„Belső végzetszerűség” – Módszertani javaslatok az Arany-balladák tanításához

Összhangba hozhatók-e Arany János Széptani jegyzetei (15. §) az irodalomtudomány újabb megközelítéseivel? Mit gondolnak Arany balladáinak fiatal olvasói, a mai középiskolások a végzetszerűségről és a szabad akaratról? A példázatosság helyett értelmezhetjük-e a balladákat olyan szövegekként, melyekben a létezés ismeretlen erői tárulnak fel a szereplők és a befogadók előtt? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Új Köznevelés 2017/5. számában megjelent módszertani tanulmányában Hudáky Rita magyartanár.

„A balladai hőst az eposzival szemben nem külső, hanem »belső végzet« fosztja meg szabad akaratától, hiszen ő saját késztetései, ösztönei játékszerévé válva szenved el tragikus sorsot, vagy válik tragédia okozójává. Könnyen lehet – írja a Belső végzetszerűség című módszertani tanulmány szerzője –, hogy a »bűn és bűnhődés« egymást feltételező ellentétének fókuszba állítása helyett érdemes a balladákat a kontrollálatlan vagy reflektálatlan belső (lelki vagy ösztönszintű) késztetések hatásmechanizmusai felől megfigyelni. Amikor Arany »végzetszerűségről« beszél, akkor talán arra is felhívja a kései olvasó figyelmét, hogy a lélektani balladák önmagukban és feloldás nélkül szemlélt, tragikus történései felkavaróbban és húsba vágóbban szólítanak meg, mint ha a bűnhődés törvényszerűségének – talán megnyugtatóbb, de mindenképpen didaktikusabb – állítását keressük bennük.” 

BŐVEBBEN

Rövidfilmek és tanári segédanyagok a Faludi Ferenc Akadémia honlapján

Képtalálat a következőre: „Rövidfilmes segédanyag tanároknak”

A Faludi Ferenc Akadémia Rövidfilmes segédanyag tanároknak címmel tett közzé válogatást a nemzetközi filmszemléire beérkezett alkotásokból. A gyűjtemény harminc rövidfilmet tartalmaz, ezek mindegyikéhez tartozik egy rövid tartalmi ismertető, korosztályi ajánlás, háttér-információk (pl. a filmben előforduló fontosabb ismeretlen fogalmak magyarázata), valamint az adott film filmnyelvi sajátosságainak elemzése (formanyelvi megjegyzések). A választott film feldolgozásában módszertani ötletek, a filmről folytatott beszélgetést elindító- továbbvivő kérdések és néhány filmkockából álló képgaléria is segítenek. Ezen kívül általános módszertani bevezetőt és műfaji összefoglalót is találunk a segédanyagban. A rövidfilmek betűrendben szerepelnek, a keresgélést azonban megkönnyíti, hogy korosztályok szerint, illetve a bőséges címszókínálat alapján is kereshetünk. Ezek a címszavak a filmekhez tartozó segédletben is fel vannak tüntetve, így tulajdonképpen a filmről folytatott beszélgetés során sorvezetőként, vagy a film megtekintése előtt, egyfajta ráhangolódásként is felhasználhatók. A legtöbb film magyar nyelvű, emellett azonban angol, finn, iráni, lengyel, mexikói, osztrák, spanyol, ukrán alkotások is megtalálhatóak a gyűjteményben, ezeket magyar felirattal lehet megtekinteni. A legrövidebb film három, a leghosszabb 24 perces, a legtöbb film azonban 10-15 perc hosszú, így egy tanórán egy film akár kétszer is megtekinthető. A filmek műfaja is változatos, az élőszereplős kisfilmek mellett animációs film, dokumentumfilm, filmetűd is szerepel a listán. A filmek megtekintése – az anyagokkal való visszaélés elkerülése érdekében – regisztrációhoz kötött, a hozzáféréshez szükséges kód az info@faludiakademia.hu email-címen igényelhető.

Bővebben

Digitális tananyag az 1945 című film elemzéséhez

2017. április 20-tól vetítik a hazai mozikban Török Ferenc többszörös díjnyertes alkotását, az 1945 című filmet, mely Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése nyomán készült. (Az elbeszélés a szerző legújabb, 1945 és más történetek című kötetében is olvasható.) A filmhez 1945 – Hazatérés címmel digitális tananyag készült, mely a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján érhető el. A tananyag történelmi dokumentumokat és a Vizuális Történeti Archívumból származó videóinterjúkat tartalmaz, valamint részleteket a filmből és Szántó T. Gábor elbeszéléséből. „A feladat soránolvasható az alapítvány honlapjána diákok megismerkednek a háborút követő összetett történelmi helyzettel, különböző magatartásformákat értelmeznek és elemeznek a túlélőkkel készült videóinterjúk részletei és a filmrészletek megtekintésekor. A feladat lehetőséget nyújt arra, hogy a múlt eseményeit feldolgozva fogalmazzanak meg gondolatokat a történtek jelenre való hatásairól.”

Bővebben

Színházi segédanyag a Mesél a bécsi erdő-höz

Tanári segédlet készült Ödön von Horváth legnépszerűbb darabjához, amit az Örkény Színház tűzött műsorára. A rengeteg szereplőt felsorakoztató és helyszínek sokaságára megálmodott „népszínjáték” látszólag könnyed hangütését hamar elkezdik átszínezni a disszonanciák: az egyre harsányabbá váló kegyetlen nevetés mellett párhuzamosan építkezik egy érzelmes, sőt szentimentális szál.

A különleges sorsú írótól nem áll távol némi tanáros hevület, amikor az emberi gyarlóságokat ostorozó kritikáját erős társadalomkritikus hanggal ötvözi. Az Örkény Színház előadása eredeti idején és helyén, azaz az első világháború utáni Bécsben tartja meg a történetet –, a történelmi korproblémák általánosító vagy jelenre vetített olvasatának megfogalmazását a nézőkre bízza.

16 éves kor fölötti diákokkal a magyar, a történelem vagy az etika óra is alkalmas a darab és az előadás által felvetett kérdések megbeszélésére – ennek a korosztálynak ajánlható leginkább a Mesél a bécsi erdő. Fő témák, kapcsolódási pontok:

Bővebben

56-os memoár az Örkényben – letölthető infofüzettel tanároknak, diákoknak

“Eörsi István „börtönkönyve” nem sokkal a rendszerváltás előtt jelent meg először szamizdat kiadványban, majd később legálisan is. A könyv címe – Emlékezés a régi szép időkreironikus, hiszen a szerző 1956 decemberétől 1960 augusztusáig viselt börtönbüntetésének eseményeit idézi fel.

Eörsi a visszaemlékezésében élesen, szinte provokatívan képviseli saját értékeit, helyenként meghökkentő könnyedséggel és természetességgel fogadja azt, ami vele és körülötte történt. Többnyire nem vesződik azzal, hogy egy-egy névhez vagy körülményhez magyarázatokat fűzzön – csakis arról mesél, ami az adott pillanatban őt magát érdekli. Individualista szellemként szívesen engedi szóhoz jutni a „benne lappangó moralistát”, és morális következtetéseit öntörvényűen vonja le. Nézőpontja lehengerlően domináns, nem kerülnek egymás mellé több- vagy másféle igazságokat keresgélő, tépelődést mutató, netán másféle társadalmi tapasztalatok iránt érdeklődő szólamok.”

A diákoknak szóló infofüzet tartalmazza azokat az ismereteket, amelyek segítik Eörsi történetének pontos megértését, követését, és megbeszélni, gondolkozni való kérdéseket is felvet.

A tanároknak szóló füzet többet kínál: életrajz, mini lexikon, a perek összefüggései, irodalmi párhuzamok…

A füzetek az Örkény előadásaihoz készült tanári segédletekkel együtt letölthetők: itt

Válogasson további színházi előadásokhoz készült tanári segédanyagok között: itt!

Új színházi segédanyag – A nagy Romulus (Budaörsi Latinovits Színház)

Részlet a Gyeskó Ágnes által írt tanári segédletből:

“Az irodalom tananyagba illesztve a darabot és az előadást is a középiskola mind a négy évében, sőt az általános iskola utolsó évében is lehet tanítani. Különösen ajánlott a 12. évfolyamon a modernség és az utómodernség irodalmának tanításakor, a brechti drámával való megismerkedéskor ill. az egzisztencialista irodalom tanításakor. Össze lehet hasonlítani egyrészről pl. Brecht más részről akár Kafka világával Dürrenmattét. A katasztrofizmus irányzatának bemutatására is alkalmas a mű (Bulgakov mellett vagy akár a disztópiákról tanultak kiegészítéseképpen), hisz Dürrenmatt is úgy vélekedik a világról, mint ami erkölcsi értelemben megérett a pusztulásra.

Képtalálat a következőre: „budaörs nagy romulus”

Minthogy a komikum minden fajtája megtalálható a műben és az előadásban is, jól tanulmányozhatóak ezek az esztétikai minőségek bármilyen tananyaghoz kapcsolva. Mind a régi NAT 10-es dráma tantárgyának keretében, mind az új NAT 9-10. osztályos tánc és dráma anyagába illesztve sok lehetőséget ad az előadás a nem realisztikus, stilizált és elidegenítő effektusokkal élő színházi nyelv, előadásmód megértésére.

Bővebben

Digitális tananyag a Saul fia elemzéséhez

„A Saul fiát már most sok tanár nézi meg középiskolás csoportokkal, és a különleges nemzetközi sikernek is köszönhetően ez minden bizonnyal a jövőben is így lesz. Nagy szükségünk van az iskolai megbeszéléseket segítő, elemző-értelmező háttéranyagokra” – írtuk 2016 márciusában Radnóti Sándor Revizorban megjelent kritikája nyomán. Most örömmel ajánljuk olvasóink figyelmébe az USC Soá Alapítvány Sonderkommandó, Birkenau című digitális tananyagát – Mészáros Mónika és Szőnyi Andrea kiváló munkáját –, amely az IWitness oktatási portálján érhető el.

A film plakátja A digitális tananyagról

A digitális tananyag több szempontból különleges. A szerzők felhasználták a film egyik forrásaként emlegetett szakirodalmat, Gideon Greif Könnyek nélkül sírtunk című kötetét (Európa Könyvkiadó, 2016), de főként azokból a videó-életútinterjúkból válogattak, amelyeket az USC Soá Alapítvány az ezredfordulón rögzített túlélőkkel és szemtanúkkal. A tanulóknak lehetőségük nyílik arra, hogy néhány perces részleteket tekintsenek meg a túlélőkkel készített interjúkból, ezek segítségével megismerjék a Sonderkommandó szerepét, illetve értelmezni tudják a mozifilm témájául szolgáló valós és lehetetlen választások fogalmát. A feladatok – az IWitness többi tananyagához hasonlóan – fejlesztik a kognitív készségeket és képességeket, az elemzőkészséget, az érvelés képességét, valamint a szövegértést és reflektív szövegalkotó képességet.

Bővebben

Vas István összegyűjtött versei a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján

2016. augusztus 26-ától végre a világhálón is olvashatók Vas István összegyűjtött versei. A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjai egy évvel korábban, 2015. szeptember 22-én döntöttek arról, hogy Vas István posztumusz tagja legyen az akadémiának.

vas-istvan

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) keretei között működő DIA elsősorban a kortárs magyar irodalom digitális közzétételével foglalkozik egy-egy szerző összes művének közreadásával, de tagjainak névsora az alapítás (1998) óta bővül 20. századi szerzőkkel.

Bővebben

Színházi segédanyag a Liliomfihoz (Örkény Színház)

Ugyanaz vagy teljesen más? A Mohácsi testvérek trükkösen maradtak (meglepő mértékben) hűségesek a Szigligeti-darab eredeti szüzséjéhez. A cselekmény nem került át más történelmi időbe, sőt konkrétabban és több szálon kapcsolódik a 19. századhoz, mint az eredeti szöveg –, ami mégis minden ízében átíródott: az eleve pörgő, dús cselekmény számtalan befűzéssel, további epizódelemmel, felvetéssel, poénnal dúsul tovább. A szereplők sokkal többet árulnak el önmagukról, mint Szigligetinél: mintha az új változatban a mindeddig rejtegetett vagy csak apró utalásokban hordozott vonásaikat is kénytelenek lennének nyíltan megmutatni. Valamennyi felbukkanó figura tartósan játékban marad: azok is, akik az eredeti darabban a dramaturgiai funkciójukat betöltvén, szépen eltűntek a színpadról. Szorosabbra fűződnek a rokoni kapcsolatok, többen ismerik már egymást valahonnan, ráadásul melléjük lép, életre kel néhány további szereplő is, akiknek jelenléte tovább gabalyítja az amúgy is bonyolult viszonyrendszer szálait. – Az eredeti színpadi konstrukció erős teherhordó vázként hordozza az „újratöltött” vagy „felturbózott” változatot, s így – érdekes módon – visszamenőleg is sokat elárul eredeti önmagáról (is).

Az előadás az összes középiskolai évfolyamnak ajánlható, de hetedik-nyolcadikos diákcsoportok is tudnak vele mit kezdeni. A téma egyaránt kapcsolható Molière valamelyik komédiájához, a commedia dell’arte hagyományhoz vagy a magyar reformkor színháztörténetéhez.

Bővebben

Színházi segédanyag A kaukázusi krétakörhöz (Budapest Bábszínház)

Brecht művészetével különösen érdemes találkozni az iskolai tanulmányok során, és ehhez nem kell feltétlenül megvárni a 12. osztályt, sőt!

A Budapest Bábszínház előadására diákcsoportokkal érkező tanárok munkáját segédanyag támogatja a téma órai feldolgozásában.

A kaukázusi krétakör

Mit ad a diákoknak Brecht?

  • Annak a színházi eszköztárnak és kifejezésmódnak, amit ma természetes módon használnak a kortárs színházak, tulajdonképpen Brecht a forrása. Az ő megismerésével a diákok rácsodálkozhatnak a színházi élmény természetére, és tudatosabb befogadókká válhatnak.
  • A korszerű oktatásban immár megkerülhetetlen drámapedagógia rengeteg brechti ötlettel, gyakran nagyon is Brecht szellemében dolgozik – Brecht drámái különösen jó alapanyagot nyújtanak a drámaórákhoz.
  • Brecht vonzódott a tandrámákhoz, a mesei történetekhez és az erkölcsi kérdések provokatív felvetéséhez, a nyilvánosan megbeszélhető, megbeszélendő társadalmi témákhoz, ráadásul jól érthető és gyermekien játékos kedvű szerző – mindez pedagógiai szempontból indokolttá tenné, hogy a legkedveltebb „iskolai” szerzők között tartsuk számon.

Bővebben