A József Attila Kör rajzpályázata

Magyarórára (is) ajánljuk a gyerekeknek (is) szóló kortárs verseket, melyeket a JAK válogatott a

kortárs irodalomhoz kapcsolódó rajzpályázatához.

.

A feladat: kiválasztani egy verset a kategóriához tartozó három szöveg közül, és rajzot készíteni hozzá

A pályaműveket beküldése (beszkennelve, befotózva, a levél tárgyában a kategória megjelölésével: palyazatjak@gmail.com

Kategóriák:
1. kategória: 6-11 éves korig
2. kategória: 12-16 éves korig
Nyeremények: könyvek
Zsűri: 1. kategória: Kalapos Éva Veronika (író), Oravecz Gergely (képregényrajzoló, illusztrátor), Szabó Imola Julianna (író, grafikus); 2. kategória: Lakatos István (képregényrajzoló, író), Lesi Zoltán (író), Metzing Eszter (grafikus).

Határidő: 2017.09.10.

Díjátadó: szeptember 16-án és 17-én a WestEndben, a Könyvek Diadalíve programsorozat keretében. A legjobb pályaműveket a József Attila Kör is megosztja Facebook-oldalán.

.

 .

Választható versek:

I. kategória (6-11 éves gyermekek számára)

.

Schein Gábor: Arckép

Az én orrom sokszor hosszú madzagon lóg.

A fülem gyakran kettéáll a csodálkozástól.

A szemöldököm néha felvonom a negyedikre.

Alatta a szemem viszont sosem áll jól.

Ezért mindegyikkel irtó sokat kell foglalkoznom.

Még szerencse, hogy a szájam,

az már teljesen önálló. Magától jár.

(Márciusban jaguárok?, Móra, 2014)

Nyitott Szemek Fesztivál – színházi nevelési programok szemléje

A Nyitott Kör 2017. augusztus 25-én és 26-án első alkalommal rendezi meg Budapesten a Nyitott Szemek Fesztivált, amelyen a 2017-18-as évadban elérhető színházi nevelési előadások és színházpedagógiai programok mutatkozhatnak be az érdeklődő pedagógusok előtt.

A mustrán 14 jelentős budapesti társulat programjait ismerhetik meg.

A színházi nevelés több mint 25 éve kezdett kibontakozni Magyarországon, de máig nagyon sok iskolában nem ismerik a módszert és a benne rejlő lehetőségeket. Az első Nyitott Szemek Fesztivál célja a Közép-magyarországi régió óvodapedagógusainak, tanítóinak és tanárainak lehetőséget teremteni arra, hogy találkozzanak a térségben aktív, színházi nevelési előadásokat illetve drámapedagógiai programokat létrehozó műhelyekkel, megismerjék futó előadásaikat, és ezen keresztül átfogó képet kapjanak a módszer lényegéről.

A mustrán képviselteti magát:

Módszertani javaslatok a Tengeri-hántás tanításához

Iványi-Szabó Rita az Új Köznevelés 2017/5. számában ír Arany János balladájának órai feldolgozásáról.

“Az a tapasztalat, hogy a szerelem más dimenzióba helyezi az embert, talán ismerősebb a diákok számára, mint a költészet hasonlóan erős hatása. A Tengeri-hántás című balladában azonban felismerhető az a szituáció is, amikor egy történet hatására a hallgatóság elveszíti kapcsolatát a realitással, és a történetben kezd élni.” – írja a tanulmány szerzője, aki a ráhangolástól a a kapcsolódó kreatív (esetleg otthoni) feladatokig rengeteg ötletet ajánl a ballada feldolgozásához. A szöveg közelébe vezető, a szoros, értő olvasást elősegítő feladatokhoz képek és intertextuális ajánlatok is tartoznak.

A tanulmány elolvasható: itt

Irodalom másképp – Aegon verseny középiskolásoknak

A budapesti Eötvös József Gimnázium az Aegon támogatásával a 2017/2018-as tanévben is meghirdeti országos irodalomversenyét a gimnáziumok 9-12. évfolyamai számára.

Irodalom másképp – idén kicsit másképp, de a cél ugyanaz: a kortárs irodalom értelmező, reflektív olvasása. 

Prousttól a mesefáig – Erdélyi tanítók és magyartanárok módszertani írásai

A Babeş−Bolyai Tudományegyetem 2014-ben pályázatot hirdetett tanítóknak, magyar szakos tanároknak és tanárjelölteknek. „A pályázatban – így szólt a felhívás – irodalomórai tapasztalatok megosztását várjuk a tevékenységek forgatókönyvének beküldésével. Abban a hitben, hogy a tervek, ötletek, tapasztalatok megírása jó lehetősége a szakmai diskurzusnak, a sikeres pályamunkákat az intézet Gyakorlatközelben sorozatának ötödik kötetében publikáljuk.” A kötet, mely a pályázatra beküldött módszertani tanulmányokat, beszámolókat és tanórai forgatókönyveket tartalmazza, 2015-ben Együtt olvasni jó címmel jelent meg a Kolozsvári Egyetemi Kiadó gondozásában – a Gyakorlatközelben sorozat negyedik darabjaként.

Szerkesztője, Fóris-Ferenczi Rita – aki a 2017 nyarán megjelent ötödikes magyar nyelv és irodalom tankönyv egyik szakmai tanácsadója is volt – ezt írja a könyv előszavában: „A tanulmányok sora az évfolyamok rendjét követi. Érdekes kaland, ha a tanító betekinthet a középiskolai történésekbe, ha a középiskolai magyartanár láthatja a kezdeteket. A felsőbb évfolyamoktól visszafele haladva olvasható az iskolai irodalomolvasás e kötetbeli története, amely akár mindannyiunk története is lehet.” 

„Szemléleti különbség” – Arató László a romániai magyar nyelv és irodalom tankönyvről

2017 nyarán jelent meg a romániai Kreatív Kiadó gondozásában az az ötödik osztályos magyar nyelv és irodalom tankönyv (Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa-Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél, valamint Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit kiváló munkája), melyet augusztusban több alkalommal méltattak a magyar sajtóban. A Magyar Nemzet augusztus 9-én közzétett riportja a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnökét, Arató Lászlót is megszólaltatta. Ezt a sajtószöveget a 24.hu, a 444, az Eduline, a 168 Óra, valamint a Transindex is átvette, és a Hír Tv egyik műsorában is foglalkoztak a témával. A Klubrádió augusztus 11-én készített interjút Arató Lászlóval, aki a sajtóban megjelent, sokszor leegyszerűsített vélemények miatt részletesebben fejtette ki álláspontját az új tankönyvről.

Arató László mindenekelőtt kiemelte, hogy az új tankönyv valóban nagyságrendekkel jobb a hazaiaknál, de a szemléleti különbség lényege nem az, hogy van-e kortárs irodalom benne, hiszen egy magyarországi tankönyv is kezdődhet például svéd gyermekverssel. A különbség egyrészt abban van, ahogyan használja a kortárs (és klasszikus) szövegeket, másrészt abban, hogy „nem csak mondja a kompetenciafejlesztést, hanem csinálja is.” 

„Mi vezeti az embert?” – Portréfilm Zoltán Gáborról az Aegon Díj közösségi oldalán

„A kérdés az, hogy mi vezeti az embert, amikor nem így viselkedik, mert az embernek ez meglehetősen természetes viselkedése. De az emberi kultúrának vannak csodálatos erői, amelyek viszik másféle irányokba is. Az én regényemben, az Orgiában is szerepelnek figurák, akik nem ilyenek, akik nem akarnak mindig beállni a sorba, nem akarják mindig azt csinálni, amit a többi, nem akarnak szentnek hazudott célok érdekében, saját kicsinyes érdekeik jegyében is másokat kifosztani, meggyötörni. Vannak ilyen emberek” – mondja legújabb regényéről az Aegon Díj portréfilmfüzérének legújabb epizódjában Zoltán Gábor.

Zoltán Gábor (Fotó: Valuska Gábor – Könyvesblog)

A filmfüzér Krasznahorkai Lászlóról, Németh Gáborról, Szilasi Lászlóról, Jászberényi Sándorról és Spiró Györgyről szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztusban lesznek elérhetők a díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

„A gravitációval, természetesen” – Portréfilm Spiró Györgyről az Aegon Díj közösségi oldalán

Spiró György Válogatott esszék című kötete 2017-ben került be az Aegon Művészeti Díj tíz döntős könyve közé. (A szerző Fogság című regénye 2006-ban az első Aegon-díjas kötet volt – a regényhez Schiller Mariann készített letölthető oktatási segédanyagot.) Az Aegon Díj portréfilmfüzérének legújabb epizódjában Spiró György beszél többek között a válogatás szempontjairól, az olvasók számának radikális csökkenéséről és annak következményeiről.

A portréfilm Krasznahorkai Lászlóról, Németh Gáborról, Szilasi Lászlóról és Jászberényi Sándorról szóló epizódja az Aegon közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők a díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

Szószátyár – Kálmán László és Nádasdy Ádám nyelvészklubja

A Szószátyár, Kálmán László és Nádasdy Ádám méltán népszerű nyelvészklubja szerda esténként hallható a Klubrádióban. A nyelvész-műsorvezetők minden adásban egy-egy témát vitatnak meg egymással vagy szakértőkkel (többek között Schiller Mariann-nal, Nádori Lídiával, Madarász Leventével, Sándor Zsuzsával, Baló András Mártonnal, Sándor Klárával, Réz Annával), a műsor második részében pedig a hallgatók kérdéseire válaszolnak. A Szószátyár archívuma – a műsor közösségi oldalának tájékoztatása szerint – Kálmán László honlapjáról érhető el. Ugyanitt letölthető Kálmán László és Nádasdy Ádám Hajnali hárompercesek a nyelvről, valamint Kálmán László és Molnár Cecília A nyelvi nevelés módszertana című kötete, sőt a Magyartanárok Egyesülete 2014. novemberi konferenciáján elhangzott Nyelvtan és nyelvi nevelés című előadás diasora is.

Kálmán László és Nádasdy Ádám, a Szószátyár nyelvészklub műsorvezetői

Kálmán László nyelvészeti írásai a Nyest.hu oldalon is olvashatók. Olvasóink figyelmébe ajánljuk Nádasdy Ádám munkáinak online gyűjteményét is: a Budapesti Könyvszemlében (Mi a pálya?), a Magyar Narancsban (Modern Talking) és az Élet és Irodalomban (Feuilleton) megjelent nyelvészeti szövegek az ELTE Angol–Amerikai Intézetének honlapjáról érhetők el. 

Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis címmel adott közre válogatást a költői-írói életműre vonatkozó szakirodalomból.

Gizellatelep 1930 nyarán, a kép jobb szélén Kosztolányi Dezső (Fotó: Fortepan)

Az adatbázis kettős céllal készült. „Egyfelől, az akadémiai keretekben jelenleg is folyó Kosztolányi-kutatáshoz és az életmű kritikai szövegkiadásához kapcsolódva, egy átfogó szakbibliográfia szerkesztése volt a célunk – írja a gyűjtemény szerkesztője, Sallai-Tóth László. – Másfelől, a tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos közlemények repozitóriumban való elhelyezése a természet- és élettudományokban már elfogadott tendencia, a humán tudományokban azonban a szemléletváltás még várat magára.” 

A Kosztolányi-adatbázis ötletét a szerző halálának 80. évfordulója adta. A gyűjtemény kulcsszavas, valamint tárgyszófelhő, illetve böngészhető listák szerinti keresést tesz lehetővé. Az adatbázisban nemcsak a tanulmányok bibliográfiai adatai, hanem azok teljes szövege megjeleníthető és letölthető. Ugyancsak letölthető a 2010 óta megjelent – Dobos István, Veres András és a tavaly elhunyt Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett – kritikai kiadás (Kosztolányi Dezső Összes Művei) több kötete: A szegény kisgyermek panaszai; a Béla, a buta és A rossz orvos; valamint a Pacsirta és az Aranysárkány. (A kritikai kiadásról további információk a Kalligram Kiadó honlapján olvashatók.)