Óravázlat Vida Gábor Egy dadogás története című regényéhez

Vida Gábor Egy dadogás története című regénye – Tompa Andrea Omertájához hasonlóan – 2018-ban az Aegon Művészeti Díj, a Libri-díj és a Merítés-díj tízes listájára is felkerült. A két erdélyi szerző jelölését idén februárban egyszerre ünnepelte a romániai magyar sajtó. Vida Gábor a marosvásárhelyi Látó folyóirat egyik szerkesztőjeként is ismert, könyvei – köztük a Nem szabad és nem királyi című novelláskötet és az Ahol az ő lelke című regény – tíz éve Magyarországon, a Magvető gondozásában jelennek meg. Az Egy dadogás történetéhez készült, elsősorban 12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyag nem a teljes mű tanórai feldolgozását célozza: a diasorban elérhető kérdések a könyvről készült kisfilmhez és egy szerzői felolvasáshoz, valamint öt szemelvényhez és A dadogás című, a kiadó honlapjáról ingyenesen letölthető fejezethez kapcsolódnak.

BŐVEBBEN

Reklámok

Óravázlat Tompa Andrea Omerta című regényéhez

Tompa Andrea legújabb regénye kétségkívül az egyik legjelentősebb kötet a kortárs magyar irodalom tavaly megjelent alkotásai között: az Omerta az Aegon Művészeti Díj, a Libri-díj és a Merítés-díj tízes listájára is felkerült, sőt 2018 tavaszán elnyerte a Libri irodalmi díjat. A szerző második regénye, a Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben megjelenése után, 2015-ben Márai-díjat kapott, és szintén döntős volt az Aegon-díj versenyében. A kötethez akkor Posta István, a Szent Imre Gimnázium magyartanára készített óravázlatot. Az Omerta című regényhez frissen készült oktatási segédanyag, Dohy Anna és Hudáky Rita kiváló munkája nemcsak tanári útmutatóból és diasorból áll: a feldolgozást huszonöt oldalas, nyomtatható tanulói munkafüzet is segíti. „A segédletben ajánlott részletekkel folyó szövegértésiszövegfeldolgozási munka – írják az új tancsomag szerzői – bármelyik középiskolai évfolyamon bevethető, bár ha a kötet teljes elolvasására szeretnénk buzdítani a diákokat, akkor 10. osztálynál nem ajánlatos lejjebb menni. Az első fejezet (Kali könyve) szintén legkorábban 10.-től lehet közös olvasmány. Az ajánlott kontextusok elsősorban 11-12. évfolyamos témák közül kerültek ki.”

BŐVEBBEN

Óravázlat Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regényéhez

Szécsi Noémi Gondolatolvasó című regényét 2013-ban jelölték az Aegon Művészeti Díjra. A tavaly megjelent Egyformák vagytok azonban az első a szerző kötetei közül, amely a díj tízes listájára is felkerült. A művet a Magvető Kiadó olyan, a jelenről szóló történelmi regényként ajánlja az olvasók figyelmébe, mely önmagában is megállja a helyét, de a szerző korábbi köteteinek – a már említett Gondolatolvasó és a Nyughatatlanok – szálai is összefutnak benne. Szécsi Noémi Aegon-díjra jelölt új regényéhez Szakács Emília, a pécsi Szent Mór Iskolaközpont magyartanára készített sokszínű, izgalmas óravázlatot. A 11-12. évfolyamosok számára javasolt, tíz tanórára tervezett oktatási segédanyag változatos munkaformákban, elsősorban mégis kooperatív technikákkal segíti a regény feldolgozását. A tanulói tevékenységek okostelefon-használattal kapcsolódnak össze, a tancsomaghoz külön csatolt QR-kódok segítségével hosszabb szövegek, sőt YouTube-videók, filmek is megnyithatók, amelyek különösen izgalmassá tehetik a regénnyel való tanórai és otthoni foglalkozást„A modulhoz – írja a bevezetésben a tancsomag szerzője – egy prezentációs anyag, egy Sway-felület is kapcsolódik. Ez felhasználható kivetítésre, a tanórai munkafolyamat megtámogatására, illetve a tanulók egyéni tudáselsajátítását, a tájékozódást, tudásbővítést szolgálja, az eszközkészlet része.”

BŐVEBBEN

Óravázlatok az Aegon Művészeti Díj honlapján a 2018-as jelöltek műveihez

Az Aegon Művészeti Díj honlapjára augusztus végén kerülnek fel az idei jelöltek köteteihez írt oktatási segédanyagok. A tancsomagok ezúttal is a Magyartanárok Egyesülete (ME) és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság együttműködésében készülnek. A letölthető óravázlatok többnyire három részből épülnek föl: a tanárok számára készült segédanyagokból, a diákok számára készített feladatsorból, valamint a tanórán is jól alkalmazható diasorból. A koncepcióról a honlapon találnak részletes tájékoztatást. 

BŐVEBBEN

„Így tudunk a magasirodalomnak jó olvasókat nevelni” – Arató László kötelező olvasmányokról, nemzeti hagyományról és populáris irodalomról

Arató László (Fotó: MTA)

2018. június 22-én tette közzé az Eduline oktatási portál azt az interjút, amelyben Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke a kötelező olvasmányok listájáról, az ifjúsági regények helyéről és szerepéről, a kronologikus irodalomtanításról, valamint a klasszikus szerzők és művek tanításának fontosságáról is beszél. A kötelező olvasmányokról zajló vita – mint arról honlapunkon több alkalommal beszámoltunk – 2017 novemberében indult. A téma fontosságát mutatja, hogy 2018. május 31-én a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága a Magyartanárok Egyesületével közösen rendezett konferenciát az MTA Székházának Felolvasótermében Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában címmel.

Az Eduline-on most megjelent interjúban Arató László a konferencián elhangzott előadásokra és hozzászólásokra hivatkozva – valamint a sajtóban és a közösségi médiában olvasható véleményekre reflektálva – hangsúlyozza: „Azok, akik nem érzik, hogy óriási kulturális váltásban vagyunk, amelynek a kihívásaira választ kell adnunk, azok a nemzeti hagyomány továbbvitelének tesznek rosszat. Azok, akik szigorúan ragaszkodnak a kánonközpontú tanításhoz a felső tagozatban, az iskolarendszer szelektivitását és a társadalom széttöredezettségét fokozzák, mert a magasra tett léccel egyszerűen lemondunk azokról, akik nem képesek ezeket a műveket elolvasni. Ez egy nagyon súlyos társadalmi kérdés, óriási felelősséget követel a kezelése. Azt gondolom, hogy akkor tudjuk a klasszikusokat közvetíteni, ha nem csak keveseket teszünk alkalmassá a klasszikusok befogadására.”

Szabó Fruzsina Arató Lászlóval készített interjúja az Eduline oktatási portálon (itt) olvasható.

Frissítés: 2018. június 25-én Arató László volt Szunyogh Szabolcs vendége a Klubrádió Tűréshatár című műsorában. Az ötvenperces beszélgetés – amelynek témája a kötelező olvasmányokról szóló vita volt – honlapunkon (itt) újra meghallgatható.

BŐVEBBEN

“Mérföldkőhöz érkeztünk” – könyvtárosok az olvasásról

Az én könyvtáram programban friss és alapos felmérések készültek az olvasás helyzetéről. Az olvasáskutatók nagyon fontos kutatásokat végeztek a témában. Elemzéseiket, amelyek letölthetők a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapjáról, mindenkinek ajánljuk, akik megalapozott véleményt szeretnének formálni  a “tanítsunk-e populáris és több kortárs ifjúsági irodalmat az általános iskolában akár a klasszikusok rovására is?” -vitakérdésben.

‘Budapest-töredékek’ – elérhetők a szövegek és a videók

A közreműködő tanárok felkérésével és a projekt honlapjának elkészítésével startolt el a Szépírók Társasága és a Magyartanárok Egyesülete közös programja, a ‘Budapest-töredékek’.

Az előkészítés során nyolc népszerű magyar író választott egy-egy régebbi írótól származó rövid szöveget, ami Budapest társadalmára koncentrál. Valamennyien egy néhány perces videóban mondják el, miért fontos ez a szöveg nekik, és hogyan kapcsolódik valamilyen mai, jellegzetesen budapesti, nagyvárosi társadalmi problémához.

Bővebben

Portréfilm Tamás Ferencről

2018. május 31-én került fel az NLCafé YouTube-csatornájára az a portréfilm, amely Tamás Ferencet, a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanárát, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét mutatja be. Június 3-án – pedagógusnapon – az NLCafé honlapján Kránicz Bence hírszerkesztő Mindenki ilyen tanártól szeretne tanulni címmel hívta fel a figyelmet a videóra. A portréfilmben Tamás Ferenc nemcsak pályájáról, a József Attila Szabadegyetemen tartott előadássorozatáról beszél – melynek állandó helyszínén, a Kossuth Klubban rögzítették a beszélgetést –, de a magyartanításról, valamint az irodalom és a kultúra valódi funkciójáról is: „Valami olyasmit csinálok, amire igazából ez az egész, az irodalom meg a kultúra való – hogy belenézzünk, mint tükörbe, és meglássuk benne saját magunkat.” 

BŐVEBBEN

Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában – Beszámoló a konferenciáról

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Arató László, Hansági Ágnes, Schiller Mariann, Kukorelly Endre és Imre Flóra (Fotó: MTA Kommunikáció)

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete (ME) 2018. május 31-én Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában címmel rendezett konferenciát az MTA Székházának Felolvasótermében.

Köszöntő beszédében Dávidházi Péter, az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnökhelyettese két levélrészlet felolvasásával hangolta rá a résztvevőket a konferencia tematikájára. Elsőként Arany János Lévay Józsefhez írt egyik levelét ismertette a közönséggel, külön hangsúlyozva az alábbi sort: „És pedig ez osztályban, előre bocsátva az irodalomtörténet felosztását, a legújabb kort (1772) kezdjük. Ez könnyebb a gyereknek, mint a »zumtuchel«, vonzóbb is.” Ezután Hász-Fehér Katalinnak, a Szegedi Tudományegyetem docensének levelét olvasta fel: a levél írója felhívta a figyelmet az olvasás fogalmának eltérő meghatározásaira, valamint egy, az olvasás differenciáltabb értelmezésére vonatkozó, kognitív alapon kidolgozott kutatás szükségességére. Dávidházi Péter megnyitó beszédében a közös gondolkodásra, a kor kihívásaira minél több nézőpontból adható reakció fontosságára szólította fel a résztvevő közösséget és az érdekelteket.

BŐVEBBEN