Nyílt levélben kéri a Tanítanék Mozgalom a „Taigetosz-törvény” felülvizsgálatát

A Tanítanék Mozgalom június 2-án tette közzé közösségi oldalán Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelét. A mozgalom a csatlakozó szakmai és civil szervezetekkel – többek között a Történelemtanárok Egyletével és a Magyartanárok Egyesületével – arra kéri Magyarország köztársasági elnökét, hogy ne írja alá az országgyűlés által május 30-án megszavazott, az oktatás szabályozására vonatkozó (a sajtóban „Taigetosz-törvényként” elhíresült) törvénymódosítást. „A törvénymódosítás ugyanis – írja nyílt levele elé a Tanítanék Mozgalom – rendkívül hátrányosan érinti a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat.” A felhíváshoz egyetértően és támogatólag a tanitanek@gmail.com címen és online is lehet csatlakozni szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt. A Tanítanék az első bejegyzés tanúsága szerint folyamatosan frissíti az aláírók névsorát. (Törley Katalin, Sulyok Blanka és Pilz Olivér nyílt levele a kép alatt teljes terjedelmében olvasható.)

Bővebben

Homo paedagogicus, homo politicus – Beszámolók a Taní-tani konferencián elhangzott előadásról

2017. február 3-án a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Tanárképző Intézete tizedik alkalommal rendezte meg a Taní-tani konferenciát. A teljesítmény művészete alcímet viselő jubileumi rendezvényről februárban a miskolci MINap tudósított, nemrég pedig az Új Pedagógiai Szemle (ÚPSZ) 2017/3-4. száma is beszámolt róla.

A MINap Online a konferencia előadói közül rövid interjút készített Fenyő D. Györggyel, a Magyartanárok Egyesülete alelnökével. A Homo paedagogicus – homo politicus című előadás tartalmát Földes Petra és Veszprémi Attila így összegzi az ÚPSZ legújabb számában:

BŐVEBBEN

„Kompetenciát mért vagy órai ismereteket?” – Arató László a magyar írásbeli feladatairól

2017. május 8-án a január 1-jétől hatályos vizsgakövetelményeknek megfelelően került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. Az Oktatási Hivatal (OH) – az előírásoknak megfelelően –  a feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon tölti fel a honlapjára.

Az írásbeli napján Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index, az Eduline és a Magyar Nemzet kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat.

„A magyartanár úgy vélte, a Petőfi-szöveg [a Könyvesblog interjúja Adrovitz Anna művészettörténésszel és Kalla Zsuzsa irodalomtörténésszel az ARCpoetica című kötetről] és a hozzá kapcsolódó feladatok alapjában véve jók voltak, de azt nem tartotta indokoltnak, hogy a 90 perces szövegértési feladat témája is az irodalomhoz kapcsolódott, hiszen az érettségi második felében ugyancsak volt 150 perc az irodalmi feladatra. »Ez a 90 perc inkább a kommunikációról kellett volna hogy szóljon« – mondta. Azt is megjegyezte, a szövegértési feladatsor nem volt könnyű, időigényes volt a megoldása, sokat kellett írniuk a diákoknak. Ez azért baj, mert ebből a másfél órából kell kigazdálkodnia a szövegértést és a szövegalkotást egyaránt, így utóbbira – ami az érettségi vizsga egyetlen igazán új eleme – nem jutott elég idő. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érettségi második fele, az irodalmi elemzés idei feladata maradi volt, visszalépésnek tekinthető: »Az előző tizenkét évben szinte mindig ismeretlen szöveg volt az elemzés tárgya, hogy felmérjék az érettségin, a gyerek mit tud kezdeni egy általa korábban nem látott művel.« Ezzel szemben ma a vizsgázók három népszerű szerző – Kosztolányi Dezső, József Attila és Radnóti Miklós – ismert műveivel találkozhattak, ami megkérdőjelezi, hogy az érettségi valóban kompetenciát mért-e vagy pedig órai ismereteket. Egyébként a művek elemzéséhez adott szempontrendszer mindkét esetben kiváló volt” – írja az MNO.hu.

BŐVEBBEN

Kártékony listák – A készülő NAT-ról

A Vasárnapi Hírekben F. Szabó Kata írt az új, most készülő NAT-ról. Az újságíró a Magyartanárok Egyesületének elnökét is megszólaltatta.

Képtalálat a következőre: „nemzeti alaptanterv”Idézetek az írásból:

A szakértők egyöntetűen úgy gondolják, mit sem ér az új NAT, ha marad a „listázó hagyományoknál”. „Már a 2012-es NAT is a legrosszabb úton jár, mert a tartalom szabályozásának ez a részletes, műveltséganyagot felsoroló része a lehető legkártékonyabb.

Bővebben

Meghívó a Karátson Gábor Kör Közös nevező című konferenciájára

Az oktatáspolitika pártfüggetlen alapelveit kidolgozó munkabizottság alakuló ülése a Párbeszéd Házában (Budapest VIII.ker. Horánszky u. 20.) lesz február 24-én.

konferencia-tanacskozas

A meghívó szövege:

“1990 óta minden új kormány az elődjének tulajdonított oktatáspolitika megtagadásával és részleges felszámolásával kezdte működését, új jövőképet hirdetett, és új alapokra kívánta helyezni az ágazat működését. Az iskolarendszer nem képes alkalmazkodni a külső feltételek és követelmények ilyen gyors ütemű változásához. A menetrendszerűen bekövetkező fordulatok lehetetlenné teszik a szerves építkezést, az erőforrásokkal való racionális gazdálkodást, nem utolsó sorban az eredményes pedagógiai munkát. A pedagógusok és a szülők régi óhaja, hogy az oktatás ügyét függetlenítsék a politikai játszma mindenkori állásától. A Karátson Gábor Kör ezért szakértői munkacsoport létrehozását kezdeményezi, amely a konferencia tanulságai alapján kidolgozza az oktatásügyi közmegegyezés pontjait. A készülő javaslattal a szakmai közvéleményhez és a parlamenti pártokhoz fordulunk.”

Bővebben

Tanárok a Gödörben. Van kiút! – február 19.

Információk, véleménycsere, gondolkodtató, színes, élménydús forgatag a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom szíveslátásával február 19-én, vasárnap 15-18 óráig a Gödörben (VI., Király utca 8-10, Central Passage). Bemutatkoznak a Civil Közoktatási Platformban együttműködő szakmai, szülői, diákszervezetek, mozgalmak, a CKP munkacsoportjai, aktivistái. Véleménycsere, tájékoztatás a CKP tevékenységéről, a Kockás könyvről.

szinesgodor

Bővebben

PISA 2015 – értékelések, vélemények

Képtalálat a következőre: „pisa test”

Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesülete elnökét több fórumon is megkérdezték a napokban megjelent PISA-eredményről. Az alábbiakban az ő értékelését közlő összeállításokból idézünk.

szeretlekmagyarorszag.hu

“A szövegértést illetően az látszik, hogy 2006 és 2009 között számottevő fejlődést értünk el, azóta pedig 6, majd 18 (2009 óta tehát összesen 24) pontos, azaz jelentős visszaesést produkáltunk. Az éppen érvényben lévő oktatáspolitika ezt erősen befolyásolja, de szerintem nem lehet csak és kizárólag a 2012-ben érvénybe lépett alaptanterv rovására írni, ez ennél többtényezős.”

Bővebben

“…hogy ne üres és feledésbe merülő név- és címlistákat tanítsunk…” – Kulin Ferenc és Arató László beszélgetése

A Magyar Művészet III. évfolyamának 1. száma a művészeti oktatásról, művészeti nevelésről szólt. Kulin Ferenc főszerkesztő az oktatás és a nevelés egymástól elkülöníthetetlen elvi problémáit elemző, hosszú és tartalmas beszélgetésre hívta meg Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét. 

Magyar Művészet 2015_1.jpg

Részletek Arató László érveléséből:

  • A tananyag szervezéséről, kiválasztásáról:

“[…] én a tananyag-szervezési elveket alapvetőnek tartom, mert részben ezeken múlik, hogy alattvalókat, demagógokat vagy modern, szuverén, de közösségi elkötelezettségeket vállaló állampolgárokat, individuumokat és patriótákat nevelünk-e. Azaz a »módszertan« emberkép kérdése. Az, hogy mi az ok és mi az okozat, mi a tyúk és mi a tojás, hogy a módszertan-e a fontos vagy az eszmei alapozás, az maga is ideológiai kérdés. A tananyag kiválasztása és elrendezése tantárgyfelfogási, nagyképű szóval tantárgy-filozófiai probléma, nem csupán módszertani kérdés. A kizárólag kronológiára épülő mennyiségi elv, a tananyag bűvölete szerintem passzívabb értelmezőt feltételez, és – nem kevés kiélező rövidre zárással – statikus, nem pedig dinamikus nemzeti identitást.”

Bővebben

A Magyartanárok Egyesülete Választmányának válasza az OFI sajtóközleményére

Az OFI sajtóközleményt adott ki arról a konferenciáról, amelyet a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Magyartanárok Egyesülete közösen rendezett ez év május 28-án. 

ofi

A Magyartanárok Egyesülete Választmánya az alábbiakban válaszol a közleményben megfogalmazott állításokra:

Az OFI közleménye a nemtelen manipuláció és a félretájékoztatás iskolapéldája. Hangvétele higgadt és tárgyilagos, tartalma azonban folytatja a kísérleti tankönyvekkel kapcsolatos sikerpropaganda hárító-hamisító tendenciáját, retorikáját és stílusát.

Az összes hamis állítást nem vesszük sorba, mivel terméketlen szőrszálhasogatásba nem kívánunk bocsátkozni. Csupán a csúsztatás és manipuláció fő technikáit és tendenciáit mutatjuk be és néhány jellegzetes példára térünk ki.

Bővebben

A Magyartanárok Egyesülete nem vesz részt a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztő munkacsoportjának munkájában

Sipos Imre úr részére, EMMI, Köznevelési Államtitkárság
Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr!
Köszönettel vettük meghívását a Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztő munkacsoportjának alakuló ülésére. Azonban az ülésre a Magyartanárok Egyesülete nem delegál senkit, a munkacsoport munkájában a jelen körülmények között nem kívánunk semmilyen módon közreműködni. Véleményünk szerint a kerekasztalnak nem kényszer hatására, válságkezelés céljából kellett volna létrejönnie, hanem a Nemzeti köznevelési törvény elfogadása, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a tankönyvrendelet vagy az életpályamodell kialakítása és bevezetése előtt.

Bővebben