynek témája a kötelező olvasmányokról szóló vita volt – honlapunkon (itt) újra meghallgatható.

Reklámok

Portréfilm Tamás Ferencről

2018. május 31-én került fel az NLCafé YouTube-csatornájára az a portréfilm, amely Tamás Ferencet, a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanárát, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét mutatja be. Június 3-án – pedagógusnapon – az NLCafé honlapján Kránicz Bence hírszerkesztő Mindenki ilyen tanártól szeretne tanulni címmel hívta fel a figyelmet a videóra. A portréfilmben Tamás Ferenc nemcsak pályájáról, a József Attila Szabadegyetemen tartott előadássorozatáról beszél – melynek állandó helyszínén, a Kossuth Klubban rögzítették a beszélgetést –, de a magyartanításról, valamint az irodalom és a kultúra valódi funkciójáról is: „Valami olyasmit csinálok, amire igazából ez az egész, az irodalom meg a kultúra való – hogy belenézzünk, mint tükörbe, és meglássuk benne saját magunkat.” 

„Olvasásra nevelni” – Beszélgetés Arató Lászlóval a Klubrádióban

2018. május 9-én – a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga után két nappal – a Klubrádió Dobszerda című portréműsorában Váradi Júlia vendége volt „Arató László, legendás magyartanár, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki könyvet írt a magyartanítás lényegéről” – ahogy a műsor ajánlója fogalmaz a rádió honlapján (itt). Az ötvenperces rádióinterjúban szó esett az olvasáskultúra elmúlt évtizedekbeli és jelenbeli átalakulásáról, az irodalomtanításnak az olvasóvá nevelésben és emberformálásban betöltött (és betöltendő) szerepéről, egy hosszú tanári pálya sokféle tapasztalatáról, továbbá A szöveg vonzásában című, Arató László tiszteletére megjelent tanulmánykötetről is. A műsor a Klubrádió honlapjáról (innen) érhető el, de egyesületünk honlapján (itt) is meghallgatható. 

Nyilvánosak a 2018. májusi érettségi feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi másnapján, május 8-án délelőtt váltak nyilvánossá a 2018. évi feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók. A középszintű feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal (OH) honlapjáról érhető el. Az emelt szintű szóbeli tételek, valamint az emelt szintű érettségi vizsgához készített – nem a tételsorhoz kapcsolódó – mintatételek 2017 októbere óta nyilvánosak, és az OH honlapjáról elérhetők.

Az írásbeli érettségi napján – mint arról honlapunkon beszámoltunk – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index, az Eduline, az RTL Klub Híradó és a TV2 Tények kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat. Május 8-án az ATV Start című reggeli műsorának vendégeként az egyesület elnöke részletesebben is kifejtette álláspontját a középszintű írásbeli feladatairól. A beszélgetés az ATV honlapján, illetve YouTube-csatornáján (itt) is megtekinthető. 

„Majdnem mintaszerű – kivéve a szövegértési feladat időigényességét” – Arató László a magyar érettségi feladatairól

Fotó: Sipeki Péter – Szabolcs Online

2018. május 7-én került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. (Az Oktatási Hivatal – az előírásoknak megfelelően –  a feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon tölti fel a honlapjára.) Az írásbeli napján Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index és az Eduline kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat. (A két portálon megjelent állásfoglalást a HVG és a 168 Óra honlapja, valamint a 24.hu is átvette.) Arató László többek között elmondta, hogy tavaly – a 2017-ben életbe lépett, korrigált modell szellemével éles ellentétben – a konkrét feladatsorban voltak arra utaló jelek, hogy a korábbinál kevésbé a kompetenciákat mérő, inkább az ismert szerzőkre koncentráló – régen meghaladott – vizsgatípushoz térünk vissza. S arra is utaltak jelek, hogy a szövegértési feladat is megint szűk, irodalomközpontú irányba megy el – pedig irodalmi művek értelmezésre ott van a 150 perces műértelmező szövegalkotási feladat meg az egész szóbeli vizsga. Az idei feladatsor azonban sokkal jobb volt a tavalyinál. „Egészében azt kell mondanom – nyilatkozta a teljes középszintű írásbeliről az egyesület elnöke az RTL Klub Híradójának –, hogy ez a mostani feladatsor mintaszerű volt.”

Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában – Konferencia az MTA és a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete 2018. május 31-én, csütörtökön Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában címmel rendez konferenciát az MTA Székház Felolvasótermében (1051 Budapest, Széchenyi tér 9., I. emelet). A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk. A részvétel díjtalan, és nincs előzetes regisztrációhoz kötve. Egyesületünkhöz a rendezvényen is csatlakozhatnak, honlapunkon további információkat találnak a tagfelvételről és az éves tagdíj befizetéséről. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák a Magyartanárok Egyesülete munkáját! A konferencia felhívása és teljes programja innen (pdf) érhető el.

„Mit tehet a magyartanár…?” – Konferencia Szolnokon a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2018. március 3-án „Mit tehet a magyartanár, ha a diákok nem olvasnak?” címmel rendezett konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban. (A budapesti rendezvényről honlapunkon és a Tízperc iskolablogon is olvasható beszámoló.) A nagy érdeklődésre való tekintettel május 12-én, szombaton újra megrendezzük a konferenciát – ezúttal elsősorban az észak-alföldi régió magyartanárainak részvételére számítva – a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrumban (5000 Szolnok, Baross utca 37/A). „Lesznek a budapestivel azonos előadások – írja Fenyő D. György, az ME alelnöke a rendezvény felhívásában –, lesznek olyanok, amelyek ott nem hangzottak el, továbbá a nap végén műhelyfoglalkozást is szervezünk a digitális feladatok elkészítéséről és felhasználásáról.” A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk. A részvétel díjtalan, de előzetes regisztrációhoz van kötve: kérjük, hogy a regisztrációs ablakot megnyitva adják meg a jelentkezéshez szükséges adatokat. Egyesületünkhöz a rendezvényen is csatlakozhatnak, honlapunkon további információkat találnak a tagfelvételről és az éves tagdíj befizetéséről. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák a Magyartanárok Egyesülete munkáját!

A szolnoki konferencia felhívása és teljes programja innen (docx) letölthető.

A budapesti konferencia programja és diasorai honlapunkon (itt) érhetők el.

„A tudomány nem tartozik elszámolnivalóval semmilyen ideológiának” – Kommentárok egy sajtószöveghez

Az ELTE Finnugor Tanszékének oktatói 2018. április 11-én reflektáltak a tanszék közösségi oldalán a Magyar Idők című napilap honlapján két nappal korábban megjelent Történelmünk rehabilitációja elkerülhetetlen című írásra. (A napilapban közzétett szöveg Pap Krisztián könyvtáros munkája.) A tanszéki oldalon megjelent bejegyzés részletesen kommentálja, illetve cáfolja a sajtószöveg állításait. A konzervatív napilap – amely egyébként márciusban helyet adott a tanszék egyik oktatójának Észtországot bemutató írásának is – már 2016 novemberében közölt interjút „a finnugor elmélet tarthatatlanságáról”. Az interjú megjelenését követően – mint arról honlapunkon beszámoltunk – a Magyar Tudományos Akadémia honlapján jelent meg állásfoglalás, amelyben az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársainak A nyelvrokonság kutatásának módszereiről című írását ajánlották a téma iránt érdeklődők figyelmébe. „Mi eddig is és ezután is tanítunk, kutatunk, konferenciázunk, és igyekszünk megismertetni a finnugor népeket, nyelveket, nyelvészetet – olvasható a Finnugor Tanszék oktatóinak nemrég közzétett posztjában. – Túl keveset tudnak hazánkban róluk, pedig számukra mi fontosak vagyunk. Hiszünk abban, hogy a tudomány nem tartozik elszámolnivalóval semmilyen ideológiának, és igenis ragaszkodni fogunk az igazolható nézetrendszerekhez.”

A Finnugor Tanszék közösségi oldalán közzétett bejegyzés itt, a Magyar Időkben megjelent szöveg itt olvasható.

 

Egerek és emberek – Oktatási anyag a Budaörsi Latinovits Színház előadásához

A Budaörsi Latinovits Színház 2018 januárjában mutatta be John Steinbeck Egerek és emberek című művét Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezésében. (Steinbeck műve – mint az közismert – eredetileg kisregénynek készült, maga a szerző dolgozta át színdarabbá.) Az előadáshoz a színház ifjúsági programjának keretében Gyeskó Ágnes készített oktatási anyagot. „Noha kb. 80 évvel ezelőtt játszódik – írja az előadásról a tananyag szerzője –, emberi viszonyai nagyon is maiak: a kiközösítés, a mentálisan sérültekkel szembeni magatartás, az agresszióra adható helyes válaszok, a szegénység és társadalmon kívüliség problémáit egyaránt felveti. Valamint azt is, hogyan tarthatják bennünk a lelket a tervek, hogyan adhatnak méltóságot az életnek az álmok, miért jó, ha az ember nincs egyedül, ha számíthat a barátjára.” A 13 éves kortól ajánlott előadáshoz készült oktatási anyag a színház honlapjáról letölthető. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyartanárok Egyesülete honlapján elérhető kincsestárat is: a linkgyűjtemény segítségével közvetlenül elérhetők az alsó és felső tagozatosoknak, valamint a középiskolásoknak ajánlott előadásokhoz készült tanári segédletek és óravázlatok.

 

József Attila összes tanulmánya és cikke – Könyvbemutató a könyvfesztiválon és a Kossuth Klubban

„József Attilának nemcsak a költői életműve jelent máig eleven, felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyományt, hanem az értekező prózája is. Több mint egy évtized filológiai erőfeszítései révén készült el az 1930 és 1937 között született írásainak kritikai kiadása. Számos szövege itt jelenik meg először, a keletkezésük sorrendjében, részletes kommentár kíséretében. Gyűjteményünk messzemenően gazdagítja és részben átrajzolja a költőről kialakult képet” – olvasható a L’Harmattan Kiadó és a József Attila Társaság 2018. április 19-én megjelenő kétkötetes kritikai kiadásának ismertetőjében. (A két kötet bővebb ismertetője a lira.hu, a kritikai kiadás digitális változata a textus.elte.hu oldalon érhető el, a kritikai kiadás előkészítéséről a real.mtak.hu honlapon találnak részletes információkat.) Április 21-én, szombaton 14 órától a Millenárison, a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében, a Kner Imre teremben Váradi Péter és Angyalosi Gergely, valamint Spiró György, Tverdota György és Veres András mutatja be a köteteket. Április 24-én, kedden 17.30-tól a Kossuth Klubban a József Attila Szabadegyetem programja keretében a szövegeket sajtó alá rendező Sárközi Éva előadását hallgathatják meg az érdeklődők a kritikai kiadás textológiai kérdéseiről.