Susotázs – Tóth Barnabás kisfilmje a magyarórán

„Valami ilyesmit írtak körül annak idején azzal a szóval, hogy katarzis” – írta 2018 áprilisában Tóth Barnabás új kisfilmjének premierje után az Index. A 2017-ben Flört munkacímmel leforgatott, végül Susotázs címmel bemutatott tizenhat perces alkotás 2018-ban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt eredményesen (erről a Film.hu 2018. augusztusi beszámolója mellett érdemes végigböngészni a film hivatalos közösségi oldalának bejegyzéseit), decemberben pedig az Oscar-díjra esélyes rövidfilmek közé is beválogatták. (Az amerikai filmakadémia január 22-én hozza nyilvánosságra, hogy a tízes listáról melyik öt film lesz hivatalosan Oscar-jelölt.) Az alkotók jóvoltából a film január 7-től a Vimeo videómegosztó honlapon egy héten át érhető el – ugyanitt látható a rendező legnépszerűbb kisfilmje, az Újratervezés is –, ezt követően pedig várhatóan a Duna Televízió is műsorára tűzi. A kisfilm tanórai bemutatását nem elsősorban a nemzetközi sikerek indokolják. Az irányított filmnézés során hasonló megfigyelési, elemzési szempontokat adhat a pedagógus, mint az irodalmi művek értelmezésekor.

Reklámok

„Mi történik a tantermekben a magyarórán” – Bárány Tibor Arató László kötetéről

A Litera 2018. december eleje óta közli irodalomárok, kritikusok válaszait az irodalmi portál hagyománnyá vált év végi körkérdéseire. Bárány Tibor 2019. január 7-én közzétett írásában (itt) a Magyartanárok Egyesülete elnökének tiszteletére megjelent könyvet nevezi a tavalyi év legkiemelkedőbb tanulmánykötetének: „2018 legjelentősebb irodalmi tárgyú tanulmány-kötete még 2017-ben jelent meg, egészen pontosan december 31-én, a Műút folyóirat digitális mellékleteként: A szöveg vonzásában. Arató László tiszteletére (szerkesztette Fenyő D. György). A kötet Arató László legfontosabb írásait tartalmazza – köztük néhány olyan klasszikust, mint a »Tizenkét tézis az irodalomtanítás válságáról« –, kiegészítve a szerző hatvanadik születésnapjára rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövegével. Arató műelemzései, mint ahogyan elméleti megfontolásai is »a nagy, és alapvető gyakorlati kérdésre utalnak, az olvasásra, kulturális megértésre nevelésre«, írja [itt] a kötetről Radnóti Sándor, és igaza van. Szlogenszerűen fogalmazva: a kortárs magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, mi történik a tantermekben a magyarórán. Arató írásai pedig nem csupán segítenek tudatosítani ezt a fontos tényt, nem pusztán részletgazdag kiáltványok, de megmutatják az olvasónak (köztük a magyartanítás tekintetében laikusoknak is), hogyan álljunk neki e szakmai feladatok megoldásának. (Ha már Aratónál tartunk, a magyartanítás elméleti és gyakorlati kérdéseitől teljesen függetlenül ő írta [itt] az egyik legizgalmasabb kritikát 2018-ban a Káli holtakról.)”

Sipos Balázs 2018. december 12-én megjelent írásában (itt) – szintén a portál körkérdéseire válaszolva – Arató Lászlónak az Eduline-on (itt) megjelent interjúját említi a tavalyi esztendő egyik legizgalmasabb publikációjaként: „[A] Magyartanárok Egyesülete elnökének a megnyilvánulásai mindig elgondolkodtatnak – írja a fiatal szerző –, idén ez az interjú maradt meg bennem…”

„Aranyok Aranya” – Ismeretterjesztő sorozat Arany János epikus műveiről

„Irodalmi és történelmi nyomozókaland” – ez olvasható a közmédia honlapján (itt) a Lőrinczy Zoltán által rendezett Aranyok Aranya című ismeretterjesztő sorozatról, amelyet az Arany János-emlékév programjainak keretében 2018. október 28. és december 16. között, vasárnap délutánonként vetített a Duna Televízió. Az M5 – a közmédia oktatási, ismeretterjesztő és kulturális csatornája – 2018. december 24. és 2019. január 1. között délelőttönként újra műsorára tűzi a nyolcrészes sorozatot, amelynek epizódjai néhány hétig a Médiaklikken is visszanézhetők. A műsorban Ugron Zsolna író, valamint Várkonyi Gábor és Csorba László történészek mutatják be Arany életének, illetve történelmi ihletésű balladáinak, elbeszélő költeményeinek helyszíneit Nagyszalontától Karlovy Varyn és Milánón át Montgomeryig, 7 ország 33 városában barangolva. Olvasóink figyelmébe ajánljuk még a sorozat YouTube-csatornáját és közösségi oldalát is, utóbbin a műsor – alább is látható – főcímén kívül az epizódok előzetesei is megtekinthetők.

Az MTA és a Magyartanárok Egyesülete tavaszi konferenciájának előadásai az Iskolakultúra legújabb számában

2018. december 21-én jelent meg Iskolakultúra honlapján a folyóirat szeptemberi számának digitális kiadása. A szakfolyóirat első egységében – csaknem félszáz oldalon – a Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában című konferencia előadásainak, vitáinak anyagai olvashatók. Mint arról korábban honlapunkon (itt és itt) beszámoltunk, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete 2018. május 31-én az MTA székházában rendezett közös konferenciát. (A program az MTA honlapján is olvasható, a rendezvényen készült felvételek az MTA Kommunikáció Flickr-albumában tekinthetők meg.) A konferenciának komoly  sajtóvisszhangja volt: többek között az Eduline oktatási portál, a HVG.hu és az E-nyelv Magazin méltatta az előadásokat, illetve az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetést. Az Iskolakultúra legújabb száma Dávidházi Péter megnyitója és Pléh Csaba zárszava mellett Kulin Ferenc, Fenyő D. György, Szilágyi Zsófia és Mészáros Márton előadásának szövegét, valamint a kerekasztal-beszélgetés átiratát is tartalmazza. (A beszélgetést Schiller Mariann vezette, résztvevői voltak: Arató László, Hansági Ágnes, Imre Flóra és Kukorelly Endre.) A folyóiratközlésnek köszönhetően tehát – a hozzászólások kivételével – a konferencia programjának teljes anyaga hozzáférhetővé vált. Az Iskolakultúra 2018/7. száma a folyóirat honlapjáról (innen és innen) letölthető, ugyanezen a honlapon a köszöntők, a konferencia előadásai és a kerekasztal-beszélgetés szövege egyenként is elérhetők. A folyóiratban megjelent kritikák közül olvasóink figyelmébe ajánljuk még honlapunk állandó szerzőjének, Kodácsi Boglárkának a recenzióját (itt) a Petőfi Irodalmi Múzeum által idén közreadott „Egyszóval… a költészet” – Arany-verselemzések című tanulmánykötetről.

„Ismerd meg Az emberi jogok nyilatkozatát!” – A Magyartanárok Egyesülete is csatlakozott a kezdeményezéshez

Hetven éve, 1948. december 10-én írták alá Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Ebből az alkalomból világszerte felhívják a figyelmet a nyilatkozat fontosságára. A Történelemtanárok Egylete (TTE) az évforduló napján az alábbi felhívást tette közzé a honlapján: „Fontosnak tartjuk, hogy a magyar diákok is csatlakozzanak a megmozduláshoz, törekvésekhez. Ennek elősegítésére felhívjuk az általános és középiskolákban tanító kollégákat, kapcsolódjunk be minél többen az emberi jogok fontosságát hirdető nemzetközi mozgalomba. Helyezzük ki az iskolában, az osztályteremben a nyilatkozat szövegét, illetve annak fontos részleteit. Beszéljünk az emberi jogokról a kapcsolódó tanórákon és tanórán kívüli programokon. Értelmezzük az egyes pontokat, illetve rendezzünk róluk vitát. A mozgalomhoz Facebook-oldal is kapcsolódik. Ide várunk minden olyan anyagot, amely a nyilatkozat iskolai feldolgozásához kapcsolódik: képeket a kihelyezett nyilatkozatról, beszámolót a feldolgozás során szerzett tapasztalatokról.” 

A felhíváshoz többek között a Magyartanárok Egyesülete is csatlakozott. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a mozgalom nemzetközi oldalát, valamint a Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának a TTE honlapján (itt) elérhető magyar fordítását.

 

Nyilvánosak a 2019. júniusi emelt szintű érettségi vizsga tételei

Az Oktatási Hivatal honlapján 2018. november 9-én hozták nyilvánosságra a 2019. májusi-júniusi érettségi vizsgák anyagai között az emelt szintű tételek címét magyar nyelv és irodalomból. A honlapról a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei is letölthetők. Az OH honlapján meg lehet tekinteni mintatételeket az emelt szintű, illetve a középszintű vizsgákhoz (a mintatételek ezúttal sem a most közzétett tételsorokhoz kapcsolódnak); ugyanitt letölthető több közép- és emelt szintű írásbeli feladatsor javítási-értékelési útmutatóval, valamint a helyesírás és az íráskép értékeléséről szóló melléklet is. A 2017 óta hatályos vizsgakövetelmények és a vizsgaleírás szintén az OH honlapján, az érettségi vizsgatárgyak menüpont alatt érhetők el. A megváltozott vizsgakövetelményekről a Magyartanárok Egyesülete 2016. október 22-én tartott konferenciát. A vizsgaleírás és a vizsgakövetelmények összefoglalása az egyesület honlapján is megtekinthető, a konferencián elhangzott módszertani előadások anyagait ugyanitt találják.

Az emelt szintű tételsor 12. irodalomtételéhez olvasóink figyelmébe ajánljuk Arató László diasorát is, mely a 2017 áprilisában rendezett In memoriam Esterházy Péter című egyesületi konferencia egyik módszertani szemináriumához készült.

„mérem a téli éjszakát” – József Attila-konferencia a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete 2018. november 24–én, szombaton „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában címmel rendez konferenciát az Eötvös József Gimnáziumban (1053 Budapest, Reáltanoda utca 7.). A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel díjtalan és ezúttal nincs regisztrációhoz kötve. Az egyesülethez a rendezvényen is csatlakozhatnak, honlapunkon (itt) további információkat találnak az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről. A konferencia részletes programja szintén honlapunkon – a kép alatt (itt) – olvasható, illetve pdf állományban (itt) letölthető.

Nádas Péter-filmek – Riportfilm a Könyvesblogon, élő közvetítés a Vígszínház közösségi oldalán

A Margó Fesztivál világirodalmi színpadán 2018. október 21-én mutatták be a Nagyon sajnálom – Nádas Péter memoárja című dokumentumfilmet, melyet a Könyvesblog a premier másnapján, október 22-én saját YouTube-csatornáján (itt) is közreadott. „2016 tavaszán Gombosszegre utaztunk interjúzni Nádas Péterrel az akkor éppen megjelenő könyve, Az élet sójáról, de néhány órával később úgy jöttünk el, hogy egy másik történetben vagyunk, bár még nem sejtettük, pontosan melyikben – írja az előkészületekről a Könyvesblogon (itt) Valuska László szerkesztő-kreatív producer. – Ekkor, a kert végében lévő erdőben említette, hogy Kertész Imre halála napján fejezte be a könyvét, ami később Világló részletek címen megjelent, és miközben a Könyvesblogon az év könyve lett, megnyerte az Aegon-díjat, Németországban is óriási sikereket ért el, hetekre meghatározta a kulturális közbeszédet itthon és Európában is.” 

Karinthy Frigyes-konferencia az ELTE-n

2018. október 12-én és 13-án rendezik meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke szervezésében a Karinthy Frigyes-konferenciát az ELTE BTK „A” épületének Kari Tanácstermében (1088 Bp., Múzeum krt. 4/A 039). A szervezők minden érdeklődőt várnak!

További információk az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének honlapján (itt) olvashatók.

A konferencia részletes programja honlapunkon (itt), a kép alatt is megtalálható.

 

 

Tanári segédanyag Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című novellájához

Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című elbeszélése a Hévíz 2014/1. számában jelent meg, a szerző ezzel az írásával nyerte el 2015-ben a Hévíz irodalmi díjat. A folyóiratközlés a hévízi önkormányzat honlapján (itt) és a Litera irodalmi portálon (itt) érhető el, a novella 2017-ben Szántó T. Gábor 1945 és más történetek című kötetében is megjelent. A Zachor Alapítvány 2018. január 26-án tette közzé honlapján azt a 9-12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyagot – Moldvay Zsolt munkáját –, amely egyetlen tanórára tervezve ad javaslatokat a novella feldolgozásához. Az alapítvány oktatási anyagai között – mint arról korábban honlapunkon (itt) beszámoltunk – Szántó T. Gábor 1945 (Hazatérés) című novellájának feldolgozásához is találhatnak óravázlatot. Az utóbbi novella nyomán készült, 1945 című Török Ferenc-film értelmezéséhez a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján, az IWitness-en (itt) érhető el tananyag.

A leghosszabb éjszaka feldolgozásához készült óravázlat a Zachor Alapítvány honlapján (itt és itt) érhető el.