Karinthy Frigyes-konferencia az ELTE-n

2018. október 12-én és 13-án rendezik meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke szervezésében a Karinthy Frigyes-konferenciát az ELTE BTK „A” épületének Kari Tanácstermében (1088 Bp., Múzeum krt. 4/A 039). A szervezők minden érdeklődőt várnak!

További információk az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének honlapján (itt) olvashatók.

A konferencia részletes programja honlapunkon (itt), a kép alatt is megtalálható.

 

 

Bővebben

Reklámok

A Magyartanárok Egyesületének véleménye a Nemzeti alaptanterv tervezetéről

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete 2018. augusztus 31-én vált elérhetővé az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport  honlapján (itt). A Magyartanárok Egyesülete (ME) hivatalos felkérést kapott a tervezet véleményezésére, ezért arra biztatta tagságát, hogy szeptember 15-ig ők is véleményezzék a dokumentumot. Az ME választmánya által jegyzett értékelést – mely a tagság észrevételeinek figyelembevételével készült – az egyesület 2018. szeptember 30-án küldte el. Ezt a dokumentumot az egyesület honlapján (itt) most nyilvánossá tesszük.

Az alábbiakban a dokumentum legfontosabb tételeit emeltük ki:

Bővebben

Irodalom másképp – Verseny középiskolásoknak

A budapesti Eötvös József Gimnázium az Aegon támogatásával a 2018/2019-es tanévben is meghirdeti országos irodalomversenyét a gimnáziumok 9-12. évfolyamai számára.

Irodalom másképp, idén is kicsit másképp, de a legfontosabb cél most sem változott: megosztani egymással az olvasás élményét.

A verseny ezúttal is két fordulóból áll. A versenyzőknek az első fordulóban könyvajánlót kell írniuk, amihez egy előre megadott listáról választhatnak művet. A listát a szervezők azokból a könyvekből válogatva állították össze, amelyeket a kiadók 2017-ben Aegon Művészeti Díjra jelöltek. A beküldött írások alapján dől el, hogy kik vehetnek részt a márciusi hétvégén zajló döntőben.

bővebben

Tanári segédanyag Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című novellájához

Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című elbeszélése a Hévíz 2014/1. számában jelent meg, a szerző ezzel az írásával nyerte el 2015-ben a Hévíz irodalmi díjat. A folyóiratközlés a hévízi önkormányzat honlapján (itt) és a Litera irodalmi portálon (itt) érhető el, a novella 2017-ben Szántó T. Gábor 1945 és más történetek című kötetében is megjelent. A Zachor Alapítvány 2018. január 26-án tette közzé honlapján azt a 9-12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyagot – Moldvay Zsolt munkáját –, amely egyetlen tanórára tervezve ad javaslatokat a novella feldolgozásához. Az alapítvány oktatási anyagai között – mint arról korábban honlapunkon (itt) beszámoltunk – Szántó T. Gábor 1945 (Hazatérés) című novellájának feldolgozásához is találhatnak óravázlatot. Az utóbbi novella nyomán készült, 1945 című Török Ferenc-film értelmezéséhez a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján, az IWitness-en (itt) érhető el tananyag.

A leghosszabb éjszaka feldolgozásához készült óravázlat a Zachor Alapítvány honlapján (itt és itt) érhető el.

 

Óravázlat Rakovszky Zsuzsa Célia című regényéhez

Rakovszky Zsuzsa legújabb regényével, a Céliával a szerző harmadik alkalommal került fel az Aegon Művészeti Díj tízes listájára. 2016-ban a Fortepannal volt versenyben a díjért, kilenc évvel korábban, 2007-ben viszont el is nyerte azt a Visszaút az időben című gyűjteményes kötetével. A két verseskönyv azóta – Rakovszky számos más művével együtt – elérhetővé vált a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján (itt), az Aegon-díj honlapjáról pedig változatlanul letölthetők a verseskötetekhez készült korábbi óravázlatok, Hudáky Rita kiváló munkái (innen és innen). A Célia című új regényhez ezúttal Horváth Beáta, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának magyartanára készített izgalmas oktatási segédanyagot

BŐVEBBEN

Óravázlat Nádas Péter Világló részletek című Aegon-díjas kötetéhez

Az Aegon Művészeti Díj honlapján 2018. szeptember 5-én vált elérhetővé az idei díjazott, Nádas Péter monumentális emlékirat-kötetéhez készült óravázlat. Aki kinyitja a Világló részletekhez készült tancsomagot, rájön, hogy a tanítási segédanyag szerzője, Tamás Ferenc – a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke – a taníthatatlannak tűnőt tette taníthatóvá. „Abszolút realista, tanárbarát anyag, kivételes érzékkel kiválasztott részleteken keresztül vezet be Nádas világába. A tanítási segédanyag tapintatosan ad rengeteg gyakorlati javaslatot a tanároknak a feladatok felhasználásához. Hetedik-nyolcadik évfolyamon is tanítható novellát, gyönyörű fényképeket használ az el nem rettentő bevezetéshez, becsalogatáshoz. Bár a mű terjedelme tanítási szempontból ijesztőnek tűnhet, Tamás Ferenc mégis megragadhatóvá, kézhez állóvá tette a »monstrumot«” – írja az óravázlatról Arató László.

BŐVEBBEN

„Az irodalomtanításnak az a célja, hogy a gyerekek olvassanak” – Interjú Schiller Mariann-nal a Trend FM-en

2018. augusztus 22-én Schiller Mariann volt Bognár Éva vendége a Trend FM Kultúrpart című műsorában. Az interjúban a Magyartanárok Egyesületének (ME) választmányi tagja nemcsak az ME munkáját mutatta be, de arról is beszélt, hogy mit tehet a szülő és az iskola annak érdekében, hogy az irodalom, az olvasás része legyen a gyerekek mindennapjainak: „Azt gondolom, hogy azért tanítunk irodalmat, és azért tanítunk nyelvtant is, hogy minél több, minél igényesebb szöveg jusson el a gyerekekhez. Nem azért, mert feltétlenül irodalmárnak, irodalomban műveltnek kell lenni, hanem azért, mert az ön- és világismeretnek része az, hogy jó szövegeket olvassanak. Az odavezető út viszont valószínűleg azokon a könyveken keresztül vezet, amiket el tudnak, el akarnak és el szeretnek olvasni. Rettenetesen fontos, hogy – elsősorban az általános iskola felső tagozatában – megszeressék az olvasást, és nem baj, hogyha nem kanonizált műveken keresztül szeretik meg.” A húszperces beszélgetésben szó van a Magyartanárok Egyesületének konferenciáiról, a nyelvtörténet „felgyorsulásáról”, a nyelvi regiszterek iránti érzékenység változásáról, a nyári szünet utáni első magyarórai beszélgetésről és még sok minden másról… Meghallgatható a Trend FM és az ME honlapján (itt) is.

BŐVEBBEN

Óravázlat Vida Gábor Egy dadogás története című regényéhez

Vida Gábor Egy dadogás története című regénye – Tompa Andrea Omertájához hasonlóan – 2018-ban az Aegon Művészeti Díj, a Libri-díj és a Merítés-díj tízes listájára is felkerült. A két erdélyi szerző jelölését idén februárban egyszerre ünnepelte a romániai magyar sajtó. Vida Gábor a marosvásárhelyi Látó folyóirat egyik szerkesztőjeként is ismert, könyvei – köztük a Nem szabad és nem királyi című novelláskötet és az Ahol az ő lelke című regény – tíz éve Magyarországon, a Magvető gondozásában jelennek meg. Az Egy dadogás történetéhez készült, elsősorban 12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyag nem a teljes mű tanórai feldolgozását célozza: a diasorban elérhető kérdések a könyvről készült kisfilmhez és egy szerzői felolvasáshoz, valamint öt szemelvényhez és A dadogás című, a kiadó honlapjáról ingyenesen letölthető fejezethez kapcsolódnak.

BŐVEBBEN

Óravázlat Tompa Andrea Omerta című regényéhez

Tompa Andrea legújabb regénye kétségkívül az egyik legjelentősebb kötet a kortárs magyar irodalom tavaly megjelent alkotásai között: az Omerta az Aegon Művészeti Díj, a Libri-díj és a Merítés-díj tízes listájára is felkerült, sőt 2018 tavaszán elnyerte a Libri irodalmi díjat. A szerző második regénye, a Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben megjelenése után, 2015-ben Márai-díjat kapott, és szintén döntős volt az Aegon-díj versenyében. A kötethez akkor Posta István, a Szent Imre Gimnázium magyartanára készített óravázlatot. Az Omerta című regényhez frissen készült oktatási segédanyag, Dohy Anna és Hudáky Rita kiváló munkája nemcsak tanári útmutatóból és diasorból áll: a feldolgozást huszonöt oldalas, nyomtatható tanulói munkafüzet is segíti. „A segédletben ajánlott részletekkel folyó szövegértésiszövegfeldolgozási munka – írják az új tancsomag szerzői – bármelyik középiskolai évfolyamon bevethető, bár ha a kötet teljes elolvasására szeretnénk buzdítani a diákokat, akkor 10. osztálynál nem ajánlatos lejjebb menni. Az első fejezet (Kali könyve) szintén legkorábban 10.-től lehet közös olvasmány. Az ajánlott kontextusok elsősorban 11-12. évfolyamos témák közül kerültek ki.”

BŐVEBBEN

Óravázlat Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regényéhez

Szécsi Noémi Gondolatolvasó című regényét 2013-ban jelölték az Aegon Művészeti Díjra. A tavaly megjelent Egyformák vagytok azonban az első a szerző kötetei közül, amely a díj tízes listájára is felkerült. A művet a Magvető Kiadó olyan, a jelenről szóló történelmi regényként ajánlja az olvasók figyelmébe, mely önmagában is megállja a helyét, de a szerző korábbi köteteinek – a már említett Gondolatolvasó és a Nyughatatlanok – szálai is összefutnak benne. Szécsi Noémi Aegon-díjra jelölt új regényéhez Szakács Emília, a pécsi Szent Mór Iskolaközpont magyartanára készített sokszínű, izgalmas óravázlatot. A 11-12. évfolyamosok számára javasolt, tíz tanórára tervezett oktatási segédanyag változatos munkaformákban, elsősorban mégis kooperatív technikákkal segíti a regény feldolgozását. A tanulói tevékenységek okostelefon-használattal kapcsolódnak össze, a tancsomaghoz külön csatolt QR-kódok segítségével hosszabb szövegek, sőt YouTube-videók, filmek is megnyithatók, amelyek különösen izgalmassá tehetik a regénnyel való tanórai és otthoni foglalkozást„A modulhoz – írja a bevezetésben a tancsomag szerzője – egy prezentációs anyag, egy Sway-felület is kapcsolódik. Ez felhasználható kivetítésre, a tanórai munkafolyamat megtámogatására, illetve a tanulók egyéni tudáselsajátítását, a tájékozódást, tudásbővítést szolgálja, az eszközkészlet része.”

BŐVEBBEN