Arany János az iskolában – Fenyő D. György tanulmánya az Alföld folyóiratban

Az Alföld júniusi száma a 200 éve született Arany János előtt tiszteleg. A szerkesztőség még áprilisban számolt be arról, hogy az évforduló alkalmából meghívásos költőversenyt hirdetett: „A fölkért kortárs szerzőket olyan pályaművek elkészítésére biztattuk – olvasható a KULTer.hu kortárs kultúrportál honlapján –, amelyek megidézik, illetőleg a mai kor szemlélete számára élővé teszik Arany János versvilágát. A kiírás egyetlen formai megkötése az volt, hogy a beküldendő lírai műnek tartalmaznia kell az alábbi Arany-verssort: »Most árva énekem, mi vagy te?« (Letészem a lantot)” A beérkezett versek közül hármat díjazott a szerkesztőség – Buda Ferenc, Nádasdy Ádám és Tóth Krisztina alkotását –, de a folyóirat júniusi számában, mely a napokban vált elérhetővé az Alföld honlapján, mindegyik pályaművet közzétették. Az Arany előtt tisztelgő tizenkét kortárs vers mellett a lapszámban hat tanulmány is olvasható: Margócsy István, Imre László, Tarjányi Eszter, Balogh Gergő, Keszeg Anna, valamint Fenyő D. György tollából. 

BŐVEBBEN

Reklámok

Módszertani javaslatok a Tengeri-hántás tanításához

Iványi-Szabó Rita az Új Köznevelés 2017/5. számában ír Arany János balladájának órai feldolgozásáról.

“Az a tapasztalat, hogy a szerelem más dimenzióba helyezi az embert, talán ismerősebb a diákok számára, mint a költészet hasonlóan erős hatása. A Tengeri-hántás című balladában azonban felismerhető az a szituáció is, amikor egy történet hatására a hallgatóság elveszíti kapcsolatát a realitással, és a történetben kezd élni.” – írja a tanulmány szerzője, aki a ráhangolástól a a kapcsolódó kreatív (esetleg otthoni) feladatokig rengeteg ötletet ajánl a ballada feldolgozásához. A szöveg közelébe vezető, a szoros, értő olvasást elősegítő feladatokhoz képek és intertextuális ajánlatok is tartoznak.

A tanulmány elolvasható: itt

Prousttól a mesefáig – Erdélyi tanítók és magyartanárok módszertani írásai

A Babeş−Bolyai Tudományegyetem 2014-ben pályázatot hirdetett tanítóknak, magyar szakos tanároknak és tanárjelölteknek. „A pályázatban – így szólt a felhívásirodalomórai tapasztalatok megosztását várjuk a tevékenységek forgatókönyvének beküldésével. Abban a hitben, hogy a tervek, ötletek, tapasztalatok megírása jó lehetősége a szakmai diskurzusnak, a sikeres pályamunkákat az intézet Gyakorlatközelben sorozatának ötödik kötetében publikáljuk.” A kötet, mely a pályázatra beküldött módszertani tanulmányokat, beszámolókat és tanórai forgatókönyveket tartalmazza, 2015-ben Együtt olvasni jó címmel jelent meg a Kolozsvári Egyetemi Kiadó gondozásában – a Gyakorlatközelben sorozat negyedik darabjaként.

Szerkesztője, Fóris-Ferenczi Rita – aki a 2017 nyarán megjelent ötödikes magyar nyelv és irodalom tankönyv egyik szakmai tanácsadója is volt – ezt írja a könyv előszavában: „A tanulmányok sora az évfolyamok rendjét követi. Érdekes kaland, ha a tanító betekinthet a középiskolai történésekbe, ha a középiskolai magyartanár láthatja a kezdeteket. A felsőbb évfolyamoktól visszafele haladva olvasható az iskolai irodalomolvasás e kötetbeli története, amely akár mindannyiunk története is lehet.” 

BŐVEBBEN

Digitális Pedagógus Díj – Felhívás

A Tempus Közalapítvány felhívása:

Képtalálat a következőre: „Digitális Pedagógus Díj”

Pedagógusok, tanári csoportok, szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók újszerű és kreatív módszertani ötleteit várják a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárába. A leginnovatívabb ötletek feltöltői díjazásban is részesülnek.

A Digitális Módszertár egy online ötletgyűjtemény, ahol a pedagógusok tanóráik színesítéséhez és az IKT-eszközök kreatív felhasználásához nyerhetnek inspirációt, illetve konkrét módszereket adaptálhatnak a mindennapi tevékenységeikhez.

Bővebben

Káin és a populáris regiszter

Tóth Ágota szabadkai magyartanár (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium) két ötletgazdag és inspiráló tanulmánya olvasható az Újvidéki Egyetem (Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) Tanulmányok című folyóiratában. Az első egy hosszabb dolgozat részlete, a folyóirat 2016/1. számában jelent meg „És itt van újra Káin” Káin-parafrázisok párbeszéde a középiskolai irodalomtanításban címmel. Ez a tanulmány a Biblia tanítása kapcsán kínál izgalmas ötleteket – a szerző ugyanis különféle műfajú 20.-21. századi alkotások tükrében vizsgálja a bibliai Káin-történetet.

A folyóirat honlapjának képe

Tóth Ágota ötletei alapján akár még egy érettségi tétel is kidolgozható: a bibliai történet mellé öt művet társít: Hermann Hesse Demian és José Samarago Káin című regényét, Ady Endre: Káin megölte Ábelt című versét, Kosztolányi Dezső: Káin című novelláját és Kemény István: Egy hét az öreg Káinnal című versciklusát. A tanulmány részletesen kifejti, hogy ezek a szövegek hogyan viszonyulnak az alapszövegként kezelt biblia történethez, hogyan értelmezik újra/át vagy éppen a hagyományokkal egyetértésben az első testvérgyilkosság történetét, illetve hogyan folytatnak egymással is párbeszédet. Rámutat arra is – és ez különösen fontos – hogyan szólítják meg ezek a szövegek a gimnazista korosztályt, hogyan teszik számukra élővé a hagyományt.

Bővebben

Rövidfilmek és tanári segédanyagok a Faludi Ferenc Akadémia honlapján

Képtalálat a következőre: „Rövidfilmes segédanyag tanároknak”

A Faludi Ferenc Akadémia Rövidfilmes segédanyag tanároknak címmel tett közzé válogatást a nemzetközi filmszemléire beérkezett alkotásokból. A gyűjtemény harminc rövidfilmet tartalmaz, ezek mindegyikéhez tartozik egy rövid tartalmi ismertető, korosztályi ajánlás, háttér-információk (pl. a filmben előforduló fontosabb ismeretlen fogalmak magyarázata), valamint az adott film filmnyelvi sajátosságainak elemzése (formanyelvi megjegyzések). A választott film feldolgozásában módszertani ötletek, a filmről folytatott beszélgetést elindító- továbbvivő kérdések és néhány filmkockából álló képgaléria is segítenek. Ezen kívül általános módszertani bevezetőt és műfaji összefoglalót is találunk a segédanyagban. A rövidfilmek betűrendben szerepelnek, a keresgélést azonban megkönnyíti, hogy korosztályok szerint, illetve a bőséges címszókínálat alapján is kereshetünk. Ezek a címszavak a filmekhez tartozó segédletben is fel vannak tüntetve, így tulajdonképpen a filmről folytatott beszélgetés során sorvezetőként, vagy a film megtekintése előtt, egyfajta ráhangolódásként is felhasználhatók. A legtöbb film magyar nyelvű, emellett azonban angol, finn, iráni, lengyel, mexikói, osztrák, spanyol, ukrán alkotások is megtalálhatóak a gyűjteményben, ezeket magyar felirattal lehet megtekinteni. A legrövidebb film három, a leghosszabb 24 perces, a legtöbb film azonban 10-15 perc hosszú, így egy tanórán egy film akár kétszer is megtekinthető. A filmek műfaja is változatos, az élőszereplős kisfilmek mellett animációs film, dokumentumfilm, filmetűd is szerepel a listán. A filmek megtekintése – az anyagokkal való visszaélés elkerülése érdekében – regisztrációhoz kötött, a hozzáféréshez szükséges kód az info@faludiakademia.hu email-címen igényelhető.

Bővebben

Digitális tananyag az 1945 című film elemzéséhez

2017. április 20-tól vetítik a hazai mozikban Török Ferenc többszörös díjnyertes alkotását, az 1945 című filmet, mely Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése nyomán készült. (Az elbeszélés a szerző legújabb, 1945 és más történetek című kötetében is olvasható.) A filmhez 1945 – Hazatérés címmel digitális tananyag készült, mely a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján érhető el. A tananyag történelmi dokumentumokat és a Vizuális Történeti Archívumból származó videóinterjúkat tartalmaz, valamint részleteket a filmből és Szántó T. Gábor elbeszéléséből. „A feladat soránolvasható az alapítvány honlapjána diákok megismerkednek a háborút követő összetett történelmi helyzettel, különböző magatartásformákat értelmeznek és elemeznek a túlélőkkel készült videóinterjúk részletei és a filmrészletek megtekintésekor. A feladat lehetőséget nyújt arra, hogy a múlt eseményeit feldolgozva fogalmazzanak meg gondolatokat a történtek jelenre való hatásairól.”

Bővebben

Művészetpedagógiai Konferencia az ELTE-n

Meghívást közvetítünk:

Kedves Kolléga!

Megnyílt az 1. Művészetpedagógiai Konferencia (2017. június 22-23) regisztrációs oldala.

Négy művészeti ág: a dráma, a tánc, a vizuális művészetek és a zene, valamint a gyermek- és ifjúsági kultúra oktatóit, kutatóit, művészeket és tanárképző szakembereket egyaránt várunk 2017. június 22−24. között Budapestre, az ELTE TTK lágymányosi kampuszára.
június 22-23: 1. Művészetpedagógiai Konferencia
június 23-24: 1. ELTE Workshop for Arts Education

Április 30-ig lehet előadóként regisztrálni és feltölteni  előadás, szimpózium vagy poszter rövid, 1-3 oldalas leírását.

Bővebben

Magyartanári gondolatok a szavalóversenyekről

Tóth Ágota: VAN-E ÉRTELME A SZAVALÓVERSENYEKNEK?

A magyartanár életéhez hozzá tartozik a prózamondó, beszéd- vagy szavalóversenyekre való felkészítés és a versenyekre való járás is. Olyan része ez a munkámnak, amivel szemben meglehetősen ambivalens érzelmeim és tapasztalataim vannak.

Képtalálat a következőre: „child on stage”
Nehezen találtam föl magam ebben a feladatban, ugyanis diákként soha egyetlen ilyen versenyen sem voltam, még csak nézőként sem. Valahogy sikerült olyan iskolákba járnom (két ország három városának négy középiskolájába), ahol soha nem tett még csak említést sem a magyartanárom arról, hogy ilyesmi egyáltalán létezik. Azt nem állítom, hogy sajnálkozom emiatt… biztos, hogy ha lehetett volna, akkor sem mentem volna. Az viszont, hogy kimaradtam ebből a világból, nem mellékes tényező pályám szempontjából. Évekbe telt, míg rájöttem, hogy hogy is kell, pontosabban érdemes/értelmes ezt csinálni. Természetesen senki nem is tanácsolt, mindenre egyedül, munka közben kellett rájönnöm. 12 év tanítás után most már van fogalmam arról, hogy mi ennek a lényege. Azt is megértettem, hogy azért nem segített nekem ezen az úton senki, mert nemigen gondolkodnak sem a versenyzők, sem a felkészítő tanárok, néha még a szervezők sem azon, hogy miért csinálják ezeket a versenyeket, és hogyan lenne értelme. Én most két olyan dologról szeretnék írni, ami azt hiszem, hogy az alapja ennek az egész problémának.

Bővebben