Káin és a populáris regiszter

Tóth Ágota szabadkai magyartanár (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium) két ötletgazdag és inspiráló tanulmánya olvasható az Újvidéki Egyetem (Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) Tanulmányok című folyóiratában. Az első egy hosszabb dolgozat részlete, a folyóirat 2016/1. számában jelent meg „És itt van újra Káin” Káin-parafrázisok párbeszéde a középiskolai irodalomtanításban címmel. Ez a tanulmány a Biblia tanítása kapcsán kínál izgalmas ötleteket – a szerző ugyanis különféle műfajú 20.-21. századi alkotások tükrében vizsgálja a bibliai Káin-történetet.

A folyóirat honlapjának képe

Tóth Ágota ötletei alapján akár még egy érettségi tétel is kidolgozható: a bibliai történet mellé öt művet társít: Hermann Hesse Demian és José Samarago Káin című regényét, Ady Endre: Káin megölte Ábelt című versét, Kosztolányi Dezső: Káin című novelláját és Kemény István: Egy hét az öreg Káinnal című versciklusát. A tanulmány részletesen kifejti, hogy ezek a szövegek hogyan viszonyulnak az alapszövegként kezelt biblia történethez, hogyan értelmezik újra/át vagy éppen a hagyományokkal egyetértésben az első testvérgyilkosság történetét, illetve hogyan folytatnak egymással is párbeszédet. Rámutat arra is – és ez különösen fontos – hogyan szólítják meg ezek a szövegek a gimnazista korosztályt, hogyan teszik számukra élővé a hagyományt.

Bővebben

„Így néz ki egy mai gyerekkönyv” – A Friss tinta! és az Y-generáció

Az Y-generáció irodalmi olvasókör 2013 óta havi rendszerességgel mutatja be a legifjabb nemzedékek olvasmányait pedagógusok, kritikusok és szépírók részvételével a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szekeres Nikoletta, Fenyő D. György, Mészáros Márton és Totth Benedek 2017. április 26-i beszélgetésének témája – a Légy jó mindhalálig, Az osztály vesztese és a Harry Potter-könyvek után – a Friss tinta! című gyerekvers-antológia volt.

„Az előző gyerekköltő-generáció erősen kanonizálódott Weöres Sándorral, Nemes Nagy Ágnessel és Zelk Zoltánnal, és úgy tűnhetett, ez hosszú ideig ki fog tartani. Ám közben megjelent egy másik költői nyelv: Kukorelly Endre, Kovács András Ferenc, Oravecz Imre és Varró Dániel nyelve. Ez a könyv erre reagál, ezt vonultatja föl – mondta a 2005-ben megjelent antológiáról Mészáros Márton kritikus. – A gyerekköltészet esetében az, hogy ez milyen módon van tálalva, nem függetleníthető más teljesítménytől sem: így néz ki most egy modern gyerekkönyv, Takács Mari illusztrálta, és ha engem kérdeznek, mostantól az összes gyerekkönyvet illusztrálhatja. Ezen kívül beszédes az is, hogy az új gyerekkönyv-kiadás két zászlóshajója, a Pagony és a Csimota jelentette meg, és ez kijelölte az utat – azóta is nagyjából így néz ki egy modern gyerekkönyv. Költészetileg pedig kanonizálta azokat a folyamatokat, amelyek már korábban megjelentek.

Bővebben

„Amit kinyomtatnak” – Harminc legjobb kispróza a Jelenkor listáján

Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat – mint arról honlapunkon beszámoltunk – 2017 februárjától 30/30 címmel ad közre listákat az elmúlt három évtized legjobb magyar irodalmi alkotásaiból. A nagy verslista után április 7-én jelent meg a folyóirat honlapján a harminc legjobb magyar kisprózakötetet tartalmazó lista. „Ezúttal is az elmúlt harminc évben, tehát 1987 és 2016 között megjelent művekre lehetett szavazni – írja bevezető kommentárjában Szolláth Dávid. – Értelemszerűen novellás- és elbeszéléskötetekre, de legpontosabb úgy fogalmazni, hogy kötetekre, amelyekben kisprózák olvashatók.” A nagy kisprózalista huszonkét kritikus szavazatpontjai nyomán állt össze, a szavazók összesen 213 kötetre adták le voksukat. (A listakészítés módjáról a Jelenkor szerkesztőségi beharangozója ad részletes tájékoztatást.) „A szavazatokból azonban – hangsúlyozza Szolláth – más szempont alapján más lista is összeállítható. Ezért megnéztük azt is, hogy egy-egy író összes, a korszakban megjelent művére hány pontot kapott.” A harminc kisprózakötetet tartalmazó lista mellett tehát egy szerzői lista is helyet kapott az összeállításban. Ez utóbbi élén Szvoren Edina, Tar Sándor és Mészöly Miklós neve olvasható. Szvoren és Mészöly három-három kötettel, Tar négy kötettel szerepel a legjobb kisprózakötetek listáján. E lista élén Bodor Ádám Vissza a fülesbagolyhoz, Szvoren Edina Pertu és Mészöly Miklós Volt egyszer egy Közép-Európa című kötete áll.

A listán szereplő szerzők közül Bodor Ádám, Darvasi LászlóEsterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai LászlóMészöly Miklós, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Rakovszky ZsuzsaSpiró György és Tolnai Ottó kötetei elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisából, Szvoren Edina Pertu című kötetének két novellája a Holmi 2009/10. számában olvasható. Szvoren másik könyvéhez, Az ország legjobb hóhérához Arató László, Esterházy Esti című Aegon-díjas kötetéhez korábban Tamás Ferenc készített oktatási segédanyagot. A harmincas lista élén álló Bodor Ádám-kötet egyik novellája, az Állatkert 2015-ben a magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű szövegalkotási feladatai között is helyet kapott.

Bővebben

Kortárs szerzők Arany Jánosról a Látó folyóirat legújabb számában

200 AranyLátó címmel jelent meg a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat legújabb, márciusi száma. A folyóiratban huszonöt kortárs szerző Arany Jánost idéző írása olvasható Kovács András Ferenc főszerkesztő, valamint Demény Péter és Láng Zsolt szerkesztők mellett többek között Margócsy Istvántól, Markó Bélától, Nádasdy Ádámtól, Spiró Györgytől, Várady Szabolcstól és Vörös Istvántól. A Látó legújabb számát március 20-án Marosvásárhelyen mutatták be. A folyóirat Budapesten az Írók Boltjában vásárolható meg, de március 28-tól a Látó honlapján is elérhető.

Forrás: A Látó szépirodalmi folyóirat Facebook-oldala

Az Arany-emlékév alkalmából megjelent virtuális szöveggyűjtemények közül legutóbb a Digitális Irodalmi Akadémia antológiájára hívtuk fel olvasóink figyelmét: ebben többek között Faludy György, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc és Nemes Nagy Ágnes vallanak Arany Jánoshoz fűződő élményeikről.

In memoriam Esterházy Péter – Emlékkonferencia

A Magyartanárok Egyesületének konferenciája magyartanároknak és érdeklődőknek

2017. április 8-án, szombaton

a Kossuth Klubban.

A regisztrációk magas száma miatt új, nagyobb befogadóképességű helyszínt kerestünk:

ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola díszterme

Magyartanárok Egyesülete fényképe.

Továbbra is szeretettel és ingyen várjuk kollégáinkat és minden érdeklődőt, de a részvétel regisztrációhoz kötött: magyartanarok@gmail.com

10-től 11.30-ig

  • Kulcsár-Szabó Ernő: Kánon – érték – szólam (Esterházy prózája a modernség záróküszöbén)
  • Körmendy Zsuzsanna: Az Esterházy-mondatok csodálatos élete
  • Bazsányi Sándor: Balassa Esterházyt olvas
  • Margócsy István: A Tizenhét hattyúk olvasata akkor és most

Bővebben

Agresszor és áldozat – Az osztály veszteséről az Y-generációban

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2013 januárja óta ad otthont az Y-generáció irodalmi olvasókörnek. A havonta jelentkező délutáni programokon szakértők – pedagógusok, szépírók és kritikusok – cserélnek eszmét egy-egy kötetről, amely ennek a nemzedéknek, illetve erről a nemzedékről szól. A beszélgetéssorozat ötödik évadában – melyet a PIM a Fiatal Írók Szövetségével (FISZ) közösen szervez – klasszikus és kortárs kötetek egyaránt szerepelnek: januárban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye, februárban Wéber Anikó tavaly megjelent ifjúsági regénye, Az osztály vesztese volt a téma.

„Úgy fogalmazza meg az összes történetet – mondta Wéber Anikó könyvéről a beszélgetés egyik résztvevője, Fenyő D. György –, hogy az derül ki, hogy bárki lehet áldozat és bárki lehet elkövető. Ez volt a legizgalmasabb meg lélektanilag a legérdekesebb benne, hogy egy osztályban tényleg bárki lehet agresszor és áldozat. Sőt nagyon sokan az egyik helyzetben agresszorok, a másik helyzetben pedig vesztesek vagy áldozatok. A regény vége még arra is rájátszik, hogy valaki szívesebben vállalja az agresszor szerepét.” A beszélgetés szerkesztett változatából – melyet a PIM iskolai közösségi szolgálat programja keretében rögzítettek és töltöttek fel a YouTube-ra – arra is választ kapunk, melyik korosztálynak ajánlható a regény. 

Bővebben

Színházi nevelési programok több korosztálynak

A Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor hallgatói, a SzínMűVeletek műhely keretein belül 2017 tavaszán ingyenes színházi nevelési programokat kínálnak általános és középiskolai csoportok számára.

SzínMűVeletek fényképe.

A programokon való részvétel egyéni egyeztetés alapján zajlik a szinmuveletek@gmail.com email címen.

Az ajánlott programok:

Bővebben

Hogyan kezdjünk hozzá? – Felhívás magyartanári nyári táborra

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára.

kemeny-marai-kassa

A táborban műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Egyrészt egy klasszikus alkotó, Márai Sándor alkotásaira, másrészt egy kortárs költő, Kemény István költészetére koncentrálunk, továbbá Kassa és környéke nagyon gazdag irodalmi-nyelvészeti hagyományára. A programot Kassa megismerése, médiaóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Kemény István költő.

Pályázatunk a táboron való részvétel támogatására itt olvasható!

Bővebben

Mennyi harminc! – Kortárs magyar művek listája a Jelenkor folyóirat honlapján

2017 februárjától a Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat honlapja „30/30” címmel ad közre listákat az elmúlt három évtized legjobb magyar irodalmi alkotásaiból. „Tudjuk, hogy a kanonikus listák és rangsorok csak arra jók – olvasható a szerkesztőségi bevezetőben, hogy vitatkozzanak velük, és azt is, hogy az évszámhoz kötött korszakhatárok mindig megkérdőjelezhetők. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az esztétikai érték nem dönthető el szavazással. Ennek ellenére fontosnak érezzük, hogy lapunk […] orientációs alternatívát nyújtson egy szakmailag mégiscsak védhető ajánlattal.” A Jelenkor olyan – a pécsi folyóirathoz kötődő – kritikusokat kért fel a listák összeállítására, akik szakértői egy-egy műfajnak, műnemnek: az így létrehozott munkacsoportok csak a saját szakterületük alkotásaira szavazhatnak. A szerkesztőség ígérete szerint a „kényelmes ütemben” megjelenő listákból kiderülhet, melyik a harminc legfontosabb vers, verseskötet, regény, novelláskötet, színpadi mű, értekező próza, műfordítás, magyar nyelven megjelent populáris mű az utóbbi harminc esztendőből. (A koncepcióról további részletek a Jelenkor Online-on olvashatók.)

A február 9-én közzétett beharangozó másnapján került fel az első lista a folyóirat honlapjára. A nagy verslista huszonkét kritikus szavazatpontjai nyomán állt össze, és az azonos pontszámok (tehát megosztott helyezések) miatt harminckilenc művet tartalmaz.

Bővebben

Kortárs és kedvelt – a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár játéka

Kampány indult a kortárs magyar irodalom népszerűsítésére a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban. 

Fotó: FSZEK
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár immár második alkalommal szervez Kortárs és kedvelt címmel programsorozatot és játékot a kortárs magyar irodalom népszerűsítésére. Korábban hasonló céllal szervezték A vers legyen veled és a Divatba hozzuk az olvasást! kampányt is.

Bővebben