Kötelezők között – Konferencia a kortárs ifjúsági irodalomról a Magyar Gyerekkönyv Fórum és a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

2021. november 5-én és 6-án (pénteken és szombaton) Kötelezők között – Kortárs irodalom az általános iskolától a gimnáziumig címmel rendez konferenciát a Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY) és a Magyartanárok Egyesülete a Jókai Anna Szalonban (Budapest, Iskola u. 28.) a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A részletes program (PDF) a közösségi oldalunkon közzétett eseményleírásban (itt) is elérhető. A részvételhez előzetes regisztráció nem szükséges. Kérjük, a járványhelyzet miatt a rendezvény ideje alatt a résztvevők viseljenek szájmaszkot. A konferencia mindkét napján szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Másfél óra az öreg Káinnal – Közelítések Kemény István versfüzéréhez a Magyartanárok Egyesülete online műhelyfoglalkozásán

Jankovics Marcell: Biblia – Teremtés

A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2021. március 23-i műhelyfoglalkozása családias hangulatban telt, hiszen ez alkalommal Arató László, az ME elnöke beszélt Kemény István Káin-ciklusának (Egy hét az öreg Káinnal) órai feldolgozásáról. A másfél óra egyetlen perce sem volt unalmas: Schiller Mariann köszöntője után már át is vette a szót Arató László, aki először általánosságban beszélt a ciklusról, majd felolvasta a verseket. A felolvasást rövid csoportmunka követte, majd a versek főbb elemzési szempontjainak bemutatása következett.

– Iványi-Szabó Rita beszámolója –

Arató László elsőként arról beszélt, mely évfolyamokon, milyen témák kapcsán illeszthetők a versek a tananyagba. A versciklus több évfolyamon is elővehető: 9.-ben a Biblia kapcsán, 12.-ben a kortárs irodalom vizsgálata során, illetve fakultációs csoportban is. Kemény István költészetéről általánosságban jelen alkalommal az idő rövidsége miatt nem esett szó, de az érdeklődők az ME honlapján két tanári segédanyagot is találhatnak, amelyek Kemény István verseivel foglalkoznak.

BŐVEBBEN

Splittől Krisztináig – Módszertani előadások Tolnai Ottó és Kosztolányi Dezső regényeinek tanórai feldolgozásához

A Magyartanárok Egyesülete 2021. január 19-én negyedik alkalommal rendezett online műhelyfoglalkozást. A szervezők ezúttal nem egy témát jártak körül több nézőpontból, hanem két önálló műközpontú előadást hallgathattak a résztvevők Pethőné Nagy Csilla és Bacsó Péter vezetésével.

Schiller Mariann köszöntőjét követően Pethőné Nagy Csilla tartott előadást Tolnai Ottó Világítótorony eladó című művéről, pontosabban annak szemelvényéről. Az előadó által választott részletben az elbeszélő a vécé ablakából szemléli az éjszakai Split látványát. A pillanat kitágíthatóságának kérdéskörét tematizáló részlet eszünkbe juttathatja Mészöly Miklós Saulus című regényét, annak a tudatban zajló, időben és térben kitáguló utazását, valamint Babits Mihály Játékfilozófiájának kezdősorait: „A legkisebb ablakon át, mely a szabadba nyíl, végtelenig látni. A világ összefügg, és akármiről van szó, mindenről szó van.”

BŐVEBBEN

Tanári segédanyag Nádasdy Ádám Aegon-díjas verseskötetéhez

Az Aegon Művészeti Díj honlapján (itt) szeptember óta érhető el a 2020. évi díjazott, Nádasdy Ádám verseskötetéhez készült tanári segédanyag és feladatsor. Arató László – az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tanára – a segédanyag bevezetőjében a következőképpen ajánlja a magyartanárok figyelmébe Nádasdy Ádám újabb verseit: „Messziről nézve első gondolatunk könnyen lehet az, hogy egy a kötet megjelenésekor hetvenkét éves költő öregkori, »halálközeli«, »létösszegző« verseihez kevés köze lehet egy tizenéves nagykamasznak. Csakhogy ez badarság, hisz a nagykamaszoknak is sajátja a beilleszkedés és kívülmaradás, szerepelfogadás és szereptagadás, tanács- és mintaelfogadás, illetve tanács- és mintaelutasítás, normakövetés és normatörés, folyamatos önmeghatározás és önmegkérdőjelezés, normalitás és különösség, magány és társra találás, test és lélek, tárgyilagos okosság és érzelmesség, őszinte feltárulkozás és szemérmes rejtőzködés kettőssége – vagy éppen egysége. Sőt talán a születés és halál között állást is a halálra érzékenyebben élik át a kicsit idősebbeknél. Az Istenhez való viszony sem lényegtelenebb a számukra. A munka megtartó ereje ekkoriban talán még kevésbé fontos, de ennek átgondolása a jövőre való felkészülés része. Tőlük sem idegen a bohóc és a törpe szerepe, pozíciója. Minden kamasznak vonzó a nyíltan személyes líra, alapértékük az őszinteség, a költészetben talán túlzottan sokszor is ezt keresik, ezt tekintik értékmércének.”

BŐVEBBEN

Gyerekvilágok – A Studia Litteraria tematikus száma a gyermek- és ifjúsági irodalomról

A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének közösségi oldala szerint 2019. szeptember 12-én jelent meg a Studia Litteraria 2019/1-2. számának digitális kiadása: a Gyerekvilágok című tematikus szám tanulmányai és recenziói az Academia.edu adatbázison kívül rövidesen a folyóirat honlapján (itt) is elérhetővé váltak. Lapis József a lapszám szerkesztői előszavában hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben számos folyóirat foglalkozott a gyermek- és ifjúsági irodalommal: a Korunk 2013/9. száma (Gyermekkultúra – gyermekirodalom – lásd: itt és itt), a Korunk 2014/7. száma (Kamaszkor – lásd: itt és itt), a Parnasszus 2016. nyári száma (Gyerekirodalom / Robert Dahl – lásd: itt és itt), a Szépirodalmi Figyelő 2012/5. száma (Gyermekirodalom – lásd: itt és itt), az Alföld 2016/9. száma (Gyerek- és ifjúsági irodalom – lásd: itt és itt és itt), az Irodalmi Szemle 2016/6. száma (Hol volt, hol nem volt – lásd: itt), a Híd 2015/11. száma (lásd: itt és itt). A Studia Litteraria duplaszámában megjelent tanulmányok szintén a gyermekirodalom, a költészet, a mese, a young adult irodalom, a vizuális gyerekkultúra köré rendeződnek, sőt – mint a bevezetésben olvasható – több szöveg oktatási segédanyagként is hasznosítható.

A szám tartalomjegyzéke bejegyzésünk alatt tekinthető meg, a szövegek a kiemelésekre kattintva közvetlenül elérhetők. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Studia Litteraria 2019/3-4. számát is, a Műelemzések című tematikus számról honlapunkon (itt) olvasható ismertetés.

BŐVEBBEN

Y-generáció – Archív beszélgetések kortárs és klasszikus kötetekről a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján

A bejegyzés hivatkozásait 2020.06.06-án frissítettük.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2013 januárja óta adott otthont az Y-generáció irodalmi olvasókörnek. A havonta jelentkező programokon pedagógusok, szépírók és kritikusok cseréltek eszmét egy-egy kortárs vagy klasszikus kötetről. A Magyartanárok Egyesülete honlapján 2017 tavaszán közreadtunk hármat az évadban készült felvételek közül – Wéber Anna Az osztály vesztese című regényéről (itt), J. K. Rowling klasszikus regényfolyamáról, a Harry Potterről (itt), valamint a Friss tinta! című antológiáról (itt). A PIM 2020 tavaszán három hangfelvételt tett közzé az első évad beszélgetései közül, amelyeket mi is olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk. A felvételek a PIM honlapján (itt) és Spotify-oldalán (itt) érhetők el, az utóbbihoz regisztráció szükséges.

BŐVEBBEN

Olvasási kedv és kánonok a digitális korban – Recenzió Hansági Ágnes Láthatatlan limesek című kötetéről

Az Iskolakultúra 2019/11. számában Olvasási kedv és kánonok a digitális korban címmel jelent meg Iványi-Szabó Rita írása Hansági Ágnes Láthatatlan limesek című tanulmánykötetéről. Miként a recenzió szerzője is kiemeli, a 2018-as megjelenésű kötet három témakörnek – a kánon fogalmának, az olvasóvá nevelés kérdésének, valamint az ún. „láthatatlan limes” motívumának – a működését értelmezi a digitális korban. Mind a recenzió, mind a kötet olvasói megismerkedhetnek a gyermekirodalmi kánon, a használati kánon, a kritikai kánon fogalmával, számos példa mellett József Attila Klárisok című versének recepciótörténeti bemutatásán keresztül az értelmezési kánon jelenségével, a mediatizáció olvasásra gyakorolt hatásával, ezzel összefüggésben a digitalizáció legfontosabb következményeként kiemelt „kontextus-vesztés” problémájával, de a könyvtárral mint a kánonképződés terével is. A recenzió rámutat a „láthatatlan limesek”, azaz „a saját és az idegenként megtapasztalt másik közti határ” jelenségére, amit többek között az olvasó – iskolai szituációban: a diák – és az olvasott szöveg közötti nyelvi distancián, továbbá a szöveg által közvetített, de a befogadótól időben és térben távollevő hagyományok közvetítésének lehetőségén keresztül prezentál. Sőt még Gyuri atyus neve sem hiányozhat a „temporális határjelenségek” ismertetésekor.

BŐVEBBEN

„Hogyan kezdjünk hozzá?” – A Magyartanárok Egyesülete módszertani tábora Balassagyarmaton

Figyelem! A járványhelyzet miatt a módszertani tábor elmarad, a jelentkezőket levélben is értesítjük. Jövőre találkozunk, kérjük, kövessék honlapunkat!

A Magyartanárok Egyesülete 2020 nyarán is megrendezi irodalmi-módszertani táborát, ezúttal Balassagyarmaton. A táborban – mint felhívásunkban (itt) olvasható – műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Idei programunkban hangsúlyos lesz az általános iskolákban is tanítható művek elemzése, a kortárs ifjúsági irodalom és a novellaelemzés. Egyrészt egy klasszikus prózaíró, Mikszáth Kálmán alkotásaira, másrészt egy kortárs író, Tasnádi István műveire koncentrálunk. A szövegelemzésekhez módszertani kérdések megbeszélését kapcsoljuk; a programot Nógrád néhány irodalmi emlékhelyének megtekintése, filmelemzés, nyelvészeti előadás, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Tasnádi István.

BŐVEBBEN

Óravázlat Kemény István Nílus című kötetéhez

Frissítés: Az Aegon-díj honlapja 2021 februárjában megszűnt. A honlapra korábban feltöltött oktatási segédletek közül azokat, amelyeket a Magyartanárok Egyesületének tagsága készített, átmentettük az egyesület honlapjára. Arató László tancsomagja – segédletek, diasor, facebook – a hivatkozásokra kattintva érhető el. (2021.10.28.)

Képtalálat a következőre: „kemény istván nílus”Az Aegon Művészeti Díj honlapján megjelent a Kemény István legújabb verseskötetéhez készült óravázlat. Szerzője, Arató László a következő bevezetővel ajánlja a művet:

„Az új kötet újdonsága, hogy a rációhoz, az alapvetőnek tartott értékekhez való konzervatív ragaszkodást ezúttal egy általánosként tapasztalt post-truth világállapotban, ahhoz viszonyulva, azt belülről átélve fogalmazza meg. Az egész kötet kohézióját teremti meg, hogy van egy központi témája: az igazságérvény igényének fenntartása a post-truth, az igazság utáni korszakban. Egy igazságról lemondó periódusban keresi az igazságot, egy történelem utáni korban vizsgálja a történelmet. Nem véletlen, hogy az igazság a kötetnek olyan gyakran ismétlődő kulcsszava, mint A királynál című kötetben a szív, szívem. Ugyanígy központi szó a remény. Ezek köre a nagyon régimódi fogalmak köré épül a kötet.

BŐVEBBEN

Műhelyfoglalkozások a Margófakton – Váradi Júlia beszélgetése Arató Lászlóval

Műhelyfoglalkozás a Margófakton (Forrás: fb.com/margofeszt)

2019. október 11-én a Margó Irodalmi Fesztivál keretében rendezték meg a Margófaktot. A program a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyartanárok Egyesülete együttműködésével, valamint az Aegon Művészeti Díj támogatásával valósult meg. A Margófakton a diákok alternatív irodalomórákon, a magyar szakos tanárok műhelyfoglalkozásokon vehettek részt. Az előkészületekről a Klubrádió Café Péntek című műsorának szeptember 13-ai adásában Diószegi Endrével beszélgetett Váradi Júlia – a műsor a Klubrádió honlapján (itt) érhető el, a beszélgetés 20:36–33:23 között hallható. A szakmai napot követően, a műsor október 11-ei adásában Arató Lászlóval beszélgetett Váradi Júlia a Margófaktról, a Magyartanárok Egyesülete által szervezett tanári továbbképzésekről, konferenciákról, nyári táborokról, az Aegon Művészeti Díj honlapjáról letölthető tananyagokról és a kortárs magyar irodalom tanításának lehetőségeiről. A Café Péntek október 11-ei adása szintén a Klubrádió honlapján (itt és itt) érhető el, a beszélgetés 02:14–13:31 között hallható.

BŐVEBBEN