Filmet nézni „Klassz”!

Sokatmondó filmvászon: Film – iskola – irodalom címmel tartott konferenciát 2021. május 29-én, szombaton a Nemzeti Filmintézet (NFI) – Filmarchívum, a Magyartanárok Egyesülete (ME) és az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE). Az online konferencia középpontjában az NFI – Filmarchívum Alapfilmekre épülő Klassz programja állt, amely – ahogyan a meghívóban is szerepelt – „ötleteket és segédanyagokat kínál régi és új magyar filmeknek az oktatásban és a tanulásban történő hatékony felhasználására. A filmekhez szakmai szervezetek bevonásával pedagógiai útmutatók készültek, s ezek közül a folyó tanévben néhányat ki is próbáltak erre vállalkozó pedagógusok.” A pedagógusok kerekasztal-beszélgetéseken számoltak be tapasztalataikról, amelyeket később rövid írásos dokumentációk formájában is megosztanak majd az érdeklődőkkel, ezért a kerekasztal-beszélgetéseket nem idézzük teljes terjedelmükben, inkább csak kedvcsinálónak-emlékeztetőnek idézünk fel egy-két megállapítást a beszélgetésekből. (A program ITT, a teljes konferencia ITT tekinthető meg.)

– Iványi-Szabó Rita beszámolója –

Tanári segédanyag Nádasdy Ádám Aegon-díjas verseskötetéhez

Az Aegon Művészeti Díj honlapján (itt) szeptember óta érhető el a 2020. évi díjazott, Nádasdy Ádám verseskötetéhez készült tanári segédanyag és feladatsor. Arató László – az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tanára – a segédanyag bevezetőjében a következőképpen ajánlja a magyartanárok figyelmébe Nádasdy Ádám újabb verseit: „Messziről nézve első gondolatunk könnyen lehet az, hogy egy a kötet megjelenésekor hetvenkét éves költő öregkori, »halálközeli«, »létösszegző« verseihez kevés köze lehet egy tizenéves nagykamasznak. Csakhogy ez badarság, hisz a nagykamaszoknak is sajátja a beilleszkedés és kívülmaradás, szerepelfogadás és szereptagadás, tanács- és mintaelfogadás, illetve tanács- és mintaelutasítás, normakövetés és normatörés, folyamatos önmeghatározás és önmegkérdőjelezés, normalitás és különösség, magány és társra találás, test és lélek, tárgyilagos okosság és érzelmesség, őszinte feltárulkozás és szemérmes rejtőzködés kettőssége – vagy éppen egysége. Sőt talán a születés és halál között állást is a halálra érzékenyebben élik át a kicsit idősebbeknél. Az Istenhez való viszony sem lényegtelenebb a számukra. A munka megtartó ereje ekkoriban talán még kevésbé fontos, de ennek átgondolása a jövőre való felkészülés része. Tőlük sem idegen a bohóc és a törpe szerepe, pozíciója. Minden kamasznak vonzó a nyíltan személyes líra, alapértékük az őszinteség, a költészetben talán túlzottan sokszor is ezt keresik, ezt tekintik értékmércének.”

A mélyben (Éjjeli menedékhely) – az Örkény Színház tanári segédanyaga

Gorkij legismertebb színdarabját eredeti színtere és jellemei, izgalmas etikai és filozófiai problémafelvetései teszik vonzóvá a színházi alkotók és a nézők számára. A darab születésekor felkavaróan újszerűnek bizonyult az orosz társadalom alján-peremén élő emberek ábrázolása, amely nem hasonlított a szegények, az „egyszerű emberek” korábban megszokott, romantizáló színpadi megjelenítéséhez. A kortárs előadások egyik legfontosabb tétje, hogy sikerül-e érvényesen újrahangszerelni az érzékeny társadalmi szituáltság realizmusát és a filozofikus („nagy emberi”) kérdések kihangosítását támogató stilizáltságot –, illetve a kettő közötti viszonyt. Azoknak a tanároknak, akik iskolai csoporttal készülnek megnézni az előadást, ugyanez a két terület: a társadalmi realizmus és a filozofikus kérdések kínálkoznak a színházlátogatást előkészítő és feldolgozó órák elsődleges fókuszául. A tanítási segédletben a darab cselekményváza és szereplőinek bemutatása után felkészítő és feldolgozó feladatok, valamint hozzájuk kapcsolódó tanári jegyzetek olvashatók.

Óravázlat Kemény István Nílus című kötetéhez

Frissítés: Az Aegon-díj honlapja 2021 februárjában megszűnt. A honlapra korábban feltöltött oktatási segédletek közül azokat, amelyeket a Magyartanárok Egyesületének tagsága készített, átmentettük az egyesület honlapjára. Arató László tancsomagja – segédletek, diasor, facebook – a hivatkozásokra kattintva érhető el. (2021.10.28.)

Az Aegon Művészeti Díj honlapján megjelent a Kemény István legújabb verseskötetéhez készült óravázlat. Szerzője, Arató László a következő bevezetővel ajánlja a művet:

„Az új kötet újdonsága, hogy a rációhoz, az alapvetőnek tartott értékekhez való konzervatív ragaszkodást ezúttal egy általánosként tapasztalt post-truth világállapotban, ahhoz viszonyulva, azt belülről átélve fogalmazza meg. Az egész kötet kohézióját teremti meg, hogy van egy központi témája: az igazságérvény igényének fenntartása a post-truth, az igazság utáni korszakban. Egy igazságról lemondó periódusban keresi az igazságot, egy történelem utáni korban vizsgálja a történelmet. Nem véletlen, hogy az igazság a kötetnek olyan gyakran ismétlődő kulcsszava, mint A királynál című kötetben a szív, szívem. Ugyanígy központi szó a remény. Ezek köre a nagyon régimódi fogalmak köré épül a kötet.

Tanári segédanyag Az üvegbúrához (Örkény Színház)

Harmincegy éves korában, öngyilkossággal vetett véget életének a huszadik századi amerikai irodalom egyik legígéretesebb költője, Sylvia Plath (1932–1963). Plath egyetlen regénye, Az üvegbúra (1963) egyes szám első személyben meséli el egy fiatal lány küzdelmét a mentális összeomlással, az öngyilkosság vágyával és az életben maradással. A Zabhegyező női párjaként emlegetett elbeszélés radikálisan szubjektív módon számol be a felnőtt lét elején átélt kétségbeesett bizonytalanságokról, önértékelési zavarokról, útkeresésről.

A regényből készült színházi adaptáció könnyen követhető, a történet nem okoz megértési nehézségeket. A felkészüléshez készített tanítási segédanyag elsősorban az eredeti mű és az előadás kultúrtörténeti, lélektani, társadalomtörténeti vonatkozásainak megértését és a reflektív (túlzott azonosulást elkerülő) befogadói attitűd kialakítását támogatja.

Óravázlat Szvoren Edina Verseim című kötetéhez

„Azt csinálja, amihez boszorkányos módon ért. Mintha mindent tudna a műfajról, a novelláról; annak alakíthatóságáról, csak a beavatottak számára feltárulkozó természetrajzáról” – írja Szakács Emília, a Verseim című Szvoren Edina-novelláskötethez készült tananyag szerzője. A tananyag a Verseimnek mind a tizenhárom novellájáról finom, megvilágító elemzést ad, nem egyszer olyan összefüggéseket is feltárva, amelyeket eddig a kritika nem vett észre. A tizenhárom novellából öthöz részletes, nyolchoz rövidebb feladatsor tartozik. A feladatok a befogadásközpontú interaktív-reflektív eljárások egész arzenálját alkalmazzák. A tevékenységtípusok között az eligazodást ikonok biztosítják. A hatalmas anyagból, persze, a tartalomjegyzék alapján válogatni kell. Az oktatási csomagnak – a digitális tanulást lehetővé téve – egy, a Verseim-kötethez tartozó közösségi oldal is a része, mely a műveken és tananyagokon kívül interjúkat és más érdekességeket tartalmaz. A posztok és a hozzászólások lehetővé teszik a kötetről való nyilvános és közös gondolkodást.

Óravázlat Takács Zsuzsa A Vak Remény című kötetéhez

2019 Aegon-díjas könyvéről, a Takács Zsuzsa egész eddigi életművét átfogó, de egészen friss versek ciklusait is tartalmazó kötetről, A Vak Reményről Mozer Tamás írt kivételesen mély és gazdag tananyagot, mely a korai, a későbbi és a legújabb versekhez kapcsolódó feladatokat és elemzéseket egyaránt tartalmaz. Az első egység a tárgyiasság fogalmára koncentrál és a költő korai verseiből veszi a diákok által a tárgyiasság, személytelenség–személyesség skáláján elhelyezendő példákat. A második anyagrész kutya- és farkasversekkel foglalkozik: többek között Petőfi- és Pilinszky-művekkel való összevetésben a feladatok és az elemzések azt vizsgálják, hogyan alakul a szimbólumok jelentése, például miképpen válik a farkas némileg a bibliai bárány megfelelőivé. A versek és értelmezéseik El Kazovszkij híres kutyás festményeinek értelmezésével kerülnek új dimenzióba. A látásról szóló tananyagban is nagy szerepe van a festményeknek, ezúttal Egon Schiele műveinek, melyek vizsgálata szervesen adódik a festő modelljének és szeretőjének elemzett versmonológjából. Alapvető női–emberi viszonyokról szólnak a hol az anya, hol a gyermek nézőpontjából felhangzó anya–gyermek versek, majd a kamaszversek, illetve a szerelmes és az anya haláláról beszélő költemények. Külön fejezetet kapnak Takács Zsuzsa istenkereső–létértelmező versei is. Végül A Vak Remény ciklus versei, a kötet elején álló legújabb művek kerülnek sorra, közöttük a világhálón több mint százezer felhasználó által megosztott Ha van lelkünk ugyan megközelítését segítő feladatsor és elemzés. A módszertanilag rendkívül sokszínű és mélyreható elemzéseket tartalmazó tancsomagnak a diasoron kívül része egy alaposan kidolgozott óravázlat-sorozat is.

Óravázlat Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényéhez

Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regénye a 2018-as könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. 2019-ben elnyerte a Libri közönségdíját, valamint felkerült az Aegon Művészeti Díj és a Merítés-díj tízes listájára. A könyv középiskolai feldolgozásához nyújt segítséget Kertész Rita, a budapesti Eötvös József Gimnázium magyartanára, aki óravázlatát elsősorban a 11–12. évfolyam diákjainak ajánlja. A regény olyan fontos, a diákságot alapvetően érintő kérdéseket mozgósít, mint a személyes útkeresés, a céltalanság, a családi és szociális kapcsolatok szerepe, valamint az emlékek és az én környezetéhez kapcsolódó történelmi események önértelmezésre, önképformálásra gyakorolt hatása. A tananyag szerzője rámutat, hogy a regény milyen irodalmi művekkel lép párbeszédbe, azaz milyen szövegek mellett olvastatható, tanítható (pl. Ottlik Géza: Iskola a határon; Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés; Mellettem elférsz; Háy János: A bogyósgyümölcskertész fia).

Óravázlat Mán-Várhegyi Réka Mágneshegy című regényéhez

Mán-Várhegyi Réka első regénye, a Mágneshegy 2018 májusában jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában, a kötet 2019-ben az Aegon Művészeti Díj és a Libri-díj tízes listájára is felkerült. A könyvhöz Gyeskó Ágnes, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium magyartanára készített óravázlatot, elsősorban a végzős diákok számára ajánlva a regényt. „Egy egyetemre készülő diáknak – írja Gyeskó Ágnes a tananyag bevezetőjében – igen tanulságos szembenézésre ad lehetőséget: a tudományos élet kicsinyes játszmáit, a hierarchiában való előrejutás törvényszerűségeit, a kiszolgáltatottság sokféle arcát, a konferenciákon résztvevők érdektelenségét, a divatos irányzatok efemer jellegét mutatja meg rendkívül erős iróniával, szórakoztatóan szatirikusan. Az értelmiségi családokban felnövekvő embereknek éppúgy érdekes lehet, mint azoknak, akik épp most készülnek értelmiségivé válni. Megmutatja a regény ennek a folyamatnak a nehézségét, sőt, talán a lehetetlenségét is. Kissé kiábrándultnak és keserűnek tűnhet, egyes kritikusok viszont épp a mű boldogságáról írnak. Azzal a felelősséggel is szembesít, mit jelent a társadalomról gondolkodni, a társadalom egyes csoportjaival tudósként, értelmiségi felelősséggel foglalkozni, és milyen lehetőség van egyáltalán a segítségre, tud-e egy kutató a munkájával bármit befolyásolni. Miért nem lehetséges ill. nehéz a társadalmi mobilizáció, milyen kulturális, kommunikációs szakadékok, miféle előítéletek tagolják a világunkat. Felveti a női szerepekkel kapcsolatos kérdéseket is. A regény akkor játszódik, amikor a mai diákok szülei voltak fiatal felnőttek, közvetlenül az ő születésük előtt. A regénybeli Zsuzsival kb. egyidősek reális időben mérve, tehát a szüleik közelmúltjába utazhatnak el.”

Óravázlatok az Aegon Művészeti Díj honlapján a 2019-es jelöltek műveihez

Az Aegon Művészeti Díj honlapjára szeptemberben kerülnek fel a 2019. évi jelöltek köteteihez írt oktatási segédanyagok, óravázlatok. A tancsomagok idén is a Magyartanárok Egyesülete (ME) és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság együttműködésében készülnek. Az óravázlatok-tancsomagok többnyire három részből épülnek föl: a tanárok számára készült segédanyagokból, a diákok számára készített feladatsorból, valamint a tanórán is jól alkalmazható diasorból. A koncepcióról az Aegon Művészeti Díj honlapján (itt) találnak részletes tájékoztatást.