Digitális írástudás és irodalomoktatás – Akkreditált továbbképzés az MTA-ELTE DIIO szervezésében

Gondolattérkép a homéroszi eposzokról Realtime Boardon (Forrás: DIIO)

Az MTA-ELTE Digitális Írástudás és Irodalomoktatás (DIIO) Kutatócsoportja 30 órás akkreditált továbbképzést hirdet gimnáziumban és szakgimnáziumban tanító magyartanárok számára Digitális írástudás és irodalomoktatás címmel. A foglalkozások időpontja: 2020. február 8., február 15., 9–17 óráig. Helyszíne: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum Krt. 6–8. A képzés ingyenes, jelentkezni az elektronikus űrlap kitöltésével lehet 2020. január 31-ig. Kérjük, a regisztrációval vagy a képzéssel kapcsolatos kérdéseikkel forduljanak a DIIO munkatársaihoz az mta.elte.diio@gmail.com levelezési címen.

„Hogyan kezdjünk hozzá?” – A Magyartanárok Egyesülete módszertani tábora Balassagyarmaton

A Magyartanárok Egyesülete 2020 nyarán is megrendezi irodalmi-módszertani táborát, ezúttal Balassagyarmaton. A táborban – mint felhívásunkban (itt) olvasható – műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Idei programunkban hangsúlyos lesz az általános iskolákban is tanítható művek elemzése, a kortárs ifjúsági irodalom és a novellaelemzés. Egyrészt egy klasszikus prózaíró, Mikszáth Kálmán alkotásaira, másrészt egy kortárs író, Tasnádi István műveire koncentrálunk. A szövegelemzésekhez módszertani kérdések megbeszélését kapcsoljuk; a programot Nógrád néhány irodalmi emlékhelyének megtekintése, filmelemzés, nyelvészeti előadás, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Tasnádi István.

„Minden titkok Adyja” – A Magyartanárok Egyesülete konferenciájáról

„Én félek tőled, Endre, túl sokat iszol.
Nem hagyod szóhoz jutni azt, aki kicsi.
Mindenre azt mondod, hogy vér meg én meg új.
Manapság már a régit, az ezüstöt szeretjük.
Amikor te kerengtél, törni-zúzni mentél,
még volt jövő. A nőket a jövőnek szeretted,
léptél tovább. A csúnya, a rossz szót is leírtad.
Nem venné be a gyomrod, hogy itt finomkodok.
Addig romlott a véred, megláttad az Istent:
arany volt, nem ezüst. Gőzzé változtatott.
Énrajtam csak nevet és kerget körbe-körbe,
hiába, száz év – száz év. Megöregedett.
De még mindig világít ott messze valami.”

– Iványi Szabó Rita beszámolója

Nádasdy Ádám Adyhoz címzett verse, amely a Látó folyóirat 2019. januári AdyLátó számában jelent meg, világosan és egyben művészi igénnyel fogalmazza meg azokat a központi gondolatokat, amelyek a költőhöz való viszonyunkat most, 100 évvel Ady Endre halála után meghatározzák. Nem véletlenül választotta tehát Arató László (a Magyartanárok Egyesületének elnöke) sem ezt a verset az ME 2019. november 9-i Ady-konferenciájának mottójának. Arató László a megnyitóban hangsúlyozta, hogy Ady-képünk korántsem problémamentes, azonban a problémákkal – adott esetben az Ady-líra tanításának nehézségeivel – való szembenézés, illetve az irodalomtudósok számára saját Ady-képük revíziója, és ezek (tehát a tudomány és az oktatás) egymásra hatásra mindenképpen termékeny lehet. Az Ady-konferencia célja tehát nem elsősorban és kizárólagosan a megemlékezés (az idei Ady-centenárium kapcsán), hanem a lanyhuló Ady-recepció ellenére mégis létrejövő új tudományos eredmények „eltanulása”, tanári eszköztárunk bővítése, az Ady-költészet rétegeinek újraértelmezése.

„Taníts az emberi jogokról az emberi jogok világnapján!” – A Történelemtanárok Egyletének felhívása

A Történelemtanárok Egylete (TTE) 2019. november 21-én felhívást tett közzé honlapján: „Az emberi jogok világnapja alkalmából a Történelemtanárok Egylete, az Emberi jogok tanítása mozgalom kezdeményezője az EJHA – emberi jogi nevelők hálózatával együttműködve kampányt indít, amelynek célja, hogy december 10-én (vagy annak időszakában) minél több helyen legyen olyan program, amely felhívja a figyelmet az emberi jogok fontosságára, erősíti a társadalmi szolidaritást és felelős cselekvésre ösztönöz. Az emberi jogok világnapját december 10-én ünnepeljük, mert 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A felhívás elsősorban pedagógusoknak és szociális segítőknek szól, de mindenkit érint, aki az emberi jogi nevelés terén aktív!” A Magyartanárok Egyesülete 2018 decemberében is csatlakozott a TTE akkori kezdeményezéséhez – tavalyi bejegyzésünket lásd: itt –, honlapjukról Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának magyar fordítását ajánlottuk olvasóink figyelmébe. Az emberi jogok tanításához tavaly létrehozott nyilvános csoport ebben az évben is aktív, a szervezők idei felhívásukban elsősorban az EJHA tudástárát, valamint a Sokszínűség oktatási csoport eszköztárát, a Kék Vonal óravázlatait és az Amnesty International levélíró kampányát ajánlják az érdeklődőknek. A felhívás további részletei a TTE honlapján (itt) olvashatók.

 

Nyilvánosak a 2020. júniusi emelt szintű érettségi vizsga tételei

Az Oktatási Hivatal (OH) 2019. december 3-án – az előző évek során megszokott október végi, november eleji dátumokhoz képest néhány hét késéssel – hozta nyilvánosságra a 2020. májusi-júniusi érettségi vizsgák anyagai között az emelt szintű tételek címét magyar nyelv és irodalomból. Az OH honlapjáról letölthetők a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei is. (Mintatételeket és mintafeladatokat ezúttal nem tettek közzé, de az OH honlapján [itt] a 2018 novemberében feltöltött dokumentumok továbbra is hozzáférhetők.) A 2017 óta hatályos követelmények és a vizsgaleírás szintén az OH honlapján, az érettségi vizsgatárgyak menüpont alatt érhetők el. A megváltozott követelményekről a Magyartanárok Egyesülete 2016 októberében rendezett konferenciát: a vizsgaleírás és a követelmények összefoglalása az egyesület honlapján (itt) olvasható, a konferencián elhangzott módszertani előadások anyagai (diasorai) ugyanitt letölthetők.

 

A színház iskolája 3 – Anyám tyúkja 2. az Örkényben

A Magyartanárok Egyesülete és az Örkény Színház együttműködése keretében harmadik alkalommal szervezünk – elsősorban az egyesület tagjai számára – egész napos programot A színház iskolája címmel.

Az Örkény Színházban két Anyám tyúkja című előadást láthat a közönség: mindkettőben „a magyar irodalom kötelező versei” hangzanak el Várady Szabolcs válogatásában és Mácsai Pál szerkesztésében, rendezésében. Az Anyám tyúkja (1.) sikere, a közönség érdeklődése és az első előadásba be nem férő versek sokasága indokolttá tette, hogy a megszülessen a folytatás is. Idei programunk erre a produkcióra: az Anyám tyúkja (2.)-re épül.

Időpont: 2020. január 11., szombat

A reklámozás új stratégiái és az iskola – konferencia

A Magyartanárok Egyesülete 2019. november 30-án, szombaton A reklámozás új stratégiái címmel konferenciát rendez. A konferencia előadásai a médiakörnyezet és a reklám kommunikációs, formai változásait elemzik, a szakmai rendezvény műhelymunkái pedig azokat a módszertani stratégiákat érintik, melyek a reklám jelenségeinek feldolgozását az oktatás különböző területein aktivizálják, értelmezik. Szó lesz a reklámelemzés klasszikus és új módszereiről, az ambient reklámról mint az iskolai események arculatának kreatív formájáról, érvelési módszerekről, a drámajáték és a reklám kapcsolatáról. A módszerek segítséget jelentenek mind az általános iskolai, mind a középiskolai magyar-, etika-, média-, valamint osztályfőnöki órákon.

Időpont: 2019. november 30., szombat, 09:30–15:00
Helyszín: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest, Cházár András utca 10.

„Ki látott engem?” – Visszatekintés az Ady-emlékévre

Ady Endre Emil Isac fényképén

Ady Endre halálának centenáriuma alkalmából a 24.hu 2018 októberétől száz napon keresztül száz Ady-verset tett közzé ismert személyiségek tolmácsolásában. 2018. november 14-én – közel egy esztendővel halála előtt – Vekerdy Tamás olvasta fel Az eltévedt lovas című költeményt: a videó a hírportálon (itt) és a YouTube-on (itt) is megtekinthető. 2018. december 20-án a Magyar Narancs 2018/51. száma közölte Térey János „Ott röpül a szánom az éjben” – Ady Endre karácsonyi verseiről című tanulmányát, melynek bővített változata 2019. január 6-án jelent meg a hetilap honlapján (itt). A megjelenésre a szerző közösségi oldala két alkalommal is felhívta a figyelmet (itt és itt), a második bejegyzés – a Térey-szöveg által említett Dés Mihály-könyv szemelvényével kiegészítve – a Magyartanárok Egyesülete (ME) közösségi oldalán (itt) is megjelent. Január 24-én nyílt meg A föltámadás szomorúsága című Ady-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban – a tárlat a PIM honlapja szerint (lásd: itt) 2020. január 5-ig látogatható. A kiállítást Térey János nyitotta meg – a megnyitó szövege „Kezdenek már nyakukba venni” címmel előbb a Magyar Hang 2019/2. számában, január 27-én a hetilap honlapján (itt), majd a PIM honlapján (itt) is megjelent.

A pellengér új formái: bullying, cyberbullying – Beszámoló a konferenciáról

A Magyartanárok Egyesülete és az Osztályfőnökök Szakmai Egyesülete 2019. október 12-én konferenciát szervezett A pellengér új formái: bullying, cyberbullying címmel az Eötvös József Gimnáziumban az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) támogatásával – Kodácsi Boglárka beszámolója.

A konferenciát Horváth Beáta, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára nyitotta meg. Köszöntőjében egy osztálytermi szituáció rövid felvázolásából kiindulva tért rá a bullying jelenségvilágára és a digitális környezet szerepére e jelenséggel kapcsolatban. Mivel a konferencia egyik célja az volt, hogy lehetséges problémamegoldási stratégiákat kínáljon a tanároknak csoportos megbeszéléseken keresztül, a program szerkezetileg eltért a megszokott formától, hiszen a plenáris ülések és a szemináriumi forma a nap során állandóan váltogatta egymást.

Tanári segédanyag Az üvegbúrához (Örkény Színház)

Harmincegy éves korában, öngyilkossággal vetett véget életének a huszadik századi amerikai irodalom egyik legígéretesebb költője, Sylvia Plath (1932–1963). Plath egyetlen regénye, Az üvegbúra (1963) egyes szám első személyben meséli el egy fiatal lány küzdelmét a mentális összeomlással, az öngyilkosság vágyával és az életben maradással. A Zabhegyező női párjaként emlegetett elbeszélés radikálisan szubjektív módon számol be a felnőtt lét elején átélt kétségbeesett bizonytalanságokról, önértékelési zavarokról, útkeresésről.

A regényből készült színházi adaptáció könnyen követhető, a történet nem okoz megértési nehézségeket. A felkészüléshez készített tanítási segédanyag elsősorban az eredeti mű és az előadás kultúrtörténeti, lélektani, társadalomtörténeti vonatkozásainak megértését és a reflektív (túlzott azonosulást elkerülő) befogadói attitűd kialakítását támogatja.