Nyílt levélben kéri a Tanítanék Mozgalom a „Taigetosz-törvény” felülvizsgálatát

A Tanítanék Mozgalom június 2-án tette közzé közösségi oldalán Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelét. A mozgalom a csatlakozó szakmai és civil szervezetekkel – többek között a Történelemtanárok Egyletével és a Magyartanárok Egyesületével – arra kéri Magyarország köztársasági elnökét, hogy ne írja alá az országgyűlés által május 30-án megszavazott, az oktatás szabályozására vonatkozó (a sajtóban „Taigetosz-törvényként” elhíresült) törvénymódosítást. „A törvénymódosítás ugyanis – írja nyílt levele elé a Tanítanék Mozgalom – rendkívül hátrányosan érinti a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat.” A felhíváshoz egyetértően és támogatólag a tanitanek@gmail.com címen és online is lehet csatlakozni szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt. A Tanítanék az első bejegyzés tanúsága szerint folyamatosan frissíti az aláírók névsorát. (Törley Katalin, Sulyok Blanka és Pilz Olivér nyílt levele a kép alatt teljes terjedelmében olvasható.)

Bővebben

Homo paedagogicus, homo politicus – Beszámolók a Taní-tani konferencián elhangzott előadásról

2017. február 3-án a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Tanárképző Intézete tizedik alkalommal rendezte meg a Taní-tani konferenciát. A teljesítmény művészete alcímet viselő jubileumi rendezvényről februárban a miskolci MINap tudósított, nemrég pedig az Új Pedagógiai Szemle (ÚPSZ) 2017/3-4. száma is beszámolt róla.

A MINap Online a konferencia előadói közül rövid interjút készített Fenyő D. Györggyel, a Magyartanárok Egyesülete alelnökével. A Homo paedagogicus – homo politicus című előadás tartalmát Földes Petra és Veszprémi Attila így összegzi az ÚPSZ legújabb számában:

BŐVEBBEN

Nyilvánosak a 2017. májusi érettségi feladatsorok és megoldókulcsok

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi másnapján, május 9-én reggel 8 órakor váltak nyilvánossá a 2017. évi közép- és emelt szintű feladatsorok, illetve javítási-értékelési útmutatók. A középszintű írásbeli feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal (OH) honlapjáról érhető el.

Magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsga, 2017. május 8. (Fotó: MTI / Balázs Attila)

Az írásbeli érettségi napján – mint arról beszámoltunkArató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke többek között az Index, az Eduline, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat.

Bővebben

„Kompetenciát mért vagy órai ismereteket?” – Arató László a magyar írásbeli feladatairól

2017. május 8-án a január 1-jétől hatályos vizsgakövetelményeknek megfelelően került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. Az Oktatási Hivatal (OH) – az előírásoknak megfelelően –  a feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon tölti fel a honlapjára.

Az írásbeli napján Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index, az Eduline és a Magyar Nemzet kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat.

„A magyartanár úgy vélte, a Petőfi-szöveg [a Könyvesblog interjúja Adrovitz Anna művészettörténésszel és Kalla Zsuzsa irodalomtörténésszel az ARCpoetica című kötetről] és a hozzá kapcsolódó feladatok alapjában véve jók voltak, de azt nem tartotta indokoltnak, hogy a 90 perces szövegértési feladat témája is az irodalomhoz kapcsolódott, hiszen az érettségi második felében ugyancsak volt 150 perc az irodalmi feladatra. »Ez a 90 perc inkább a kommunikációról kellett volna hogy szóljon« – mondta. Azt is megjegyezte, a szövegértési feladatsor nem volt könnyű, időigényes volt a megoldása, sokat kellett írniuk a diákoknak. Ez azért baj, mert ebből a másfél órából kell kigazdálkodnia a szövegértést és a szövegalkotást egyaránt, így utóbbira – ami az érettségi vizsga egyetlen igazán új eleme – nem jutott elég idő. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érettségi második fele, az irodalmi elemzés idei feladata maradi volt, visszalépésnek tekinthető: »Az előző tizenkét évben szinte mindig ismeretlen szöveg volt az elemzés tárgya, hogy felmérjék az érettségin, a gyerek mit tud kezdeni egy általa korábban nem látott művel.« Ezzel szemben ma a vizsgázók három népszerű szerző – Kosztolányi Dezső, József Attila és Radnóti Miklós – ismert műveivel találkozhattak, ami megkérdőjelezi, hogy az érettségi valóban kompetenciát mért-e vagy pedig órai ismereteket. Egyébként a művek elemzéséhez adott szempontrendszer mindkét esetben kiváló volt” – írja az MNO.hu.

BŐVEBBEN

„Így néz ki egy mai gyerekkönyv” – A Friss tinta! és az Y-generáció

Az Y-generáció irodalmi olvasókör 2013 óta havi rendszerességgel mutatja be a legifjabb nemzedékek olvasmányait pedagógusok, kritikusok és szépírók részvételével a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szekeres Nikoletta, Fenyő D. György, Mészáros Márton és Totth Benedek 2017. április 26-i beszélgetésének témája – a Légy jó mindhalálig, Az osztály vesztese és a Harry Potter-könyvek után – a Friss tinta! című gyerekvers-antológia volt.

„Az előző gyerekköltő-generáció erősen kanonizálódott Weöres Sándorral, Nemes Nagy Ágnessel és Zelk Zoltánnal, és úgy tűnhetett, ez hosszú ideig ki fog tartani. Ám közben megjelent egy másik költői nyelv: Kukorelly Endre, Kovács András Ferenc, Oravecz Imre és Varró Dániel nyelve. Ez a könyv erre reagál, ezt vonultatja föl – mondta a 2005-ben megjelent antológiáról Mészáros Márton kritikus. – A gyerekköltészet esetében az, hogy ez milyen módon van tálalva, nem függetleníthető más teljesítménytől sem: így néz ki most egy modern gyerekkönyv, Takács Mari illusztrálta, és ha engem kérdeznek, mostantól az összes gyerekkönyvet illusztrálhatja. Ezen kívül beszédes az is, hogy az új gyerekkönyv-kiadás két zászlóshajója, a Pagony és a Csimota jelentette meg, és ez kijelölte az utat – azóta is nagyjából így néz ki egy modern gyerekkönyv. Költészetileg pedig kanonizálta azokat a folyamatokat, amelyek már korábban megjelentek.

Bővebben

Digitális tananyag az 1945 című film elemzéséhez

2017. április 20-tól vetítik a hazai mozikban Török Ferenc többszörös díjnyertes alkotását, az 1945 című filmet, mely Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése nyomán készült. (Az elbeszélés a szerző legújabb, 1945 és más történetek című kötetében is olvasható.) A filmhez 1945 – Hazatérés címmel digitális tananyag készült, mely a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján érhető el. A tananyag történelmi dokumentumokat és a Vizuális Történeti Archívumból származó videóinterjúkat tartalmaz, valamint részleteket a filmből és Szántó T. Gábor elbeszéléséből. „A feladat soránolvasható az alapítvány honlapjána diákok megismerkednek a háborút követő összetett történelmi helyzettel, különböző magatartásformákat értelmeznek és elemeznek a túlélőkkel készült videóinterjúk részletei és a filmrészletek megtekintésekor. A feladat lehetőséget nyújt arra, hogy a múlt eseményeit feldolgozva fogalmazzanak meg gondolatokat a történtek jelenre való hatásairól.”

Bővebben

Irodalom jelmezben – Versenyfelhívás a Könyvfesztivál alkalmából

2017. április 20-án huszonnegyedik alkalommal nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének szervezésében. A négynapos rendezvénysorozat programjai közül most elsősorban a gyermek- és ifjúsági programokat ajánljuk olvasóink figyelmébe. A kiadók kerekasztal-beszélgetéseken mutatják be új könyveiket: szombaton 15 órától Gyurkó Szilvia és Csapody Kinga beszélget Paul Griffin Ahol a barátom, ott az otthonom című kötetéről, a gyermekirodalom tabukérdéseiről és a gyermekhospice-ról, 18 órától Kránicz Bence, Sepsi László és Rusznyák Csaba Morgan Rhodes Falling Kingdoms: Királyok harca című fantasy-regényéről és a Trónok harcát idéző ifjúsági irodalomról. Pénteken 14 órától Monica Hesse A kék kabátos lány című regényének megjelenése alkalmából Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke beszélget Szekeres Nikolettával és Szűcs Terivel a holokausztirodalom tanításáról, szombaton 11 órától pedig Hogyan születik az olvasó? címmel szépírók és pedagógusok – Berg Judit, Gévai Csilla és Kertész Erzsi, valamint Knézics Anikó és Galambos Péter – beszélgetnek a Most én olvasok című sorozat köteteiről.

A fesztivál alkalmából a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Kossuth Kiadó és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság diákcsoportok számára „Irodalom jelmezben” címmel jelmezes vetélkedést hirdet: április 22-én, szombaton 10-16 óra között olyan, legalább ötfős diákcsoportokat várnak, melynek tagjai kedves olvasmányaik szereplőinek öltözve népszerűsítik az olvasást. A csapatokat a szervezőbizottság zsűrije díjazni fogja, sőt a közönségszavazatok alapján könyvjutalmat is nyerhetnek. A verseny előzetes regisztrációhoz van kötve (tandor@vnet.hu), de a jelentkezőknek a verseny napján 10-11 óra között személyesen is regisztrálniuk kell. További információk a felhívásban olvashatók.

Frissítés: Pethő Anita beszámolója A kék kabátos lány bemutatójáról (2017.04.22.)

„Amit kinyomtatnak” – Harminc legjobb kispróza a Jelenkor listáján

Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat – mint arról honlapunkon beszámoltunk – 2017 februárjától 30/30 címmel ad közre listákat az elmúlt három évtized legjobb magyar irodalmi alkotásaiból. A nagy verslista után április 7-én jelent meg a folyóirat honlapján a harminc legjobb magyar kisprózakötetet tartalmazó lista. „Ezúttal is az elmúlt harminc évben, tehát 1987 és 2016 között megjelent művekre lehetett szavazni – írja bevezető kommentárjában Szolláth Dávid. – Értelemszerűen novellás- és elbeszéléskötetekre, de legpontosabb úgy fogalmazni, hogy kötetekre, amelyekben kisprózák olvashatók.” A nagy kisprózalista huszonkét kritikus szavazatpontjai nyomán állt össze, a szavazók összesen 213 kötetre adták le voksukat. (A listakészítés módjáról a Jelenkor szerkesztőségi beharangozója ad részletes tájékoztatást.) „A szavazatokból azonban – hangsúlyozza Szolláth – más szempont alapján más lista is összeállítható. Ezért megnéztük azt is, hogy egy-egy író összes, a korszakban megjelent művére hány pontot kapott.” A harminc kisprózakötetet tartalmazó lista mellett tehát egy szerzői lista is helyet kapott az összeállításban. Ez utóbbi élén Szvoren Edina, Tar Sándor és Mészöly Miklós neve olvasható. Szvoren és Mészöly három-három kötettel, Tar négy kötettel szerepel a legjobb kisprózakötetek listáján. E lista élén Bodor Ádám Vissza a fülesbagolyhoz, Szvoren Edina Pertu és Mészöly Miklós Volt egyszer egy Közép-Európa című kötete áll.

A listán szereplő szerzők közül Bodor Ádám, Darvasi LászlóEsterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai LászlóMészöly Miklós, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Rakovszky ZsuzsaSpiró György és Tolnai Ottó kötetei elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisából, Szvoren Edina Pertu című kötetének két novellája a Holmi 2009/10. számában olvasható. Szvoren másik könyvéhez, Az ország legjobb hóhérához Arató László, Esterházy Esti című Aegon-díjas kötetéhez korábban Tamás Ferenc készített oktatási segédanyagot. A harmincas lista élén álló Bodor Ádám-kötet egyik novellája, az Állatkert 2015-ben a magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű szövegalkotási feladatai között is helyet kapott.

Bővebben

Harry Potter és az Y-generáció

2017. március 30-án J. K. Rowling klasszikus regényfolyama, a Harry Potter volt az Y-generáció irodalmi olvasókör témája a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A beszélgetés aktualitását elsősorban az adta, hogy húsz évvel ezelőtt, 1997 júniusában jelent meg Angliában a sorozat első kötete, a Harry Potter és a bölcsek köve. Az Y-generáció idén harmadik alkalommal jelentkezett: januárban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye, februárban mint arról honlapunkon is beszámoltunk Wéber Anikó tavaly megjelent ifjúsági regénye, Az osztály vesztese volt a témája.

Az Y-generáció olvasókör szakértői 2017 februárjában (Fotó: Szikra Benedek)

„A Harry Potter műfaji szempontból azért érdekes – mondta a márciusi beszélgetés egyik résztvevője, Fenyő D. György, mert nagyon sok hagyományt lehet fölismerni benne, olyanokat, amelyeket régóta ismerünk. Az egyik ilyen az iskolaregény. Nagyon fontos az angol regénynek a hagyománya, a szegény árva gyerek története, akiről később kiderül, hogy valami van benne. Van egy titok az elején, és a végén összeáll a kép: onnan, visszafelé érthető lesz, hogy mi miért történt. Tehát van a regénynek egy tipikus krimi-olvasata is. A legfontosabb hagyomány pedig a mese. A Harry Potter egy nagyon világosan, evidensen olvasható mese, amiben van jó meg rossz. A főhős a jó oldalon van, kisebb, mint a nagy erejű rossz, mégis képes azt legyőzni. S lehet, hogy ma ez nem egy túl népszerű dolog, de minden könyvben van egy nagyon okos, bölcs, finom tanulság. Olyan tanulság, aminél ha az ember például erkölcstant akar tanítani  nincs is jobb.” 

Bővebben

Kortárs szerzők Arany Jánosról a Látó folyóirat legújabb számában

200 AranyLátó címmel jelent meg a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat legújabb, márciusi száma. A folyóiratban huszonöt kortárs szerző Arany Jánost idéző írása olvasható Kovács András Ferenc főszerkesztő, valamint Demény Péter és Láng Zsolt szerkesztők mellett többek között Margócsy Istvántól, Markó Bélától, Nádasdy Ádámtól, Spiró Györgytől, Várady Szabolcstól és Vörös Istvántól. A Látó legújabb számát március 20-án Marosvásárhelyen mutatták be. A folyóirat Budapesten az Írók Boltjában vásárolható meg, de március 28-tól a Látó honlapján is elérhető.

Forrás: A Látó szépirodalmi folyóirat Facebook-oldala

Az Arany-emlékév alkalmából megjelent virtuális szöveggyűjtemények közül legutóbb a Digitális Irodalmi Akadémia antológiájára hívtuk fel olvasóink figyelmét: ebben többek között Faludy György, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc és Nemes Nagy Ágnes vallanak Arany Jánoshoz fűződő élményeikről.