Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis címmel adott közre válogatást a költői-írói életműre vonatkozó szakirodalomból.

Gizellatelep 1930 nyarán, a kép jobb szélén Kosztolányi Dezső (Fotó: Fortepan)

Az adatbázis kettős céllal készült. „Egyfelől, az akadémiai keretekben jelenleg is folyó Kosztolányi-kutatáshoz és az életmű kritikai szövegkiadásához kapcsolódva, egy átfogó szakbibliográfia szerkesztése volt a célunk – írja a gyűjtemény szerkesztője, Sallai-Tóth László. – Másfelől, a tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos közlemények repozitóriumban való elhelyezése a természet- és élettudományokban már elfogadott tendencia, a humán tudományokban azonban a szemléletváltás még várat magára.” 

A Kosztolányi-adatbázis ötletét a szerző halálának 80. évfordulója adta. A gyűjtemény kulcsszavas, valamint tárgyszófelhő, illetve böngészhető listák szerinti keresést tesz lehetővé. Az adatbázisban nemcsak a tanulmányok bibliográfiai adatai, hanem azok teljes szövege megjeleníthető és letölthető. Ugyancsak letölthető a 2010 óta megjelent – Dobos István, Veres András és a tavaly elhunyt Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett – kritikai kiadás (Kosztolányi Dezső Összes Művei) több kötete: A szegény kisgyermek panaszai; a Béla, a buta és A rossz orvos; valamint a Pacsirta és az Aranysárkány. (A kritikai kiadásról további információk a Kalligram Kiadó honlapján olvashatók.) 

BŐVEBBEN

“szomorúbb ma a szó zsigerek zsivajánál” – A DIA szöveggyűjteménye Arany János előtt tiszteleg

A Digitális Irodalmi Akadémia március 15-én közreadott egy virtuális szöveggyűjteményt, amelyben a DIA tagjai – többek között Faludy György, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kovács András Ferenc és Nemes Nagy Ágnes – vallanak versben és prózában Arany Jánoshoz fűződő élményeikről, költészetének örökérvényűségéről.

Kovács András Ferenc: Ráadásul
Szótlan Öcsém, szomorúbb ma a szó zsigerek zsivajánál!
Nemzeti gőg, galibák, kicsiny újdonatúj garibaldik
Bősz kora jő… Nagyidára vezényli a vajda a népét,
Ott seregelteti már, telepüffögi diccsel a lelkét:
Rendi gyülésre rohan, potyalesre ahány pecsovics van…
Állást foglal a rend: Nagyidán ki a szebb, ki a cifrább?
Nemzetes úr valahány, ha rikoltani fürge nagyobbat,
Hajt, aki bírja hamar – kiki marja a koncot a honból…
Fröcsköl a száj, hadovál, beleszellen a szólam a légbe,
Duzzad a büszke kebel, nagyidő ha feszíti, dagasztja,
Hörg a gyomor, viharoz, s a belek szele zúg vad agyakban –
Régi dicsőségünk hol székel az észi homályban!
Részeg a főben az űr: nekipöffed az elme falának!
Vérmes a szem: vakulós heveny eszmék puskaporától!
Egyre jövőbe guvad, node mégis a múltba csipádzik…
Gyászvigalomba botorkál balhite párezer évnek –
Vers, csiba, csitt! Nyomorúbb ma a szó zsigerek zsivajánál.
…………………………
A teljes gyűjtemény itt olvasható.

Miért éppen Kleist? – Egy német szerző a múzeumban és a magyarórán

Még egy hónapig, 2016. október 15-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) időszaki Kleist-kiállítása.

A PIM és a frankfurti (Oder) Kleist-Museum együttműködésének köszönhetően május 24-én nyitotta meg kapuit a kiállítás. A tárlat címe – Miért éppen Kleist? – a német romantika különös sorsú alkotójának magyarországi kultuszára hívja fel a figyelmet. Az 1970-es években indult és napjainkig tartó érdeklődésnek köszönhetően az ezredfordulóra a német szerző összes műve megjelent magyarul, és Kleist legismertebb elbeszélésének hőse, Kohlhaas Mihály a kortárs magyar irodalom egyik legtöbbször megidézett alakjává vált.

Képtalálat a következőre: „pim miért éppen kleist”

  • A katalógus 

Az idei Kleist-tárlathoz készült pompás katalógus a kiállításon látható tárgyak, kéziratok, kötetek és magyar színházi plakátok mellett szemelvényeket is közöl Hajnóczy Péter (A fűtő), Tasnádi István (Közellenség), Márton László (Jacob Wunschwitz igaz története) és Eörsi István (Halálom reggelén) Kleistet idéző műveiből.

Bővebben

Walther von der Vogelweide – három új fordítás és versmagyarázat

sohasem láttam napokat múlni
olyan gyorsan mint az enyéimet
miért kell nekik kezemből kihullni?
miért hogy mind-mind annyira siet?

talán olyasvalakihez futnak
aki nem becsüli őket annyira mint én
majd megtudják kinek kezébe jutnak

Az irodalmijelen. hu portálon jelent meg Walther von der Vogelweide három verse a régi német nyelvű irodalom egyik legavatottabb mai tolmácsolója, Márton László fordításában.

A versek órai olvasását segíti, hogy a fordító rövid, de tartalmas magyarázatokat fűzött a szövegekhez.