Olvasási kedv és kánonok a digitális korban – Recenzió Hansági Ágnes Láthatatlan limesek című kötetéről

Az Iskolakultúra 2019/11. számában Olvasási kedv és kánonok a digitális korban címmel jelent meg Iványi-Szabó Rita írása Hansági Ágnes Láthatatlan limesek című tanulmánykötetéről. Miként a recenzió szerzője is kiemeli, a 2018-as megjelenésű kötet három témakörnek – a kánon fogalmának, az olvasóvá nevelés kérdésének, valamint az ún. „láthatatlan limes” motívumának – a működését értelmezi a digitális korban. Mind a recenzió, mind a kötet olvasói megismerkedhetnek a gyermekirodalmi kánon, a használati kánon, a kritikai kánon fogalmával, számos példa mellett József Attila Klárisok című versének recepciótörténeti bemutatásán keresztül az értelmezési kánon jelenségével, a mediatizáció olvasásra gyakorolt hatásával, ezzel összefüggésben a digitalizáció legfontosabb következményeként kiemelt „kontextus-vesztés” problémájával, de a könyvtárral mint a kánonképződés terével is. A recenzió rámutat a „láthatatlan limesek”, azaz „a saját és az idegenként megtapasztalt másik közti határ” jelenségére, amit többek között az olvasó – iskolai szituációban: a diák – és az olvasott szöveg közötti nyelvi distancián, továbbá a szöveg által közvetített, de a befogadótól időben és térben távollevő hagyományok közvetítésének lehetőségén keresztül prezentál. Sőt még Gyuri atyus neve sem hiányozhat a „temporális határjelenségek” ismertetésekor.

BŐVEBBEN

„Hogyan kezdjünk hozzá?” – A Magyartanárok Egyesülete módszertani tábora Balassagyarmaton

Figyelem! A járványhelyzet miatt a módszertani tábor elmarad, a jelentkezőket levélben is értesítjük. Jövőre találkozunk, kérjük, kövessék honlapunkat!

A Magyartanárok Egyesülete 2020 nyarán is megrendezi irodalmi-módszertani táborát, ezúttal Balassagyarmaton. A táborban – mint felhívásunkban (itt) olvasható – műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Idei programunkban hangsúlyos lesz az általános iskolákban is tanítható művek elemzése, a kortárs ifjúsági irodalom és a novellaelemzés. Egyrészt egy klasszikus prózaíró, Mikszáth Kálmán alkotásaira, másrészt egy kortárs író, Tasnádi István műveire koncentrálunk. A szövegelemzésekhez módszertani kérdések megbeszélését kapcsoljuk; a programot Nógrád néhány irodalmi emlékhelyének megtekintése, filmelemzés, nyelvészeti előadás, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Tasnádi István.

BŐVEBBEN

Óravázlat Kemény István Nílus című kötetéhez

Képtalálat a következőre: „kemény istván nílus”Az Aegon Művészeti Díj honlapján megjelent a Kemény István legújabb verseskötetéhez készült óravázlat. Szerzője, Arató László a következő bevezetővel ajánlja a művet:

„Az új kötet újdonsága, hogy a rációhoz, az alapvetőnek tartott értékekhez való konzervatív ragaszkodást ezúttal egy általánosként tapasztalt post-truth világállapotban, ahhoz viszonyulva, azt belülről átélve fogalmazza meg. Az egész kötet kohézióját teremti meg, hogy van egy központi témája: az igazságérvény igényének fenntartása a post-truth, az igazság utáni korszakban. Egy igazságról lemondó periódusban keresi az igazságot, egy történelem utáni korban vizsgálja a történelmet. Nem véletlen, hogy az igazság a kötetnek olyan gyakran ismétlődő kulcsszava, mint A királynál című kötetben a szív, szívem. Ugyanígy központi szó a remény. Ezek köre a nagyon régimódi fogalmak köré épül a kötet.

BŐVEBBEN

Műhelyfoglalkozások a Margófakton – Váradi Júlia beszélgetése Arató Lászlóval

Műhelyfoglalkozás a Margófakton (Forrás: fb.com/margofeszt)

2019. október 11-én a Margó Irodalmi Fesztivál keretében rendezték meg a Margófaktot. A program a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyartanárok Egyesülete együttműködésével, valamint az Aegon Művészeti Díj támogatásával valósult meg. A Margófakton a diákok alternatív irodalomórákon, a magyar szakos tanárok műhelyfoglalkozásokon vehettek részt. Az előkészületekről a Klubrádió Café Péntek című műsorának szeptember 13-ai adásában Diószegi Endrével beszélgetett Váradi Júlia – a műsor a Klubrádió honlapján (itt) érhető el, a beszélgetés 20:36–33:23 között hallható. A szakmai napot követően, a műsor október 11-ei adásában Arató Lászlóval beszélgetett Váradi Júlia a Margófaktról, a Magyartanárok Egyesülete által szervezett tanári továbbképzésekről, konferenciákról, nyári táborokról, az Aegon Művészeti Díj honlapjáról letölthető tananyagokról és a kortárs magyar irodalom tanításának lehetőségeiről. A Café Péntek október 11-ei adása szintén a Klubrádió honlapján (itt és itt) érhető el, a beszélgetés 02:14–13:31 között hallható.

BŐVEBBEN

Margófakt – alternatív oktatási nap magyartanároknak

„A Margó Fesztivál, a Magyar Irodalomtörténeti Társasággal és a Magyartanárok Egyesületével együttműködésben, az Aegon Művészeti Díj olvasásnépszerűsítő programjának támogatásával szakmai programot hirdet meg. A Margófaktra magyartanárok jelentkezését várjuk, akik részt kívánnak venni a workshopon” – olvasható a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár honlapján. A 2019. október 11-i, péntek délelőtti alternatív irodalomórákra szeptember végéig lehetett regisztrálni, de a tanári műhelymunkára a szervezők továbbra is várják a pedagógusok jelentkezését.

Az alternatív irodalomórákkal párhuzamosan, délelőtt 10 órától Arató László mutatja be, hogyan érdemes megközelíteni a tanórákon Kemény István Nílus című kötetének verseit, majd Proksza Ágnes ajánlja a Rókák esküvője című Simon Márton-kötethez írt tananyagot.

A jelentkezési lap és a részletes program a Margó Fesztivál honlapján (itt) érhető el.

BŐVEBBEN

Óravázlat Szvoren Edina Verseim című kötetéhez

„Azt csinálja, amihez boszorkányos módon ért. Mintha mindent tudna a műfajról, a novelláról; annak alakíthatóságáról, csak a beavatottak számára feltárulkozó természetrajzáról” – írja Szakács Emília, a Verseim című Szvoren Edina-novelláskötethez készült tananyag szerzője. A tananyag a Verseimnek mind a tizenhárom novellájáról finom, megvilágító elemzést ad, nem egyszer olyan összefüggéseket is feltárva, amelyeket eddig a kritika nem vett észre. A tizenhárom novellából öthöz részletes, nyolchoz rövidebb feladatsor tartozik. A feladatok a befogadásközpontú interaktív-reflektív eljárások egész arzenálját alkalmazzák. A tevékenységtípusok között az eligazodást ikonok biztosítják. A hatalmas anyagból, persze, a tartalomjegyzék alapján válogatni kell. Az oktatási csomagnak – a digitális tanulást lehetővé téve – egy, a Verseim-kötethez tartozó közösségi oldal is a része, mely a műveken és tananyagokon kívül interjúkat és más érdekességeket tartalmaz. A posztok és a hozzászólások lehetővé teszik a kötetről való nyilvános és közös gondolkodást.

BŐVEBBEN

Óravázlat Takács Zsuzsa A Vak Remény című kötetéhez

2019 Aegon-díjas könyvéről, a Takács Zsuzsa egész eddigi életművét átfogó, de egészen friss versek ciklusait is tartalmazó kötetről, A Vak Reményről Mozer Tamás írt kivételesen mély és gazdag tananyagot, mely a korai, a későbbi és a legújabb versekhez kapcsolódó feladatokat és elemzéseket egyaránt tartalmaz. Az első egység a tárgyiasság fogalmára koncentrál és a költő korai verseiből veszi a diákok által a tárgyiasság, személytelenség–személyesség skáláján elhelyezendő példákat. A második anyagrész kutya- és farkasversekkel foglalkozik: többek között Petőfi- és Pilinszky-művekkel való összevetésben a feladatok és az elemzések azt vizsgálják, hogyan alakul a szimbólumok jelentése, például miképpen válik a farkas némileg a bibliai bárány megfelelőivé. A versek és értelmezéseik El Kazovszkij híres kutyás festményeinek értelmezésével kerülnek új dimenzióba. A látásról szóló tananyagban is nagy szerepe van a festményeknek, ezúttal Egon Schiele műveinek, melyek vizsgálata szervesen adódik a festő modelljének és szeretőjének elemzett versmonológjából. Alapvető női–emberi viszonyokról szólnak a hol az anya, hol a gyermek nézőpontjából felhangzó anya–gyermek versek, majd a kamaszversek, illetve a szerelmes és az anya haláláról beszélő költemények. Külön fejezetet kapnak Takács Zsuzsa istenkereső–létértelmező versei is. Végül A Vak Remény ciklus versei, a kötet elején álló legújabb művek kerülnek sorra, közöttük a világhálón több mint százezer felhasználó által megosztott Ha van lelkünk ugyan megközelítését segítő feladatsor és elemzés. A módszertanilag rendkívül sokszínű és mélyreható elemzéseket tartalmazó tancsomagnak a diasoron kívül része egy alaposan kidolgozott óravázlat-sorozat is.

BŐVEBBEN

Óravázlat Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényéhez

Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye a 2018-as könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. 2019-ben elnyerte a Libri közönségdíját, valamint felkerült az Aegon Művészeti Díj és a Merítés-díj tízes listájára. A könyv középiskolai feldolgozásához nyújt segítséget Kertész Rita, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára, aki óravázlatát elsősorban a 11–12. évfolyam diákjainak ajánlja. A regény olyan fontos, a diákságot alapvetően érintő kérdéseket mozgósít, mint a személyes útkeresés, a céltalanság, a családi és szociális kapcsolatok szerepe, valamint az emlékek és az én környezetéhez kapcsolódó történelmi események önértelmezésre, önképformálásra gyakorolt hatása. A tananyag szerzője rámutat, hogy a regény milyen irodalmi művekkel lép párbeszédbe, azaz milyen szövegek mellett olvastatható, tanítható (pl. Ottlik Géza: Iskola a határon; Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés; Mellettem elférsz; Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia).

BŐVEBBEN

Óravázlat Mán-Várhegyi Réka Mágneshegy című regényéhez

Mán-Várhegyi Réka első regénye, a Mágneshegy 2018 májusában jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában, a kötet 2019-ben az Aegon Művészeti Díj és a Libri-díj tízes listájára is felkerült. A könyvhöz Gyeskó Ágnes, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium magyartanára készített óravázlatot, elsősorban a végzős diákok számára ajánlva a regényt. „Egy egyetemre készülő diáknak – írja Gyeskó Ágnes a tananyag bevezetőjében – igen tanulságos szembenézésre ad lehetőséget: a tudományos élet kicsinyes játszmáit, a hierarchiában való előrejutás törvényszerűségeit, a kiszolgáltatottság sokféle arcát, a konferenciákon résztvevők érdektelenségét, a divatos irányzatok efemer jellegét mutatja meg rendkívül erős iróniával, szórakoztatóan szatirikusan. Az értelmiségi családokban felnövekvő embereknek éppúgy érdekes lehet, mint azoknak, akik épp most készülnek értelmiségivé válni. Megmutatja a regény ennek a folyamatnak a nehézségét, sőt, talán a lehetetlenségét is. Kissé kiábrándultnak és keserűnek tűnhet, egyes kritikusok viszont épp a mű boldogságáról írnak. Azzal a felelősséggel is szembesít, mit jelent a társadalomról gondolkodni, a társadalom egyes csoportjaival tudósként, értelmiségi felelősséggel foglalkozni, és milyen lehetőség van egyáltalán a segítségre, tud-e egy kutató a munkájával bármit befolyásolni. Miért nem lehetséges ill. nehéz a társadalmi mobilizáció, milyen kulturális, kommunikációs szakadékok, miféle előítéletek tagolják a világunkat. Felveti a női szerepekkel kapcsolatos kérdéseket is. A regény akkor játszódik, amikor a mai diákok szülei voltak fiatal felnőttek, közvetlenül az ő születésük előtt. A regénybeli Zsuzsival kb. egyidősek reális időben mérve, tehát a szüleik közelmúltjába utazhatnak el.”

BŐVEBBEN

Digitális eszközök és kortárs irodalom az irodalomórán

Kortárs költők fogságában – Digitális szabadulószoba a Szívlapát-projektben

Az MTA–ELTE Digitális Írástudás és Irodalomoktatás Kutatócsoportja (DIIO) az előző évek kutatásaira támaszkodva a 2018/2019. tanévben is folytatta vizsgálatát a digitális eszközök irodalomoktatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. A kutatás célja az volt, hogy az infotechnológiai eszközök, valamint a kortárs művek együttes tananyagba építésének a tanulói motivációra, a szövegértésre és értelmezésre gyakorolt hatását mérje. A kutatás alapja egy iskolai kísérlet volt, amelyben hét középiskolai pedagógus vett részt összesen tizenegy csoportjával. Minden tanár ugyanazzal a kötettel, a 2017-ben megjelent Szívlapát – Kortárs versek című antológiával dolgozott a tanóráin, a kötet verseit öt tematikus fókusz (szerelem, születés és elmúlás, istenkeresés, lét és nemlét, ars poetica, történelem és közélet) mentén megközelítve diákjaikkal.

BŐVEBBEN