Radnóti Sándor az Arató László tiszteletére összeállított tanulmánykötetről írt a Revizornak

Arató László

“Ha igaz az, hogy minden jelentős embernek egyetlen eszméje van (vagy legalábbis megtalálható gondolkodásukban az a vezéreszme, amely minden mást igazgat), akkor Arató Lászlóról elmondható, hogy ez az eszme az olvasásra nevelés” írja Radnóti Sándor a gondolatmenete elején.

Az írás, amely egy könyvbemutató keretében a Magyartanárok Egyesületének legutóbbi konferenciáján is elhangzott, a Revizoronline könyvkritikai rovatában jelent meg. Az esztéta-irodalomtudós A szöveg vonzásában című tanulmánykötetről írva a következőképpen fogalmazza meg Arató László tanári munkásságának alapvetését :

“Aratónak és társainak az autoritás legszélesebb értelemben vett megrendülésével kellett számot vetniük. Megrendült a tananyag értékébe, pragmatikus hasznába vetett hit, a műveltség értéke, tartalma, terjedelme, s megszűnt a tanár adott, kétségbe nem vonható autoritása is. Megszűnt a humanista gimnázium elitképző pátosza. Ez utóbbi már Arató iskolás korában sem volt valóság; legföljebb nyugdíj felé baktató tanárok magatartása tükrözhette, de helyébe lépett a szocialista diktatúrák ismert magaskultúra-tiszteletének, különösen a nem jelenkori, hanem klasszikus magaskultúra-tiszteletének egyenlősítő pátosza. Az iskolai kötelező és a magánolvasmányok különbsége nem volt ismeretlen, de alapvető kettészakadása – amely, ha nem tévedek, Arató egyik sarkalatos tanári tapasztalata és gondja – még nem következett be.

Bővebben

Reklámok

A szöveg vonzásában – Tanulmánykötet Arató László tiszteletére

Frissítés: A szöveg vonzásában című kötet megvásárolható a Két Egér könyvesboltban (1092 Budapest, Ráday u. 20.), illetve megrendelhető a Két Egér online boltjában.

Műút portál 2017. december 31-én tette közzé – az irodalmi folyóirat Dűlő című digitális sorozatának legújabb darabjaként – A szöveg vonzásában című tanulmánykötetet, amely Arató László munkássága előtt tiszteleg. „Aki a magyar iskola ügyét nyomon követi, – írja utószavában a kötet szerkesztője, Fenyő D. György, jól tudja, hogy Arató László évtizedek óta nemcsak megkerülhetetlen szereplője a magyartanításnak, de iskolateremtő egyéniség, akinek a nevéhez a magyartanítás egészen új megközelítései, az irodalomtanítás öntudatosodása és felnőtt diszciplínává válása, az irodalomról való iskolai beszédmód megújítása fűződik.” A kötet első részében a Magyartanárok Egyesülete által 2015. november 28-án rendezett, A szöveg vonzásában című konferencia nyolc előadásának szövege olvasható, második részében pedig Arató László legfontosabb tanulmányai, elemzései, illetve vitairatai. A 174 oldalas tanulmánykötet digitális formában elérhető a Műút honlapján. Nyomtatott változatát 2018. április 14-én, szombaton az Irodalom 2.0 – Irodalom a digitális nyilvánosság korszakában című konferencia keretében Radnóti Sándor mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

BŐVEBBEN

A 19. századi költészet történetei – könyvbemutató

Képtalálat a következőre: „a magyar kultúra napja szilágyi márton mi vagyok én vaderna a költészet születése”A Petőfi Irodalmi Múzeum idén is megünnepelte a magyar kultúra napját egy rendezvénysorozat keretében, amelynek egyik eseménye volt az a könyvbemutató, ahol az érdeklődők megismerkedhettek Vaderna Gábor: A költészet születése. A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben, valamint Szilágyi Márton: „Mi vagyok én?” Arany János költészete című műveivel. A szerzőkkel Mészáros Sándor irodalomkritikus beszélgetett, a köteteket Margócsy István irodalomtörténész mutatta be.

Bővebben

Olvasóközpontú irodalomtanítás – Vojtek Sándor hátrahagyott írásai

Líra, dráma, epika, témák a Halotti beszédtől a Ruminiig, a mai irodalomtanítás egy különleges keresztmetszetben. A könyv Vojtek Sándor (1972–2013) publikált és hátrahagyott írásainak nagyszabású válogatása. A tanulmányok az irodalomtanítás gyakorlatáról szólnak, mindegyik témánál váratlanul sok feldolgozási ötlettel, sok aprólékosan kidolgozott feladattal. Az írások közös kiindulópontja, hogy olvasni, irodalmat tanulni és tanítani egy hatalmas közös intellektuális élmény lehet. De rengeteg múlik a tanáron, hogy tényleg az legyen.

A könyv a Magyartanárok Egyesülete Könyvtár és katedra című sorozatában jelenik meg.

Szerkesztette: Fenyő D. György

Bővebben

Irodalomtanítás: Élmény és/vagy tudomány (?) – II.

Képtalálat a következőre: „mennyit ér ma egy dezső”Mikor órára készülünk, sok és sokféle segédanyagba botolhatunk az interneten – hasznos és kevésbé hasznos szövegekbe egyaránt. Jelen beszámolómban az Élményközpontú irodalomtanítás. Kreativitás, produktivitás, kultúrakezelés a digitális korban című tanulmánykötetet (Szerk.: Fűzfa Balázs, IROM-Könyvek III., Szombathely, 2016) vizsgálom meg tanárszemmel – azaz abból a szempontból, hogy mennyire használható a tanórán vagy tanórára készüléskor.

—  Iványi-Szabó Rita írása

Bővebben

Mesebeszéd – Hiánypótló kötet az ifjúsági irodalomról

2017 tavaszán jelent meg a Fiatal Írók Szövetsége gondozásában, illetve Hansági Ágnes, Hermann Zoltán, Mészáros Márton és Szekeres Nikoletta szerkesztésében a Mesebeszéd – A gyerek- és ifjúsági irodalom kézikönyve című tanulmánykötet. A hiánypótló kiadványról szeptember végén Harmath Artemisz írt kritikát a Revizor kritikai portálon. „A Mesebeszéd újdonsága – írja a recenzens –, hogy egyszerre szól a különböző szinteken tanító pedagógusokhoz és a családhoz… A felhasználóbarát, összefoglaló jellegű írások informatívak, tájékoztató jellegűek, ugyanakkor – és ez teszi igazán frissé a kiadványt – kritikai hangvételűek. A szerkesztők és a szerzők nem riadnak vissza a kényes kérdésektől sem. Ilyen például a kiadók és szerzők ütköző érdekeinek spektruma, a trend és a minőség viszonya, vagy az ifjúsági irodalom mint műfaj létjogosultsága. A szerkesztők alapvető társadalmi szükségletek mentén rendszerezték a kutatásokat. Így olyan kérdésekre kaphat választ az olvasó, mint például az olvasóvá nevelés eszközei, vagy hogy miképpen juttatható el a minőségi kortárs irodalom az ifjúsághoz, vagy milyen címek szerepeljenek az ajánlott olvasmányok között.”

A recenzió folytatása a Revizor krtikai portálon olvasható.

Interneten is megtalálható A magyar irodalomtörténet bibliográfiája

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének honlapján elérhető A magyar irodalomtörténet bibliográfiájának tíz kötete letölthető PDF formátumban. Amellett, hogy a bibliográfia nagy segítséget nyújt többek között akkor, ha egy adott szerzőhöz, szöveghez keresünk szakirodalmat, érdekes lehet megvizsgálni egy-egy szerzőt recepciótörténeti szempontból is, összevetve több kötet alapján a szakirodalom, a kutatás kérdésfelvetéseinek, hangsúlyainak változását. A honlap bemutatkozó szövege szerint: „A magyar irodalomtörténet bibliográfiája című tízkötetes összefoglaló munkából a magyar irodalomtörténet összes korszakáról tájékozódni lehet, mégpedig az 1970-ig, továbbá az 1991–2000 között megjelent szakirodalom és tudományos értékű szövegkiadások benne összefoglalt adatai alapján.”

Képtalálat a következőre: „A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig”

Bővebben

Irodalomtanítás: élmény ÉS/VAGY tudomány (?) – I.

“Mikor órára készülünk, sok és sokféle segédanyagba botolhatunk az interneten – hasznos és kevésbé hasznos szövegekbe egyaránt. Jelen beszámolómban az Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés[1] című felsőoktatási jegyzetet vizsgálom meg tanárszemmel – azaz abból a szempontból, hogy mennyire használható a tanórán vagy tanórára készüléskor.”

— Iványi-Szabó Rita írása

Képtalálat a következőre: „Caspar David Friedrich”

Amikor egy osztályban feltesszük a diákoknak a kérdést, hogy mit jelent nekik az irodalom, sokféle választ kaphatunk. A lehetséges válaszok közül kettőt emelnék most ki – annál is inkább, mert tapasztalataim szerint ritkán hangoznak el – az élményt és a tudományt. Azt, hogy az irodalom élmény, talán több diák megtapasztalta már egy izgalmas könyv olvasásakor, mint ahánynak eszébe jut ezeket az olvasmányokat az irodalomórával összefüggésbe hozni. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az irodalom tudomány. Sokakban él ugyanis valamiféle előítélet, hogy az irodalom „lila köd”, és a bölcsész beállítottságúaknak való, ellenben aki a reál tárgyakban jó, annak kötelező/megengedett unatkozni irodalomórán. Tudatosítanunk kell tehát, hogy az irodalmi szövegek szigorú logikai rend szerint épülő világok, amelyek megértéséhez szintén szükséges a logikus, analizáló gondolkodás. És ahhoz, hogy adekvát módon tudjunk az irodalmi szövegekről beszélgetni, ugyanúgy fontos az alapfogalmak elsajátítása, mint a reál tárgyak esetében. Az általam kiemelt két válasz azonban rejt még egy csapdát magában, ugyanis a kettő néha mintha kizárná egymást – ha tudományos alapossággal látunk neki egy szöveg felboncolásának, ott mintha elveszne az élmény, ahogy Varró Dániel fogalmaz: „[…] mert engem untat. / Elbágyaszt ez a lomha léptü, punnyadt / analizálgatás – mondd meg, miért köll / kihúzni minden szőrt egy szó füléből?”[2] Néha bizony az egyik a másik rovására megy, és nehéz mindig megtalálni a kellő egyensúlyt. Bernáth Árpád et al. könyve már címében is utal arra, hogy az irodalmat tudományként kezeli. Mivel ez a könyv felsőoktatási jegyzetnek készült, ezért természetesen nem minden részletét tudjuk felhasználni a középiskolában – ismertetőmben elsősorban arra koncentrálok, hogy mi hasznosítható belőle középiskolai magyartanárok számára is.

Bővebben

Miért éppen Kleist? – Egy német szerző a múzeumban és a magyarórán

Még egy hónapig, 2016. október 15-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) időszaki Kleist-kiállítása.

A PIM és a frankfurti (Oder) Kleist-Museum együttműködésének köszönhetően május 24-én nyitotta meg kapuit a kiállítás. A tárlat címe – Miért éppen Kleist? – a német romantika különös sorsú alkotójának magyarországi kultuszára hívja fel a figyelmet. Az 1970-es években indult és napjainkig tartó érdeklődésnek köszönhetően az ezredfordulóra a német szerző összes műve megjelent magyarul, és Kleist legismertebb elbeszélésének hőse, Kohlhaas Mihály a kortárs magyar irodalom egyik legtöbbször megidézett alakjává vált.

Képtalálat a következőre: „pim miért éppen kleist”

  • A katalógus 

Az idei Kleist-tárlathoz készült pompás katalógus a kiállításon látható tárgyak, kéziratok, kötetek és magyar színházi plakátok mellett szemelvényeket is közöl Hajnóczy Péter (A fűtő), Tasnádi István (Közellenség), Márton László (Jacob Wunschwitz igaz története) és Eörsi István (Halálom reggelén) Kleistet idéző műveiből.

Bővebben