„Költészet, nem kordokumentum” – Arató László Balassi Bálint Katonaénekéről

Balassi In laudem Confiniorum című verse az 1690-es lőcsei kiadásban (MEDiT, 2019)

„Az »Egy katonaének« Balassi legismertebb, legtöbbet idézett verse. Általában úgy szokták értelmezni mint olyan verset, amely a végvári életről, a katonaélet szépségeiről és nehézségeiről szól. Van azonban egy kis baj: Balassinak nincsenek igazi vitézi versei, melyek a végvári életről szólnának. Az »Egy katonaénekben« lefestett öltözék, harcmodor, fegyverzet egyáltalán nem a végvári élet öltözéke, harcmodora és fegyverzete… A vers tehát költészet, nem kordokumentum” – mondja Arató László az Érettségi videók Balassi Bálint költészetéről szóló epizódjában. Közismert, hogy a Balassi-versek felosztásának hagyománya attól a 17. század elején élt irodalmártól ered, aki összeállította azt a kéziratos gyűjteményt, amelynek fennmaradt másolatát Balassa-kódex néven is ismerjük. Arató László szerint a kódex gyakran idézett bevezetője „világosan kimondja, hogy a verseskötet – az életmű nagy része – döntően szerelmes versekből áll, és csak »egynéhány isteni dicsíret és vitézsígről való ének« van benne.” Ez a csoportosítás végeredményben hasznosnak mondható, hiszen az 1874-ben megtalált kódexben olvasható kései felosztásnak köszönhetően a különböző korszakok és szerzők – Adytól József Attiláig, illetve Orbán Ottótól Kovács András Ferencig – mind megtalálhatták a maguk Balassiját. Az 1970-es évek végén készült reformtankönyv-sorozat Balassi-fejezetének szerzője, Horváth Iván irodalomtörténész nyomán Arató László mégis azt javasolja, hogy a versek tematikus megközelítése helyett inkább Balassi Maga kezével írt könyvét, a töredékben fennmaradt, de megszerkesztett verseskötetnek a kompozícióját vizsgáljuk meg – mint önéletrajzi fikciót: „Ez a verses én-regény talán még izgalmasabb, mint az egyes versek külön-külön. S hogy miről szól ez a regény? Credulusnak, a hiszékeny hősnek a kudarcairól, amelyek során létrejön a nagy mű.” Arató László szerint a Balassi-versek beszélője, a kötetkompozíció hőse a „kudarcrögzítés bajnokaként” értelmezhető, az olvasó előtt pedig a megváltásra és bűnbocsánatra vágyakozó, esendő ember nagyszabású portréja rajzolódik ki. Ebben az összefüggésben is értelmezhető tehát az Egy katonaének, avagy az In laudem Confiniorum című költemény.

BŐVEBBEN

Reklámok

„Nézzenek rá a nyitott könyv jobb oldalára” – Schiller Mariann az új Bánk bán-fordításról

A Magvető Kiadó gondozásában megjelent Bánk bánt, Katona József klasszikus művét és Nádasdy Ádám mai magyar prózai fordítását – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – 2019. április 13-án, a Magyartanárok Egyesülete (ME) konferenciáján mutatták be először a nyilvánosság előtt. A konferencián a fordító, Nádasdy Ádám mellett Margócsy István irodalomtörténész, valamint Schiller Mariann magyartanár, az ME választmányának tagja beszélt nemzeti drámánkról és az új fordításról. A Litera honlapján és Scribd-oldalán április 20-án jelent meg részlet az Első szakasz második jelenetéből, a Revizor kritikai portálon pedig május 2-án jelent meg Schiller Mariann ismertetője: Bánk és Gertrudis párhuzamai és ellentétei, Bánk és Endre király közössé lett sorsa, Melinda áruba bocsátása, a király sokakat meglepő ítélete közel 200 éve késztet gondolkodásra kutatókat, diákokat, olvasókat, színházcsinálókat – írja ajánlójában Schiller Mariann. –  Ennek a gondolkodásnak nyit utat ez a »kétnyelvű« kötet, mely párhuzamosan közli az eredeti és a fordítás szövegét. Úgy használható, mintha idegen nyelven tanulnánk. Bátortalanabbak olvassák Nádasdy prózai szövegét, és hébe-korba belepillantanak Katona versébe. Haladóbbak olvassák Katona szövegét, és ha elvesznek, nézzenek rá a nyitott könyv jobb oldalára.”

BŐVEBBEN

Szvoren Edina Libri-díjas

Szvoren Edina Verseim című novelláskötete 2019-ben két rangos művészeti díj, az Aegon-díj és a Libri-díj tízes listájára is felkerült. A tizenhárom elbeszélést tartalmazó kötetért a szerző 2019. május 15-én nyerte el a Libri irodalmi díjat – adta hírül a Litera irodalmi portál. A Verseim egyik elbeszélése, a Látogatók szintén a Litera honlapján (itt) olvasható. További hat – a Jelenkor, a Hévíz és a Műút folyóirat hasábjain megjelent – novella a szerző honlapján keresztül (innen), míg az Ez már volt, ez már megesett az Élet és Irodalom honlapján (itt), egy rövid reklám megtekintése után érhető el.

BŐVEBBEN

Nyilvánosak a 2019. májusi érettségi feladatsorok és megoldókulcsok

Fotó: Eduline

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi másnapján, 2019. május 7-én váltak nyilvánossá a közép- és emelt szintű feladatsorok, illetve javítási-értékelési útmutatók. A középszintű feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal honlapjáról (innen) érhető el. Az írásbeli érettségi napján – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke többek között az Index, az Eduline, valamint a közmédia, az RTL Klub és az ATV kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat. A kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei, az emelt szintű szóbeli tételek, valamint a szóbeli vizsgákhoz készült minta-tételfeladatok 2018 novembere óta nyilvánosak, ezek a dokumentumok honlapunkon keresztül (innen) is elérhetők. Olvasóink figyelmébe ajánljuk honlapunkon a középszintű és az emelt szintű feladatsorok adatbázisát is, melyek segítségével az Oktatási Hivatal, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden érettségi feladatsora és megoldókulcsa közvetlenül elérhető.

BŐVEBBEN

„Jó írásbeli, kisebb hibákkal” – Arató László a magyar érettségi feladatairól

Fotó: Balogh Zoltán – MTI

2019. május 6-án került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók az előírásoknak megfelelően a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal honlapjára. (A kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei, az emelt szintű szóbeli tételek, valamint a szóbeli vizsgákhoz készült mintatételek 2018 novembere óta nyilvánosak, ezek a dokumentumok honlapunkon keresztül is elérhetők.) Az írásbeli napján Arató László az Index és az Eduline oktatási portál kérdéseire válaszolva így értékelte a középszintű feladatsort: „Vannak benne apróbb csapdák és hibák, de alapvetően jó írásbeliről van szó, a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés például hibátlan feladat.” A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a középszintű írásbeli két műelemzési feladata közül a diákok nagy része általában a novellaelemzés mellett dönt, „ám látható egy olyan tendencia, hogy a feladatsor összeállítói a novellaelemzés abszolút uralmával szemben az összehasonlító elemzés felé próbálják orientálni a gyerekeket.” Így került két közismert és népszerű költő, József Attila (Kertész leszek) és Radnóti Miklós (Istenhegyi kert) egy-egy ismertebb versével párba a diákok számára ismeretlen Mándy Iván novellája (Nyaralás) – írja az Eduline.

BŐVEBBEN

Konferencia a készülő akadémiai irodalomtörténeti kézikönyvről a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2019. május 18-án, szombaton tartja éves közgyűlését a Kossuth Klubban (Budapest, Múzeum u. 7.). A közgyűlés előtt, 10 órától az egyesület konferenciát rendez az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében készülő irodalomtörténeti kézikönyvről. A kézikönyv munkaoldalán 2014 szeptembere óta érhetők el információk a háromkötetesre tervezett akadémiai irodalomtörténetről: a honlapon Kecskeméti Gábor szerkesztői koncepciója mellett a 20. századi magyar irodalom néhány, az esztétizáló modernségről, Szabó Lőrincről és a Te meg a világ című kötetről szóló fejezete olvasható. Az ME konferenciáján Kappanyos András ismerteti a kézikönyv koncepcióját a 20. századi magyar irodalom történetéről, majd Szénási Zoltán tart előadást a nemzeti konzervatív irodalomszemléletről szóló fejezet nyomán. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel díjtalan és nincs előzetes regisztrációhoz kötve. Májusi hírlevelünkben az ME tagjai számára már elküldtük Kappanyos András tanulmányát, amelyet kérésre – a szerző szíves hozzájárulásával – minden érdeklődő számára elküldünk. Igényüket az egyesület címén (magyartanarok@gmail.com) jelezzék! Kérjük, olvassák el, és vegyenek részt az előadásokat követő beszélgetésben! Az egyesület 12 órakor kezdődő közgyűlésére szintén szeretettel várjuk tagjainkat és minden érdeklődőt! A Magyartanárok Egyesületéhez a rendezvényen is csatlakozhatnak, az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről honlapunkon találnak információkat. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák az ME munkáját!

Találkozzunk 2019. május 18-án, szombaton 10 órától a Kossuth Klubban!

 

„Maga a katarzis” – Arató László elemzése Vörösmarty Mihály A vén cigány című verséről

„Először egy vallomás. Én ezt a verset azért szeretem, mert az öngyógyító dühöngés művészete, a kiolvadó biztosítékoké. Az ember jól kidühöngheti, kiőrjöngheti magát vele – és benne. Segít sisteregni, a gőzt kiereszteni. Fölforr és megtisztul általa – és benne – az ember. Ez a vers maga a katarzis” – ezzel a vallomással kezdi Arató László Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének elemzését abban a videóban, amely a Nemzedékek Tudása Akadémia sorozata számára készült, s amely 2014 áprilisától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) honlapján volt megtekinthető. 2019 áprilisától a sorozat – a Perfekt Zrt. jóvoltából – honlapunkon is hozzáférhető.

Az NTK 2014 októberében mint önálló gazdasági társaság megszűnt, tevékenységét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vette át, a kiadó honlapja azonban – az OFI honlapjának bejegyzése szerint – 2015. augusztus végéig elérhető volt. A Nemzedékek Tudása Akadémia videói nem csak az NTK honlapjáról voltak elérhetők: Érettségi videók néven közösségi oldal és YouTube-csatorna segítette a hozzáférést. A videók közreadását többek között a Nyelv és Tudomány, valamint a Modern Iskola is méltatta – az utóbbi portálon 2014 májusában egy interjú is megjelent a tananyagok iskolai felhasználásáról. A Magyartanárok Egyesülete (ME) közösségi oldalán 2014 áprilisától több képes bejegyzésben is felhívtuk a figyelmet a sorozatra, a videók hiperhivatkozásait honlapunkon is megosztottuk. 2016 tavaszán a Nemzedékek Tudása Akadémiától egy távoktatási központ megvásárolta a sorozatot: a közösségi oldalt és a YouTube-csatorna videóit törölték, és ezzel az ingyenes elérés lehetősége – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – megszűnt. 2019 februárjában a Perfekt Zrt. – amely a távoktatási központtól korábban visszavásárolta a jogokat – az ME rendelkezésére bocsátotta a videókat, amelyeket YouTube-csatornánkon most újra megosztunk minden érdeklődővel. (A sorozat új címét – Érettségi felkészítő – a jogtulajdonostól kapta.)

BŐVEBBEN

Szószátyár – Magyartanárok a nyelvészklubban

Schiller Mariann, Nádasdy Ádám és Kálmán László (Fotó: MTA és Klubrádió)

A Magyartanárok Egyesülete (ME) honlapján 2017 júliusában (itt) írtunk először Kálmán László és Nádasdy Ádám Klubrádión hallható műsoráról, a Szószátyárról. A nyelvészklub korábbi adásaiban két alkalommal volt vendég Schiller Mariann magyartanár, az ME választmányának tagja: 2016. december 14-én a PISA-felmérések eredménye, 2017. szeptember 20-án a nyelvtan tanítása volt a műsor témája. 2019 márciusában – Nádasdy Ádám távolléte miatt – három adásban Schiller Mariann volt a Szószátyár vendég-műsorvezetője Kálmán László oldalán. A márciusi nyelvészklub adásai már elérhetők a műsor honlapján, a tartalomjegyzékben pedig részletes információk és hiperhivatkozások is találhatók.

BŐVEBBEN

„Éljen a grund!” – Virtuális gyűjtemények a (több mint) százéves Pál utcai fiúkról

A Pál utcai fiúk olasz nyelvű kiadásainak borítói a regény háromnyelvű közösségi oldalán

„Szétnéztek a szép nagy telken és a farakásokon, melyeket beragyogott az édes tavaszi délután napja. Látszott a szemükön, hogy szeretik ezt a kis darabka földet, és hogy meg is küzdenének érte, ha arra kerülne a sor. Ez a hazaszeretetnek egy neme volt. Úgy kiáltották, hogy: »Éljen a grund!« – mintha azt kiáltották volna, hogy: »Éljen a haza!« És ragyogtak a szemeik, és mindeniknek tele volt a szíve” – írja Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk második fejezetében. „Éljen a grund!” – 2007 októberében a regény első kiadásának századik évfordulója alkalmából ezzel a címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat címe talán nemcsak a regényt, hanem Török Ferenc két évvel korábban, A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő program keretében forgatott televíziós versenyfilmjét is megidézte: a filmetűd végén ismert személyiségek – többek között Benedek Tibor, Eszenyi Enikő, Garas Dezső, Koltai Lajos és Nagy Feró – ugyanezt a mondatot mondták-kiáltották a képernyőn. A Nagy Könyv versenyfilmjei DVD-n is megjelentek, de Török Ferenc kisfilmje, A Pál utcai fiúk a Magyar Televízió videótárának megszűnéséig a köztévé honlapján is elérhető volt. A PIM tárlata 2008. augusztus végéig volt látogatható, a kiállítást azonban három évig vidéki és határon túli helyszíneken is bemutatták. A tárlat rendezői, Emőd Teréz és Kómár Éva többször átdolgozták a kiállítást. 2017-ben, a regény születésének száztizedik évfordulóján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban mutatták be újra, vándorkiállításként utoljára – 2019. március végéig – a várpalotai könyvtárban volt megtekinthető.

BŐVEBBEN

„Nincs visszaút” – Könyvajánló Kalapos Éva Massza című regényéről a Revizoron

„A Revizor értő kritikája a Masszáról. Köszönöm!” – ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Kalapos Éva hivatalos közösségi oldalán (itt) Schiller Mariann könyvajánlóját, amely 2019. március 31-én jelent meg a Revizor Online-on. „1. állítás: Mary Shelley Frankensteinjéről már nem lehet több bőrt lenyúzni. 2. állítás: A számítógépes fenyegetés (zaklatás) nem irodalomhoz illő kérdés. Tévedés mindkettő – írja a könyvajánló bevezetőjében Schiller Mariann. – Kalapos Éva regénye az aggasztóan elterjedt cyberbullyingről szól (amiről azóta filmek is születtek), és a Frankenstein-regény komoly szerepet kap a történetben. Ifjúsági regénynek, Young Adult irodalomnak mondják az efféle műveket. Szereplői kamaszok, elbeszélője szintén, fő színtere az iskola, konfliktus szintén az iskolai ismeretségekből fakad. De kinek is szól valójában? A kamaszoknak persze, de valójában éppúgy minden olyan felnőttnek, aki kapcsolatban áll gyerekekkel: szülő, tanár, orvos, szomszéd, nagynéni, keresztapa, edző, vagyis mindenki. Ha lenne nem-iskolai kötelező olvasmány, azaz felnőtteknek szóló házi feladat, hát ez az lenne.”

A D.A.C.-könyvek szerzőjének 2016-ban megjelent kötetére, a Massza témájára – a zaklatás, az internetes megfélemlítés jelenségére – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke is felhívta a figyelmet a Librariusnak adott 2016. február 28-i interjújában. Kalapos Éva regényének első fejezete a Könyvesblog Scribd-oldalán érhető el, a szerzővel készült interjúk közül ugyancsak egy Librariuson megjelent beszélgetést ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Schiller Mariann Nincs visszaút című könyvajánlója a Revizor Online-on olvasható.