Interneten is megtalálható A magyar irodalomtörténet bibliográfiája

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének honlapján elérhető A magyar irodalomtörténet bibliográfiájának tíz kötete letölthető PDF formátumban. Amellett, hogy a bibliográfia nagy segítséget nyújt többek között akkor, ha egy adott szerzőhöz, szöveghez keresünk szakirodalmat, érdekes lehet megvizsgálni egy-egy szerzőt recepciótörténeti szempontból is, összevetve több kötet alapján a szakirodalom, a kutatás kérdésfelvetéseinek, hangsúlyainak változását. A honlap bemutatkozó szövege szerint: „A magyar irodalomtörténet bibliográfiája című tízkötetes összefoglaló munkából a magyar irodalomtörténet összes korszakáról tájékozódni lehet, mégpedig az 1970-ig, továbbá az 1991–2000 között megjelent szakirodalom és tudományos értékű szövegkiadások benne összefoglalt adatai alapján.”

Képtalálat a következőre: „A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig”

Bővebben

Irodalomtanítás: élmény ÉS/VAGY tudomány (?) – I.

“Mikor órára készülünk, sok és sokféle segédanyagba botolhatunk az interneten – hasznos és kevésbé hasznos szövegekbe egyaránt. Jelen beszámolómban az Irodalom, irodalomtudomány, irodalmi szövegelemzés[1] című felsőoktatási jegyzetet vizsgálom meg tanárszemmel – azaz abból a szempontból, hogy mennyire használható a tanórán vagy tanórára készüléskor.”

— Iványi-Szabó Rita írása

Képtalálat a következőre: „Caspar David Friedrich”

Amikor egy osztályban feltesszük a diákoknak a kérdést, hogy mit jelent nekik az irodalom, sokféle választ kaphatunk. A lehetséges válaszok közül kettőt emelnék most ki – annál is inkább, mert tapasztalataim szerint ritkán hangoznak el – az élményt és a tudományt. Azt, hogy az irodalom élmény, talán több diák megtapasztalta már egy izgalmas könyv olvasásakor, mint ahánynak eszébe jut ezeket az olvasmányokat az irodalomórával összefüggésbe hozni. Fontos azonban azt is hangsúlyozni, hogy az irodalom tudomány. Sokakban él ugyanis valamiféle előítélet, hogy az irodalom „lila köd”, és a bölcsész beállítottságúaknak való, ellenben aki a reál tárgyakban jó, annak kötelező/megengedett unatkozni irodalomórán. Tudatosítanunk kell tehát, hogy az irodalmi szövegek szigorú logikai rend szerint épülő világok, amelyek megértéséhez szintén szükséges a logikus, analizáló gondolkodás. És ahhoz, hogy adekvát módon tudjunk az irodalmi szövegekről beszélgetni, ugyanúgy fontos az alapfogalmak elsajátítása, mint a reál tárgyak esetében. Az általam kiemelt két válasz azonban rejt még egy csapdát magában, ugyanis a kettő néha mintha kizárná egymást – ha tudományos alapossággal látunk neki egy szöveg felboncolásának, ott mintha elveszne az élmény, ahogy Varró Dániel fogalmaz: „[…] mert engem untat. / Elbágyaszt ez a lomha léptü, punnyadt / analizálgatás – mondd meg, miért köll / kihúzni minden szőrt egy szó füléből?”[2] Néha bizony az egyik a másik rovására megy, és nehéz mindig megtalálni a kellő egyensúlyt. Bernáth Árpád et al. könyve már címében is utal arra, hogy az irodalmat tudományként kezeli. Mivel ez a könyv felsőoktatási jegyzetnek készült, ezért természetesen nem minden részletét tudjuk felhasználni a középiskolában – ismertetőmben elsősorban arra koncentrálok, hogy mi hasznosítható belőle középiskolai magyartanárok számára is.

Bővebben

Miért éppen Kleist? – Egy német szerző a múzeumban és a magyarórán

Még egy hónapig, 2016. október 15-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) időszaki Kleist-kiállítása.

A PIM és a frankfurti (Oder) Kleist-Museum együttműködésének köszönhetően május 24-én nyitotta meg kapuit a kiállítás. A tárlat címe – Miért éppen Kleist? – a német romantika különös sorsú alkotójának magyarországi kultuszára hívja fel a figyelmet. Az 1970-es években indult és napjainkig tartó érdeklődésnek köszönhetően az ezredfordulóra a német szerző összes műve megjelent magyarul, és Kleist legismertebb elbeszélésének hőse, Kohlhaas Mihály a kortárs magyar irodalom egyik legtöbbször megidézett alakjává vált.

Képtalálat a következőre: „pim miért éppen kleist”

  • A katalógus 

Az idei Kleist-tárlathoz készült pompás katalógus a kiállításon látható tárgyak, kéziratok, kötetek és magyar színházi plakátok mellett szemelvényeket is közöl Hajnóczy Péter (A fűtő), Tasnádi István (Közellenség), Márton László (Jacob Wunschwitz igaz története) és Eörsi István (Halálom reggelén) Kleistet idéző műveiből.

Bővebben