Az Oktatási Hivatal 2020. május 5-én, az írásbeli magyarérettségi másnapján tette nyilvánossá a közép- és emelt szintű feladatsorokat, illetve a javítási-értékelési útmutatókat. A középszintű feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal honlapjáról (innen és innen) érhető el. A magyarérettségi napján – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – Schiller Mariann értékelte a középszintű feladatsort. Olvasóink figyelmébe ajánljuk honlapunkon a középszintű és az emelt szintű feladatsorok adatbázisát is, melyek segítségével az Oktatási Hivatal minden érettségi feladatsora és megoldókulcsa közvetlenül elérhető.
2020. április 24-től a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) elérhetők és letölthetők Fűzfa Balázs élmény- és érettségi-központú irodalomtankönyvei. A Krónika Nova gondozásában 2008 és 2011 között megjelent sorozat kötetei – mint a szerző által közzétett bejegyzésben (
2020. február 22-én Az információ kultuszától az influenszerek kultuszáig címmel rendezett konferenciát a budapesti Eötvös József Gimnáziumban a Magyartanárok Egyesülete, illetve az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete. A két szakmai szervezet által 2019 októberében tartott A pellengér új formái: bullying, cyberbullying című konferenciához hasonlóan a programban ezúttal is váltakoztak az előadások és a kiscsoportos, párhuzamos foglalkozások. Megnyitó beszédében Horváth Beáta a piros gémkapocs történetének bemutatásán keresztül, abból kiindulva értelmezte a közösségi média működését, valamint a sztár és celeb kifejezések után az influenszer és a véleményvezér fogalmak megjelenését, elterjedését és beépülését a mindennapos szóhasználatba.
VÁLTOZÁS! 
A Magyartanárok Egyesülete (ME) civil szervezet, amelynek egyik legfőbb bevétele az 1%-os adófelajánlás. Kérjük, gondoljon ránk, segítsen, hogy folytathassuk munkánkat!
Az Iskolakultúra 2019/11. számában Olvasási kedv és kánonok a digitális korban címmel jelent meg Iványi-Szabó Rita írása Hansági Ágnes Láthatatlan limesek című tanulmánykötetéről. Miként a recenzió szerzője is kiemeli, a 2018-as megjelenésű kötet három témakörnek – a kánon fogalmának, az olvasóvá nevelés kérdésének, valamint az ún. „láthatatlan limes” motívumának – a működését értelmezi a digitális korban. Mind a recenzió, mind a kötet olvasói megismerkedhetnek a gyermekirodalmi kánon, a használati kánon, a kritikai kánon fogalmával, számos példa mellett József Attila Klárisok című versének recepciótörténeti bemutatásán keresztül az értelmezési kánon jelenségével, a mediatizáció olvasásra gyakorolt hatásával, ezzel összefüggésben a digitalizáció legfontosabb következményeként kiemelt „kontextus-vesztés” problémájával, de a könyvtárral mint a kánonképződés terével is. A recenzió rámutat a „láthatatlan limesek”, azaz „a saját és az idegenként megtapasztalt másik közti határ” jelenségére, amit többek között az olvasó – iskolai szituációban: a diák – és az olvasott szöveg közötti nyelvi distancián, továbbá a szöveg által közvetített, de a befogadótól időben és térben távollevő hagyományok közvetítésének lehetőségén keresztül prezentál. Sőt még Gyuri atyus neve sem hiányozhat a „temporális határjelenségek” ismertetésekor.
Hatvan évvel ezelőtt, 1959 novemberében jelent meg először Ottlik Géza regénye, az Iskola a határon. Ebből az alkalomból A mindenség ernyőjére kivetítve címmel rendezett konferenciát 2019. november 29–30-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Magyar Irodalomtudományi Intézete, a Kortárs folyóirat és a Veres Pálné Gimnázium – a konferencia programja a Kortárs honlapján (