Fenyő D. György a tankönyvtörténelemről és az egyentankönyvekről

2019. február 1-jén Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke és Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnöke volt a Beszélő folyóirat vendége a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában. Mink András történész és Révész Sándor újságíró elsősorban arról kérdezte a vendégeket, hogyan bontakozott ki a magyarországi rendszerváltás után a tankönyvpiac, és hogyan jutott el a hazai oktatás újra az egyentankönyvekig.

BŐVEBBEN

A Magyartanárok Egyesületének véleménye a Nemzeti alaptanterv tervezetéről

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete 2018. augusztus 31-én vált elérhetővé az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport  honlapján (itt). A Magyartanárok Egyesülete (ME) hivatalos felkérést kapott a tervezet véleményezésére, ezért arra biztatta tagságát, hogy szeptember 15-ig ők is véleményezzék a dokumentumot. Az ME választmánya által jegyzett értékelést – mely a tagság észrevételeinek figyelembevételével készült – az egyesület 2018. szeptember 30-án küldte el. Ezt a dokumentumot az egyesület honlapján (itt) most nyilvánossá tesszük.

Az alábbiakban a dokumentum legfontosabb tételeit emeltük ki:

Bővebben

Nyílt levélben kéri a Tanítanék Mozgalom a „Taigetosz-törvény” felülvizsgálatát

A Tanítanék Mozgalom június 2-án tette közzé közösségi oldalán Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelét. A mozgalom a csatlakozó szakmai és civil szervezetekkel – többek között a Történelemtanárok Egyletével és a Magyartanárok Egyesületével – arra kéri Magyarország köztársasági elnökét, hogy ne írja alá az országgyűlés által május 30-án megszavazott, az oktatás szabályozására vonatkozó (a sajtóban „Taigetosz-törvényként” elhíresült) törvénymódosítást. „A törvénymódosítás ugyanis – írja nyílt levele elé a Tanítanék Mozgalom – rendkívül hátrányosan érinti a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat.” A felhíváshoz egyetértően és támogatólag a tanitanek@gmail.com címen és online is lehet csatlakozni szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt. A Tanítanék az első bejegyzés tanúsága szerint folyamatosan frissíti az aláírók névsorát. (Törley Katalin, Sulyok Blanka és Pilz Olivér nyílt levele a kép alatt teljes terjedelmében olvasható.)

Bővebben

Kártékony listák – A készülő NAT-ról

A Vasárnapi Hírekben F. Szabó Kata írt az új, most készülő NAT-ról.
Az újságíró a Magyartanárok Egyesületének elnökét is megszólaltatta.

Idézetek az írásból:

A szakértők egyöntetűen úgy gondolják, mit sem ér az új NAT, ha marad a „listázó hagyományoknál”.

 

„Már a 2012-es NAT is a legrosszabb úton jár, mert a tartalom szabályozásának ez a részletes, műveltséganyagot felsoroló része a lehető legkártékonyabb. Annak a tévhitnek a jegyében készült, hogy ha mindenki ugyanazt tanulja, és mindenkinek sok ismeret megszerzése van előírva, akkor kialakul valamifajta közös, egységes nemzeti műveltség, ez viszont hatalmas tévedés. Ráadásul nem nemzeti, mert a gyerekek nagyon nagy részét kirekeszti azzal, hogy az előírt tananyag elsajátítása lehetetlen a szakképzésben tanulók számára az alacsony közismereti óraszámok miatt. És nem is alaptanterv, mert nem a magot, a közös minimumot határozza meg, hanem nagyjából a teljes anyagot, amit bele lehet tuszkolni ennyi évbe. Így nem teszi lehetővé a differenciálást, nem ad lehetőséget arra, hogy figyelembe vegyük diák képességeit, hozott alapjait és érdeklődését” – mondja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

 

Márpedig a nemzeti identitás megerősítését az új NAT koncepciója is kiemelt célként említi meg. „Számomra különösen kérdéses, hogy mit jelent ez a gyakorlatban, hogyan jelenik majd meg a tantervben” – veti fel a kérdést Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. „A nemzet szerintem diskurzusközösség, és azt kellene megtanítani, hogy az emberek a másik szempontjait is képesek legyenek megérteni, a másik nézőpontjába is bele tudjanak helyezkedni” – árnyalja a képet Arató László, aki szerint biztosan nem attól lesz erős a nemzeti identitás, hogy mindenki kívülről tudja, hogy „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”.

 

Szerinte a magyar tantárgy esetében például arra lenne szükség, hogy a diák ne tévessze össze a versben megszólaló beszélővel a szerzőt, vagy tudjon egy irodalmi szöveget különböző kontextusokba – például műfaji vagy tematikai – helyezve értelmezni, de mindezt a kronologikus szemlélet kizárólagossága nem segíti elő.

 

Úgy gondolja, hogy a jó irodalom tanterv ott kezdődne, ha tudomásul vennék: nem fogja minden tanulócsoport feldolgozni, és minden gyerek elolvasni a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, a Csongor és Tündét, és az Édes Annát is. „A Bánk bánt akkor érdemes tanítani, ha van idő felolvasni a szöveg nagy részét, mert ezzel a legtöbb gyereknek megértési problémái vannak. Ehhez sok óra kell. Akkor van értelme, ha tudunk az állampolgár és a magánember közötti belső konfliktusról is beszélni, több hasonló problémát körbejáró szöveget mellétenni, hiszen éppen ez teszi maivá a szöveget” – hoz egy példát arra, hogyan lehetne tematikusan, emberi problémák köré szervezni a tananyagot.

 

„Ha egy problémakört vizsgálunk, az nem azt jelenti, hogy kevés ismeretet adunk, hanem hogy koherensebb és elmélyültebb tudást szereznek a diákok, értelmezési modelleket tanítunk. A teljesség hamis igénye, a tananyag bűvölete kártékony, mert a sok anyag felszínes átadása nem a nemzeti kultúra megőrzéséhez, hanem elveszejtéséhez vezet. Bárki bármit is mond, az irodalomtörténeten való végigrohanás műveltségellenes cselekedet, mert csak elidegenítjük a gyereket” – mondja Arató László. […]

 

A szakemberek már régóta beszélnek arról, hogy az olvasóvá nevelés szempontjából nagyon fontos lenne, ha a kortárs és a populáris irodalom is megjelenhetne a tantermekben.

 

Ebbe az irányba már tett egy lépést az oktatásirányítás: a kortárs művek a kísérleti tankönyvekben is megjelentek, de Arató László szerint esetlegesen és szervetlenül.

 

„Ennek így nincs értelme. Nem az a kérdés, hogy az egy szál Harry Potter belefér-e a tananyagba, mert miért is ne?! Csak ne legyen kötelező, a dolog lényege éppen a rugalmasság lenne. Azokat a műveket érdemes beépíteni, amelyek valamilyen módon megszólítanak korábbiakat vagy kapcsolódnak hozzájuk” – mondja a magyartanár, aki szerint a NAT-ba egyetlen mű címét sem lenne szabad beleírni, de ha nagyon muszáj, akkor is egy tizenöt tételes minimumlistát.

A teljes cikk itt olvasható.

 

Tanárok a Gödörben. Van kiút! – február 19.

Információk, véleménycsere, gondolkodtató, színes, élménydús forgatag a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom szíveslátásával február 19-én, vasárnap 15-18 óráig a Gödörben (VI., Király utca 8-10, Central Passage). Bemutatkoznak a Civil Közoktatási Platformban együttműködő szakmai, szülői, diákszervezetek, mozgalmak, a CKP munkacsoportjai, aktivistái. Véleménycsere, tájékoztatás a CKP tevékenységéről, a Kockás könyvről.

szinesgodor

Bővebben

PISA 2015 – értékelések, vélemények

Képtalálat a következőre: „pisa test”

Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesülete elnökét több fórumon is megkérdezték a napokban megjelent PISA-eredményről. Az alábbiakban az ő értékelését közlő összeállításokból idézünk.

Szeretlek, Magyarország

A szövegértést illetően az látszik, hogy 2006 és 2009 között számottevő fejlődést értünk el, azóta pedig 6, majd 18 (2009 óta tehát összesen 24) pontos, azaz jelentős visszaesést produkáltunk. Az éppen érvényben lévő oktatáspolitika ezt erősen befolyásolja, de szerintem nem lehet csak és kizárólag a 2012-ben érvénybe lépett alaptanterv rovására írni, ez ennél többtényezős.

 

Ahhoz képest, hogy az a kormányzat célja, hogy csökkentse a funkcionális analfabéták számát az országban, az drámaian nő. A jelenlegi kormányzat meghirdette, hogy kevesebben tanuljanak gimnáziumban, többen a szakképzésben, ráadásul a szakképzésben a közismereti tárgyak eddig is alacsony óraszámát is csökkentették.

 

Arató szerint felül kellene vizsgálni a nemzeti alaptantervet, sőt az oktatási törvényt is, de nem azoknak, akik most teszik. »Az Oktatási Kerekasztalban, illetve a kormány által létrehozott, a NAT újraírásával megbízott Nemzeti Pedagógus Karban nem a valós, civil kezdeményezések emberei ülnek« – véli Arató László, aki szerint a jelenlegi oktatási kormányzat alapvető elvi hibája, hogy azt képzeli, hogy az egyformaság eredményezi az egyenlőséget.”

Berei Dániel és Jásper Ferenc további két szakértőt, Radó Péter oktatáskutatót és Szabó Zoltán magyar-történelem szakos középiskolai tanárt is megszólaltatta összeállításában, melynek teljes szövege itt olvasható.

Vasárnapi Hírek

„[A] magyar gyerekek mintegy 27,5 százaléka a minimális szintet sem képes elérni, vagyis funkcionális analfabéta. Mivel ezen a területen a lányok hagyományosan jobban teljesítenek, ez azt is jelenti, hogy minden harmadik fiú érintett. »Nem arról van szó, hogy ők technikailag ne tudnának olvasni, hanem, hogy nem képesek egy szövegből kiszűrni a lényeget, a fontos információkat.

 

Kijelenthető, hogy ezek a 15 évesek gyakorlatilag a többi tantárgy anyagát sem tudják befogadni, hiszen mindennek az alapja a szövegértés lenne«  – mondja Arató László.

 

A Magyartanárok Egyesületének elnöke úgy gondolja, hogy bár biztosan sokan vannak, akik az eredményeket igyekszenek az oktatáspolitikai eseményektől függetlenül vizsgálni, ez most már nem lehetséges.

 

Már a 2009-es javulás is politikai döntések eredménye volt, mert az ezt megelőző időszakban előtérbe helyezték a szövegértési kompetencia fejlesztését, ám a Fidesz-kormány más szempontokat állított előtérbe. »Hiába igaz, hogy az új tantervet csak 2013 szeptemberében vezették be, vagyis a vizsgált diákok csak két évig tanultak eszerint, a változások már korábban, a 2010-es választások után elkezdődtek.

 

Hoffmann Rózsa a Fidesz–KDNP oktatáspolitikusa a győzelem után rögtön arról nyilatkozott, hogy az ismeretközvetítés az iskola elsődleges feladata, és állást foglalt a kompetenciafejlesztés divatja ellen. Egyértelművé tette a hozzáállását és az elvárásait, amikor azt mondta: Harry Potter helyett újra a János vitézt kellene tanítani. Ami persze vicc, mert egyetlen magyartanár sem hagyta ki a János vitézt, vagyis hamisan állította szembe a nemzeti műveltséget a gyerekek érdeklődésével« – tekint vissza Arató László.

 

A pedagógusok visszaállítása az idejétmúlt gyakorlatokra azért sem volt nehéz, mert a szövegértési kompetencia tudatos fejlesztése nem tekint vissza régi hagyományokra, vagyis az iskolák épphogy elkezdtek foglalkozni a kérdéssel, a pedagógusokat le is állították.

 

Ez a tanárok többségének amúgy is többletteher volt. Nem ezt tanulták az egyetemen, hanem azt, hogy a magyaróra az irodalomtörténet és a leíró nyelvtan tanítására való. »Nagy részük valószínűleg örömmel fogadta, hogy ezt a nyűgöt, a bosszantó nevű kompetenciafejlesztést le lehet dobni magukról« – teszi hozzá Arató.

 

Márpedig a szövegértési kompetenciát sikeresen fejlesztő országokban a diákok sokféle szöveggel találkoznak, nem csak irodalmiakkal, és nem csupán a lineáris olvasást tanulják, hanem például a rákereső és az átfutó-tallózó olvasást is. Ráadásul a nyelvtant és az irodalmat jellemzően összevonva, egyfajta anyanyelvóraként tanulják.

 

Nálunk igazán érdekes, koruknak megfelelő, nem szépirodalmi szövegekkel alig találkoznak a gyerekek. Ebben az esetben is előkerül az a bizonyos differenciálás, amit ezekben a napokban sok szakértő emleget, nem véletlenül.

 

Arató László elmondása szerint nagyon sokféle oka lehet, hogy valaki miért nem tudja értelmezni a szöveget, amit olvas. Fontos lenne diagnosztizálni, hogy kinél milyen típusú szövegértési deficit a sikertelenség oka, vagyis ebben az esetben is az egyéni problémák kezelése lenne a fontos, amihez tér és idő kell.”

A Szabó Kata által készített összeállításban Arató László véleménye mellett Radó Péter oktatáskutató értékelése olvasható: itt

TOVÁBBI ÉRTÉKELÉSEK, ÖSSZEÁLLÍTÁSOK A TÉMÁRÓL

Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Szabad Szemmel (ATV) vendége: itt

Radó Péter oktatáskutató elemzése: itt (pdf) és itt (Taní-tani Online)

Kolozsi Ádám (Index) tudósítása: itt, elemzése: itt

Windisch Judit (HVG): PISA-teszt után – Elveszett egy generáció? – itt

Nádori Gergely (Tanárblog): Mikor dől ránk a ferde torony? – itt

Magyari Péter (444) kérdezte Nahalka István oktatáskutatót – itt

Csapó Benő a Szemközt című műsorban (Szeged TV):

Csuhaj Ildikó (ATV) kérdezte Hoffmann Rózsát: itt

Haszon Zsófia (24.hu) kérdezte Setényi Jánost és Radó Pétert: itt

Világi Mariann: Mi is az a PISA felmérés valójában? – A politikán innen és túl: itt

Lannert Judit oktatáskutató blogja – Eredmények sok ábrával: itt / A kormányzati reakciók és a tények: itt / Ki a felelős a PISA buktáért?: itt

Ónody-Molnár Dóra (168 Óra) Horn Györgyöt, az AKG vezetőjét kérdezte: itt

Vajda Zsuzsanna pszichológust, Radó Péter és Setényi János oktatáskutatókat Éber Márk Áron (Új Egyenlőség) kérdezte:

Halász Gábor tudományos tanácsadót Szalai Laura (Magyar Idők) kérdezte: itt

Évértékelő interjú dr. Csapó Benő egyetemi tanárral (Tízperc iskolablog): itt

Ónody-Molnár Dóra (168 Óra) Csapó Benőt kérdezte: itt

Csapó Benő oktatáskutató a Hír TV-ben 2017. február 23-án: itt

 

és maga a szóban forgó jelentésPISA 2015 ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS

 

“…hogy ne üres és feledésbe merülő név- és címlistákat tanítsunk…” – Kulin Ferenc és Arató László beszélgetése

A Magyar Művészet III. évfolyamának 1. száma a művészeti oktatásról, művészeti nevelésről szólt. Kulin Ferenc főszerkesztő az oktatás és a nevelés egymástól elkülöníthetetlen elvi problémáit elemző, hosszú és tartalmas beszélgetésre hívta meg Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét. 

Magyar Művészet 2015_1.jpg

Részletek Arató László érveléséből:

  • A tananyag szervezéséről, kiválasztásáról:

“[…] én a tananyag-szervezési elveket alapvetőnek tartom, mert részben ezeken múlik, hogy alattvalókat, demagógokat vagy modern, szuverén, de közösségi elkötelezettségeket vállaló állampolgárokat, individuumokat és patriótákat nevelünk-e. Azaz a »módszertan« emberkép kérdése. Az, hogy mi az ok és mi az okozat, mi a tyúk és mi a tojás, hogy a módszertan-e a fontos vagy az eszmei alapozás, az maga is ideológiai kérdés. A tananyag kiválasztása és elrendezése tantárgyfelfogási, nagyképű szóval tantárgy-filozófiai probléma, nem csupán módszertani kérdés. A kizárólag kronológiára épülő mennyiségi elv, a tananyag bűvölete szerintem passzívabb értelmezőt feltételez, és – nem kevés kiélező rövidre zárással – statikus, nem pedig dinamikus nemzeti identitást.”

Bővebben

A Magyartanárok Egyesülete Választmányának válasza az OFI sajtóközleményére

Az OFI sajtóközleményt adott ki arról a konferenciáról, amelyet a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyartanárok Egyesülete közösen rendezett ez év május 28-án. 

A Magyartanárok Egyesülete Választmánya az alábbiakban válaszol a közleményben megfogalmazott állításokra:

Az OFI közleménye a nemtelen manipuláció és a félretájékoztatás iskolapéldája. Hangvétele higgadt és tárgyilagos, tartalma azonban folytatja a kísérleti tankönyvekkel kapcsolatos sikerpropaganda hárító-hamisító tendenciáját, retorikáját és stílusát.

Az összes hamis állítást nem vesszük sorba, mivel terméketlen szőrszálhasogatásba nem kívánunk bocsátkozni. Csupán a csúsztatás és manipuláció fő technikáit és tendenciáit mutatjuk be és néhány jellegzetes példára térünk ki.

Bővebben

A Magyartanárok Egyesülete nem vesz részt a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztő munkacsoportjának munkájában

Sipos Imre úr részére, EMMI, Köznevelési Államtitkárság
Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!
Köszönettel vettük meghívását a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztő munkacsoportjának alakuló ülésére. Azonban az ülésre a Magyartanárok Egyesülete nem delegál senkit, a munkacsoport munkájában a jelen körülmények között nem kívánunk semmilyen módon közreműködni. Véleményünk szerint a kerekasztalnak nem kényszer hatására, válságkezelés céljából kellett volna létrejönnie, hanem a Nemzeti köznevelési törvény elfogadása, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a tankönyvrendelet vagy az életpályamodell kialakítása és bevezetése előtt.

Bővebben

Civil Közoktatási Platform a közoktatás megújításáért

A Magyartanárok Egyesülete csatlakozott a Civil Közoktatási Platform kezdeményezéséhez.

A Civil Közoktatási Platform nyilatkozata

Ötven oktatási szakmai szervezet, szakszervezet és tiltakozó mozgalom megjelent képviselői létrehozták a Civil Közoktatási Platformot (CKP).
 A CKP megköszöni a közoktatás érdekében felemelt szavunkat megerősítő társadalmi szolidaritást, a szülők és a társszakmák támogatását.
  • A CKP-hoz csatlakozó szervezetek támogatják a pedagógus sztrájkbizottság 25 pontos, valamint a Tanítanék Mozgalom 4 pontos követelés listáját.
  • A CKP-hoz csatlakozó szervezetek nem vesznek részt a jelenlegi összetételben működő, a kormány által létrehozott Köznevelési Kerekasztal munkájában. A CKP-hoz csatlakozó szervezetek kinyilvánítják érdekeltségüket a kormánnyal folytatott nyílt, minden érdekelt bevonásával zajló tárgyalásokban.
  • A CKP-hoz csatlakozó szervezetek létrehoznak egy munkacsoportot a különböző tiltakozó akciók összehangolása és koordinációja érdekében.
  • A CKP-hoz csatlakozó szervezetek létrehoznak egy munkacsoportot az akut problémák gyors megoldását célzó azonnali követelések összegzett listájának elkészítésére.
  • A CKP-hoz csatlakozó szervezetek létrehoznak egy munkacsoportot egy hosszú távú alternatív közoktatási stratégia, valamint egy közoktatási és szakképzési törvénytervezet megalkotására.
A CKP várja további a közoktatásban működő civil szervezetek csatlakozását.

 

A mozgalom honlapján további információk olvashatók: az eddig csatlakozó szervezetek, a célok és követelések, a tervezett akciók.

Az alakulóülésen készült fotók itt nézhetők meg.