„De hogyan szerethetik meg az olvasást?” – Magyartanárok a kötelező olvasmányokról

„A világ legtermészetesebb dolga, hogy változik a műveltséganyag. Az a kérdés, mit vesz észre ebből az iskola” – mondja az Index.hu január 9-én megjelent riportjában Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnöke. A kötelező olvasmányokról szóló vita előzményeit honlapunkon is figyelemmel kísérhették olvasóink: 2017 novemberében előbb az Eduline.hu tett közzé egy interjút Fenyő D. Györggyel, majd a SzeretlekMagyarország.hu közölt egy beszélgetést az egyesület elnökével, Arató Lászlóval. Az ME elnökével a kötelező olvasmányokról Vasik János is interjút készített a szlovákiai Pátria Rádió Iskolatáska című műsorában. Ezt követően került sor az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában arra a vitára, amelyben Fenyő D. György és Arató László mellett Nényei Pál is kifejtette álláspontját a kötelező olvasmányokról és a magyartanítás helyzetéről. (A rádióinterjú és a televíziós vita honlapunkon is meghallgatható, illetve megtekinthető.) November végén a Heti Válasz közölt egy páros interjút Fenyő D. Györggyel és Nényei Pállal. Az Index.hu most újra egy asztalhoz ültette a televíziós vita résztvevőit: Arató László, Fenyő D. György és Nényei Pál a hírportál összeállításában nemcsak az olvasóvá nevelés fontosságáról beszél, hanem arról is, hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a kötelező olvasmányokat.

A teljes szöveg az Index.hu honlapján olvasható.

 

Reklámok

Dada ballada – Arany és az avantgárd képzőművészeti technikák

A Kassák Múzeum pályázata középiskolásoknak:

Két, látszólag összebékíthetetlen valóság társítása egy látszólag oda nem illő térben.” (Max Ernst)

 

“És azt ismeritek, hogy Arany János találkozik Kassák Lajossal a Petőfi Irodalmi Múzeumban?

A Ti képzeletetekre bízzuk, mi született volna abból, ha Arany megkéri Kassákot, legyen oly’ jó és a dadaista-szürrealista asszamblázs, kollázs, vagy fotómontázs módszerével alkossa újra egyik balladáját.

Bővebben

„Magyarról magyarra” – Nádasdy Ádám a készülő Bánk bán-fordításról

A Magyar Narancs december 21-én megjelenő karácsonyi dupla számában Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító – Kőrizs Imre kérdéseire válaszolva – többek között készülő Bánk bán-fordításáról is beszél.

„…az a hír járja, hogy az eddigi trófeáid, Shakespeare, Dante mellé most Katona Józsefet akarod begyűjteni, és a Bánk bánt készülsz lefordítani. Magyarról magyarra?

Igen. Egy nagyon pontos prózai fordítást szeretnék készíteni belőle, mai magyar nyelven. Egy új szöveget, bilingvis kiadásban, hogy ott legyen az eredeti mellett. Katona nagyon nehéz, sokkal nehezebb, mint Csokonai vagy Vörösmarty, mert ő nehéz akart lenni: úgy gondolta, ez akkor szép, ha nehéz. Nem is a szókincse, hanem a mondatfűzése miatt. Sokszor már az sem egyértelmű, hogy egy szereplő állít valamit vagy csak feltételez, esetleg azt mondja, hogy ha te ezt állítod, akkor azt én nem fogadom el. A »pragmatikai helyzet« nem világos: az, hogy mi a mondandójával a szereplő célja. Két német fordítást már beszereztem a Bánk bánból, az angolt most fogom, azt ugyanis Bernard Adams készítette, aki jól tudott magyarul, de egykori mesterem, Ruttkay Kálmán nyersfordításából dolgozott. Az Adams-féle fordításából tehát ki fog derülni, hogy Ruttkay hogyan értette a szöveget. Ez nekem nagy segítség lesz.”

A teljes interjú a Magyar Narancs 2017/51-52. számának 10-12. oldalán olvasható.

 

Digitálisan elérhető lett a Módszertani kézikönyv!

Képtalálat a következőre: „Pethőné Nagy Csilla Módszertani Kézikönyve”Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyve Cserhalmi Zsuzsa Amit a irodalomtanításról tudni kellene… című örökbecsű darabja mellett a hazai magyartanárképzés másik alapműve. A Pethőné-tankönyvek első generációjához hasonlóan a Kézikönyv is a néhai Korona Kiadó gondozásában jelent meg 2005-ben. A manapság könyvtárakból is nehezen hozzáférhető kiadvány immáron hozzáférhető digitálisan. A Kézikönyvben aprólékosan bemutatott tanári módszereket a tankönyvcsaládhoz készített 16 oldalas módszertani füzet foglalja össze, melyet már a Nemzedékek Tudása Kiadó – korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó – adott ki, s mely hasonlóan a Kézikönyvhöz, szintén elérhető az OFI honlapján.

A Kézikönyv célja, hogy a tankönyvcsaládot megalapozó tudományelméleti, szemléleti hátteret explicitté tegye, emellett a pedagógiai és metodikai vonatkozásokat bemutassa, így könnyítve meg a tankönyvek alkalmazhatóságát, a tanulási folyamat szervezését, az ötletgyűjtést, a módszerek és technikák megfelelő kiválasztását és felhasználását, hiszen ahogy Pethőné is hangsúlyozza a Bevezetésben: „a tankönyvek anyaga pusztán egyfajta kínálat, amely súlyozást, válogatást, választást, döntést igényel, vagy épp kiegészítésre ösztönöz.” A tudományelméleti keret, a munkaszervezési módok, munkamódszerek és technikák részletezése után a Kézikönyv konkrét tanmeneteket is javasol az egyes évfolyamokra lebontva.

Bővebben

Hatnyelvű digitális metodikai szótár

Egyre lényegibb kérdés napjainkban, tanárként hogyan közvetítsük az ismereteket diákjainknak, milyen módszerekkel tegyük változatosabbá a tanórákat, hogyan alkalmazkodjunk a tanulási folyamat megváltozott igényeihez.

Ezeket a problémákat megkönnyítendő, tanárok, valamint tanárképzésben részt vevő egyetemi oktatók 2015-ben létrehoztak egy hatnyelvű metodikai szótárat, amely a magyar és idegen nyelvet tanító pedagógusok munkáját segíti elő. Az online felület magyar, angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven sorol fel tanításmódszertani fogalmakat, amelyeket röviden meg is magyaráz.  A szótár nyolc témakörben (a tanulás értékelése, szervezése, tervezése, feladattípusok és technikák, módszerek, munkaformák és szervezési módok, pedagógiai szemléletmód, tanulói jellemzők) tartalmaz szakirodalmi hivatkozásokkal ellátott szócikkeket.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a szótár nem lezárt egységet képvisel, a tartalom bővítésére konstans célként tekintenek, így folyamatosan várják az olvasói, felhasználói észrevételeket, visszajelzéseket.

Kodácsi Boglárka

A szótár elérhető: itt

Drámaverseny 9-10. osztályosoknak

Képtalálat a következőre: „drama”VERSENYKIÍRÁS A 2017/2018-as  TANÉVRE

A verseny címe: X. Országos Dráma Tanulmányi Verseny

A verseny meghirdetője: Theatrum Scholae Alapítvány

A verseny célja: A verseny az általános humán műveltség fejlesztését, a magyar és egyetemes kultúra és a művészetek – ezen belül a fiatalok érdeklődését nagymértékben lekötő művészeti ág, a színház területének megismerését tűzi ki célul. A verseny feladata színháznak, mint teremtő értéknek bemutatása, a művészetek komplexitásának megismertetése, az irodalmi, művészeti nevelés, az anyanyelvi, kommunikációs és zenei nevelés valamint a színházi kultúra fejlesztése.

Bővebben

Beszámoló a Kosztolányi-konferenciáról

Magyartanárok Egyesülete fényképe.A Magyartanárok Egyesülete 2017. november 25-én tartott konferenciájának középpontjában Kosztolányi Dezső munkássága állt. A konferenciát a Magyartanárok Egyesülete, a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Klasszika-filológia Tanszéke közösen rendezte.

 — Iványi-Szabó Rita írása

Arató László, az Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte azt az érdekes tényt, hogy Kosztolányi még sosem volt egyesületi konferencia tárgya. Ezt a hiányt az indokolhatja, hogy Kosztolányi életműve ma is igen népszerű (a diákok körében is), és jól tanítható. Ez a helyzet azonban veszélyeket is rejt magában, ellustuláshoz, elbutuláshoz vezet, ezért fontos és időszerű, hogy új nézőpontból, friss szemmel tekintsünk Kosztolányira. (Itt jegyezném meg, hogy ha konferencia témája nem is, nyári módszertani tábor kulcsfigurája viszont volt Kosztolányi: 2013-ban, Szabadkán.)

Bővebben

„Kompetens abban, hogy megértsen szövegeket” – Fenyő D. György és Nényei Pál vitája a Heti Válaszban

„A legtöbben egyetértenek azzal, hogy legyen kisebb a tananyag, és az irodalomoktatás szerettesse meg a gyerekekkel az olvasást. Az alapelvek szintjén közmegegyezés van, de amikor dönteni kell, hogy mely művek, korszakok, regiszterek maradjanak ki, más a helyzet. Három olyan művet neveztem meg, amelyek több mint egy évszázada részei a kánonnak, minőségük megkérdőjelezhetetlen, mégis a legsúlyosabb tanítási problémát jelentik legalább két évtizede – mondja a Heti Válasznak Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. A kőszívű ember ükunokái címmel megjelent páros interjúban Nényei Pál magyartanár, író is kifejti álláspontját a korszerű irodalomoktatásról. (A vita előzményeiről érdemes elolvasni korábbi beszámolónkat.) A Heti Válasz legújabb számában megjelent beszélgetés szemelvényei már a hetilap honlapján és a Digitalstandon is megtekinthetők.

 

Olvasóközpontú irodalomtanítás – Vojtek Sándor hátrahagyott írásai

Líra, dráma, epika, témák a Halotti beszédtől a Ruminiig, a mai irodalomtanítás egy különleges keresztmetszetben. A könyv Vojtek Sándor (1972–2013) publikált és hátrahagyott írásainak nagyszabású válogatása. A tanulmányok az irodalomtanítás gyakorlatáról szólnak, mindegyik témánál váratlanul sok feldolgozási ötlettel, sok aprólékosan kidolgozott feladattal. Az írások közös kiindulópontja, hogy olvasni, irodalmat tanulni és tanítani egy hatalmas közös intellektuális élmény lehet. De rengeteg múlik a tanáron, hogy tényleg az legyen.

A könyv a Magyartanárok Egyesülete Könyvtár és katedra című sorozatában jelenik meg.

Szerkesztette: Fenyő D. György

Bővebben

Kerekasztal-beszélgetés József Attila halálának 80. évfordulóján

Képtalálat a következőre: „József Attila”„…mely békén nyitja most a sírt” –

A gondolkodó József Attila, nyolcvan évvel a halála után

József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából 2017. december 4-én délután kerekasztal-beszélgetést rendezünk a költő tiszteletére.

A beszélgetés tárgya József Attila prózai művei kritikai kiadásának második része, a József Attila: Tanulmányok és cikkek 1930–1937 című kiadvány, amely hamarosan megjelenik a L’Harmattan Könyvkiadó gondozásában, valamint „a lélek, a lét türelme” – Tanulmányok József Attiláról című, a Balassi Kiadónál elkészült  kötet.

Bővebben