„Nem valósítják meg a kompetenciafejlesztésre vonatkozó célokat, jobbára csak ismereteket közvetítenek” – Arató László az új tankönyvekről

Az Oktatási Hivatal honlapja szerint 2021. május 5-én frissült a hivatalos tankönyvjegyzék. Az állami tankönyvfejlesztésért és -kiadásért felelős szerv által kiadott tankönyvek az OH online katalógusában (PDF formátumban) és a Nemzeti Köznevelési Portálon (okostankönyvként) érhetők el, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából készült új irodalom és történelem tankönyvek pedig – amelyekkel idén bővült a tankönyvjegyzék – a Katolikus Pedagógiai Intézet honlapján tekinthetők meg (pontosabban: több fejezet fellapozható PDF formátumban). A Heti Világgazdaság augusztus 26-án megjelent szemléjében – itt – a 9. és a 10. évfolyam számára készült katolikus irodalom tankönyvekről ez olvasható: „[E]gész más minőséget képviselnek: az olvasás megszerettetése nemcsak lózung marad, de a szóbeli és írásbeli szövegalkotási feladatok, a beszúrt, ismeretbővítésre és okoseszközök használatára bátorító QR-kódok is egy XXI. századi könyvet mutatnak – korszaknyival megelőzve az Oktatási Hivatalban szerkesztetteket.”

A 2020 szeptemberétől bevezetett Nemzeti alaptanterv követelményeihez igazodó ötödikes és kilencedikes magyartankönyvekről először Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesülete választmányának tagja nyilatkozott még tavaly júniusban a HVG.hu és a 444.hu kérdéseire válaszolva, idén pedig az egyesület elnöke, Arató László értékelte a HVG-ben a hatodikos és a tizedikes állami irodalom tankönyveket. Az ME elnöke elmondta: a hatodikos irodalomkönyv „A” változatából szinte teljesen hiányoznak az olvasásélményt a fiatalokhoz közelebb hozni képes, kortárs szövegek. „Az ifjúsági regényt például a felnőtteknek írt Robinson Crusoe képviseli. XX. századi irodalom alig van benne, kortárs ifjúsági irodalom egyáltalán nincs. Míg a tavalyi ötödikes könyvhöz még rendelhető volt egy korábbi, több tucat népszerű, mai magyar szerző művét szerepeltető szöveggyűjtemény, az idei kínálatban már ez sem érhető el.”

BŐVEBBEN

Lapszéli jegyzetek a magyarérettségi részletes vizsgakövetelményeihez

Milyen előzmények után jelentek meg a módosított Nemzeti alaptantervhez igazított részletes vizsgakövetelmények? Milyen visszajelzéseket vettek figyelembe a követelmények összeállítása során? Mi változott a 2017-es követelményekhez képest, és mit lehet tudni az új írásbeli feladatokról? Milyen segédletek, mintafeladatok állnak ma a magyartanárok rendelkezésére? Hogyan érvényesülhet a tanári szabadság a szóbeli tételsor összeállításakor? Ezekre a kérdésekre kerestünk válaszokat a jelenleg elérhető nyilvános dokumentumok és szakvélemények alapján.

2021. július 16-án jelentek meg a közismereti érettségi vizsgatárgyak 2024-től érvényes részletes követelményei az Oktatási Hivatal honlapján. A magyarérettségi részletes követelményei – a kompetenciák, a témakörök és a vizsgaleírás – a honlapon a többi tantárgyéhoz hasonlóan egyetlen PDF dokumentumban érhetők el. A részletes követelmények eltérnek attól a tervezettől, amelyet az OH honlapján a 2021. március 31-ei közzétételtől április 14-ig 1500 (egyezerötszáz) leütésben minden érdeklődő véleményezhetett: „A véleményezés lehetősége – írták az OH akkori bejegyzésében – valamennyi szakmai szervezet és magánszemély számára nyitva áll.” (Az eredeti bejegyzés már nem érhető el, de a felhívás szövege elolvasható a Magyartanárok Egyesülete közösségi oldalán.) A felhívás azért is volt figyelemreméltó a magyartanítás átalakítását célzó új törekvések történetében, mert 2018 augusztusa, azaz a Nemzeti alaptanterv tervezetének megjelenése óta ez volt az első dokumentum, amelyet szakmai közösségek általánosan véleményezhettek.

BŐVEBBEN

A Magyartanárok Egyesülete állásfoglalása a részletes vizsgakövetelményekről

Mondja el véleményét a 2024-ben megújuló érettségi követelményekről!” – ezzel a címmel jelent meg bejegyzés 2021. március 31-én az Oktatási Hivatal (OH) honlapján. Február 15-én – mint arról honlapunkon beszámoltunk – a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amelynek 2. melléklete tartalmazza a kötelező érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit. (A Magyar Közlöny 2021/22. száma itt és itt érhető el, az említett mellékletnek a magyarérettségire vonatkozó része a kiadvány 762–763. oldalán, illetve a letölthető dokumentum 12–13. oldalán olvasható.) Az OH honlapján március 31-én megjelent bejegyzésben a részletes vizsgakövetelmények tervezete vált elérhetővé – a magyarérettségi részletes vizsgakövetelményeinek tervezete innen érhető el. A követelményekhez szakmai véleményeket, észrevételeket várnak egy online kérdőív kitöltésével április 14-ig: „A véleményezés lehetősége – olvasható a bejegyzésben – valamennyi szakmai szervezet és magánszemély számára nyitva áll.” A Magyartanárok Egyesületének választmánya április 8-án fogalmazta meg állásfoglalását. Az állásfoglalásnak a kérdőívben elküldött – az OH szabta terjedelmi korlátok miatt rövidített – változatát az egyesület közösségi oldalán adjuk közre. Az állásfoglalás teljes szövege az alábbiakban olvasható.

BŐVEBBEN

A Magyartanárok Egyesületének állásfoglalása az új érettségi vizsgamodellről és a készülő követelményrendszerről

„Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin. […] A Népszava birtokába került tervezetet február 24-éig véleményezhetik azok a szervezetek, akik megkapták – mások mellett a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete” – olvasható a Népszava honlapján (itt) 2021. február 22-én közzétett bejegyzésben. A Magyar Közlönyben 2021. február 15-én jelent meg az a kormányrendelet, amelynek 2. melléklete tartalmazza a kötelező érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit. (A Magyar Közlöny 2021/22. száma itt és itt érhető el, az említett mellékletnek a magyarérettségire vonatkozó része – az általános követelmények és a vizsgaleírás – a kiadvány 762–763. oldalán, illetve a letölthető dokumentum 12–13. oldalán olvasható.) A részletes vizsgakövetelményeket – mint a Népszava cikkében is olvasható – február 24-ig véleményezheti néhány szervezet. A Magyartanárok Egyesülete erre nem kapott lehetőséget. Az alábbiakban az egyesület választmányának állásfoglalását olvashatják a készülő követelményrendszerről és az új vizsgamodellről.

A Magyartanárok Egyesületének állásfoglalása
az új érettségi vizsgamodellről és a készülő követelményrendszerről 

Tavaly, 2020 februárjában és márciusában élénk és széles körű tiltakozást váltott ki a magyar nyelv és irodalomból a korábbi tervezettől alapvetően különböző – az egyetemekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával és a magyartanári szervezetekkel nem egyeztetett – NAT 2020, az új Nemzeti alaptanterv. A tervezetet mind az állami egyetemek oktatói, mind az MTA illetékes osztályai, mind Egyesületünk a magyartanítás számára kártékony, bevezetésre nem alkalmas dokumentumként ítélte meg. Több mint 26 ezren írták alá Egyesületünk tiltakozó petícióját, valamint több tucatnyi középiskola és majd kétezer egyházi iskolában tanító tanár is kifejezte, hogy ez a Nemzeti alaptanterv szakmai szempontból elfogadhatatlan, s csak árthat a magyartanításnak. A szakmai tiltakozásokat az oktatási kormányzat politikai hangulatkeltésnek minősítette, a járványhelyzet pedig mintegy elfeledtette a magyartanítást katasztrófával fenyegető rendeletet.

BŐVEBBEN

„Az egyik probléma, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre” – Beszélgetés Schiller Mariann-nal

2021. február 11-én Schiller Mariann volt az ATV Start című műsorának vendége. A Magyartanárok Egyesülete (ME) választmányának tagja a központi felvételi írásbeli vizsgát követően, január 24-én az Eduline oktatási portál felkérésére már értékelte a negyedik és a hatodik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat – lásd: korábbi bejegyzésünket. A felvételi feladatokkal kapcsolatban az ME választmányi tagja az ATV stúdiójában megerősítette: „Nem volt nehezebb, és nem is volt nagyon másféle, mint amilyen szokott lenni. Inkább az a kérdés, hosszú évek óta, hogy ezek a feladatok mit mérnek, és milyen súllyal.”

A felvételiztetéssel kapcsolatban Schiller Mariann azt is elmondta: „Az egyik probléma az, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az iskolák között nagyon nagy a különbség: egyes iskolákban harmincszoros túljelentkezés van, máshol meg nem jelentkezik senki. Ez különösen igaz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokra, ami az egész rendszert ellehetetleníti, hiszen az iskolákból a legjobbak elmennek negyedikben, illetve hatodikban. […] A felvételit nem lehet megszüntetni az egész rendszer átalakítása nélkül. Átmenetileg el tudok képzelni egy olyan felvételi feladatlapot, ami inkább szól a gyerekekről, mint ez a mostani – mondjuk, több benne a szövegértés, és kevesebb a szólásmondás meg a helyesírás.”

BŐVEBBEN

„Jó szövegek a szövegértéshez, kevésbé ötletes kérdések a szövegalkotáshoz” – Schiller Mariann a felvételi feladatokról

A 2021. évi központi felvételi írásbeli feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói január 23-án, a vizsganap délutánján váltak nyilvánossá az Oktatási Hivatal honlapján – itt és itt. (A honlapon – itt – az előző évek feladatsorai és megoldókulcsai is elérhetők, és idővel az idei pótfelvételi feladatsorok és megoldókulcsok is elérhetők lesznek.) Január 24-én az Eduline oktatási portálon – itt – jelent meg az a bejegyzés, amelyben Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja értékeli a hatodik és a negyedik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat: „A magyartanár a hat- és nyolcosztályos felvételizők feladatlapjaival kapcsolatban kiemelte, nagyon jó szövegeket kaptak a diákok a szövegértési részben. Ezzel szemben a fogalmazás kérdéseit annyira nem tartotta ötletesnek, mivel azonban a diákok erre készülnek a legtöbbet, ezek sem okozhattak különösebb gondot a vizsgázóknak. A feladatok pontozásával kapcsolatban szomorúnak tartja, hogy azok a részkérdések, amelyek valóban a felvételizők tudását mérik – például a szövegértési részben –, sokkal kevesebb pontot érnek, mint például a j és ly szabályával kapcsolatos kérdések” – olvasható a bejegyzésben.

Az Eduline-on megjelent sajtószöveg itt, az Oktatási Hivatal honlapján közzétett feladatsorok és megoldókulcsok itt és itt érhetők el – utóbbiak bejegyzésünk alatt közvetlenül is.

BŐVEBBEN

„Ismerni kell a szövegeket, csak akkor lehet beszélni róluk” – Beszélgetés Arató Lászlóval a Kalligram májusi számában

„Vigyázni kell a mennyiségre. Sem egy tantervbe, sem egy órába nem lehet mindent és mindenkit belezsúfolni. A holt anyag tanítása pedig teljesen felesleges. A puszta címeké például. Ismerni kell a szövegeket, hisz csak akkor lehet beszélni róluk. Más a műveket tanítani, és más a művekről” – mondja Arató László abban a beszélgetésben, amely a Kalligram folyóirat 2020. májusi számában olvasható. D. Magyari Imre interjújában a Magyartanárok Egyesületének elnöke részletesen vall A szöveg vonzásában című tankönyvsorozat és a Szövegértés-szövegalkotás programcsomag keletkezéséről, tantervekről és a Nemzeti alaptantervről, irodalomelméletről és módszertanról, sőt a problémák kezeléséről és megoldásáról is. A „Más a műveket tanítani, és más a művekről!” címmel megjelent beszélgetést a Kalligram hozzájárulásával honlapunkon is közzétesszük (itt), olvasóink figyelmébe ajánlva a lapszámból – többek között – Markó Béla és Nyerges Gábor Ádám verseit, Mohácsi Árpád García Lorca-fordításait, Almási Miklós, Gintli Tibor, Szilágyi Zsófia, Tatár György és Tverdota György tanulmányait.

BŐVEBBEN

„Holott, pontosan tudjuk, ez volna a lényeg” – Baranyai Norbert és Bodrogi Ferenc Máté az irodalomtanításról

A Debreceni Irodalom Háza 2020 őszén a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének két adjunktusát, Dr. Baranyai Norbertet és Dr. Bodrogi Ferenc Mátét kérte fel a szövegértelmezés mibenlétének és az irodalomtanítás innovációjának megvitatására. A program a járványhelyzet miatt online valósult meg, a felvétel az Irodalom Háza YouTube-csatornáján 2020. november 12-én vált elérhetővé. „A beszélgetés célja az volt – olvasható az Irodalom Házát működtető Déri Múzeum honlapján –, hogy segítsük a pedagógusok oktató, nevelő munkáját, s egyszersmind párbeszédet kezdeményezzünk az egyetem, a közoktatási intézmények és a múzeum között.”

BŐVEBBEN

„Az egyetemi autonómia demokratikus alapérték” – A Magyartanárok Egyesülete választmányának állásfoglalása

A Magyartanárok Egyesülete közösségi oldalán 2020. szeptember 2-án jelent meg az egyesület választmányának állásfoglalása a Színház- és Filmművészeti Egyetemet ért támadásokkal kapcsolatban: „A Magyartanárok Egyesülete a demokratikus alapértékek között tartja számon az egyetemi autonómiát, ezért szolidaritást vállal a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatóival és diákjaival az autonómiájuk megőrzéséért vívott küzdelmükben.”


A bejegyzést a megjelenés napján a Színház- és Filmművészeti Egyetem közösségi oldala is megosztotta – az alábbi kommentárral: „Köszönjük a szolidaritást!”


„Irodalomoktatásunk jelenbeli gyakorlatából” – Műelemzések a Studia Litteraria legújabb számában

A Studia Litteraria, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének folyóirata évente két duplaszámmal jelentkezik. 2020. július 2-án az Intézet közösségi oldala hívta fel a figyelmet a legújabb, 2019/3-4. szám internetes megjelenésére: a Műelemzések című, eredetileg 2019 júliusában megjelent tematikus szám tanulmányai a szakfolyóirat honlapjáról (innen) érhetők el.

„A lapszám előkészítésének fázisában, a szakmai szerkesztői felhívásban azt hangsúlyoztuk – írja szerkesztői előszavában (itt) Bényei Péter –, hogy az elkészült interpretációk egyszerre célozzák meg az irodalomtudományos közeget, és egy annál valamivel szélesebb olvasóközönséget. […] Az elkészült tanulmányok mindegyike többé-kevésbé eleget tett ennek a kérésnek, bár jó pár olyan írás született, amelynek elsősorban a tudományos teljesítménye jelentős (Debreczeni Attila, Fazakas Gergely Tamás), vagy éppen ellenkezőleg, elsősorban módszertani előfeltevéseket érvényesít (Arató László, Bényei Péter, Fenyő D. György, Molnár Gábor Tamás): de szinte mindegyik tanulmány irodalomoktatásunk jelenbeli gyakorlatából épül fel, s oda is forgatható vissza. Szintén pragmatikus okokból tartottuk fontosnak, hogy lehetőleg a középiskolai oktatásban is előkerülővagy azok tágabb vonzáskörzetében elhelyezhetőművek kerüljenek elemzésre a lapszámban.”

A szám tartalomjegyzéke bejegyzésünk alatt tekinthető meg, a tanulmányok a kiemelésekre kattintva közvetlenül elérhetők. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a folyóirat 2019/1-2. számát is: a Gyerekvilágok című tematikus szám tanulmányai és recenziói a gyerekköltészet, a mese, a young adult (ifjúsági) irodalom, a vizuális gyerekkultúra és a módszertani kérdések köré rendeződnek. A 2019 januárjában megjelent tematikus szám írásai az Intézet közösségi oldala szerint a Studia Litteraria honlapján (itt) 2019 szeptemberétől érhetők el.

BŐVEBBEN