A reklámozás új stratégiái és az iskola – konferencia

A Magyartanárok Egyesülete 2019. november 30-án, szombaton A reklámozás új stratégiái címmel konferenciát rendez. A konferencia előadásai a médiakörnyezet és a reklám kommunikációs, formai változásait elemzik, a szakmai rendezvény műhelymunkái pedig azokat a módszertani stratégiákat érintik, melyek a reklám jelenségeinek feldolgozását az oktatás különböző területein aktivizálják, értelmezik. Szó lesz a reklámelemzés klasszikus és új módszereiről, az ambient reklámról mint az iskolai események arculatának kreatív formájáról, érvelési módszerekről, a drámajáték és a reklám kapcsolatáról. A módszerek segítséget jelentenek mind az általános iskolai, mind a középiskolai magyar-, etika-, média-, valamint osztályfőnöki órákon.

Időpont: 2019. november 30., szombat, 09:30–15:00
Helyszín: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Budapest, Cházár András utca 10.

BŐVEBBEN

Műhelyfoglalkozások a Margófakton – Váradi Júlia beszélgetése Arató Lászlóval

Műhelyfoglalkozás a Margófakton (Forrás: fb.com/margofeszt)

2019. október 11-én a Margó Irodalmi Fesztivál keretében rendezték meg a Margófaktot. A program a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyartanárok Egyesülete együttműködésével, valamint az Aegon Művészeti Díj támogatásával valósult meg. A Margófakton a diákok alternatív irodalomórákon, a magyar szakos tanárok műhelyfoglalkozásokon vehettek részt. Az előkészületekről a Klubrádió Café Péntek című műsorának szeptember 13-ai adásában Diószegi Endrével beszélgetett Váradi Júlia – a műsor a Klubrádió honlapján (itt) érhető el, a beszélgetés 20:36–33:23 között hallható. A szakmai napot követően, a műsor október 11-ei adásában Arató Lászlóval beszélgetett Váradi Júlia a Margófaktról, a Magyartanárok Egyesülete által szervezett tanári továbbképzésekről, konferenciákról, nyári táborokról, az Aegon Művészeti Díj honlapjáról letölthető tananyagokról és a kortárs magyar irodalom tanításának lehetőségeiről. A Café Péntek október 11-ei adása szintén a Klubrádió honlapján (itt és itt) érhető el, a beszélgetés 02:14–13:31 között hallható.

BŐVEBBEN

Digitális eszközök és kortárs irodalom az irodalomórán

Kortárs költők fogságában – Digitális szabadulószoba a Szívlapát-projektben

Az MTA–ELTE Digitális Írástudás és Irodalomoktatás Kutatócsoportja (DIIO) az előző évek kutatásaira támaszkodva a 2018/2019. tanévben is folytatta vizsgálatát a digitális eszközök irodalomoktatásban való alkalmazhatóságával kapcsolatban. A kutatás célja az volt, hogy az infotechnológiai eszközök, valamint a kortárs művek együttes tananyagba építésének a tanulói motivációra, a szövegértésre és értelmezésre gyakorolt hatását mérje. A kutatás alapja egy iskolai kísérlet volt, amelyben hét középiskolai pedagógus vett részt összesen tizenegy csoportjával. Minden tanár ugyanazzal a kötettel, a 2017-ben megjelent Szívlapát – Kortárs versek című antológiával dolgozott a tanóráin, a kötet verseit öt tematikus fókusz (szerelem, születés és elmúlás, istenkeresés, lét és nemlét, ars poetica, történelem és közélet) mentén megközelítve diákjaikkal.

BŐVEBBEN

Digitálisan elérhető feladatgyűjtemény a nyelvi jel témakörének tanításához

2019 nyarán digitálisan elérhetővé vált a Tinta Kiadó gondozásában megjelent Magyar nyelvtan – A nyelvi jel: Funkcionális szemléletű gyakorlatok a 9–12. évfolyam számára című feladatgyűjtemény és az ahhoz készült Tanári kézikönyv. A Kugler Nóra által szerkesztett kötetek írói olyan volt tanári mesterszakos magyartanárok, akik még az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett tanulmányaik során kezdték el a tankönyv írását egy, a nyelvtan tantárgy oktatásához kapcsolódó kurzus keretében.

BŐVEBBEN

Hogyan tanítsunk kortárs szövegeket a középiskolában? – Beszámoló egy kerekasztal-beszélgetésről

A 2019. június 12-16. között megrendezésre került Margó Irodalmi Fesztivál keretében az irodalomtanárokat szorosabban érintő programok egyike a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében tartott kerekasztal-beszélgetés volt Hogyan tanítsunk kortárs szövegeket a középiskolában? elnevezéssel, amely a Tilos az Á Kiadó gondozásában megjelent A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv bemutatására szolgált.

A beszélgetésen a szerzők, Balajthy Ágnes, Fenyő D. György, Ruff Orsolya, Szekeres Nikoletta, Varga Betti és Vinczellér Katalin a moderátor, Mészáros Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának kérdéseire reflektálva meséltek az irodalmi segédkönyv koncepciójáról.

Mészáros Márton először a kötet kompozícióját ismertette. A könyv tizennégy kortárs szöveget dolgoz fel hasonló módon.  Minden műhöz tartozik egy értelmező esszé, utána pedig tanítási segédanyag. Mészáros szerint ennek az „izgalmas vállalkozásnak” az egyik erénye, hogy a tudományos kutatás, a kulturális élet és a középiskolai oktatás között közvetítő kapocsként működhet, hiszen az előbbiek produktumai nehezen jutnak el a tantermekbe. Ebben a folyamatban nyújthat segítséget az itt bemutatott kötet.

BŐVEBBEN

Óratervek az álhír-jelenség feldolgozásához a Bűvösvölgy honlapján (x)

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ közösségi oldala 2019. március 26-án osztotta meg először azokat az infografikákat, amelyek rávilágítanak arra, hogy az álhíreknek milyen sokféle típusa vesz körül bennünket. Ezek az infografikák részei az álhírekről szóló, három különböző korosztály számára készült három tananyagcsomagnak, amelyek példa- és feladatsorokat tartalmaznak. A 10–13 éves korosztálynak (itt), a 14–16 éves korosztálynak (itt), valamint a 17–18 éves korosztálynak (itt) kidolgozott óratervek zip-formátumban tölthetők le. A zip-könyvtárak pdf állományai között nemcsak óratervek találhatók, hanem a tanórai feldolgozást segítő, hasznos hiperhivatkozásokat tartalmazó mellékletek is. „[Az] oldal tartalmai – olvasható a honlapon – szabadon felhasználhatók, megoszthatók, megvitathatók térbeli és időbeli korlátozás nélkül, hiszen a médiaműveltség fejlesztése az év minden hetében mindannyiunk hasznára válik.”

BŐVEBBEN

Beszédaktusok a közösségi médiában és a nyelvtanórán – Beszámoló a műhelyfoglalkozásokról

emotA Magyartanárok Egyesülete (ME), a BME Szociológiai és Kommunikáció Tanszék, valamint a Szavak és Tettek Műhely (ELTE BTK Filozófiai Intézet) 2019. március 9-én műhelyfoglalkozást szervezett az ME tagjai számára az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában Posztok, trollok, emotikonok – Beszédaktusok a közösségi médiában és a nyelvtanórán címmel.
Iványi-Szabó Rita és Kodácsi Boglárka beszámolója

A szombati konferencia struktúrájának egyik különlegességét az jelentette, hogy ezúttal a műhelyfoglalkozásokat nem előzték meg plenáris előadások, ehelyett a résztvevők négy párhuzamos foglalkozáson vehettek részt két turnusban, majd a konferencia zárásaként a szemináriumok összefoglalására, illetve a következő konferenciák lehetséges témáinak, a folytatások irányvonalainak kijelölésére került sor.

BŐVEBBEN

Posztok, trollok, emotikonok – beszédaktusok a közösségi médiában és a nyelvtanórán

Műhelyfoglalkozások a Magyartanárok Egyesülete tagjai számára 

A tagjaink számára hirdetett programra felszabadult néhány hely, amelyekre csütörtökig lehet jelentkezni 2 műhely megnevezésével.

 Időpont: 2019. március 9., szombat, 10.0014.30

Helyszín: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (1146 Budapest, Cházár András utca 10.)

Bővebben

Susotázs – Tóth Barnabás kisfilmje a magyarórán

„Valami ilyesmit írtak körül annak idején azzal a szóval, hogy katarzis” – írta 2018 áprilisában Tóth Barnabás új kisfilmjének premierje után az Index. A 2017-ben Flört munkacímmel leforgatott, végül Susotázs címmel bemutatott tizenhat perces alkotás 2018-ban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt eredményesen (erről a Film.hu 2018. augusztusi beszámolója mellett érdemes végigböngészni a film hivatalos közösségi oldalának bejegyzéseit), decemberben pedig az Oscar-díjra esélyes rövidfilmek közé is beválogatták. (Az amerikai filmakadémia január 22-én hozza nyilvánosságra, hogy a tízes listáról melyik öt film lesz hivatalosan Oscar-jelölt.) Az alkotók jóvoltából a film január 7-től a Vimeo videómegosztó honlapon egy héten át érhető el – ugyanitt látható a rendező legnépszerűbb kisfilmje, az Újratervezés is –, ezt követően pedig várhatóan a Duna Televízió is műsorára tűzi. A kisfilm tanórai bemutatását nem elsősorban a nemzetközi sikerek indokolják. Az irányított filmnézés során hasonló megfigyelési, elemzési szempontokat adhat a pedagógus, mint az irodalmi művek értelmezésekor.

BŐVEBBEN

„Mi történik a tantermekben a magyarórán” – Bárány Tibor Arató László kötetéről

A Litera 2018. december eleje óta közli irodalomárok, kritikusok válaszait az irodalmi portál hagyománnyá vált év végi körkérdéseire. Bárány Tibor 2019. január 7-én közzétett írásában (itt) a Magyartanárok Egyesülete elnökének tiszteletére megjelent könyvet nevezi a tavalyi év legkiemelkedőbb tanulmánykötetének: „2018 legjelentősebb irodalmi tárgyú tanulmány-kötete még 2017-ben jelent meg, egészen pontosan december 31-én, a Műút folyóirat digitális mellékleteként: A szöveg vonzásában. Arató László tiszteletére (szerkesztette Fenyő D. György). A kötet Arató László legfontosabb írásait tartalmazza – köztük néhány olyan klasszikust, mint a »Tizenkét tézis az irodalomtanítás válságáról«–, kiegészítve a szerző hatvanadik születésnapjára rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövegével. Arató műelemzései, mint ahogyan elméleti megfontolásai is »a nagy, és alapvető gyakorlati kérdésre utalnak, az olvasásra, kulturális megértésre nevelésre«, írja [itt] a kötetről Radnóti Sándor, és igaza van. Szlogenszerűen fogalmazva: a kortárs magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, mi történik a tantermekben a magyarórán. Arató írásai pedig nem csupán segítenek tudatosítani ezt a fontos tényt, nem pusztán részletgazdag kiáltványok, de megmutatják az olvasónak (köztük a magyartanítás tekintetében laikusoknak is), hogyan álljunk neki e szakmai feladatok megoldásának. (Ha már Aratónál tartunk, a magyartanítás elméleti és gyakorlati kérdéseitől teljesen függetlenül ő írta [itt] az egyik legizgalmasabb kritikát 2018-ban a Káli holtakról.)”

Sipos Balázs 2018. december 12-én megjelent írásában (itt) – szintén a portál körkérdéseire válaszolva – Arató Lászlónak az Eduline-on (itt) megjelent interjúját említi a tavalyi esztendő egyik legizgalmasabb publikációjaként: „[A] Magyartanárok Egyesülete elnökének a megnyilvánulásai mindig elgondolkodtatnak – írja a fiatal szerző –, idén ez az interjú maradt meg bennem…”

BŐVEBBEN