Új tanítási segédanyag Shakespeare-hez – IV. Henrik az Örkényben

Fotó: Örkény Színház

A magyar középiskolákban Shakespeare a kihagyhatatlan szerzők közé tartozik, de nehézkesen bővül vagy változik azoknak a drámáknak a köre, amelyekkel a diákok magyarórán megismerkednek. Pedig a drámák tematikus fókuszát tekintve nagyobb is lehetne a választék: a IV. Henrik 1. például angol nyelvterületen éppen azért szerepel gyakran a 14-15 évesek tanmenetében, mert a fiatal trónörökös – apja elleni lázadása és a felnövéstörténete során átélt – dilemmái közel állnak a diákok személyes, saját életkorukra is jellemző problémáihoz.

A ráhangoló és feldolgozó órai feladatok, játékok műismeret (a szöveg előzetes elolvasása) nélkül is bevezetnek a dráma és a színházi adaptáció világába, illetve akár egy hosszabb drámajáték-projekthez is inspiráló ötleteket adnak.

Bővebben

Reklámok

Tanári segédanyag Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című novellájához

Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című elbeszélése a Hévíz 2014/1. számában jelent meg, a szerző ezzel az írásával nyerte el 2015-ben a Hévíz irodalmi díjat. A folyóiratközlés a hévízi önkormányzat honlapján (itt) és a Litera irodalmi portálon (itt) érhető el, a novella 2017-ben Szántó T. Gábor 1945 és más történetek című kötetében is megjelent. A Zachor Alapítvány 2018. január 26-án tette közzé honlapján azt a 9-12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyagot – Moldvay Zsolt munkáját –, amely egyetlen tanórára tervezve ad javaslatokat a novella feldolgozásához. Az alapítvány oktatási anyagai között – mint arról korábban honlapunkon (itt) beszámoltunk – Szántó T. Gábor 1945 (Hazatérés) című novellájának feldolgozásához is találhatnak óravázlatot. Az utóbbi novella nyomán készült, 1945 című Török Ferenc-film értelmezéséhez a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján, az IWitness-en (itt) érhető el tananyag.

A leghosszabb éjszaka feldolgozásához készült óravázlat a Zachor Alapítvány honlapján (itt és itt) érhető el.

 

Óravázlat Rakovszky Zsuzsa Célia című regényéhez

Rakovszky Zsuzsa legújabb regényével, a Céliával a szerző harmadik alkalommal került fel az Aegon Művészeti Díj tízes listájára. 2016-ban a Fortepannal volt versenyben a díjért, kilenc évvel korábban, 2007-ben viszont el is nyerte azt a Visszaút az időben című gyűjteményes kötetével. A két verseskönyv azóta – Rakovszky számos más művével együtt – elérhetővé vált a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján (itt), az Aegon-díj honlapjáról pedig változatlanul letölthetők a verseskötetekhez készült korábbi óravázlatok, Hudáky Rita kiváló munkái (innen és innen). A Célia című új regényhez ezúttal Horváth Beáta, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának magyartanára készített izgalmas oktatási segédanyagot

BŐVEBBEN

Óravázlat Nádas Péter Világló részletek című Aegon-díjas kötetéhez

Az Aegon Művészeti Díj honlapján 2018. szeptember 5-én vált elérhetővé az idei díjazott, Nádas Péter monumentális emlékirat-kötetéhez készült óravázlat. Aki kinyitja a Világló részletekhez készült tancsomagot, rájön, hogy a tanítási segédanyag szerzője, Tamás Ferenc – a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke – a taníthatatlannak tűnőt tette taníthatóvá. „Abszolút realista, tanárbarát anyag, kivételes érzékkel kiválasztott részleteken keresztül vezet be Nádas világába. A tanítási segédanyag tapintatosan ad rengeteg gyakorlati javaslatot a tanároknak a feladatok felhasználásához. Hetedik-nyolcadik évfolyamon is tanítható novellát, gyönyörű fényképeket használ az el nem rettentő bevezetéshez, becsalogatáshoz. Bár a mű terjedelme tanítási szempontból ijesztőnek tűnhet, Tamás Ferenc mégis megragadhatóvá, kézhez állóvá tette a »monstrumot«” – írja az óravázlatról Arató László.

BŐVEBBEN

Óravázlat Vida Gábor Egy dadogás története című regényéhez

Vida Gábor Egy dadogás története című regénye – Tompa Andrea Omertájához hasonlóan – 2018-ban az Aegon Művészeti Díj, a Libri-díj és a Merítés-díj tízes listájára is felkerült. A két erdélyi szerző jelölését idén februárban egyszerre ünnepelte a romániai magyar sajtó. Vida Gábor a marosvásárhelyi Látó folyóirat egyik szerkesztőjeként is ismert, könyvei – köztük a Nem szabad és nem királyi című novelláskötet és az Ahol az ő lelke című regény – tíz éve Magyarországon, a Magvető gondozásában jelennek meg. Az Egy dadogás történetéhez készült, elsősorban 12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyag nem a teljes mű tanórai feldolgozását célozza: a diasorban elérhető kérdések a könyvről készült kisfilmhez és egy szerzői felolvasáshoz, valamint öt szemelvényhez és A dadogás című, a kiadó honlapjáról ingyenesen letölthető fejezethez kapcsolódnak.

BŐVEBBEN

Óravázlat Tompa Andrea Omerta című regényéhez

Tompa Andrea legújabb regénye kétségkívül az egyik legjelentősebb kötet a kortárs magyar irodalom tavaly megjelent alkotásai között: az Omerta az Aegon Művészeti Díj, a Libri-díj és a Merítés-díj tízes listájára is felkerült, sőt 2018 tavaszán elnyerte a Libri irodalmi díjat. A szerző második regénye, a Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben megjelenése után, 2015-ben Márai-díjat kapott, és szintén döntős volt az Aegon-díj versenyében. A kötethez akkor Posta István, a Szent Imre Gimnázium magyartanára készített óravázlatot. Az Omerta című regényhez frissen készült oktatási segédanyag, Dohy Anna és Hudáky Rita kiváló munkája nemcsak tanári útmutatóból és diasorból áll: a feldolgozást huszonöt oldalas, nyomtatható tanulói munkafüzet is segíti. „A segédletben ajánlott részletekkel folyó szövegértésiszövegfeldolgozási munka – írják az új tancsomag szerzői – bármelyik középiskolai évfolyamon bevethető, bár ha a kötet teljes elolvasására szeretnénk buzdítani a diákokat, akkor 10. osztálynál nem ajánlatos lejjebb menni. Az első fejezet (Kali könyve) szintén legkorábban 10.-től lehet közös olvasmány. Az ajánlott kontextusok elsősorban 11-12. évfolyamos témák közül kerültek ki.”

BŐVEBBEN

Óravázlat Szécsi Noémi Egyformák vagytok című regényéhez

Szécsi Noémi Gondolatolvasó című regényét 2013-ban jelölték az Aegon Művészeti Díjra. A tavaly megjelent Egyformák vagytok azonban az első a szerző kötetei közül, amely a díj tízes listájára is felkerült. A művet a Magvető Kiadó olyan, a jelenről szóló történelmi regényként ajánlja az olvasók figyelmébe, mely önmagában is megállja a helyét, de a szerző korábbi köteteinek – a már említett Gondolatolvasó és a Nyughatatlanok – szálai is összefutnak benne. Szécsi Noémi Aegon-díjra jelölt új regényéhez Szakács Emília, a pécsi Szent Mór Iskolaközpont magyartanára készített sokszínű, izgalmas óravázlatot. A 11-12. évfolyamosok számára javasolt, tíz tanórára tervezett oktatási segédanyag változatos munkaformákban, elsősorban mégis kooperatív technikákkal segíti a regény feldolgozását. A tanulói tevékenységek okostelefon-használattal kapcsolódnak össze, a tancsomaghoz külön csatolt QR-kódok segítségével hosszabb szövegek, sőt YouTube-videók, filmek is megnyithatók, amelyek különösen izgalmassá tehetik a regénnyel való tanórai és otthoni foglalkozást„A modulhoz – írja a bevezetésben a tancsomag szerzője – egy prezentációs anyag, egy Sway-felület is kapcsolódik. Ez felhasználható kivetítésre, a tanórai munkafolyamat megtámogatására, illetve a tanulók egyéni tudáselsajátítását, a tájékozódást, tudásbővítést szolgálja, az eszközkészlet része.”

BŐVEBBEN

Óravázlatok az Aegon Művészeti Díj honlapján a 2018-as jelöltek műveihez

Az Aegon Művészeti Díj honlapjára augusztus végén kerülnek fel az idei jelöltek köteteihez írt oktatási segédanyagok. A tancsomagok ezúttal is a Magyartanárok Egyesülete (ME) és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság együttműködésében készülnek. A letölthető óravázlatok többnyire három részből épülnek föl: a tanárok számára készült segédanyagokból, a diákok számára készített feladatsorból, valamint a tanórán is jól alkalmazható diasorból. A koncepcióról a honlapon találnak részletes tájékoztatást. 

BŐVEBBEN

Budapest-töredékek – elérhetők a szövegek és a videók

A közreműködő tanárok felkérésével és a projekt honlapjának elkészítésével startolt el a Szépírók Társasága és a Magyartanárok Egyesülete közös programja, a ‘Budapest-töredékek’.

Az előkészítés során nyolc népszerű magyar író választott egy-egy régebbi írótól származó rövid szöveget, ami Budapest társadalmára koncentrál. Valamennyien egy néhány perces videóban mondják el, miért fontos ez a szöveg nekik, és hogyan kapcsolódik valamilyen mai, jellegzetesen budapesti, nagyvárosi társadalmi problémához.

Bővebben

Egerek és emberek – Oktatási anyag a Budaörsi Latinovits Színház előadásához

A Budaörsi Latinovits Színház 2018 januárjában mutatta be John Steinbeck Egerek és emberek című művét Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezésében. (Steinbeck műve – mint az közismert – eredetileg kisregénynek készült, maga a szerző dolgozta át színdarabbá.) Az előadáshoz a színház ifjúsági programjának keretében Gyeskó Ágnes készített oktatási anyagot. Noha kb. 80 évvel ezelőtt játszódik – írja az előadásról a tananyag szerzője –, emberi viszonyai nagyon is maiak: a kiközösítés, a mentálisan sérültekkel szembeni magatartás, az agresszióra adható helyes válaszok, a szegénység és társadalmon kívüliség problémáit egyaránt felveti. Valamint azt is, hogyan tarthatják bennünk a lelket a tervek, hogyan adhatnak méltóságot az életnek az álmok, miért jó, ha az ember nincs egyedül, ha számíthat a barátjára.” A 13 éves kortól ajánlott előadáshoz készült oktatási anyag a színház honlapjáról letölthető. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyartanárok Egyesülete honlapján elérhető kincsestárat is: a linkgyűjtemény segítségével közvetlenül elérhetők az alsó és felső tagozatosoknak, valamint a középiskolásoknak ajánlott előadásokhoz készült tanári segédletek és óravázlatok.