A Babeş−Bolyai Tudományegyetem 2014-ben pályázatot hirdetett tanítóknak, magyar szakos tanároknak és tanárjelölteknek. „A pályázatban – így szólt a felhívás – irodalomórai tapasztalatok megosztását várjuk a tevékenységek forgatókönyvének beküldésével. Abban a hitben, hogy a tervek, ötletek, tapasztalatok megírása jó lehetősége a szakmai diskurzusnak, a sikeres pályamunkákat az intézet Gyakorlatközelben sorozatának ötödik kötetében publikáljuk.” A kötet, mely a pályázatra beküldött módszertani tanulmányokat, beszámolókat és tanórai forgatókönyveket tartalmazza, 2015-ben Együtt olvasni jó címmel jelent meg a Kolozsvári Egyetemi Kiadó gondozásában – a Gyakorlatközelben sorozat negyedik darabjaként.
Szerkesztője, Fóris-Ferenczi Rita – aki a 2017 nyarán megjelent ötödikes magyar nyelv és irodalom tankönyv egyik szakmai tanácsadója is volt – ezt írja a könyv előszavában: „A tanulmányok sora az évfolyamok rendjét követi. Érdekes kaland, ha a tanító betekinthet a középiskolai történésekbe, ha a középiskolai magyartanár láthatja a kezdeteket. A felsőbb évfolyamoktól visszafele haladva olvasható az iskolai irodalomolvasás e kötetbeli története, amely akár mindannyiunk története is lehet.”
2017 nyarán jelent meg a romániai Kreatív Kiadó gondozásában az az ötödik osztályos magyar nyelv és irodalom tankönyv (Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa-Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél, valamint Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit kiváló munkája), melyet augusztusban több alkalommal méltattak a magyar sajtóban. A Magyar Nemzet augusztus 9-én közzétett riportja a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnökét, Arató Lászlót is megszólaltatta. Ezt a sajtószöveget a 24.hu, a 444, az Eduline, a 168 Óra, valamint a Transindex is átvette, és a Hír Tv egyik műsorában is foglalkoztak a témával. A Klubrádió augusztus 11-én készített interjút Arató Lászlóval, aki a sajtóban megjelent, sokszor leegyszerűsített vélemények miatt részletesebben fejtette ki álláspontját az új tankönyvről.
Arató László mindenekelőtt kiemelte, hogy az új tankönyv valóban nagyságrendekkel jobb a hazaiaknál, de a szemléleti különbség lényege nem az, hogy van-e kortárs irodalom benne, hiszen egy magyarországi tankönyv is kezdődhet például svéd gyermekverssel. A különbség egyrészt abban van, ahogyan használja a kortárs (és klasszikus) szövegeket, másrészt abban, hogy „nem csak mondja a kompetenciafejlesztést, hanem csinálja is.”
„A kérdés az, hogy mi vezeti az embert, amikor nem így viselkedik, mert az embernek ez meglehetősen természetes viselkedése. De az emberi kultúrának vannak csodálatos erői, amelyek viszik másféle irányokba is. Az én regényemben, az Orgiában is szerepelnek figurák, akik nem ilyenek, akik nem akarnak mindig beállni a sorba, nem akarják mindig azt csinálni, amit a többi, nem akarnak szentnek hazudott célok érdekében, saját kicsinyes érdekeik jegyében is másokat kifosztani, meggyötörni. Vannak ilyen emberek” – mondja legújabb regényéről az Aegon Díj portréfilmfüzérének legújabb epizódjában Zoltán Gábor.
A filmfüzér Krasznahorkai Lászlóról, Németh Gáborról, Szilasi Lászlóról, Jászberényi Sándorról és Spiró Györgyről szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztusban lesznek elérhetők a díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők.
Spiró György Válogatott esszék című kötete 2017-ben került be az Aegon Művészeti Díj tíz döntős könyve közé. (A szerző Fogság című regénye 2006-ban az első Aegon-díjas kötet volt – a regényhez Schiller Mariann készített letölthető oktatási segédanyagot.) Az Aegon Díj portréfilmfüzérének legújabb epizódjában Spiró György beszél többek között a válogatás szempontjairól, az olvasók számának radikális csökkenéséről és annak következményeiről.
A portréfilm Krasznahorkai Lászlóról, Németh Gáborról, Szilasi Lászlóról és Jászberényi Sándorról szóló epizódja az Aegon közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők a díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők.
A Szószátyár, Kálmán László és Nádasdy Ádám méltán népszerű nyelvészklubja szerda esténként hallható a Klubrádióban. A nyelvész-műsorvezetők minden adásban egy-egy témát vitatnak meg egymással vagy szakértőkkel (többek között Schiller Mariann-nal, Nádori Lídiával, Madarász Leventével, Sándor Zsuzsával, Baló András Mártonnal, Sándor Klárával, Réz Annával), a műsor második részében pedig a hallgatók kérdéseire válaszolnak. A Szószátyár archívuma – a műsor közösségi oldalának tájékoztatása szerint – Kálmán László honlapjáról érhető el. Ugyanitt letölthető Kálmán László és Nádasdy Ádám Hajnali hárompercesek a nyelvről, valamint Kálmán László és Molnár Cecília A nyelvi nevelés módszertana című kötete, sőt a Magyartanárok Egyesülete 2014. novemberi konferenciáján elhangzott Nyelvtan és nyelvi nevelés című előadás diasora is.
Kálmán László nyelvészeti írásai a Nyest.hu oldalon is olvashatók. Olvasóink figyelmébe ajánljuk Nádasdy Ádám munkáinak online gyűjteményét is: a Budapesti Könyvszemlében (Mi a pálya?), a Magyar Narancsban (Modern Talking) és az Élet és Irodalomban (Feuilleton) megjelent nyelvészeti szövegek az ELTE Angol–Amerikai Intézetének honlapjáról érhetők el.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis címmel adott közre válogatást a költői-írói életműre vonatkozó szakirodalomból.
Az adatbázis kettős céllal készült. „Egyfelől, az akadémiai keretekben jelenleg is folyó Kosztolányi-kutatáshoz és az életmű kritikai szövegkiadásához kapcsolódva, egy átfogó szakbibliográfia szerkesztése volt a célunk – írja a gyűjtemény szerkesztője, Sallai-Tóth László. – Másfelől, a tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos közlemények repozitóriumban való elhelyezése a természet- és élettudományokban már elfogadott tendencia, a humán tudományokban azonban a szemléletváltás még várat magára.”
A Kosztolányi-adatbázis ötletét a szerző halálának 80. évfordulója adta. A gyűjtemény kulcsszavas, valamint tárgyszófelhő, illetve böngészhető listák szerinti keresést tesz lehetővé. Az adatbázisban nemcsak a tanulmányok bibliográfiai adatai, hanem azok teljes szövege megjeleníthető és letölthető. Ugyancsak letölthető a 2010 óta megjelent – Dobos István, Veres András és a tavaly elhunyt Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett – kritikai kiadás (Kosztolányi Dezső Összes Művei) több kötete: A szegény kisgyermek panaszai; a Béla, a buta és A rossz orvos; valamint a Pacsirta és az Aranysárkány. (A kritikai kiadásról további információk a Kalligram Kiadó honlapján olvashatók.)
Összhangba hozhatók-e Arany János Széptani jegyzetei (15. §) az irodalomtudomány újabb megközelítéseivel? Mit gondolnak Arany balladáinak fiatal olvasói, a mai középiskolások a végzetszerűségről és a szabad akaratról? A példázatosság helyett értelmezhetjük-e a balladákat olyan szövegekként, melyekben a létezés ismeretlen erői tárulnak fel a szereplők és a befogadók előtt? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Új Köznevelés 2017/5. számában megjelent módszertani tanulmányában Hudáky Rita magyartanár.
„A balladai hőst az eposzival szemben nem külső, hanem »belső végzet« fosztja meg szabad akaratától, hiszen ő saját késztetései, ösztönei játékszerévé válva szenved el tragikus sorsot, vagy válik tragédia okozójává. Könnyen lehet – írja a Belső végzetszerűség című módszertani tanulmány szerzője –, hogy a »bűn és bűnhődés« egymást feltételező ellentétének fókuszba állítása helyett érdemes a balladákat a kontrollálatlan vagy reflektálatlan belső (lelki vagy ösztönszintű) késztetések hatásmechanizmusai felől megfigyelni. Amikor Arany »végzetszerűségről« beszél, akkor talán arra is felhívja a kései olvasó figyelmét, hogy a lélektani balladák önmagukban és feloldás nélkül szemlélt, tragikus történései felkavaróbban és húsba vágóbban szólítanak meg, mint ha a bűnhődés törvényszerűségének – talán megnyugtatóbb, de mindenképpen didaktikusabb – állítását keressük bennük.”
„Két panelházat rekvirálnak, ez az utolsó check point. Két tank vagy páncélozott csapatszállító áll keresztben, katonák, ötven kaliberes géppuskákkal. Az egyik panelházat kiürítették, akik kint vannak a fronton, este ott alszanak. A másik panelház falán, ami a front felé néz, gránátbecsapódások vannak – és a másik oldalán meg emberek élnek. Ez a valóság, és nem a geek- meg hipszterkultúra, mert az addig tart, amíg nem jönnek ide azok a tankok” – mondja A lélek legszebb éjszakája című novelláskötet szerzője, Jászberényi Sándor író, újságíró, haditudósító az Aegon Díj filmfüzérének legújabb epizódjában.
A portréfilmfüzér Krasznahorkai Lászlóról, Németh Gáborról és Szilasi Lászlóról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők.
„Mintha reggelente ő is a mai Budapest lakóival együtt utazna a metrón…” – mondja Arany Jánosról az Új Köznevelés legújabb, 2017/6. számában a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László. Hudáky Rita interjújában az egyesület elnöke az Arany János-emlékév alkalmából részletesen beszél Arany korszerűségéről és taníthatóságáról, arról, mi és hogyan hat költészetéből a mai tizenévesekre, és melyek az életmű azon rétegei, amelyeket érdemes újra fölfedezni – és fölfedeztetni a fiatal nemzedékekkel.
„Rendkívül izgalmas figurákat, szituációkat és nyelvet teremtett – mondja Aranyról az interjúban Arató László. – A Buda halálában a hatalommegosztásról szóló elmélkedései páratlan gondolati és nyelvi remekművek. A Szondi két apródjának abban a sorában, hogy »Ő álla halála vérmosta fokán«, felizzik, szétolvad a nyelv. Schiller Mariann kolléganőm figyelemre méltó értelmezése szerint ezek a »Mint hulla a hulla!«-jellegű, túlpoetizált megoldások az apródok kompenzációi, túlzásai, amelyek abból következnek, hogy Ali szolgájával ellentétben ők nem látták közelről Szondi hősies küzdelmét. Arany zseniális nyelvi szabályszegései, inverziói órákig elemezhetők.”
A beszélgetésből többek között kiderül, miként hatott Arany irodalomtörténeti megítélése taníthatóságára; miért tekinthető Arany a magyar irodalom legnagyobb drámaírójának (noha egyetlen drámát sem írt); mit jelent Arany esetében a mandátumos költő problematikája; és az is, hogy a Reg és est című parányi vers segítségével hogyan lehet megtanítani mindazt, amit e páratlan költői nyelvről tudni érdemes.
