Arany János megidézése az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia idei, 188. közgyűlésének második napján Arany Jánosról is megemlékeztek az akadémikusok. Az MTA honlapján is megtekinthető előadások – különböző megközelítésben és különböző témákon keresztül – azt vizsgálták, hogyan hatott Arany János az írók, költők, irodalmárok generációira.

Iványi-Szabó Rita összefoglalója — verslistával

Képtalálat a következőre: „Arany János öröksége és hatása”

Korompay H. János, az MTA doktora, az Arany-életmű kritikai kiadása kapcsán beszélt azokról a problémákról és nehézségekről, amelyekkel az évtizedekig tartó vállalkozás résztvevőinek szembe kellett nézniük. Előadásának központi gondolata az volt, hogy a kritikai kiadás nem teljes, nem is lehet teljes, Arany költészetét nem lehet a maga teljességében megismerni. Ennek oka többek között a költő maga, aki korai műveit megsemmisítette, műveinek kiadását gondosan ellenőrizte, alkalmai verseit nem publikálta, sőt levelezésének publikálása ellen is tiltakozott – kései verseit sem kiadásra, hanem csak „magánhasználatra” írta a Kapcsos könyvbe.

Bővebben

Dr. Kelevéz Ágnes: Arany János újraértelmezése a Nyugat szerzőinél

A Mindenki Akadémiája című műsor 2017. május 22-i, hétfő délutáni adásában dr. Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, Babits-kutató, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa tartott előadást Arany János és a Nyugat folyóirat körébe tartozó szerzők kapcsolatáról.

Képtalálat a következőre: „nyugat 1917 március 1”

Az előadás legfontosabb kérdései a következők: Mi volt az, ami Babits Mihályt olyan szorosan kapcsolta Arany Jánoshoz? A Nyugat szerzői hogyan kerestek példaképet, hogyan olvasták újra Aranyt? Az előadás központi gondolata tehát az, hogy a nyugatos szerzők a korábban fontosnak tartott epikus Arany helyett a lírikusra (főként az Őszikék ciklusra) helyezték a hangsúlyt. Arany megítélése ezzel együtt nem volt egységes, a Nyugat 1917-es és 1832-es jubileumi számai ellenére a lap hasábjain komoly viták folytak az 1910-11-es években Ady és Babits, majd 1931-32-ben Kosztolányi és Móricz Zsigmond között. Kelevéz Ágnes részletesen beszámol ezekről a vitákról és a hozzájuk kapcsolódó szövegekről, illetve az előadás elején arról is esik szó, hogy Babits (valamint Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső) hogyan reflektáltak az Arany-életműre.

A műsor megnézhető: itt

Iványi-Szabó Rita

Ovidius-kurzus a Pesti Bölcsész Akadémián

Konkoly Dániel az ELTE Általános Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Programjának másodéves hallgatója, a Pesti Bölcsész Akadémia irodalomtudományi szekciójának volt szervezője. Kutatásai az érzékelés antik és modern irodalmi formációira irányulnak.

Öntükrözés Ovidius Átváltozások című művében

A kurzus arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, hogy Ovidius főműve, a Metamorphoses mennyire beszédes a kortárs irodalomértés és bizonyos filozófiai problémák felől. Természetesen ez a vállalkozás nem egyedülálló, hiszen az Átváltozások az elmúlt évtizedekben a nemzetközi klasszika-filológusok legszívesebben elemzett szövegévé vált. Ennek egyik oka a mű erős önreflexivitása, vagyis az a tény, hogy a szöveg számtalan módon utal saját magára. Nem csak az íródik bele a történetekbe, hogy miként érdemes olvasni azokat, hanem magának a szövegnek a megképződése is párhuzamba állítható a Metamorphoses egyes epizódjaival. Mindemellett fontos szerepe lesz az előadások során a valóság és a fikció szembenállásának is, amelyet Ovidius műve újra és újra problematizál, sőt legfontosabb érzékterületeink (látás, hallás, tapintás) egymáshoz és a szövegek retorikájának viszonya is tárgya lesz az előadásoknak.

Pesti Bölcsész Akadémia fényképe.

I. 2017. január 10., kedd 18.00 – Bevezetés Ovidius életművébe és az Átváltozásokba

Az előadás első felében Ovidius életrajzának fontosabb pontjait, valamint műveit tekintjük át. A továbbiakban pedig a Metamorphosesről és annak recepciótörténetéről igyekszem egy átfogóbb képet felvázolni.

Bővebben

Érettségi 2017 – Szakmai és módszertani nap magyartanároknak Szegeden

Októberi budapesti érettségi konferenciánk nyomán újabb tájékoztató és módszertani napot tartunk, ezúttal Szegeden.

Partnereink: Szegedi Szakképzési Centrum és a Déri Miksa Szakgimnázium és Szakközépiskola

Szegedi Szakképzési Centrum fényképe.

Időpontja: 2017. január 7-én, szombaton 10 és 15 óra között

Helyszíne: a Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, Szeged, Kálvária tér 7. 6724

Bővebben

Anyanyelv 2.0. – A Pesti Bölcsész Akadémia nyitott kurzusa

Milyen hatással van a digitális technológia a nyelvre, illetve a magyar nyelvre? Mi az, hogy digilektus? Másképpen írnak és olvasnak a mai fiatalok? Hogyan? Vajon beszélhetünk-e új generációs szóbeliségről, illetve írásbeliségről? És mit kezd ezzel az iskola? Hogyan építhető be az anyanyelvi fejlesztésbe a számítógépes játékok világa? A hat részes előadássorozat ezekre a kérdésekre is keresi a választ, és hívja közös gondolkodásra a diákokat és egyetemi hallgatókat, középiskolai tanárokat és oktatókat, a szakterület kutatóit és más érdeklődőket. A téma része mindennapjainknak, vizsgáljuk meg együtt!

Az előadásokat Kruzslicz Tamás, a Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programjának másodéves hallgatója és Balogh Andrea az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója tartja.

Bővebben

Hangfelvételek a 20. századi és kortárs magyar irodalom tanításához

A Művészetek Palotája 2012 januárja óta havonta tűzi műsorára irodalmi estjeit Keresztury Tibor szerkesztésében. A Literárium: Kortárs magyar írók a Müpában hanganyaga – pontosabban: az irodalmi estekről készült felvételek vágott változata – az intézmény honlapjáról a Müpa+ hűségprogram tagjai számára érhető el. (A hűségprogramhoz bárki díjtalanul csatlakozhat, a tagsághoz egyszeri regisztráció szükséges.) A Literárium archívumában jelenleg 21 kortárs író, többek között Bodor Ádám, Borbély Szilárd, Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádasdy Ádám és Spiró György estjének felvétele hallgatható meg. (A Literárium-estek az új évadban is folytatódnak: 2016/2017-ben Zeke Gyula, Markó Béla, Végel László és Cserna-Szabó András estjére vásárolhatnak jegyet az érdeklődők. Az esteket a Müpa Üvegtermében rendezik. A Literárium Extra a Fesztivál Színházban november 21-én Esterházy Péter-emlékesttel indul, 2017-ben Tolnai Ottót és Krasznahorkai Lászlót látja vendégül a Művészetek Palotája.)

Képtalálat

A hangfelvételek (podcastok) nagy segítséget nyújthatnak a 20. századi és a kortárs magyar irodalom tanításához.

Bővebben

Irodalmi alkotások párbeszéde – VI. évfolyam

Idén is folytatódik Tamás Ferenc előadássorozata a József Attila Szabadegyetemen.
Az Irodalmi alkotások párbeszéde című előadássorozat a Magyartanárok Egyesülete és a Kossuth Klub együttműködése keretében jött létre 2011-ben. Az előadó az egyesület alelnöke, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára, irodalomtörténész, költő.

IDŐPONT: Minden második szerda, 17:30
HELYSZÍN: Kossuth Klub, Budapest, Múzeum utca 7.

RÉSZVÉTELI DÍJ: 12 000 Ft / 15 előadás

Beiratkozási időszak: 2016. szeptember 26-től október 7-ig hétköznapokon a Kossuth Klubban 13-19 óra között

A jelentkezésről és kedvezményekről bővebben itt olvashat.

Irodalmi alkotások párbeszéde – VI. évfolyam részletei…