„A gravitációval, természetesen” – Portréfilm Spiró Györgyről az Aegon Díj közösségi oldalán

Spiró György Válogatott esszék című kötete 2017-ben került be az Aegon Művészeti Díj tíz döntős könyve közé. (A szerző Fogság című regénye 2006-ban az első Aegon-díjas kötet volt – a regényhez Schiller Mariann készített letölthető oktatási segédanyagot.) Az Aegon Díj portréfilmfüzérének legújabb epizódjában Spiró György beszél többek között a válogatás szempontjairól, az olvasók számának radikális csökkenéséről és annak következményeiről.

A portréfilm Krasznahorkai LászlórólNémeth GáborrólSzilasi Lászlóról és Jászberényi Sándorról szóló epizódja az Aegon közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

„Nem vagyok mindentudó” – Portréfilm Jászberényi Sándorról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Két panelházat rekvirálnak, ez az utolsó check point. Két tank vagy páncélozott csapatszállító áll keresztben, katonák, ötven kaliberes géppuskákkal. Az egyik panelházat kiürítették, akik kint vannak a fronton, este ott alszanak. A másik panelház falán, ami a front felé néz, gránátbecsapódások vannak – és a másik oldalán meg emberek élnek. Ez a valóság, és nem a geek- meg hipszterkultúra, mert az addig tart, amíg nem jönnek ide azok a tankok” – mondja A lélek legszebb éjszakája című novelláskötet szerzője, Jászberényi Sándor író, újságíró, haditudósító az Aegon Díj filmfüzérének legújabb epizódjában.

A portréfilmfüzér Krasznahorkai LászlórólNémeth Gáborról és Szilasi Lászlóról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

„Nyomunk lehet” – Portréfilm Szilasi Lászlóról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Babits megszerezte a diplomáját, kezdő tanárember volt. Jókai írt már egy regényt, ismerték mint újságírót, és 1848. március 15-én begyűjtött magának egy elég jó nőt, de nem volt egy százkönyves regényíró. Bessenyei pedig egész életében olvashatatlan filozófiai szövegeket állított elő egészen addig, amíg el nem jutott a regényig az élete végén. Ez a fordulat, ez érdekelt: amikor rádöbbensz arra, hogy semmi nem maradandó, hogy minden elmúlik, és az egyetlen, ami emléket adhat, vagy ami a nyomunk lehet, az valamiféle művészeti alkotás” – mondja Amíg másokkal voltunk című regényéről Szilasi László, az Aegon Díj filmfüzérének ma közzétett epizódjában.

Június végétől a portréfilmfüzér Krasznahorkai Lászlóról és Németh Gáborról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

Portréfilm Németh Gáborról az Aegon Díj közösségi oldalán

Az Aegon Művészeti Díj – mint arról honlapunkon már beszámoltunk – június 23-tól minden pénteken közreadja közösségi oldalán az idei Margó Fesztiválon bemutatott A tíz döntős című portréfilmfüzér egy-egy epizódját. Elsőként az idei díjazott, Krasznahorkai László filmje került fel a honlapra, június 30-tól Németh Gábor portréfilmje is megtekinthető.

Az Egy mormota nyara szerzője részletesen beszél arról, hogy az író miért folyamatos melléknévi igenév; hogy a regény címében szereplő Byron-utalás milyen nyelvi és rendszertani összefüggéseket rejt; valamint arról is, milyen annak a másfajta Magyarországnak az emléke, amely a Napraforgó utcában idézhető fel. 

BŐVEBBEN

Portréfilmfüzér az Aegon Díj közösségi oldalán

Az Aegon Művészeti Díj 2017. június 8-án a Margó Fesztiválon mutatta be A tíz döntős című portréfilmfüzérét. (A nagy sikerre való tekintettel június 10-én pótvetítést is tartottak.)

Az Aegon Díj közösségi oldalán június 23-tól minden pénteken közzéteszik a filmfüzér egy-egy epizódját. Elsőként az idei díjazott, Krasznahorkai László filmje került fel a honlapra, a következő portéfilm június 30-án Németh Gábort mutatja be. Az Aegon Díj honlapján az idei jelöltekkel készült interjúk hanganyaga már meghallgatható, az egyes művekhez készülő oktatási segédanyagok várhatóan augusztustól tölthetők le. A korábbi tancsomagok – amelyek a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság együttműködésében készültek – a honlapról továbbra is elérhetők. Az oktatási segédanyagok gyakorlati felhasználását a Magyartanárok (2014), valamint az Írók az iskolapadban – Hogyan tanítsunk kortárs irodalmat? (2015) című kisfilmek mutatják be. 

BŐVEBBEN

Káin és a populáris regiszter

Tóth Ágota szabadkai magyartanár (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium) két ötletgazdag és inspiráló tanulmánya olvasható az Újvidéki Egyetem (Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) Tanulmányok című folyóiratában. Az első egy hosszabb dolgozat részlete, a folyóirat 2016/1. számában jelent meg „És itt van újra Káin” Káin-parafrázisok párbeszéde a középiskolai irodalomtanításban címmel. Ez a tanulmány a Biblia tanítása kapcsán kínál izgalmas ötleteket – a szerző ugyanis különféle műfajú 20.-21. századi alkotások tükrében vizsgálja a bibliai Káin-történetet.

A folyóirat honlapjának képe

Tóth Ágota ötletei alapján akár még egy érettségi tétel is kidolgozható: a bibliai történet mellé öt művet társít: Hermann Hesse Demian és José Samarago Káin című regényét, Ady Endre: Káin megölte Ábelt című versét, Kosztolányi Dezső: Káin című novelláját és Kemény István: Egy hét az öreg Káinnal című versciklusát. A tanulmány részletesen kifejti, hogy ezek a szövegek hogyan viszonyulnak az alapszövegként kezelt biblia történethez, hogyan értelmezik újra/át vagy éppen a hagyományokkal egyetértésben az első testvérgyilkosság történetét, illetve hogyan folytatnak egymással is párbeszédet. Rámutat arra is – és ez különösen fontos – hogyan szólítják meg ezek a szövegek a gimnazista korosztályt, hogyan teszik számukra élővé a hagyományt.

Bővebben

„Így néz ki egy mai gyerekkönyv” – A Friss tinta! és az Y-generáció

Az Y-generáció irodalmi olvasókör 2013 óta havi rendszerességgel mutatja be a legifjabb nemzedékek olvasmányait pedagógusok, kritikusok és szépírók részvételével a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szekeres Nikoletta, Fenyő D. György, Mészáros Márton és Totth Benedek 2017. április 26-i beszélgetésének témája – a Légy jó mindhalálig, Az osztály vesztese és a Harry Potter-könyvek után – a Friss tinta! című gyerekvers-antológia volt.

„Az előző gyerekköltő-generáció erősen kanonizálódott Weöres Sándorral, Nemes Nagy Ágnessel és Zelk Zoltánnal, és úgy tűnhetett, ez hosszú ideig ki fog tartani. Ám közben megjelent egy másik költői nyelv: Kukorelly Endre, Kovács András Ferenc, Oravecz Imre és Varró Dániel nyelve. Ez a könyv erre reagál, ezt vonultatja föl – mondta a 2005-ben megjelent antológiáról Mészáros Márton kritikus. – A gyerekköltészet esetében az, hogy ez milyen módon van tálalva, nem függetleníthető más teljesítménytől sem: így néz ki most egy modern gyerekkönyv, Takács Mari illusztrálta, és ha engem kérdeznek, mostantól az összes gyerekkönyvet illusztrálhatja. Ezen kívül beszédes az is, hogy az új gyerekkönyv-kiadás két zászlóshajója, a Pagony és a Csimota jelentette meg, és ez kijelölte az utat – azóta is nagyjából így néz ki egy modern gyerekkönyv. Költészetileg pedig kanonizálta azokat a folyamatokat, amelyek már korábban megjelentek.

Bővebben

„Amit kinyomtatnak” – Harminc legjobb kispróza a Jelenkor listáján

Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat – mint arról honlapunkon beszámoltunk – 2017 februárjától 30/30 címmel ad közre listákat az elmúlt három évtized legjobb magyar irodalmi alkotásaiból. A nagy verslista után április 7-én jelent meg a folyóirat honlapján a harminc legjobb magyar kisprózakötetet tartalmazó lista. „Ezúttal is az elmúlt harminc évben, tehát 1987 és 2016 között megjelent művekre lehetett szavazni – írja bevezető kommentárjában Szolláth Dávid. – Értelemszerűen novellás- és elbeszéléskötetekre, de legpontosabb úgy fogalmazni, hogy kötetekre, amelyekben kisprózák olvashatók.” A nagy kisprózalista huszonkét kritikus szavazatpontjai nyomán állt össze, a szavazók összesen 213 kötetre adták le voksukat. (A listakészítés módjáról a Jelenkor szerkesztőségi beharangozója ad részletes tájékoztatást.) „A szavazatokból azonban – hangsúlyozza Szolláth – más szempont alapján más lista is összeállítható. Ezért megnéztük azt is, hogy egy-egy író összes, a korszakban megjelent művére hány pontot kapott.” A harminc kisprózakötetet tartalmazó lista mellett tehát egy szerzői lista is helyet kapott az összeállításban. Ez utóbbi élén Szvoren Edina, Tar Sándor és Mészöly Miklós neve olvasható. Szvoren és Mészöly három-három kötettel, Tar négy kötettel szerepel a legjobb kisprózakötetek listáján. E lista élén Bodor Ádám Vissza a fülesbagolyhoz, Szvoren Edina Pertu és Mészöly Miklós Volt egyszer egy Közép-Európa című kötete áll.

A listán szereplő szerzők közül Bodor Ádám, Darvasi LászlóEsterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai LászlóMészöly Miklós, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Rakovszky ZsuzsaSpiró György és Tolnai Ottó kötetei elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisából, Szvoren Edina Pertu című kötetének két novellája a Holmi 2009/10. számában olvasható. Szvoren másik könyvéhez, Az ország legjobb hóhérához Arató László, Esterházy Esti című Aegon-díjas kötetéhez korábban Tamás Ferenc készített oktatási segédanyagot. A harmincas lista élén álló Bodor Ádám-kötet egyik novellája, az Állatkert 2015-ben a magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű szövegalkotási feladatai között is helyet kapott.

Bővebben

Kortárs szerzők Arany Jánosról a Látó folyóirat legújabb számában

200 AranyLátó címmel jelent meg a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat legújabb, márciusi száma. A folyóiratban huszonöt kortárs szerző Arany Jánost idéző írása olvasható Kovács András Ferenc főszerkesztő, valamint Demény Péter és Láng Zsolt szerkesztők mellett többek között Margócsy Istvántól, Markó Bélától, Nádasdy Ádámtól, Spiró Györgytől, Várady Szabolcstól és Vörös Istvántól. A Látó legújabb számát március 20-án Marosvásárhelyen mutatták be. A folyóirat Budapesten az Írók Boltjában vásárolható meg, de március 28-tól a Látó honlapján is elérhető.

Forrás: A Látó szépirodalmi folyóirat Facebook-oldala

Az Arany-emlékév alkalmából megjelent virtuális szöveggyűjtemények közül legutóbb a Digitális Irodalmi Akadémia antológiájára hívtuk fel olvasóink figyelmét: ebben többek között Faludy György, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc és Nemes Nagy Ágnes vallanak Arany Jánoshoz fűződő élményeikről.

In memoriam Esterházy Péter – Emlékkonferencia

A Magyartanárok Egyesületének konferenciája magyartanároknak és érdeklődőknek

2017. április 8-án, szombaton

a Kossuth Klubban.

A regisztrációk magas száma miatt új, nagyobb befogadóképességű helyszínt kerestünk:

ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola díszterme

Magyartanárok Egyesülete fényképe.

Továbbra is szeretettel és ingyen várjuk kollégáinkat és minden érdeklődőt, de a részvétel regisztrációhoz kötött: magyartanarok@gmail.com

10-től 11.30-ig

  • Kulcsár-Szabó Ernő: Kánon – érték – szólam (Esterházy prózája a modernség záróküszöbén)
  • Körmendy Zsuzsanna: Az Esterházy-mondatok csodálatos élete
  • Bazsányi Sándor: Balassa Esterházyt olvas
  • Margócsy István: A Tizenhét hattyúk olvasata akkor és most

Bővebben