Megjelent az Irodalmi Magazin Jókai-száma

2019. február 18-án, a szerző születésnapján jelent meg az Irodalmi Magazin (IM) Jókai-száma, amelyet a magyar széppróza napján a Magyar Írószövetségben, március 13-án pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban is bemutattak a lap szerkesztői. A negyedévente megjelenő folyóirat idei első számának tartalomjegyzéke az IM közösségi oldalán, illetve a Magyar Napló Kiadó honlapján tekinthető meg. A tartalmas és gazdagon illusztrált, száznegyven oldalas lapszámból elsősorban azt a négy beszélgetést ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely közvetve vagy közvetlenül Jókai Mór műveinek tanításához, taníthatóságának módszertanához kapcsolódik. Az interjúkban Eisemann György irodalomtörténész a kritikai kiadások történetéről beszél; Tóbiás Krisztián költő, szerkesztő a balatonfüredi Jókai-konferenciákról és a Tempevölgy által kiadott Jókai-novelláskötetről; Czibula Katalin szakmódszertan-oktató többek között arról, mikor és miért váltak Jókai művei az irodalomtanítás részévé; Hansági Ágnes irodalomtörténész pedig arról, miként tudná (újra) megszólítani Jókai a mai olvasókat.

BŐVEBBEN

Reklámok

„Mi történik a tantermekben a magyarórán” – Bárány Tibor Arató László kötetéről

A Litera 2018. december eleje óta közli irodalomárok, kritikusok válaszait az irodalmi portál hagyománnyá vált év végi körkérdéseire. Bárány Tibor 2019. január 7-én közzétett írásában (itt) a Magyartanárok Egyesülete elnökének tiszteletére megjelent könyvet nevezi a tavalyi év legkiemelkedőbb tanulmánykötetének: „2018 legjelentősebb irodalmi tárgyú tanulmány-kötete még 2017-ben jelent meg, egészen pontosan december 31-én, a Műút folyóirat digitális mellékleteként: A szöveg vonzásában. Arató László tiszteletére (szerkesztette Fenyő D. György). A kötet Arató László legfontosabb írásait tartalmazza – köztük néhány olyan klasszikust, mint a »Tizenkét tézis az irodalomtanítás válságáról«–, kiegészítve a szerző hatvanadik születésnapjára rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövegével. Arató műelemzései, mint ahogyan elméleti megfontolásai is »a nagy, és alapvető gyakorlati kérdésre utalnak, az olvasásra, kulturális megértésre nevelésre«, írja [itt] a kötetről Radnóti Sándor, és igaza van. Szlogenszerűen fogalmazva: a kortárs magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, mi történik a tantermekben a magyarórán. Arató írásai pedig nem csupán segítenek tudatosítani ezt a fontos tényt, nem pusztán részletgazdag kiáltványok, de megmutatják az olvasónak (köztük a magyartanítás tekintetében laikusoknak is), hogyan álljunk neki e szakmai feladatok megoldásának. (Ha már Aratónál tartunk, a magyartanítás elméleti és gyakorlati kérdéseitől teljesen függetlenül ő írta [itt] az egyik legizgalmasabb kritikát 2018-ban a Káli holtakról.)”

Sipos Balázs 2018. december 12-én megjelent írásában (itt) – szintén a portál körkérdéseire válaszolva – Arató Lászlónak az Eduline-on (itt) megjelent interjúját említi a tavalyi esztendő egyik legizgalmasabb publikációjaként: „[A] Magyartanárok Egyesülete elnökének a megnyilvánulásai mindig elgondolkodtatnak – írja a fiatal szerző –, idén ez az interjú maradt meg bennem…”

BŐVEBBEN

A 19. századi költészet történetei – könyvbemutató

A Petőfi Irodalmi Múzeum idén is megünnepelte a magyar kultúra napját egy rendezvénysorozat keretében, amelynek egyik eseménye volt az a könyvbemutató, ahol az érdeklődők megismerkedhettek Vaderna Gábor A költészet születése. A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben, valamint Szilágyi Márton „Mi vagyok én?” Arany János költészete című műveivel. A szerzőkkel Mészáros Sándor irodalomkritikus beszélgetett, a köteteket Margócsy István irodalomtörténész mutatta be.

Bővebben

Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis címmel adott közre válogatást a költői-írói életműre vonatkozó szakirodalomból. Az adatbázis kettős céllal készült. „Egyfelől, az akadémiai keretekben jelenleg is folyó Kosztolányi-kutatáshoz és az életmű kritikai szövegkiadásához kapcsolódva, egy átfogó szakbibliográfia szerkesztése volt a célunk – írja a gyűjtemény szerkesztője, Sallai-Tóth László. – Másfelől, a tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos közlemények repozitóriumban való elhelyezése a természet- és élettudományokban már elfogadott tendencia, a humán tudományokban azonban a szemléletváltás még várat magára.” 

A Kosztolányi-adatbázis ötletét a szerző halálának 80. évfordulója adta. A gyűjtemény kulcsszavas, valamint tárgyszófelhő, illetve böngészhető listák szerinti keresést tesz lehetővé. Az adatbázisban nemcsak a tanulmányok bibliográfiai adatai, hanem azok teljes szövege megjeleníthető és letölthető. Ugyancsak letölthető a 2010 óta megjelent – Dobos István, Veres András és a tavaly elhunyt Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett – kritikai kiadás (Kosztolányi Dezső Összes Művei) több kötete: A szegény kisgyermek panaszai; a Béla, a buta és A rossz orvos; valamint a Pacsirta és az Aranysárkány. 

BŐVEBBEN

Arany János megidézése az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia idei, 188. közgyűlésének második napján Arany Jánosról is megemlékeztek az akadémikusok. Az MTA honlapján is megtekinthető előadások – különböző megközelítésben és különböző témákon keresztül – azt vizsgálták, hogyan hatott Arany János az írók, költők, irodalmárok generációira.

Iványi-Szabó Rita összefoglalója — verslistával

Képtalálat a következőre: „Arany János öröksége és hatása”

Korompay H. János, az MTA doktora, az Arany-életmű kritikai kiadása kapcsán beszélt azokról a problémákról és nehézségekről, amelyekkel az évtizedekig tartó vállalkozás résztvevőinek szembe kellett nézniük. Előadásának központi gondolata az volt, hogy a kritikai kiadás nem teljes, nem is lehet teljes, Arany költészetét nem lehet a maga teljességében megismerni. Ennek oka többek között a költő maga, aki korai műveit megsemmisítette, műveinek kiadását gondosan ellenőrizte, alkalmai verseit nem publikálta, sőt levelezésének publikálása ellen is tiltakozott – kései verseit sem kiadásra, hanem csak „magánhasználatra” írta a Kapcsos könyvbe.

Bővebben

„a temjénfüst is fojtós” – Aranyról más hangon

Milbacher Róbert Arany-metszés címen írt publikációt az 2017. március 3-i ÉS-be Arany János születésének kétszázadik évfordulójára. Az írás annak folyamatát mutatja be, ahogyan Arany Jánost már életében „nemzeti intézménnyé, monumentummá, kis túlzással érinthetetlen bálvánnyá” alakították a kortársak. Milbacher arra tesz javaslatot, hogy a kanonikus értelmezéseket felülbírálva a újabb és újabb kísérleteket kell tenni a saját olvasataink kialakítására.

Képtalálat a következőre: „arany balladák”

Milbacher Róbert: ARANY-METSZÉS

Kétszáz éve született Arany János
FEUILLETON – LXI. évfolyam, 9. szám, 2017. március 3.

Különösen a mindmáig népszerű balladák kapcsán figyelhető meg a hivatalos, kanonikus értelmezések dominanciája és a szoros olvasás között keletkező diszkrepancia. Talán nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy ezek a szövegek egyrészt jelentős téttel bírnak a nemzeti identitásunk felépítésében és fenntartásában (nemzeti balladák), másrészt pedig olyan tabutémákat feszegetnek, amelyeknek a megfogalmazása még a modern társadalomban sem feltétlenül egyszerű feladat. A kettős könyvelés már a balladaműfaj Greguss Ágosttól származó, és máig hatóan kártékony definiálásánál is ott munkálkodik. Greguss a „tragédia dalban elbeszélve” tökéletesen értelmetlen meghatározásával, és annak különösen a tragikum-fölfogásával észrevétlenül is a keresztény-sztoikus világrend keretei közé szorította az Arany-balladák értelmezési lehetőségeit, miközben Arany maga (éppen antik műveltségének és nem túl derűs világlátásának köszönhetően) inkább a görög fatalista tragikumfelfogás keretei között rajzolta fel hőseinek sorsát. A bűn-bűnbánat-kiengesztelődés koordinátái között élő hősök helyett inkább a vak és kíméletlen Sors csapásainak, a belső szenvedélyük végzetének kitett szenvedő ember érdekelte ezekben a szövegekben.

Bővebben