Digitálisan elérhető lett a Módszertani kézikönyv!

Képtalálat a következőre: „Pethőné Nagy Csilla Módszertani Kézikönyve”Pethőné Nagy Csilla Módszertani kézikönyve Cserhalmi Zsuzsa Amit a irodalomtanításról tudni kellene… című örökbecsű darabja mellett a hazai magyartanárképzés másik alapműve. A Pethőné-tankönyvek első generációjához hasonlóan a Kézikönyv is a néhai Korona Kiadó gondozásában jelent meg 2005-ben. A manapság könyvtárakból is nehezen hozzáférhető kiadvány immáron hozzáférhető digitálisan. A Kézikönyvben aprólékosan bemutatott tanári módszereket a tankönyvcsaládhoz készített 16 oldalas módszertani füzet foglalja össze, melyet már a Nemzedékek Tudása Kiadó – korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó – adott ki, s mely hasonlóan a Kézikönyvhöz, szintén elérhető az OFI honlapján.

A Kézikönyv célja, hogy a tankönyvcsaládot megalapozó tudományelméleti, szemléleti hátteret explicitté tegye, emellett a pedagógiai és metodikai vonatkozásokat bemutassa, így könnyítve meg a tankönyvek alkalmazhatóságát, a tanulási folyamat szervezését, az ötletgyűjtést, a módszerek és technikák megfelelő kiválasztását és felhasználását, hiszen ahogy Pethőné is hangsúlyozza a Bevezetésben: „a tankönyvek anyaga pusztán egyfajta kínálat, amely súlyozást, válogatást, választást, döntést igényel, vagy épp kiegészítésre ösztönöz.” A tudományelméleti keret, a munkaszervezési módok, munkamódszerek és technikák részletezése után a Kézikönyv konkrét tanmeneteket is javasol az egyes évfolyamokra lebontva.

Bővebben

Reklámok

Hatnyelvű digitális metodikai szótár

Egyre lényegibb kérdés napjainkban, tanárként hogyan közvetítsük az ismereteket diákjainknak, milyen módszerekkel tegyük változatosabbá a tanórákat, hogyan alkalmazkodjunk a tanulási folyamat megváltozott igényeihez.

Ezeket a problémákat megkönnyítendő, tanárok, valamint tanárképzésben részt vevő egyetemi oktatók 2015-ben létrehoztak egy hatnyelvű metodikai szótárat, amely a magyar és idegen nyelvet tanító pedagógusok munkáját segíti elő. Az online felület magyar, angol, francia, német, olasz és spanyol nyelven sorol fel tanításmódszertani fogalmakat, amelyeket röviden meg is magyaráz.  A szótár nyolc témakörben (a tanulás értékelése, szervezése, tervezése, feladattípusok és technikák, módszerek, munkaformák és szervezési módok, pedagógiai szemléletmód, tanulói jellemzők) tartalmaz szakirodalmi hivatkozásokkal ellátott szócikkeket.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy a szótár nem lezárt egységet képvisel, a tartalom bővítésére konstans célként tekintenek, így folyamatosan várják az olvasói, felhasználói észrevételeket, visszajelzéseket.

Kodácsi Boglárka

A szótár elérhető: itt

Olvasóközpontú irodalomtanítás – Vojtek Sándor hátrahagyott írásai

Líra, dráma, epika, témák a Halotti beszédtől a Ruminiig, a mai irodalomtanítás egy különleges keresztmetszetben. A könyv Vojtek Sándor (1972–2013) publikált és hátrahagyott írásainak nagyszabású válogatása. A tanulmányok az irodalomtanítás gyakorlatáról szólnak, mindegyik témánál váratlanul sok feldolgozási ötlettel, sok aprólékosan kidolgozott feladattal. Az írások közös kiindulópontja, hogy olvasni, irodalmat tanulni és tanítani egy hatalmas közös intellektuális élmény lehet. De rengeteg múlik a tanáron, hogy tényleg az legyen.

A könyv a Magyartanárok Egyesülete Könyvtár és katedra című sorozatában jelenik meg.

Szerkesztette: Fenyő D. György

Bővebben

Irodalomtanítás: Élmény és/vagy tudomány (?) – II.

Képtalálat a következőre: „mennyit ér ma egy dezső”Mikor órára készülünk, sok és sokféle segédanyagba botolhatunk az interneten – hasznos és kevésbé hasznos szövegekbe egyaránt. Jelen beszámolómban az Élményközpontú irodalomtanítás. Kreativitás, produktivitás, kultúrakezelés a digitális korban című tanulmánykötetet (Szerk.: Fűzfa Balázs, IROM-Könyvek III., Szombathely, 2016) vizsgálom meg tanárszemmel – azaz abból a szempontból, hogy mennyire használható a tanórán vagy tanórára készüléskor.

—  Iványi-Szabó Rita írása

Bővebben

Arany János az iskolában – Fenyő D. György tanulmánya az Alföld folyóiratban

Az Alföld júniusi száma a 200 éve született Arany János előtt tiszteleg. A szerkesztőség még áprilisban számolt be arról, hogy az évforduló alkalmából meghívásos költőversenyt hirdetett: „A fölkért kortárs szerzőket olyan pályaművek elkészítésére biztattuk – olvasható a KULTer.hu kortárs kultúrportál honlapján –, amelyek megidézik, illetőleg a mai kor szemlélete számára élővé teszik Arany János versvilágát. A kiírás egyetlen formai megkötése az volt, hogy a beküldendő lírai műnek tartalmaznia kell az alábbi Arany-verssort: »Most árva énekem, mi vagy te?« (Letészem a lantot)” A beérkezett versek közül hármat díjazott a szerkesztőség – Buda Ferenc, Nádasdy Ádám és Tóth Krisztina alkotását –, de a folyóirat júniusi számában, mely a napokban vált elérhetővé az Alföld honlapján, mindegyik pályaművet közzétették. Az Arany előtt tisztelgő tizenkét kortárs vers mellett a lapszámban hat tanulmány is olvasható: Margócsy István, Imre László, Tarjányi Eszter, Balogh Gergő, Keszeg Anna, valamint Fenyő D. György tollából. 

BŐVEBBEN

Módszertani javaslatok a Tengeri-hántás tanításához

Iványi-Szabó Rita az Új Köznevelés 2017/5. számában ír Arany János balladájának órai feldolgozásáról.

“Az a tapasztalat, hogy a szerelem más dimenzióba helyezi az embert, talán ismerősebb a diákok számára, mint a költészet hasonlóan erős hatása. A Tengeri-hántás című balladában azonban felismerhető az a szituáció is, amikor egy történet hatására a hallgatóság elveszíti kapcsolatát a realitással, és a történetben kezd élni.” – írja a tanulmány szerzője, aki a ráhangolástól a a kapcsolódó kreatív (esetleg otthoni) feladatokig rengeteg ötletet ajánl a ballada feldolgozásához. A szöveg közelébe vezető, a szoros, értő olvasást elősegítő feladatokhoz képek és intertextuális ajánlatok is tartoznak.

A tanulmány elolvasható: itt

Prousttól a mesefáig – Erdélyi tanítók és magyartanárok módszertani írásai

A Babeş−Bolyai Tudományegyetem 2014-ben pályázatot hirdetett tanítóknak, magyar szakos tanároknak és tanárjelölteknek. „A pályázatban – így szólt a felhívásirodalomórai tapasztalatok megosztását várjuk a tevékenységek forgatókönyvének beküldésével. Abban a hitben, hogy a tervek, ötletek, tapasztalatok megírása jó lehetősége a szakmai diskurzusnak, a sikeres pályamunkákat az intézet Gyakorlatközelben sorozatának ötödik kötetében publikáljuk.” A kötet, mely a pályázatra beküldött módszertani tanulmányokat, beszámolókat és tanórai forgatókönyveket tartalmazza, 2015-ben Együtt olvasni jó címmel jelent meg a Kolozsvári Egyetemi Kiadó gondozásában – a Gyakorlatközelben sorozat negyedik darabjaként.

Szerkesztője, Fóris-Ferenczi Rita – aki a 2017 nyarán megjelent ötödikes magyar nyelv és irodalom tankönyv egyik szakmai tanácsadója is volt – ezt írja a könyv előszavában: „A tanulmányok sora az évfolyamok rendjét követi. Érdekes kaland, ha a tanító betekinthet a középiskolai történésekbe, ha a középiskolai magyartanár láthatja a kezdeteket. A felsőbb évfolyamoktól visszafele haladva olvasható az iskolai irodalomolvasás e kötetbeli története, amely akár mindannyiunk története is lehet.” 

BŐVEBBEN

„Szemléleti különbség” – Arató László a romániai magyar nyelv és irodalom tankönyvről

2017 nyarán jelent meg a romániai Kreatív Kiadó gondozásában az az ötödik osztályos magyar nyelv és irodalom tankönyv (Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa-Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél, valamint Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit kiváló munkája), melyet augusztusban több alkalommal méltattak a magyar sajtóban. A Magyar Nemzet augusztus 9-én közzétett riportja a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnökét, Arató Lászlót is megszólaltatta. Ezt a sajtószöveget a 24.hu, a 444.hu, az Eduline, a 168 Óra, valamint a Transindex is átvette, és a Hír Tv egyik műsorában is foglalkoztak a témával. A Klubrádió augusztus 11-én készített interjút Arató Lászlóval, aki a sajtóban megjelent, sokszor leegyszerűsített vélemények miatt részletesebben fejtette ki álláspontját az új tankönyvről.

Arató László mindenekelőtt kiemelte, hogy az új tankönyv valóban nagyságrendekkel jobb a hazaiaknál, de a szemléleti különbség lényege nem az, hogy van-e kortárs irodalom benne, hiszen egy magyarországi tankönyv is kezdődhet például svéd gyermekverssel. A különbség egyrészt abban van, ahogyan használja a kortárs (és klasszikus) szövegeket, másrészt abban, hogy „nem csak mondja a kompetenciafejlesztést, hanem csinálja is.” 

BŐVEBBEN

Digitális Pedagógus Díj – Felhívás

A Tempus Közalapítvány felhívása:

Képtalálat a következőre: „Digitális Pedagógus Díj”

Pedagógusok, tanári csoportok, szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók újszerű és kreatív módszertani ötleteit várják a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárába. A leginnovatívabb ötletek feltöltői díjazásban is részesülnek.

A Digitális Módszertár egy online ötletgyűjtemény, ahol a pedagógusok tanóráik színesítéséhez és az IKT-eszközök kreatív felhasználásához nyerhetnek inspirációt, illetve konkrét módszereket adaptálhatnak a mindennapi tevékenységeikhez.

Bővebben