Susotázs – Tóth Barnabás kisfilmje a magyarórán

„Valami ilyesmit írtak körül annak idején azzal a szóval, hogy katarzis” – írta 2018 áprilisában Tóth Barnabás új kisfilmjének premierje után az Index. A 2017-ben Flört munkacímmel leforgatott, végül Susotázs címmel bemutatott tizenhat perces alkotás 2018-ban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt eredményesen (erről a Film.hu 2018. augusztusi beszámolója mellett érdemes végigböngészni a film hivatalos közösségi oldalának bejegyzéseit), decemberben pedig az Oscar-díjra esélyes rövidfilmek közé is beválogatták. (Az amerikai filmakadémia január 22-én hozza nyilvánosságra, hogy a tízes listáról melyik öt film lesz hivatalosan Oscar-jelölt.) Az alkotók jóvoltából a film január 7-től a Vimeo videómegosztó honlapon egy héten át érhető el – ugyanitt látható a rendező legnépszerűbb kisfilmje, az Újratervezés is –, ezt követően pedig várhatóan a Duna Televízió is műsorára tűzi. A kisfilm tanórai bemutatását nem elsősorban a nemzetközi sikerek indokolják. Az irányított filmnézés során hasonló megfigyelési, elemzési szempontokat adhat a pedagógus, mint az irodalmi művek értelmezésekor.

BŐVEBBEN

Reklámok

„Mi történik a tantermekben a magyarórán” – Bárány Tibor Arató László kötetéről

A Litera 2018. december eleje óta közli irodalomárok, kritikusok válaszait az irodalmi portál hagyománnyá vált év végi körkérdéseire. Bárány Tibor 2019. január 7-én közzétett írásában (itt) a Magyartanárok Egyesülete elnökének tiszteletére megjelent könyvet nevezi a tavalyi év legkiemelkedőbb tanulmánykötetének: „2018 legjelentősebb irodalmi tárgyú tanulmány-kötete még 2017-ben jelent meg, egészen pontosan december 31-én, a Műút folyóirat digitális mellékleteként: A szöveg vonzásában. Arató László tiszteletére (szerkesztette Fenyő D. György). A kötet Arató László legfontosabb írásait tartalmazza – köztük néhány olyan klasszikust, mint a »Tizenkét tézis az irodalomtanítás válságáról« –, kiegészítve a szerző hatvanadik születésnapjára rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövegével. Arató műelemzései, mint ahogyan elméleti megfontolásai is »a nagy, és alapvető gyakorlati kérdésre utalnak, az olvasásra, kulturális megértésre nevelésre«, írja [itt] a kötetről Radnóti Sándor, és igaza van. Szlogenszerűen fogalmazva: a kortárs magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, mi történik a tantermekben a magyarórán. Arató írásai pedig nem csupán segítenek tudatosítani ezt a fontos tényt, nem pusztán részletgazdag kiáltványok, de megmutatják az olvasónak (köztük a magyartanítás tekintetében laikusoknak is), hogyan álljunk neki e szakmai feladatok megoldásának. (Ha már Aratónál tartunk, a magyartanítás elméleti és gyakorlati kérdéseitől teljesen függetlenül ő írta [itt] az egyik legizgalmasabb kritikát 2018-ban a Káli holtakról.)”

Sipos Balázs 2018. december 12-én megjelent írásában (itt) – szintén a portál körkérdéseire válaszolva – Arató Lászlónak az Eduline-on (itt) megjelent interjúját említi a tavalyi esztendő egyik legizgalmasabb publikációjaként: „[A] Magyartanárok Egyesülete elnökének a megnyilvánulásai mindig elgondolkodtatnak – írja a fiatal szerző –, idén ez az interjú maradt meg bennem…”

BŐVEBBEN

Shakespeare-nap az Örkény Színházban

A SZÍNHÁZ ISKOLÁJA (2.)

SHAKESPEARE-KONFERENCIA

Az Örkény Színház, a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Shakespeare Bizottság egész napos színházi programja

 

 

Időpont: január 12. szombat
Helyszín: Örkény Színház

Az Örkény Színház 2017 októberében mutatta be Shakespeare IV. Henrik című darabját, Mácsai Pál rendezésében, Csuja Imre főszereplésével, Nádasdy Ádám új fordításában.

Programunkat az előadás köré építjük.

Bővebben

Tanári segédanyag A hattyúhoz (Örkény Színház)

“Molnár Ferenc a színházra szórakoztatásként tekintő szerzők legkiemelkedőbb magyarországi képviselője, aki világhírt ért el vígjátékaival, színműveivel. Sikerének egyik legfőbb titka, hogy meg tudott felelni a közönség igényeinek, miközben nem csak kiváló érzékkel alkalmazta, de meg is újította a jól megcsinált színház dramaturgiáját. /…/ technikás és professzionális drámai életművének kulcsfogalma a látszat. Nem csak azért, mert számos hőse rendelkezik a látszatteremtés zsonglőri képességével, hanem mert számára a színház is elsősorban a látszatokkal való bánni tudás magasiskolája.”

“Az Örkény Színházban Polgár Csaba rendezése /…/  nagyon kortárs és egyúttal eltartott, stilizált nyelven kutatja ugyanezt a mélyebb, a 21. századi nézőnek is szóló jelentésréteget.”

Az Örkény Színház előadásához kapcsolódó, tanároknak szóló segédanyag tartalma:

Bővebben

Csorba Győző Regionális Versmondó Verseny

Képtalálat a következőre: „csorba győző”

A pécsi Szent Mór Iskolaközpont a Pécs8 program, a Csorba Győző Társaság és a Magyartanárok Egyesületének szakmai támogatásával REGIONÁLIS VERSMONDÓ VERSENYT hirdet Baranya, Somogy és Tolna megye középiskolás diákjai (gimnazisták, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák 0. és 9-13. évfolyamos tanulói) számára két kategóriában: 0-10. osztályosok és 11-13. osztályosok.

A verseny időpontja: 2019. február 9.

Helyszín: Szent Mór Iskolaközpont, Pécs, Papnövelde u. 1.

A versenyre iskolánként, illetve korcsoportonként egy-egy jelentkezőt várunk. A jelentkezők egy szabadon választott Csorba Győző-verssel és egy, a régióhoz kötődő XX. századi vagy kortárs költő alkotásával nevezhetnek.

Jelentkezni 2019. január 18-ig lehet a következő címen:
Bayer Ildikó csorbagyozovmv@gmail.com

Bővebben

„Aranyok Aranya” – Ismeretterjesztő sorozat Arany János epikus műveiről

„Irodalmi és történelmi nyomozókaland – ez olvasható a közmédia honlapján (itt) a Lőrinczy Zoltán által rendezett Aranyok Aranya című ismeretterjesztő sorozatról, amelyet az Arany János-emlékév programjainak keretében 2018. október 28. és december 16. között, vasárnap délutánonként vetített a Duna Televízió. Az M5 – a közmédia oktatási, ismeretterjesztő és kulturális csatornája – 2018. december 24. és 2019. január 1. között délelőttönként újra műsorára tűzi a nyolcrészes sorozatot, amelynek epizódjai néhány hétig a Médiaklikken is visszanézhetők. A műsorban Ugron Zsolna író, valamint Várkonyi Gábor és Csorba László történészek mutatják be Arany életének, illetve történelmi ihletésű balladáinak, elbeszélő költeményeinek helyszíneit Nagyszalontától Karlovy Varyn és Milánón át Montgomeryig, 7 ország 33 városában barangolva. Olvasóink figyelmébe ajánljuk még a sorozat YouTube-csatornáját és közösségi oldalát is, utóbbin a műsor – alább is látható – főcímén kívül az epizódok előzetesei is megtekinthetők.

BŐVEBBEN

Az MTA és a Magyartanárok Egyesülete tavaszi konferenciájának előadásai az Iskolakultúra legújabb számában

2018. december 21-én jelent meg Iskolakultúra honlapján a folyóirat szeptemberi számának digitális kiadása. A szakfolyóirat első egységében – csaknem félszáz oldalon – a Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában című konferencia előadásainak, vitáinak anyagai olvashatók. Mint arról korábban honlapunkon (itt és itt) beszámoltunk, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete 2018. május 31-én az MTA székházában rendezett közös konferenciát. (A program az MTA honlapján is olvasható, a rendezvényen készült felvételek az MTA Kommunikáció Flickr-albumában tekinthetők meg.) A konferenciának komoly  sajtóvisszhangja volt: többek között az Eduline oktatási portál, a HVG.hu és az E-nyelv Magazin méltatta az előadásokat, illetve az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetést. Az Iskolakultúra legújabb száma Dávidházi Péter megnyitója és Pléh Csaba zárszava mellett Kulin Ferenc, Fenyő D. György, Szilágyi Zsófia és Mészáros Márton előadásának szövegét, valamint a kerekasztal-beszélgetés átiratát is tartalmazza. (A beszélgetést Schiller Mariann vezette, résztvevői voltak: Arató László, Hansági Ágnes, Imre Flóra és Kukorelly Endre.) A folyóiratközlésnek köszönhetően tehát – a hozzászólások kivételével – a konferencia programjának teljes anyaga hozzáférhetővé vált. Az Iskolakultúra 2018/7. száma a folyóirat honlapjáról (innen és innen) letölthető, ugyanezen a honlapon a köszöntők, a konferencia előadásai és a kerekasztal-beszélgetés szövege egyenként is elérhetők. A folyóiratban megjelent kritikák közül olvasóink figyelmébe ajánljuk még honlapunk állandó szerzőjének, Kodácsi Boglárkának a recenzióját (itt) a Petőfi Irodalmi Múzeum által idén közreadott „Egyszóval… a költészet” – Arany-verselemzések című tanulmánykötetről.

BŐVEBBEN

„Ismerd meg Az emberi jogok nyilatkozatát!” – A Magyartanárok Egyesülete is csatlakozott a kezdeményezéshez

Hetven éve, 1948. december 10-én írták alá Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. Ebből az alkalomból világszerte felhívják a figyelmet a nyilatkozat fontosságára. A Történelemtanárok Egylete (TTE) az évforduló napján az alábbi felhívást tette közzé a honlapján: „Fontosnak tartjuk, hogy a magyar diákok is csatlakozzanak a megmozduláshoz, törekvésekhez. Ennek elősegítésére felhívjuk az általános és középiskolákban tanító kollégákat, kapcsolódjunk be minél többen az emberi jogok fontosságát hirdető nemzetközi mozgalomba. Helyezzük ki az iskolában, az osztályteremben a nyilatkozat szövegét, illetve annak fontos részleteit. Beszéljünk az emberi jogokról a kapcsolódó tanórákon és tanórán kívüli programokon. Értelmezzük az egyes pontokat, illetve rendezzünk róluk vitát. A mozgalomhoz Facebook-oldal is kapcsolódik. Ide várunk minden olyan anyagot, amely a nyilatkozat iskolai feldolgozásához kapcsolódik: képeket a kihelyezett nyilatkozatról, beszámolót a feldolgozás során szerzett tapasztalatokról.” 

A felhíváshoz többek között a Magyartanárok Egyesülete is csatlakozott. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a mozgalom nemzetközi oldalát, valamint a Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának a TTE honlapján (itt) elérhető magyar fordítását.

 

Gyász – Elhunyt Beöthy Zsófia

Beöthy Zsófia bő tíz évig volt egyesületünk választmányának tagja. Amíg tudott, mindig mindenütt ott volt, velünk volt.

Beöthy Zsófi végtelenül lelkiismeretes és kötelességtudó ember volt. Szabálykövető, de soha nem szervilis. Nagyon tisztelte azokat, akiket tiszteletre méltónak tartott.

Beöthy Zsófi abba a nemzedékbe tartozott, amelynek számára az irodalomnak és a pedagógiának igazi éthosza volt, az irodalomtanítás a világ felfedezését szolgálta, személyiségünk formálását, élet és halál kérdését. Beöthy Zsófi számára az irodalomtanítás vita és eszmecsere volt a diákokkal. Legkedvesebb műfaja a beszélgetés volt, és a kötetlen, de téttel bíró disputa.

Beöthy Zsófi szívvel-lélekkel tanított, szó szerint: szívvel és lélekkel. Elkötelezett volt, indulatos, érzékeny, érző, együttérző, kíváncsi.

Beöthy Zsófi nagyon tudott figyelni: tanítványokra, kollégákra, a világ dolgaira. Beöthy Zsófi hatalmasakat tudott röhögni, mély, felbugyogó röhögéssel. Pupákok! – mondta.

Beöthy Zsófi mindig mérlegelte az övétől különböző álláspontokat. Önkritikus és önironikus volt, anélkül, hogy tetszelgett volna ebben az értelmiségi erényben. Látta, tudta hibáit, keményen küzdött ellenük.

Beöthy Zsófi bölcs volt, élete segítette bölccsé válni. Bőkezűen ellátta nehézségekkel, bajokkal. Humort is adott hozzá elviselésükhöz. Örömökkel is ellátta, bár talán kevésbé bőkezűen. Beöthy Zsófi jól tudott ezekkel gazdálkodni.

Beöthy Zsófi szerette a gondolatokat, felismeréseket. Felfénylett a szeme, ha ilyenekkel találkozott, ha belülről vagy kívülről elérkeztek hozzá.

Beöthy Zsófi nincs köztünk már. Őrizzük nevetését, szemüvege villanását.

Arató László – Fenyő D. György – Tamás Ferenc

Frissítés: Beöthy Zsófia (1954-2018) – fényképalbum a Magyartanárok Egyesületének közösségi oldalán (Tamás Ferenc összeállítása)