Káin és a populáris regiszter

Tóth Ágota szabadkai magyartanár (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium) két ötletgazdag és inspiráló tanulmánya olvasható az Újvidéki Egyetem (Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) Tanulmányok című folyóiratában. Az első egy hosszabb dolgozat részlete, a folyóirat 2016/1. számában jelent meg „És itt van újra Káin” Káin-parafrázisok párbeszéde a középiskolai irodalomtanításban címmel. Ez a tanulmány a Biblia tanítása kapcsán kínál izgalmas ötleteket – a szerző ugyanis különféle műfajú 20.-21. századi alkotások tükrében vizsgálja a bibliai Káin-történetet.

A folyóirat honlapjának képe

Tóth Ágota ötletei alapján akár még egy érettségi tétel is kidolgozható: a bibliai történet mellé öt művet társít: Hermann Hesse Demian és José Samarago Káin című regényét, Ady Endre: Káin megölte Ábelt című versét, Kosztolányi Dezső: Káin című novelláját és Kemény István: Egy hét az öreg Káinnal című versciklusát. A tanulmány részletesen kifejti, hogy ezek a szövegek hogyan viszonyulnak az alapszövegként kezelt biblia történethez, hogyan értelmezik újra/át vagy éppen a hagyományokkal egyetértésben az első testvérgyilkosság történetét, illetve hogyan folytatnak egymással is párbeszédet. Rámutat arra is – és ez különösen fontos – hogyan szólítják meg ezek a szövegek a gimnazista korosztályt, hogyan teszik számukra élővé a hagyományt.

Bővebben

Rövidfilmek és tanári segédanyagok a Faludi Ferenc Akadémia honlapján

Képtalálat a következőre: „Rövidfilmes segédanyag tanároknak”

A Faludi Ferenc Akadémia Rövidfilmes segédanyag tanároknak címmel tett közzé válogatást a nemzetközi filmszemléire beérkezett alkotásokból. A gyűjtemény harminc rövidfilmet tartalmaz, ezek mindegyikéhez tartozik egy rövid tartalmi ismertető, korosztályi ajánlás, háttér-információk (pl. a filmben előforduló fontosabb ismeretlen fogalmak magyarázata), valamint az adott film filmnyelvi sajátosságainak elemzése (formanyelvi megjegyzések). A választott film feldolgozásában módszertani ötletek, a filmről folytatott beszélgetést elindító- továbbvivő kérdések és néhány filmkockából álló képgaléria is segítenek. Ezen kívül általános módszertani bevezetőt és műfaji összefoglalót is találunk a segédanyagban. A rövidfilmek betűrendben szerepelnek, a keresgélést azonban megkönnyíti, hogy korosztályok szerint, illetve a bőséges címszókínálat alapján is kereshetünk. Ezek a címszavak a filmekhez tartozó segédletben is fel vannak tüntetve, így tulajdonképpen a filmről folytatott beszélgetés során sorvezetőként, vagy a film megtekintése előtt, egyfajta ráhangolódásként is felhasználhatók. A legtöbb film magyar nyelvű, emellett azonban angol, finn, iráni, lengyel, mexikói, osztrák, spanyol, ukrán alkotások is megtalálhatóak a gyűjteményben, ezeket magyar felirattal lehet megtekinteni. A legrövidebb film három, a leghosszabb 24 perces, a legtöbb film azonban 10-15 perc hosszú, így egy tanórán egy film akár kétszer is megtekinthető. A filmek műfaja is változatos, az élőszereplős kisfilmek mellett animációs film, dokumentumfilm, filmetűd is szerepel a listán. A filmek megtekintése – az anyagokkal való visszaélés elkerülése érdekében – regisztrációhoz kötött, a hozzáféréshez szükséges kód az info@faludiakademia.hu email-címen igényelhető.

Bővebben

Digitális tananyag az 1945 című film elemzéséhez

2017. április 20-tól vetítik a hazai mozikban Török Ferenc többszörös díjnyertes alkotását, az 1945 című filmet, mely Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése nyomán készült. (Az elbeszélés a szerző legújabb, 1945 és más történetek című kötetében is olvasható.) A filmhez 1945 – Hazatérés címmel digitális tananyag készült, mely a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján érhető el. A tananyag történelmi dokumentumokat és a Vizuális Történeti Archívumból származó videóinterjúkat tartalmaz, valamint részleteket a filmből és Szántó T. Gábor elbeszéléséből. „A feladat soránolvasható az alapítvány honlapjána diákok megismerkednek a háborút követő összetett történelmi helyzettel, különböző magatartásformákat értelmeznek és elemeznek a túlélőkkel készült videóinterjúk részletei és a filmrészletek megtekintésekor. A feladat lehetőséget nyújt arra, hogy a múlt eseményeit feldolgozva fogalmazzanak meg gondolatokat a történtek jelenre való hatásairól.”

Bővebben

Művészetpedagógiai Konferencia az ELTE-n

Meghívást közvetítünk:

Kedves Kolléga!

Megnyílt az 1. Művészetpedagógiai Konferencia (2017. június 22-23) regisztrációs oldala.

Négy művészeti ág: a dráma, a tánc, a vizuális művészetek és a zene, valamint a gyermek- és ifjúsági kultúra oktatóit, kutatóit, művészeket és tanárképző szakembereket egyaránt várunk 2017. június 22−24. között Budapestre, az ELTE TTK lágymányosi kampuszára.
június 22-23: 1. Művészetpedagógiai Konferencia
június 23-24: 1. ELTE Workshop for Arts Education

Április 30-ig lehet előadóként regisztrálni és feltölteni  előadás, szimpózium vagy poszter rövid, 1-3 oldalas leírását.

Bővebben

Magyartanári gondolatok a szavalóversenyekről

Tóth Ágota: VAN-E ÉRTELME A SZAVALÓVERSENYEKNEK?

A magyartanár életéhez hozzá tartozik a prózamondó, beszéd- vagy szavalóversenyekre való felkészítés és a versenyekre való járás is. Olyan része ez a munkámnak, amivel szemben meglehetősen ambivalens érzelmeim és tapasztalataim vannak.

Képtalálat a következőre: „child on stage”
Nehezen találtam föl magam ebben a feladatban, ugyanis diákként soha egyetlen ilyen versenyen sem voltam, még csak nézőként sem. Valahogy sikerült olyan iskolákba járnom (két ország három városának négy középiskolájába), ahol soha nem tett még csak említést sem a magyartanárom arról, hogy ilyesmi egyáltalán létezik. Azt nem állítom, hogy sajnálkozom emiatt… biztos, hogy ha lehetett volna, akkor sem mentem volna. Az viszont, hogy kimaradtam ebből a világból, nem mellékes tényező pályám szempontjából. Évekbe telt, míg rájöttem, hogy hogy is kell, pontosabban érdemes/értelmes ezt csinálni. Természetesen senki nem is tanácsolt, mindenre egyedül, munka közben kellett rájönnöm. 12 év tanítás után most már van fogalmam arról, hogy mi ennek a lényege. Azt is megértettem, hogy azért nem segített nekem ezen az úton senki, mert nemigen gondolkodnak sem a versenyzők, sem a felkészítő tanárok, néha még a szervezők sem azon, hogy miért csinálják ezeket a versenyeket, és hogyan lenne értelme. Én most két olyan dologról szeretnék írni, ami azt hiszem, hogy az alapja ennek az egész problémának.

Bővebben

Sulyok Blanka tanári segédlete Oravecz Imre Távozó fa című verseskötetéhez

“/…/ ebben a tananyag-összeállításban kevesebb lesz az „irodalomelmélet”, mint általában a honlap anyagaiban – elsősorban olyan szempontokból kínálok feldolgozási javaslatot, melyek érzelmileg vonják be a diákokat, akik interaktív, kreatív és egyéni megoldásokat adhatnak a felvetett kérdésekre, feladatokra, és a szó hagyományos értelmében vett „tanulás” indirekt módon történik, azaz nem klasszikus „verselemzéssel”, hanem kreatív versfeldolgozással.” – írta ajánlásában a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola tanára.

Oravecz Imre: Távozó fa

Bővebben

Új segédanyagok kortárs művek tanításához

Update! – Négyről ötre szaporodott az Aegon-díj honlapjáról letölthető (2016-os) tananyagok száma.

Aegon 2016

A Magyartanárok Egyesülete és az Aegon Művészeti Díj együttműködésének köszönhetően öt új tanítási segédanyag érhető el az Aegon-díj honlapján:

  • Oravecz Imre: Távozó fa (versek) – Sulyok Blanka (Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola)
  • Danyi Zoltán: Dögeltakarító (regény) – Bacsó Péter (Eötvös József Gimnázium),
  • Dragomán György: Oroszlánkórus (novellák) – Pintér Borbála (Toldy Ferenc Gimnázium)
  • Rakovszky Zsuzsa: Fortepan (versek) – Hudáky Rita
  • Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra (novellák) – Arató László (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola)

Bővebben

Kőszegi módszertani tábor, 2016

2016. július 4. – július 8.

A kőszegi tábor több szempontból is különleges volt:

  • egy pályázatnak köszönhetően határon túli magyartanárok kedvezményesen vehettek részt a továbbképzésen,
  • minden eddiginél nagyobb számban jöttek el a pályájuk előtt álló egyetemisták,
  • a jelentkezők nagy száma miatt létszámstopot kellett hirdetni, ezért sorban állás volt az esetleg felszabaduló helyekért.

Bővebben

Diákszínpad – Újdonság a Kincsestárunkban

A darabválasztás és -átírás, a mesék, történetek dramatizálása, színpadra adaptálása általában komoly feladatot, kihívást jelent azoknak a tanároknak, akik diákszínpadi produkcióra készítik fel a csoportjukat. Természetesen nem mindegyik megszülető darab “újrahasznosítható”: néha a gyerekek elsősorban maguknak és magukra szabottan írják a szövegeket. Más átiratok azonban többször is új életre kelhetnek – ilyeneket adunk közre a Kincsestár új menüpontjában.

Bővebben

Arató László – Bírálat az Irodalom 9. kísérleti tankönyvről

Megjelent és immár online is olvasható Arató László kimerítő elemzése az Irodalom 9. című kísérleti tankönyvről és a hozzá készült digitális tananyagról.

Részletek az elemzés bevezetéséből:

“Nem titkolom véleményemet: az eddig elkészült középiskolai és felsős magyar nyelv és irodalom, illetve történelem „kísérleti” könyvek szerintem nem igazán innovatív jellegűek, sok tekintetben visszalépést jelentenek több, a piacon lévő könyvhöz képest. /…/

Nem tagadom, a tankönyvpiac államosítását, az egyentankönyveket elfogadhatatlannak tartom, azonban szeretném, hogy a kísérleti tankönyvek mint színvonalas alternatív lehetőségek a tanárok és diákok rendelkezésére álljanak. Bírálati módszerem egyszerű, s részben éppen ettől remélem a tárgyilagosságot: tudatosan nem használok külső szempontokat, külső tankönyvelméleti-tankönyvbírálati irodalmat (még a fejlesztésvezető, Kojanitz László vonatkozó korábbi írásait sem), kizárólag azt vizsgálom, hogy a fejlesztés eredménye, a jelenlegi kilencedikes könyv mennyiben felel meg a fejlesztési koncepcióban megfogalmazott elveknek és céloknak.”

Bővebben