„Költészet, nem kordokumentum” – Arató László Balassi Bálint Katonaénekéről

Balassi In laudem Confiniorum című verse az 1690-es lőcsei kiadásban (MEDiT, 2019)

„Az »Egy katonaének« Balassi legismertebb, legtöbbet idézett verse. Általában úgy szokták értelmezni mint olyan verset, amely a végvári életről, a katonaélet szépségeiről és nehézségeiről szól. Van azonban egy kis baj: Balassinak nincsenek igazi vitézi versei, melyek a végvári életről szólnának. Az »Egy katonaénekben« lefestett öltözék, harcmodor, fegyverzet egyáltalán nem a végvári élet öltözéke, harcmodora és fegyverzete… A vers tehát költészet, nem kordokumentum” – mondja Arató László az Érettségi videók Balassi Bálint költészetéről szóló epizódjában. Közismert, hogy a Balassi-versek felosztásának hagyománya attól a 17. század elején élt irodalmártól ered, aki összeállította azt a kéziratos gyűjteményt, amelynek fennmaradt másolatát Balassa-kódex néven is ismerjük. Arató László szerint a kódex gyakran idézett bevezetője „világosan kimondja, hogy a verseskötet – az életmű nagy része – döntően szerelmes versekből áll, és csak »egynéhány isteni dicsíret és vitézsígről való ének« van benne.” Ez a csoportosítás végeredményben hasznosnak mondható, hiszen az 1874-ben megtalált kódexben olvasható kései felosztásnak köszönhetően a különböző korszakok és szerzők – Adytól József Attiláig, illetve Orbán Ottótól Kovács András Ferencig – mind megtalálhatták a maguk Balassiját. Az 1970-es évek végén készült reformtankönyv-sorozat Balassi-fejezetének szerzője, Horváth Iván irodalomtörténész nyomán Arató László mégis azt javasolja, hogy a versek tematikus megközelítése helyett inkább Balassi Maga kezével írt könyvét, a töredékben fennmaradt, de megszerkesztett verseskötetnek a kompozícióját vizsgáljuk meg – mint önéletrajzi fikciót: „Ez a verses én-regény talán még izgalmasabb, mint az egyes versek külön-külön. S hogy miről szól ez a regény? Credulusnak, a hiszékeny hősnek a kudarcairól, amelyek során létrejön a nagy mű.” Arató László szerint a Balassi-versek beszélője, a kötetkompozíció hőse a „kudarcrögzítés bajnokaként” értelmezhető, az olvasó előtt pedig a megváltásra és bűnbocsánatra vágyakozó, esendő ember nagyszabású portréja rajzolódik ki. Ebben az összefüggésben is értelmezhető tehát az Egy katonaének, avagy az In laudem Confiniorum című költemény.

Reklámok

„Nézzenek rá a nyitott könyv jobb oldalára” – Schiller Mariann az új Bánk bán-fordításról

A Magvető Kiadó gondozásában megjelent Bánk bánt, Katona József klasszikus művét és Nádasdy Ádám mai magyar prózai fordítását – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – 2019. április 13-án, a Magyartanárok Egyesülete (ME) konferenciáján mutatták be először a nyilvánosság előtt. A konferencián a fordító, Nádasdy Ádám mellett Margócsy István irodalomtörténész, valamint Schiller Mariann magyartanár, az ME választmányának tagja beszélt nemzeti drámánkról és az új fordításról. A Litera honlapján és Scribd-oldalán április 20-án jelent meg részlet az Első szakasz második jelenetéből, a Revizor kritikai portálon pedig május 2-án jelent meg Schiller Mariann ismertetője: „Bánk és Gertrudis párhuzamai és ellentétei, Bánk és Endre király közössé lett sorsa, Melinda áruba bocsátása, a király sokakat meglepő ítélete közel 200 éve késztet gondolkodásra kutatókat, diákokat, olvasókat, színházcsinálókat – írja ajánlójában Schiller Mariann. –  Ennek a gondolkodásnak nyit utat ez a »kétnyelvű« kötet, mely párhuzamosan közli az eredeti és a fordítás szövegét. Úgy használható, mintha idegen nyelven tanulnánk. Bátortalanabbak olvassák Nádasdy prózai szövegét, és hébe-korba belepillantanak Katona versébe. Haladóbbak olvassák Katona szövegét, és ha elvesznek, nézzenek rá a nyitott könyv jobb oldalára.”

Szvoren Edina Libri-díjas

Szvoren Edina Verseim című novelláskötete 2019-ben két rangos művészeti díj, az Aegon-díj és a Libri-díj tízes listájára is felkerült. A tizenhárom elbeszélést tartalmazó kötetért a szerző 2019. május 15-én nyerte el a Libri irodalmi díjat – adta hírül a Litera irodalmi portál. A Verseim egyik elbeszélése, a Látogatók szintén a Litera honlapján (itt) olvasható. További hat – a Jelenkor, a Hévíz és a Műút folyóirat hasábjain megjelent – novella a szerző honlapján keresztül (innen), míg az Ez már volt, ez már megesett az Élet és Irodalom honlapján (itt), egy rövid reklám megtekintése után érhető el.

Nyilvánosak a 2019. májusi érettségi feladatsorok és megoldókulcsok

Fotó: Eduline

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi másnapján, 2019. május 7-én váltak nyilvánossá a közép- és emelt szintű feladatsorok, illetve javítási-értékelési útmutatók. A középszintű feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal honlapjáról (innen) érhető el. Az írásbeli érettségi napján – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke többek között az Index, az Eduline, valamint a közmédia, az RTL Klub és az ATV kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat. A kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei, az emelt szintű szóbeli tételek, valamint a szóbeli vizsgákhoz készült minta-tételfeladatok 2018 novembere óta nyilvánosak, ezek a dokumentumok honlapunkon keresztül (innen) is elérhetők. Olvasóink figyelmébe ajánljuk honlapunkon a középszintű és az emelt szintű feladatsorok adatbázisát is, melyek segítségével az Oktatási Hivatal, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden érettségi feladatsora és megoldókulcsa közvetlenül elérhető.

„Jó írásbeli, kisebb hibákkal” – Arató László a magyar érettségi feladatairól

Fotó: Balogh Zoltán – MTI

2019. május 6-án került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók az előírásoknak megfelelően a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal honlapjára. (A kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei, az emelt szintű szóbeli tételek, valamint a szóbeli vizsgákhoz készült mintatételek 2018 novembere óta nyilvánosak, ezek a dokumentumok honlapunkon keresztül is elérhetők.) Az írásbeli napján Arató László az Index és az Eduline oktatási portál kérdéseire válaszolva így értékelte a középszintű feladatsort: „Vannak benne apróbb csapdák és hibák, de alapvetően jó írásbeliről van szó, a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés például hibátlan feladat.” A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a középszintű írásbeli két műelemzési feladata közül a diákok nagy része általában a novellaelemzés mellett dönt, „ám látható egy olyan tendencia, hogy a feladatsor összeállítói a novellaelemzés abszolút uralmával szemben az összehasonlító elemzés felé próbálják orientálni a gyerekeket.” Így került két közismert és népszerű költő, József Attila (Kertész leszek) és Radnóti Miklós (Istenhegyi kert) egy-egy ismertebb versével párba a diákok számára ismeretlen Mándy Iván novellája (Nyaralás) – írja az Eduline.

Konferencia a készülő akadémiai irodalomtörténeti kézikönyvről a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2019. május 18-án, szombaton tartja éves közgyűlését a Kossuth Klubban (Budapest, Múzeum u. 7.). A közgyűlés előtt, 10 órától az egyesület konferenciát rendez az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében készülő irodalomtörténeti kézikönyvről. A kézikönyv munkaoldalán 2014 szeptembere óta érhetők el információk a háromkötetesre tervezett akadémiai irodalomtörténetről: a honlapon Kecskeméti Gábor szerkesztői koncepciója mellett a 20. századi magyar irodalom néhány, az esztétizáló modernségről, Szabó Lőrincről és a Te meg a világ című kötetről szóló fejezete olvasható. Az ME konferenciáján Kappanyos András ismerteti a kézikönyv koncepcióját a 20. századi magyar irodalom történetéről, majd Szénási Zoltán tart előadást a nemzeti konzervatív irodalomszemléletről szóló fejezet nyomán. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel díjtalan és nincs előzetes regisztrációhoz kötve. Májusi hírlevelünkben az ME tagjai számára már elküldtük Kappanyos András tanulmányát, amelyet kérésre – a szerző szíves hozzájárulásával – minden érdeklődő számára elküldünk. Igényüket az egyesület címén (magyartanarok@gmail.com) jelezzék! Kérjük, olvassák el, és vegyenek részt az előadásokat követő beszélgetésben! Az egyesület 12 órakor kezdődő közgyűlésére szintén szeretettel várjuk tagjainkat és minden érdeklődőt! A Magyartanárok Egyesületéhez a rendezvényen is csatlakozhatnak, az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről honlapunkon találnak információkat. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák az ME munkáját!

Találkozzunk 2019. május 18-án, szombaton 10 órától a Kossuth Klubban!

 

„Maga a katarzis” – Arató László elemzése Vörösmarty Mihály A vén cigány című verséről

„Először egy vallomás. Én ezt a verset azért szeretem, mert az öngyógyító dühöngés művészete, a kiolvadó biztosítékoké. Az ember jól kidühöngheti, kiőrjöngheti magát vele – és benne. Segít sisteregni, a gőzt kiereszteni. Fölforr és megtisztul általa – és benne – az ember. Ez a vers maga a katarzis” – ezzel a vallomással kezdi Arató László Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének elemzését abban a videóban, amely a Nemzedékek Tudása Akadémia sorozata számára készült, s amely 2014 áprilisától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) honlapján volt megtekinthető. 2019 áprilisától a sorozat – a Perfekt Zrt. jóvoltából – honlapunkon is hozzáférhető.

Az NTK 2014 októberében mint önálló gazdasági társaság megszűnt, tevékenységét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vette át, a kiadó honlapja azonban – az OFI honlapjának bejegyzése szerint – 2015. augusztus végéig elérhető volt. A Nemzedékek Tudása Akadémia videói nem csak az NTK honlapjáról voltak elérhetők: Érettségi videók néven közösségi oldal és YouTube-csatorna segítette a hozzáférést. A videók közreadását többek között a Nyelv és Tudomány, valamint a Modern Iskola is méltatta – az utóbbi portálon 2014 májusában egy interjú is megjelent a tananyagok iskolai felhasználásáról. A Magyartanárok Egyesülete (ME) közösségi oldalán 2014 áprilisától több képes bejegyzésben is felhívtuk a figyelmet a sorozatra, a videók hiperhivatkozásait honlapunkon is megosztottuk. 2016 tavaszán a Nemzedékek Tudása Akadémiától egy távoktatási központ megvásárolta a sorozatot: a közösségi oldalt és a YouTube-csatorna videóit törölték, és ezzel az ingyenes elérés lehetősége – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – megszűnt. 2019 februárjában a Perfekt Zrt. – amely a távoktatási központtól korábban visszavásárolta a jogokat – az ME rendelkezésére bocsátotta a videókat, amelyeket YouTube-csatornánkon most újra megosztunk minden érdeklődővel. (A sorozat új címét – Érettségi felkészítő – a jogtulajdonostól kapta.)

Szószátyár – Magyartanárok a nyelvészklubban

Schiller Mariann, Nádasdy Ádám és Kálmán László (Fotó: MTA és Klubrádió)

A Magyartanárok Egyesülete (ME) honlapján 2017 júliusában (itt) írtunk először Kálmán László és Nádasdy Ádám Klubrádión hallható műsoráról, a Szószátyárról. A nyelvészklub korábbi adásaiban két alkalommal volt vendég Schiller Mariann magyartanár, az ME választmányának tagja: 2016. december 14-én a PISA-felmérések eredménye, 2017. szeptember 20-án a nyelvtan tanítása volt a műsor témája. 2019 márciusában – Nádasdy Ádám távolléte miatt – három adásban Schiller Mariann volt a Szószátyár vendég-műsorvezetője Kálmán László oldalán. A márciusi nyelvészklub adásai már elérhetők a műsor honlapján, a tartalomjegyzékben pedig részletes információk és hiperhivatkozások is találhatók.

„Éljen a grund!” – Virtuális gyűjtemények a (több mint) százéves Pál utcai fiúkról

A Pál utcai fiúk olasz nyelvű kiadásainak borítói a regény háromnyelvű közösségi oldalán

„Szétnéztek a szép nagy telken és a farakásokon, melyeket beragyogott az édes tavaszi délután napja. Látszott a szemükön, hogy szeretik ezt a kis darabka földet, és hogy meg is küzdenének érte, ha arra kerülne a sor. Ez a hazaszeretetnek egy neme volt. Úgy kiáltották, hogy: »Éljen a grund!« – mintha azt kiáltották volna, hogy: »Éljen a haza!« És ragyogtak a szemeik, és mindeniknek tele volt a szíve” – írja Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk második fejezetében. „Éljen a grund!” – 2007 októberében a regény első kiadásának századik évfordulója alkalmából ezzel a címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat címe talán nemcsak a regényt, hanem Török Ferenc két évvel korábban, A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő program keretében forgatott televíziós versenyfilmjét is megidézte: a filmetűd végén ismert személyiségek – többek között Benedek Tibor, Eszenyi Enikő, Garas Dezső, Koltai Lajos és Nagy Feró – ugyanezt a mondatot mondták-kiáltották a képernyőn. A Nagy Könyv versenyfilmjei DVD-n is megjelentek, de Török Ferenc kisfilmje, A Pál utcai fiúk a Magyar Televízió videótárának megszűnéséig a köztévé honlapján is elérhető volt. A PIM tárlata 2008. augusztus végéig volt látogatható, a kiállítást azonban három évig vidéki és határon túli helyszíneken is bemutatták. A tárlat rendezői, Emőd Teréz és Kómár Éva többször átdolgozták a kiállítást. 2017-ben, a regény születésének száztizedik évfordulóján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban mutatták be újra, vándorkiállításként utoljára – 2019. március végéig – a várpalotai könyvtárban volt megtekinthető.

„Nincs visszaút” – Könyvajánló Kalapos Éva Massza című regényéről a Revizoron

„A Revizor értő kritikája a Masszáról. Köszönöm!” – ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Kalapos Éva hivatalos közösségi oldalán (itt) Schiller Mariann könyvajánlóját, amely 2019. március 31-én jelent meg a Revizor Online-on. „1. állítás: Mary Shelley Frankensteinjéről már nem lehet több bőrt lenyúzni. 2. állítás: A számítógépes fenyegetés (zaklatás) nem irodalomhoz illő kérdés. Tévedés mindkettő – írja a könyvajánló bevezetőjében Schiller Mariann. – Kalapos Éva regénye az aggasztóan elterjedt cyberbullyingről szól (amiről azóta filmek is születtek), és a Frankenstein-regény komoly szerepet kap a történetben. Ifjúsági regénynek, Young Adult irodalomnak mondják az efféle műveket. Szereplői kamaszok, elbeszélője szintén, fő színtere az iskola, konfliktus szintén az iskolai ismeretségekből fakad. De kinek is szól valójában? A kamaszoknak persze, de valójában éppúgy minden olyan felnőttnek, aki kapcsolatban áll gyerekekkel: szülő, tanár, orvos, szomszéd, nagynéni, keresztapa, edző, vagyis mindenki. Ha lenne nem-iskolai kötelező olvasmány, azaz felnőtteknek szóló házi feladat, hát ez az lenne.”

A D.A.C.-könyvek szerzőjének 2016-ban megjelent kötetére, a Massza témájára – a zaklatás, az internetes megfélemlítés jelenségére – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke is felhívta a figyelmet a Librariusnak adott 2016. február 28-i interjújában. Kalapos Éva regényének első fejezete a Könyvesblog Scribd-oldalán érhető el, a szerzővel készült interjúk közül ugyancsak egy Librariuson megjelent beszélgetést ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Schiller Mariann Nincs visszaút című könyvajánlója a Revizor Online-on olvasható.