Arany János az iskolában – Fenyő D. György tanulmánya az Alföld folyóiratban

Az Alföld júniusi száma a 200 éve született Arany János előtt tiszteleg. A szerkesztőség még áprilisban számolt be arról, hogy az évforduló alkalmából meghívásos költőversenyt hirdetett: „A fölkért kortárs szerzőket olyan pályaművek elkészítésére biztattuk – olvasható a KULTer.hu kortárs kultúrportál honlapján –, amelyek megidézik, illetőleg a mai kor szemlélete számára élővé teszik Arany János versvilágát. A kiírás egyetlen formai megkötése az volt, hogy a beküldendő lírai műnek tartalmaznia kell az alábbi Arany-verssort: »Most árva énekem, mi vagy te?« (Letészem a lantot)” A beérkezett versek közül hármat díjazott a szerkesztőség – Buda Ferenc, Nádasdy Ádám és Tóth Krisztina alkotását –, de a folyóirat júniusi számában, mely a napokban vált elérhetővé az Alföld honlapján, mindegyik pályaművet közzétették. Az Arany előtt tisztelgő tizenkét kortárs vers mellett a lapszámban hat tanulmány is olvasható: Margócsy István, Imre László, Tarjányi Eszter, Balogh Gergő, Keszeg Anna, valamint Fenyő D. György tollából. 

BŐVEBBEN

Reklámok

Óravázlat Tóth Krisztina Világadapter című verseskötetéhez

Tóth Krisztina két prózakötetét, az Akvárium című regényt és a Pillanatragasztó című novellagyűjteményt 2014-ben, illetve 2015-ben jelölték az Aegon Díjra – a két könyv tanórai feldolgozásához oktatási segédanyag is készült. Idén a Világadapter című verseskötet került a tíz jelölt közé. Az új kötethez Proksza Ágnes készített óravázlatot. „Tóth Krisztina Világadapter című, hat év verseit magában foglaló lírai kötete arra is lehetőséget ad – írja az új óravázlat szerzője, Proksza Ágnes –, hogy szaktanári szaktanári szempontból végiggondoljuk: mit is jelent verset olvasni, verset olvastatni, »versértést« tanítani, versekkel dolgozni, a versolvasást megszerettetni, a versolvasást, a versekkel való foglalkozást megpróbálni beépíteni, integrálni a kamaszok, majd fiatal felnőttek világába.” 

BŐVEBBEN

Óravázlat Kun Árpád Megint hazavárunk című regényéhez

Kun Árpád második „norvég regénye”, a Megint hazavárunk – három évvel az Aegon Díjat nyert Boldog Észak után – szintén felkerült az Aegon Művészeti Díjra jelölt könyvek közé. Az új prózakötet tanórai feldolgozásához Horváth Beáta készített óravázlatot. „A Kun Árpád-regények magja az idegenbe, azaz a Norvégiába kerülés, a boldogságkeresés, a választás, sodródás, az utazás, a test, a család élménye. Mindeközben a többszörös kulturális kötöttség és kulturális váltás szabadságáról és kényszeréről olvashatunk mindkét műben. A Megint hazavárunk azonban több tekintetben – térben, történelemben, kultúrtörténetben, elbeszélőben-főszereplőben – is közelít: egy közép-kelet-európai ember, a Kun Árpádnak nevezett Kun Árpád meséli el Norvégiába jutásának történetét. Nincs mágikus realizmus, varázslat, fantázia és fantasztikum, afrikai elbeszélő, mint az előző regényben. A nézőpont személyes, ironikus, de az elbeszélés tartja a realizmus kereteit. A felidéző-átélő múlt, annak elbeszélése építi fel a személyes történetet és a magyar társadalomtörténet sajátosságait, összefüggéseit” – írja a 11-12. évfolyamosoknak szánt oktatási segédanyag szerzője. 

BŐVEBBEN

Óravázlat Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című kötetéhez

Jászberényi Sándor A lélek legszebb éjszakája című novelláskötete 2017-ben nemcsak az Aegon Művészeti Díj jelöltjei közé került, de elnyerte a Libri irodalmi díját is. „A novellák túlnyomó többsége kegyetlen, kemény, szókimondó, ellágyultabb pillanataiban is ijesztő. A katonás létforma a hétköznaptól, civiltől merőben eltérő magatartásmintákat mutat; a háborús és idegen kultúra megmutatása egy, az olvasóéhoz ugyan papírforma szerint hasonló szemszögből megértést éppúgy kiválthat, mint elutasítást. A kötet egészét nem ajánlanánk órai feldolgozásra, elolvasásra sem. De 1-2 novella a tanórán szorosan és kevésbé szorosan vett irodalmi és etikai, gondolkodásbéli haszonnal járhat. A gazdag és a tantervekben mindig szereplő magyar novellairodalomnak egy értékes, új – s talán folytatható – ágáról van szó” – írja a novelláskötethez készült tananyag bevezetőjében Schiller Mariann. 

Bővebben

Óravázlat Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényéhez

Az Aegon Művészeti Díj honlapjára augusztus végén felkerült új óravázlatok közül elsőként az idei díjazott, Krasznahorkai László Báró Wenckheim hazatér című regényéhez készített tananyagot ajánljuk olvasóink figyelmébe. „Tanítását indokolja és lehetővé teszi – írja a tananyag bevezetőjében Arató László –, hogy a szó hagyományos értelmében nagyregény, rengeteg emlékezetes karakterrel és izgalmas cselekménnyelKrimi, szatíra, botránykrónika, társadalomkritika, látomás a mai Magyarországról, különcökkel, korlátolt nyárspolgárokkal, Argentínából hazatérő, akarata ellenére szélhámos szerepű báróval, gyilkossá váló, a társadalomból kivonuló tudóssal, negatív utópiává, egyetemes példázattá váló magyar kisvárossal, bőrdzsekis motoros bandával, fergeteges komikus jelenetekkel. Világa ismeretlen és ismerős, valószerű és fantasztikus, mulatságos és hátborzongató, realisztikus és mitikus.” 

BŐVEBBEN

Új óravázlatok az Aegon Művészeti Díj honlapján

Az Aegon Művészeti Díj honlapjára augusztus végén kerültek fel az idei jelöltek kötetéhez írt oktatási segédanyagok. Az óravázlatok ezúttal is a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság együtt-működésében készültek. A letölthető óravázlatok többnyire három részből épülnek föl: a tanárok számára készült segédanyagokból, a diákok számára készített feladatsorokból, valamint a tanórán is jól alkalmazható diasorból

BŐVEBBEN

A József Attila Kör rajzpályázata

Magyarórára (is) ajánljuk a gyerekeknek (is) szóló kortárs verseket, melyeket a JAK válogatott a

kortárs irodalomhoz kapcsolódó rajzpályázatához.
.
A feladat: kiválasztani egy verset a kategóriához tartozó három szöveg közül, és rajzot készíteni hozzá
A pályaműveket beküldése (beszkennelve, befotózva, a levél tárgyában a kategória megjelölésével: palyazatjak@gmail.com

 

A József Attila Kör rajzpályázata részletei…

„A gravitációval, természetesen” – Portréfilm Spiró Györgyről az Aegon Díj közösségi oldalán

Spiró György Válogatott esszék című kötete 2017-ben került be az Aegon Művészeti Díj tíz döntős könyve közé. (A szerző Fogság című regénye 2006-ban az első Aegon-díjas kötet volt – a regényhez Schiller Mariann készített letölthető oktatási segédanyagot.) Az Aegon Díj portréfilmfüzérének legújabb epizódjában Spiró György beszél többek között a válogatás szempontjairól, az olvasók számának radikális csökkenéséről és annak következményeiről.

A portréfilm Krasznahorkai LászlórólNémeth GáborrólSzilasi Lászlóról és Jászberényi Sándorról szóló epizódja az Aegon közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők a díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

„Nem vagyok mindentudó” – Portréfilm Jászberényi Sándorról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Két panelházat rekvirálnak, ez az utolsó check point. Két tank vagy páncélozott csapatszállító áll keresztben, katonák, ötven kaliberes géppuskákkal. Az egyik panelházat kiürítették, akik kint vannak a fronton, este ott alszanak. A másik panelház falán, ami a front felé néz, gránátbecsapódások vannak – és a másik oldalán meg emberek élnek. Ez a valóság, és nem a geek- meg hipszterkultúra, mert az addig tart, amíg nem jönnek ide azok a tankok” – mondja A lélek legszebb éjszakája című novelláskötet szerzője, Jászberényi Sándor író, újságíró, haditudósító az Aegon Díj filmfüzérének legújabb epizódjában.

A portréfilmfüzér Krasznahorkai LászlórólNémeth Gáborról és Szilasi Lászlóról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

„Nyomunk lehet” – Portréfilm Szilasi Lászlóról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Babits megszerezte a diplomáját, kezdő tanárember volt. Jókai írt már egy regényt, ismerték mint újságírót, és 1848. március 15-én begyűjtött magának egy elég jó nőt, de nem volt egy százkönyves regényíró. Bessenyei pedig egész életében olvashatatlan filozófiai szövegeket állított elő egészen addig, amíg el nem jutott a regényig az élete végén. Ez a fordulat, ez érdekelt: amikor rádöbbensz arra, hogy semmi nem maradandó, hogy minden elmúlik, és az egyetlen, ami emléket adhat, vagy ami a nyomunk lehet, az valamiféle művészeti alkotás” – mondja Amíg másokkal voltunk című regényéről Szilasi László, az Aegon Díj filmfüzérének ma közzétett epizódjában.

Június végétől a portréfilmfüzér Krasznahorkai Lászlóról és Németh Gáborról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN