„De hogyan szerethetik meg az olvasást?” – Magyartanárok a kötelező olvasmányokról

„A világ legtermészetesebb dolga, hogy változik a műveltséganyag. Az a kérdés, mit vesz észre ebből az iskola” – mondja az Index.hu január 9-én megjelent riportjában Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnöke. A kötelező olvasmányokról szóló vita előzményeit honlapunkon is figyelemmel kísérhették olvasóink: 2017 novemberében előbb az Eduline.hu tett közzé egy interjút Fenyő D. Györggyel, majd a SzeretlekMagyarország.hu közölt egy beszélgetést az egyesület elnökével, Arató Lászlóval. Az ME elnökével a kötelező olvasmányokról Vasik János is interjút készített a szlovákiai Pátria Rádió Iskolatáska című műsorában. Ezt követően került sor az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában arra a vitára, amelyben Fenyő D. György és Arató László mellett Nényei Pál is kifejtette álláspontját a kötelező olvasmányokról és a magyartanítás helyzetéről. (A rádióinterjú és a televíziós vita honlapunkon is meghallgatható, illetve megtekinthető.) November végén a Heti Válasz közölt egy páros interjút Fenyő D. Györggyel és Nényei Pállal. Az Index.hu most újra egy asztalhoz ültette a televíziós vita résztvevőit: Arató László, Fenyő D. György és Nényei Pál a hírportál összeállításában nemcsak az olvasóvá nevelés fontosságáról beszél, hanem arról is, hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a kötelező olvasmányokat.

A teljes szöveg az Index.hu honlapján olvasható.

 

Reklámok

„Magyarról magyarra” – Nádasdy Ádám a készülő Bánk bán-fordításról

A Magyar Narancs december 21-én megjelenő karácsonyi dupla számában Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító – Kőrizs Imre kérdéseire válaszolva – többek között készülő Bánk bán-fordításáról is beszél.

„…az a hír járja, hogy az eddigi trófeáid, Shakespeare, Dante mellé most Katona Józsefet akarod begyűjteni, és a Bánk bánt készülsz lefordítani. Magyarról magyarra?

Igen. Egy nagyon pontos prózai fordítást szeretnék készíteni belőle, mai magyar nyelven. Egy új szöveget, bilingvis kiadásban, hogy ott legyen az eredeti mellett. Katona nagyon nehéz, sokkal nehezebb, mint Csokonai vagy Vörösmarty, mert ő nehéz akart lenni: úgy gondolta, ez akkor szép, ha nehéz. Nem is a szókincse, hanem a mondatfűzése miatt. Sokszor már az sem egyértelmű, hogy egy szereplő állít valamit vagy csak feltételez, esetleg azt mondja, hogy ha te ezt állítod, akkor azt én nem fogadom el. A »pragmatikai helyzet« nem világos: az, hogy mi a mondandójával a szereplő célja. Két német fordítást már beszereztem a Bánk bánból, az angolt most fogom, azt ugyanis Bernard Adams készítette, aki jól tudott magyarul, de egykori mesterem, Ruttkay Kálmán nyersfordításából dolgozott. Az Adams-féle fordításából tehát ki fog derülni, hogy Ruttkay hogyan értette a szöveget. Ez nekem nagy segítség lesz.”

A teljes interjú a Magyar Narancs 2017/51-52. számának 10-12. oldalán olvasható.

 

„Kompetens abban, hogy megértsen szövegeket” – Fenyő D. György és Nényei Pál vitája a Heti Válaszban

„A legtöbben egyetértenek azzal, hogy legyen kisebb a tananyag, és az irodalomoktatás szerettesse meg a gyerekekkel az olvasást. Az alapelvek szintjén közmegegyezés van, de amikor dönteni kell, hogy mely művek, korszakok, regiszterek maradjanak ki, más a helyzet. Három olyan művet neveztem meg, amelyek több mint egy évszázada részei a kánonnak, minőségük megkérdőjelezhetetlen, mégis a legsúlyosabb tanítási problémát jelentik legalább két évtizede – mondja a Heti Válasznak Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. A kőszívű ember ükunokái címmel megjelent páros interjúban Nényei Pál magyartanár, író is kifejti álláspontját a korszerű irodalomoktatásról. (A vita előzményeiről érdemes elolvasni korábbi beszámolónkat.) A Heti Válasz legújabb számában megjelent beszélgetés szemelvényei már a hetilap honlapján és a Digitalstandon is megtekinthetők.

 

„A kötelező lajstromokkal van baj” – Televíziós vita a magyartanításról

November 20-án Arató László és Fenyő D. György, valamint Nényei Pál volt a vendége az RTL Klub Magyarul Balóval című közéleti műsorának. A vitának, amely Olvasni kötelező – de mit? címmel került adásba, honlapunkon is nyomon követhették az előzményeit: november elején az Eduline.hu tett közzé egy interjút a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnökével, Fenyő D. Györggyel, majd a SzeretlekMagyarország.hu közölt egy beszélgetést az egyesület elnökével, Arató Lászlóval. Az ME elnökével a kötelező olvasmányokról Vasik János is interjút készített a szlovákiai Pátria Rádió Iskolatáska című műsorában. (A Könyvem, könyvem, te mindenem… című adás a rádió honlapjáról érhető el.) A televíziós vitában Fenyő D. György többek között azt is kifejtette, véleménye szerint miért válik a kötelező olvasmányok témája érzelmi szempontból is fontossá a közvélemény számára: „Egyrészt érinti a jelenkor és az előző nemzedékek műveltségeszményének a kapcsolatát – vagyis hogy ugyanazt tanulják-e a gyermekeim, mint amit én megtanultam –, másrészt, hogy hogyan viszonyulunk a hagyományhoz, hogy mit akarunk átadni a hagyományból a gyermekeinknek. A kötelező olvasmányok kérdése éppen azért erőteljes érzelmileg, mivel a műveltségképünket érinti.” 

A televíziós vita az RTL Klub és a műsor honlapján (itt) újra megtekinthető.

BŐVEBBEN

A Halotti pompától a Síró ponyváig – Harminc verseskötet listája a Jelenkor honlapján

Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat 2017 februárjától 30/30 címmel ad közre listákat az elmúlt három évtized legjobb magyar irodalmi alkotásaiból. (A koncepcióról a Jelenkor Online-on találnak információkat.) A nagy verslista és A nagy kisprózalista után november 20-án jelent meg a folyóirat honlapján A nagy verseskötetlista, amelyet húsz kritikus – többek között a szeptemberben elhunyt Tarján Tamás – szavazatai nyomán állítottak össze. „Érdekes lehet összevetni a most kialakult ajánlatot a 30/30 első listájával, amely az önálló verseket vette lajstromba ugyanebből az időszakból – olvasható a szerkesztői bevezetésben. – Az eltérésekből alighanem arra is következtetni lehet, hogy mely költők jelentkeztek úgyszólván »nagy« versekkel, amelyeket önmagukban is előkelő helyen őriz a ­– persze mindenképp esetleges – kritikusi emlékezet, és kik azok a lírikusok, akik ebben a nem rövid időszakaszban inkább kötetkompozícióik révén váltak a – természetesen ismét csak folyton változásban lévő – jelenkori kánon fontos alakjaivá.” 

BŐVEBBEN

Feladatbank anyanyelvi tanórák tervezéséhez – A magyarországi pedagógusok számára is elérhető

A romániai Kreatív Kiadó gondozásában megjelent ötödik osztályos magyar nyelv és irodalom tankönyvet 2017 nyarán több alkalommal méltattak a magyar sajtóban. (A Magyartanárok Egyesülete honlapján közzétett, több alkalommal frissített bejegyzésünket itt olvashatják.) A tankönyv szakmai tanácsadója, Kádár Edit, valamint Bartalis Boróka és Tamás Adél szerkesztésében és a szintén romániai Ábel Kiadó gondozásában Feladatbank anyanyelvi tanórák tervezéséhez az V-VIII. osztályban címmel idén jelent meg az kötet, mely az előszó és a kiadói ajánlás szerint nemcsak szakkönyv, hanem tanári segédanyag és munkafüzet ötvözete. A kötet a határon túli könyveket forgalmazó Xantusz webáruház jóvoltából ősszel a magyarországi pedagógusok számára is elérhetővé vált. (A 280 oldalas kötet ára 3 500 Ft.)

BŐVEBBEN

„Evidens, hogy állandóan váltani kell” – Interjú Fenyő D. Györggyel

November 8-án az Eduline.hu adta közre azt az interjút, amelyben Fenyő D. György – többek között – a kötelező olvasmányok listájáról beszél. „Sajnos ennek a nagyon kemény listának van egy erős begörcsöltető hatása, mindenki azt hiszi, hogy az érettségire kell. Illetve van valamiféle hagyományhoz való görcsös ragaszkodás, és persze sokakban van egyfajta értékátadási vágy – mondja a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. – De hát a mi fejünkben lévő lista is egy egyezség, egy konkrét és korhoz kötött irodalmi kánon. Ezzel együtt azt gondolom, hogy van szükség valamiféle irodalomtörténeti rendre is, és van szükség egy kánonra is, de önmagában az emberek, tanárok, iskolák, szakfelügyelők, szülők, mindenki úgy érzi, hogy muszáj elindulni Homérosztól és meg kell érkeznünk a kortárs irodalomig. Ezen a görcsös ragaszkodáson kellene felülkerekedni.” 

BŐVEBBEN

Oktatás és kutatás metszéspontjában – Kosztolányi-konferencia

A Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) BTK Klasszika Filológia Tanszéke és a Magyartanárok Egyesülete november 25-én Kosztolányi Dezső az oktatás és kutatás metszéspontjában címmel rendez konferenciát a PPKE BTK Sophianum épületében (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.).

A konferencia első részében, 10 órától neves szakértők előadásait hallgathatják meg az érdeklődők, a második részben, 14 óra 30 perctől „négykezes” műhelyszemináriumokon vehetnek részt. (A részletes program a kép alatt olvasható.)

A rendezvényre a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak, a részvétel díjtalan. A Magyartanárok Egyesületéhez a konferencián is csatlakozhatnak, honlapunkon további információkat találnak a tagfelvételről. 

BŐVEBBEN

Hogyan kalózkodjunk pápai vizeken? – Esterházy mint emelt szintű érettségi tétel

A Magyartanárok Egyesülete 2017. április 8-án az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában In memoriam Esterházy Péter címmel rendezett konferenciát. A konferencián elhangzott előadások közül honlapunkra Sipos Balázs Esterházy, a programozó című esszéje mellé most Margócsy István A Tizenhét hattyúk olvasata akkor és most című elemzése is felkerült. Szintén az egyesület honlapjáról tölthető le Arató László Hogyan kalózkodjunk pápai vizeken? – avagy Esterházy mint emelt szintű érettségi tétel című módszertani szemináriumához készített diasora. Utóbbi – a diasorban elérhető hivatkozásokkal és elemzéssel – az idei emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésben, illetve felkészülésben is segítséget nyújthat.

Nyilvánosak a 2018. júniusi emelt szintű érettségi vizsga tételei

Az Oktatási Hivatal (OH) honlapján október 24-én hozták nyilvánosságra a 2018. májusi-júniusi érettségi vizsgák anyagait, köztük az emelt szintű tételek címét magyar nyelv és irodalomból. A honlapról a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei is letölthetők. Az OH honlapján továbbra is meg lehet tekinteni mintatételeket az emelt szintű, illetve a középszintű vizsgákhoz (a mintatételek nem a most közzétett tételsorokhoz kapcsolódnak). Ugyanezen az oldalon elérhető több közép- és emelt szintű írásbeli feladatsor javítási-értékelési útmutatóval, valamint a helyesírás és az íráskép értékeléséről szóló melléklet is. A megváltozott vizsgakövetelményekről a Magyartanárok Egyesülete 2016. október 22-én tartott konferenciát. A vizsgaleírás és a vizsgakövetelmények összefoglalása az egyesület honlapján is megtekinthető, a konferencián elhangzott módszertani előadások anyagait ugyanitt találják. 

BŐVEBBEN