„Maga a katarzis” – Arató László elemzése Vörösmarty Mihály A vén cigány című verséről

„Először egy vallomás. Én ezt a verset azért szeretem, mert az öngyógyító dühöngés művészete, a kiolvadó biztosítékoké. Az ember jól kidühöngheti, kiőrjöngheti magát vele – és benne. Segít sisteregni, a gőzt kiereszteni. Fölforr és megtisztul általa – és benne – az ember. Ez a vers maga a katarzis” – ezzel a vallomással kezdi Arató László Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének elemzését abban a videóban, amely a Nemzedékek Tudása Akadémia sorozata számára készült, s amely 2014 áprilisától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) honlapján volt megtekinthető. 2019 áprilisától a sorozat – a Perfekt Zrt. jóvoltából – honlapunkon is hozzáférhető.

Az NTK 2014 októberében mint önálló gazdasági társaság megszűnt, tevékenységét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vette át, a kiadó honlapja azonban – az OFI honlapjának bejegyzése szerint – 2015. augusztus végéig elérhető volt. A Nemzedékek Tudása Akadémia videói nem csak az NTK honlapjáról voltak elérhetők: Érettségi videók néven közösségi oldal és YouTube-csatorna segítette a hozzáférést. A videók közreadását többek között a Nyelv és Tudomány, valamint a Modern Iskola is méltatta – az utóbbi portálon 2014 májusában egy interjú is megjelent a tananyagok iskolai felhasználásáról. A Magyartanárok Egyesülete (ME) közösségi oldalán 2014 áprilisától több képes bejegyzésben is felhívtuk a figyelmet a sorozatra, a videók hiperhivatkozásait honlapunkon is megosztottuk. 2016 tavaszán a Nemzedékek Tudása Akadémiától egy távoktatási központ megvásárolta a sorozatot: a közösségi oldalt és a YouTube-csatorna videóit törölték, és ezzel az ingyenes elérés lehetősége – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – megszűnt. 2019 februárjában a Perfekt Zrt. – amely a távoktatási központtól korábban visszavásárolta a jogokat – az ME rendelkezésére bocsátotta a videókat, amelyeket YouTube-csatornánkon most újra megosztunk minden érdeklődővel. (A sorozat új címét – Érettségi felkészítő – a jogtulajdonostól kapta.)

BŐVEBBEN

Reklámok

Szószátyár – Magyartanárok a nyelvészklubban

Schiller Mariann, Nádasdy Ádám és Kálmán László (Fotó: MTA és Klubrádió)

A Magyartanárok Egyesülete (ME) honlapján 2017 júliusában (itt) írtunk először Kálmán László és Nádasdy Ádám Klubrádión hallható műsoráról, a Szószátyárról. A nyelvészklub korábbi adásaiban két alkalommal volt vendég Schiller Mariann magyartanár, az ME választmányának tagja: 2016. december 14-én a PISA-felmérések eredménye, 2017. szeptember 20-án a nyelvtan tanítása volt a műsor témája. 2019 márciusában – Nádasdy Ádám távolléte miatt – három adásban Schiller Mariann volt a Szószátyár vendég-műsorvezetője Kálmán László oldalán. A márciusi nyelvészklub adásai már elérhetők a műsor honlapján, a tartalomjegyzékben pedig részletes információk és hiperhivatkozások is találhatók.

BŐVEBBEN

„Éljen a grund!” – Virtuális gyűjtemények a (több mint) százéves Pál utcai fiúkról

A Pál utcai fiúk olasz nyelvű kiadásainak borítói a regény háromnyelvű közösségi oldalán

„Szétnéztek a szép nagy telken és a farakásokon, melyeket beragyogott az édes tavaszi délután napja. Látszott a szemükön, hogy szeretik ezt a kis darabka földet, és hogy meg is küzdenének érte, ha arra kerülne a sor. Ez a hazaszeretetnek egy neme volt. Úgy kiáltották, hogy: »Éljen a grund!« – mintha azt kiáltották volna, hogy: »Éljen a haza!« És ragyogtak a szemeik, és mindeniknek tele volt a szíve” – írja Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk második fejezetében. „Éljen a grund!” – 2007 októberében a regény első kiadásának századik évfordulója alkalmából ezzel a címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat címe talán nemcsak a regényt, hanem Török Ferenc két évvel korábban, A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő program keretében forgatott televíziós versenyfilmjét is megidézte: a filmetűd végén ismert személyiségek – többek között Benedek Tibor, Eszenyi Enikő, Garas Dezső, Koltai Lajos és Nagy Feró – ugyanezt a mondatot mondták-kiáltották a képernyőn. A Nagy Könyv versenyfilmjei DVD-n is megjelentek, de Török Ferenc kisfilmje, A Pál utcai fiúk a Magyar Televízió videótárának megszűnéséig a köztévé honlapján is elérhető volt. A PIM tárlata 2008. augusztus végéig volt látogatható, a kiállítást azonban három évig vidéki és határon túli helyszíneken is bemutatták. A tárlat rendezői, Emőd Teréz és Kómár Éva többször átdolgozták a kiállítást. 2017-ben, a regény születésének száztizedik évfordulóján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban mutatták be újra, vándorkiállításként utoljára – 2019. március végéig – a várpalotai könyvtárban volt megtekinthető.

BŐVEBBEN

„Nincs visszaút” – Könyvajánló Kalapos Éva Massza című regényéről a Revizoron

„A Revizor értő kritikája a Masszáról. Köszönöm!” – ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Kalapos Éva hivatalos közösségi oldalán (itt) Schiller Mariann könyvajánlóját, amely 2019. március 31-én jelent meg a Revizor Online-on. „1. állítás: Mary Shelley Frankensteinjéről már nem lehet több bőrt lenyúzni. 2. állítás: A számítógépes fenyegetés (zaklatás) nem irodalomhoz illő kérdés. Tévedés mindkettő – írja a könyvajánló bevezetőjében Schiller Mariann. – Kalapos Éva regénye az aggasztóan elterjedt cyberbullyingről szól (amiről azóta filmek is születtek), és a Frankenstein-regény komoly szerepet kap a történetben. Ifjúsági regénynek, Young Adult irodalomnak mondják az efféle műveket. Szereplői kamaszok, elbeszélője szintén, fő színtere az iskola, konfliktus szintén az iskolai ismeretségekből fakad. De kinek is szól valójában? A kamaszoknak persze, de valójában éppúgy minden olyan felnőttnek, aki kapcsolatban áll gyerekekkel: szülő, tanár, orvos, szomszéd, nagynéni, keresztapa, edző, vagyis mindenki. Ha lenne nem-iskolai kötelező olvasmány, azaz felnőtteknek szóló házi feladat, hát ez az lenne.”

A D.A.C.-könyvek szerzőjének 2016-ban megjelent kötetére, a Massza témájára – a zaklatás, az internetes megfélemlítés jelenségére – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke is felhívta a figyelmet a Librariusnak adott 2016. február 28-i interjújában. Kalapos Éva regényének első fejezete a Könyvesblog Scribd-oldalán érhető el, a szerzővel készült interjúk közül ugyancsak egy Librariuson megjelent beszélgetést ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Schiller Mariann Nincs visszaút című könyvajánlója a Revizor Online-on olvasható.

 

Irodalom Másképp – Aegon verseny középiskolásoknak

A budapesti Eötvös József Gimnázium az Aegon Művészeti Díj támogatásával immáron harmadszor szervezte meg országos irodalmi versenyét. A kortárs irodalom olvasását támogató verseny második, döntő fordulóját a tavalyihoz hasonlóan idén is Baján, a Petőfi-szigeten rendezték meg.

– Kodácsi Boglárka beszámolója –

A verseny első fordulójára a szervezők a 2017-es Aegon Művészeti Díjra jelölt könyvek közül válogattak össze kifejezetten a középiskolás korosztály számára 16 művet –, a nevezőknek ezek közül kellett választaniuk egyet, amelyhez könyvajánlót írtak. A 157 beküldött pályamunka közül szakmai zsűri választotta ki a legjobbakat, akik részt vehettek a március 22-24-i háromnapos döntőn.

Bővebben

Beszédaktusok a közösségi médiában és a nyelvtanórán – Beszámoló a műhelyfoglalkozásokról

emotA Magyartanárok Egyesülete (ME), a BME Szociológiai és Kommunikáció Tanszék, valamint a Szavak és Tettek Műhely (ELTE BTK Filozófiai Intézet) 2019. március 9-én műhelyfoglalkozást szervezett az ME tagjai számára az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában Posztok, trollok, emotikonok – Beszédaktusok a közösségi médiában és a nyelvtanórán címmel.
Iványi-Szabó Rita és Kodácsi Boglárka beszámolója

A szombati konferencia struktúrájának egyik különlegességét az jelentette, hogy ezúttal a műhelyfoglalkozásokat nem előzték meg plenáris előadások, ehelyett a résztvevők négy párhuzamos foglalkozáson vehettek részt két turnusban, majd a konferencia zárásaként a szemináriumok összefoglalására, illetve a következő konferenciák lehetséges témáinak, a folytatások irányvonalainak kijelölésére került sor.

BŐVEBBEN

Megjelent az Irodalmi Magazin Jókai-száma

2019. február 18-án, a szerző születésnapján jelent meg az Irodalmi Magazin (IM) Jókai-száma, amelyet a magyar széppróza napján a Magyar Írószövetségben, március 13-án pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban is bemutattak a lap szerkesztői. A negyedévente megjelenő folyóirat idei első számának tartalomjegyzéke az IM közösségi oldalán, illetve a Magyar Napló Kiadó honlapján tekinthető meg. A tartalmas és gazdagon illusztrált, száznegyven oldalas lapszámból elsősorban azt a négy beszélgetést ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely közvetve vagy közvetlenül Jókai Mór műveinek tanításához, taníthatóságának módszertanához kapcsolódik. Az interjúkban Eisemann György irodalomtörténész a kritikai kiadások történetéről beszél; Tóbiás Krisztián költő, szerkesztő a balatonfüredi Jókai-konferenciákról és a Tempevölgy által kiadott Jókai-novelláskötetről; Czibula Katalin szakmódszertan-oktató többek között arról, mikor és miért váltak Jókai művei az irodalomtanítás részévé; Hansági Ágnes irodalomtörténész pedig arról, miként tudná (újra) megszólítani Jókai a mai olvasókat.

BŐVEBBEN

Hangzó költészet – Konferencia a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2019. április 13án, szombaton Hangzó költészet címmel rendez konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban (Budavári Palota, „F” épület). A konferencia második részében kerül sor Nádasdy Ádám Bánk bán-fordításának bemutatójára, a kötet – mely Katona József drámájának eredeti szövegét és az új prózai fordítást is tartalmazza – a rendezvény szünetében kedvezményesen megvásárolható. A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel díjtalan és nincs előzetes regisztrációhoz kötve. Az egyesülethez a rendezvényen is csatlakozhatnak, az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről honlapunkon találnak információkat. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák az ME munkáját! A konferencia részletes programja honlapunkon (itt) olvasható, illetve pdf állományban (itt) letölthető.

BŐVEBBEN

Az eltűnt Dante-videók nyomában – A kísérleti tankönyvek hiányzó segédletei

Nádasdy Ádám az 1911-ben készült Inferno-film egyik jelenetével

A Magyartanárok Egyesületének (ME) honlapján 2016. május 11-én két interjú elérhetőségét osztottuk meg olvasóinkkal, mindkettő Nádasdy Ádám akkor megjelent Dantefordításához kapcsolódott. A mű tanításához – írtuk a bejegyzésben – nem csak a friss fordítást, hanem az NKP [Nemzeti Köznevelési Portál] honlapjáról levetíthető videót is ajánljuk, amelyben ugyancsak Nádasdy Ádám beszél a diákok számára is érthető és élvezetes, sőt a szövegolvasásra bátorító, kedvcsináló módon a dantei pokol beosztásáról.” Az említett videó megosztásának azért is lehetett volna hírértéke, mert a kísérleti tankönyvek segédleteit ekkor kezdték áthelyezni az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapjáról: az NKP honlapjára már az újgenerációs tankönyveket töltötték fel, a segédletek nagy része viszont – egy ideig – mindkét portálon elérhető volt. A Pokol körei című kisfilmet olvasóink azóta is gyakran próbálják megnyitni honlapunkról – hiába: az ME honlapján feltüntetett hiperhivatkozás aktív ugyan, a videót mégsem indítja el. Leírása azonban ugyanitt, a bal felső sarokban látható gombra klikkelve mindmáig elérhető: „Hartai László filmjében Nádasdy Ádám ismerteti az »Isteni színjátékban« ábrázolt Poklot és a Pokol köreit. Dante a Poklot a görög mitológia és keresztény elképzelések alapján írta meg. A Pokol bejárása hasonlít Odüsszeusz és Aeneas alvilági utazásához, de a túlvilágon élők sorsa egészen más, mint az ókori eposzokban. A film segít megérteni a középkor világképét és a túlvilági életről alkotott elképzel[és]eket.”

BŐVEBBEN

Posztok, trollok, emotikonok – beszédaktusok a közösségi médiában és a nyelvtanórán

Műhelyfoglalkozások a Magyartanárok Egyesülete tagjai számára 

A tagjaink számára hirdetett programra felszabadult néhány hely, amelyekre csütörtökig lehet jelentkezni 2 műhely megnevezésével.

 Időpont: 2019. március 9., szombat, 10.0014.30

Helyszín: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (1146 Budapest, Cházár András utca 10.)

Bővebben