Óratervek az álhír-jelenség feldolgozásához a Bűvösvölgy honlapján (x)

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ közösségi oldala 2019. március 26-án osztotta meg először azokat az infografikákat, amelyek rávilágítanak arra, hogy az álhíreknek milyen sokféle típusa vesz körül bennünket. Ezek az infografikák részei az álhírekről szóló, három különböző korosztály számára készült három tananyagcsomagnak, amelyek példa- és feladatsorokat tartalmaznak. A 10–13 éves korosztálynak (itt), a 14–16 éves korosztálynak (itt), valamint a 17–18 éves korosztálynak (itt) kidolgozott óratervek zip-formátumban tölthetők le. A zip-könyvtárak pdf állományai között nemcsak óratervek találhatók, hanem a tanórai feldolgozást segítő, hasznos hiperhivatkozásokat tartalmazó mellékletek is. „[Az] oldal tartalmai – olvasható a honlapon – szabadon felhasználhatók, megoszthatók, megvitathatók térbeli és időbeli korlátozás nélkül, hiszen a médiaműveltség fejlesztése az év minden hetében mindannyiunk hasznára válik.”

BŐVEBBEN

Reklámok

Az eltűnt Dante-videók nyomában – A kísérleti tankönyvek hiányzó segédletei

Nádasdy Ádám az 1911-ben készült Inferno-film egyik jelenetével

A Magyartanárok Egyesületének (ME) honlapján 2016. május 11-én két interjú elérhetőségét osztottuk meg olvasóinkkal, mindkettő Nádasdy Ádám akkor megjelent Dantefordításához kapcsolódott. A mű tanításához – írtuk a bejegyzésben – nem csak a friss fordítást, hanem az NKP [Nemzeti Köznevelési Portál] honlapjáról levetíthető videót is ajánljuk, amelyben ugyancsak Nádasdy Ádám beszél a diákok számára is érthető és élvezetes, sőt a szövegolvasásra bátorító, kedvcsináló módon a dantei pokol beosztásáról.” Az említett videó megosztásának azért is lehetett volna hírértéke, mert a kísérleti tankönyvek segédleteit ekkor kezdték áthelyezni az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapjáról: az NKP honlapjára már az újgenerációs tankönyveket töltötték fel, a segédletek nagy része viszont – egy ideig – mindkét portálon elérhető volt. A Pokol körei című kisfilmet olvasóink azóta is gyakran próbálják megnyitni honlapunkról – hiába: az ME honlapján feltüntetett hiperhivatkozás aktív ugyan, a videót mégsem indítja el. Leírása azonban ugyanitt, a bal felső sarokban látható gombra klikkelve mindmáig elérhető: „Hartai László filmjében Nádasdy Ádám ismerteti az »Isteni színjátékban« ábrázolt Poklot és a Pokol köreit. Dante a Poklot a görög mitológia és keresztény elképzelések alapján írta meg. A Pokol bejárása hasonlít Odüsszeusz és Aeneas alvilági utazásához, de a túlvilágon élők sorsa egészen más, mint az ókori eposzokban. A film segít megérteni a középkor világképét és a túlvilági életről alkotott elképzel[és]eket.”

BŐVEBBEN

Shakespeare-nap az Örkény Színházban

 

A SZÍNHÁZ ISKOLÁJA (2.)

SHAKESPEARE-KONFERENCIA

Az Örkény Színház, a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Shakespeare Bizottság egész napos színházi programja

 

Időpont: 2019. január 12. szombat
Helyszín: Örkény Színház

Az Örkény Színház 2017 októberében mutatta be Shakespeare IV. Henrik című darabját, Mácsai Pál rendezésében, Csuja Imre főszereplésével, Nádasdy Ádám új fordításában.

Programunkat az előadás köré építjük.

Bővebben

Tanári segédanyag A hattyúhoz (Örkény Színház)

„Molnár Ferenc a színházra szórakoztatásként tekintő szerzők legkiemelkedőbb magyarországi képviselője, aki világhírt ért el vígjátékaival, színműveivel. Sikerének egyik legfőbb titka, hogy meg tudott felelni a közönség igényeinek, miközben nem csak kiváló érzékkel alkalmazta, de meg is újította a jól megcsinált színház dramaturgiáját. […] technikás és professzionális drámai életművének kulcsfogalma a látszat. Nem csak azért, mert számos hőse rendelkezik a látszatteremtés zsonglőri képességével, hanem mert számára a színház is elsősorban a látszatokkal való bánni tudás magasiskolája.”

„Az Örkény Színházban Polgár Csaba rendezése […]  nagyon kortárs és egyúttal eltartott, stilizált nyelven kutatja ugyanezt a mélyebb, a 21. századi nézőnek is szóló jelentésréteget.”

Az Örkény Színház előadásához kapcsolódó, tanároknak szóló segédanyag tartalma:

  • a szerzőre és a darab keletkezésére vonatkozó információk
  • ajánlatok a színházlátogatás előtti és utáni tanóra megtervezésére  
  • tanári jegyzetek, elemzések
  • ismertető az Örkény Színház pedagógiai programjáról

A tanári segédanyag letölthető: itt

Online műsorfüzet és játékok az előadáshoz: itt

További színházi előadásokhoz kapcsolódó segédanyagok: itt

 

Új tanítási segédanyag Shakespeare-hez – IV. Henrik az Örkényben

Fotó: Örkény Színház

A magyar középiskolákban Shakespeare a kihagyhatatlan szerzők közé tartozik, de nehézkesen bővül vagy változik azoknak a drámáknak a köre, amelyekkel a diákok magyarórán megismerkednek. Pedig a drámák tematikus fókuszát tekintve nagyobb is lehetne a választék: a IV. Henrik 1. például angol nyelvterületen éppen azért szerepel gyakran a 14-15 évesek tanmenetében, mert a fiatal trónörökös – apja elleni lázadása és a felnövéstörténete során átélt – dilemmái közel állnak a diákok személyes, saját életkorukra is jellemző problémáihoz.

A ráhangoló és feldolgozó órai feladatok, játékok műismeret (a szöveg előzetes elolvasása) nélkül is bevezetnek a dráma és a színházi adaptáció világába, illetve akár egy hosszabb drámajáték-projekthez is inspiráló ötleteket adnak.

Bővebben

Tanári segédanyag Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című novellájához

Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című elbeszélése a Hévíz 2014/1. számában jelent meg, a szerző ezzel az írásával nyerte el 2015-ben a Hévíz irodalmi díjat. A folyóiratközlés a hévízi önkormányzat honlapján (itt) és a Litera irodalmi portálon (itt) érhető el, a novella 2017-ben Szántó T. Gábor 1945 és más történetek című kötetében is megjelent. A Zachor Alapítvány 2018. január 26-án tette közzé honlapján azt a 9-12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyagot – Moldvay Zsolt munkáját –, amely egyetlen tanórára tervezve ad javaslatokat a novella feldolgozásához. Az alapítvány oktatási anyagai között – mint arról korábban honlapunkon (itt) beszámoltunk – Szántó T. Gábor 1945 (Hazatérés) című novellájának feldolgozásához is találhatnak óravázlatot. Az utóbbi novella nyomán készült, 1945 című Török Ferenc-film értelmezéséhez a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján, az IWitness-en (itt) érhető el tananyag.

A leghosszabb éjszaka feldolgozásához készült óravázlat a Zachor Alapítvány honlapján (itt és itt) érhető el.

 

Óravázlat Rakovszky Zsuzsa Célia című regényéhez

Rakovszky Zsuzsa legújabb regényével, a Céliával a szerző harmadik alkalommal került fel az Aegon Művészeti Díj tízes listájára. 2016-ban a Fortepannal volt versenyben a díjért, kilenc évvel korábban, 2007-ben viszont el is nyerte azt a Visszaút az időben című gyűjteményes kötetével. A két verseskönyv azóta – Rakovszky számos más művével együtt – elérhetővé vált a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján (itt), az Aegon-díj honlapjáról pedig változatlanul letölthetők a verseskötetekhez készült korábbi óravázlatok, Hudáky Rita kiváló munkái (innen és innen). A Célia című új regényhez ezúttal Horváth Beáta, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának magyartanára készített izgalmas oktatási segédanyagot

BŐVEBBEN

Óravázlat Nádas Péter Világló részletek című Aegon-díjas kötetéhez

Az Aegon Művészeti Díj honlapján 2018. szeptember 5-én vált elérhetővé az idei díjazott, Nádas Péter monumentális emlékirat-kötetéhez készült óravázlat. Aki kinyitja a Világló részletekhez készült tancsomagot, rájön, hogy a tanítási segédanyag szerzője, Tamás Ferenc – a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke – a taníthatatlannak tűnőt tette taníthatóvá. „Abszolút realista, tanárbarát anyag, kivételes érzékkel kiválasztott részleteken keresztül vezet be Nádas világába. A tanítási segédanyag tapintatosan ad rengeteg gyakorlati javaslatot a tanároknak a feladatok felhasználásához. Hetedik-nyolcadik évfolyamon is tanítható novellát, gyönyörű fényképeket használ az el nem rettentő bevezetéshez, becsalogatáshoz. Bár a mű terjedelme tanítási szempontból ijesztőnek tűnhet, Tamás Ferenc mégis megragadhatóvá, kézhez állóvá tette a »monstrumot«” – írja az óravázlatról Arató László.

BŐVEBBEN

Óravázlat Vida Gábor Egy dadogás története című regényéhez

Vida Gábor Egy dadogás története című regénye – Tompa Andrea Omertájához hasonlóan – 2018-ban az Aegon Művészeti Díj, a Libri-díj és a Merítés-díj tízes listájára is felkerült. A két erdélyi szerző jelölését idén februárban egyszerre ünnepelte a romániai magyar sajtó. Vida Gábor a marosvásárhelyi Látó folyóirat egyik szerkesztőjeként is ismert, könyvei – köztük a Nem szabad és nem királyi című novelláskötet és az Ahol az ő lelke című regény – tíz éve Magyarországon, a Magvető gondozásában jelennek meg. Az Egy dadogás történetéhez készült, elsősorban 12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyag nem a teljes mű tanórai feldolgozását célozza: a diasorban elérhető kérdések a könyvről készült kisfilmhez és egy szerzői felolvasáshoz, valamint öt szemelvényhez és A dadogás című, a kiadó honlapjáról ingyenesen letölthető fejezethez kapcsolódnak.

BŐVEBBEN

Óravázlat Tompa Andrea Omerta című regényéhez

Tompa Andrea legújabb regénye kétségkívül az egyik legjelentősebb kötet a kortárs magyar irodalom tavaly megjelent alkotásai között: az Omerta az Aegon Művészeti Díj, a Libri-díj és a Merítés-díj tízes listájára is felkerült, sőt 2018 tavaszán elnyerte a Libri irodalmi díjat. A szerző második regénye, a Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben megjelenése után, 2015-ben Márai-díjat kapott, és szintén döntős volt az Aegon-díj versenyében. A kötethez akkor Posta István, a Szent Imre Gimnázium magyartanára készített óravázlatot. Az Omerta című regényhez frissen készült oktatási segédanyag, Dohy Anna és Hudáky Rita kiváló munkája nemcsak tanári útmutatóból és diasorból áll: a feldolgozást huszonöt oldalas, nyomtatható tanulói munkafüzet is segíti. „A segédletben ajánlott részletekkel folyó szövegértésiszövegfeldolgozási munka – írják az új tancsomag szerzői – bármelyik középiskolai évfolyamon bevethető, bár ha a kötet teljes elolvasására szeretnénk buzdítani a diákokat, akkor 10. osztálynál nem ajánlatos lejjebb menni. Az első fejezet (Kali könyve) szintén legkorábban 10.-től lehet közös olvasmány. Az ajánlott kontextusok elsősorban 11-12. évfolyamos témák közül kerültek ki.”

BŐVEBBEN