„Kompetenciát mért vagy órai ismereteket?” – Arató László a magyar írásbeli feladatairól

2017. május 8-án a január 1-jétől hatályos vizsgakövetelményeknek megfelelően került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. Az Oktatási Hivatal (OH) – az előírásoknak megfelelően –  a feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon tölti fel a honlapjára.

Az írásbeli napján Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index, az Eduline és a Magyar Nemzet kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat.

„A magyartanár úgy vélte, a Petőfi-szöveg [a Könyvesblog interjúja Adrovitz Anna művészettörténésszel és Kalla Zsuzsa irodalomtörténésszel az ARCpoetica című kötetről] és a hozzá kapcsolódó feladatok alapjában véve jók voltak, de azt nem tartotta indokoltnak, hogy a 90 perces szövegértési feladat témája is az irodalomhoz kapcsolódott, hiszen az érettségi második felében ugyancsak volt 150 perc az irodalmi feladatra. »Ez a 90 perc inkább a kommunikációról kellett volna hogy szóljon« – mondta. Azt is megjegyezte, a szövegértési feladatsor nem volt könnyű, időigényes volt a megoldása, sokat kellett írniuk a diákoknak. Ez azért baj, mert ebből a másfél órából kell kigazdálkodnia a szövegértést és a szövegalkotást egyaránt, így utóbbira – ami az érettségi vizsga egyetlen igazán új eleme – nem jutott elég idő. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érettségi második fele, az irodalmi elemzés idei feladata maradi volt, visszalépésnek tekinthető: »Az előző tizenkét évben szinte mindig ismeretlen szöveg volt az elemzés tárgya, hogy felmérjék az érettségin, a gyerek mit tud kezdeni egy általa korábban nem látott művel.« Ezzel szemben ma a vizsgázók három népszerű szerző – Kosztolányi Dezső, József Attila és Radnóti Miklós – ismert műveivel találkozhattak, ami megkérdőjelezi, hogy az érettségi valóban kompetenciát mért-e vagy pedig órai ismereteket. Egyébként a művek elemzéséhez adott szempontrendszer mindkét esetben kiváló volt” – írja az MNO.hu.

BŐVEBBEN

„Így néz ki egy mai gyerekkönyv” – A Friss tinta! és az Y-generáció

Az Y-generáció irodalmi olvasókör 2013 óta havi rendszerességgel mutatja be a legifjabb nemzedékek olvasmányait pedagógusok, kritikusok és szépírók részvételével a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Szekeres Nikoletta, Fenyő D. György, Mészáros Márton és Totth Benedek 2017. április 26-i beszélgetésének témája – a Légy jó mindhalálig, Az osztály vesztese és a Harry Potter-könyvek után – a Friss tinta! című gyerekvers-antológia volt.

„Az előző gyerekköltő-generáció erősen kanonizálódott Weöres Sándorral, Nemes Nagy Ágnessel és Zelk Zoltánnal, és úgy tűnhetett, ez hosszú ideig ki fog tartani. Ám közben megjelent egy másik költői nyelv: Kukorelly Endre, Kovács András Ferenc, Oravecz Imre és Varró Dániel nyelve. Ez a könyv erre reagál, ezt vonultatja föl – mondta a 2005-ben megjelent antológiáról Mészáros Márton kritikus. – A gyerekköltészet esetében az, hogy ez milyen módon van tálalva, nem függetleníthető más teljesítménytől sem: így néz ki most egy modern gyerekkönyv, Takács Mari illusztrálta, és ha engem kérdeznek, mostantól az összes gyerekkönyvet illusztrálhatja. Ezen kívül beszédes az is, hogy az új gyerekkönyv-kiadás két zászlóshajója, a Pagony és a Csimota jelentette meg, és ez kijelölte az utat – azóta is nagyjából így néz ki egy modern gyerekkönyv. Költészetileg pedig kanonizálta azokat a folyamatokat, amelyek már korábban megjelentek.

Bővebben

Nyelvtudós a nyelvtanóráról

Kolozsi Ádám készített interjút az Index számára É. Kiss Katalin nyelvésszel, a Bolyai-díj kitüntetettjével.

E Kiss Katalin 0423

Részlet az interjúból:

“Ha nyelvhasználók anyanyelvi kompetenciája a döntő kérdés, mi a szerepe a nyelvtanórának? Nagyrészt az is csak „illemtani” feladatot lát el?

A nyelvtanórának többféle szerepe lehet: megtanítani egy keveset a nyelvtudományból, tudatosítani, hogy milyen a nyelv szerkezete, és van némi nyelvművelő szerepe is, főleg a középiskolában, azzal, hogy tudatosítja a formális nyelvváltozatokat. A kifejezőkészséget is kellene javítania: a mai gyerekek hihetetlenül keveset beszélnek összefüggően az iskolában, bizonyos beszédműfajokat nem tanít meg elég jól az iskola. Ez mind beleférne a nyelvtanoktatásba. Aminek én kevesebb értelmét látom, az az a fajta mondatelemzés, hogy húzzuk alá, mi az alany, mi az állítmány, hogy ez hely- vagy állapothatározó. Igazából a nyelvtudomány egy hallatlanul érdekes, kísérletező tudomány volna, lehetne tanítani úgy, mint jó esetben a fizikát: kísérletezzünk, figyeljük meg, abból vonjunk le egy szabályt, amit egyébként beszéd közben öntudatlanul alkalmazunk. Nagyon érdekes lenne – de ez egyelőre nincs benne a nyelvtanoktatásban.

Bővebben

Digitális tananyag az 1945 című film elemzéséhez

2017. április 20-tól vetítik a hazai mozikban Török Ferenc többszörös díjnyertes alkotását, az 1945 című filmet, mely Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése nyomán készült. (Az elbeszélés a szerző legújabb, 1945 és más történetek című kötetében is olvasható.) A filmhez 1945 – Hazatérés címmel digitális tananyag készült, mely a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján érhető el. A tananyag történelmi dokumentumokat és a Vizuális Történeti Archívumból származó videóinterjúkat tartalmaz, valamint részleteket a filmből és Szántó T. Gábor elbeszéléséből. „A feladat soránolvasható az alapítvány honlapjána diákok megismerkednek a háborút követő összetett történelmi helyzettel, különböző magatartásformákat értelmeznek és elemeznek a túlélőkkel készült videóinterjúk részletei és a filmrészletek megtekintésekor. A feladat lehetőséget nyújt arra, hogy a múlt eseményeit feldolgozva fogalmazzanak meg gondolatokat a történtek jelenre való hatásairól.”

Bővebben

Kártékony listák – A készülő NAT-ról

A Vasárnapi Hírekben F. Szabó Kata írt az új, most készülő NAT-ról. Az újságíró a Magyartanárok Egyesületének elnökét is megszólaltatta.

Képtalálat a következőre: „nemzeti alaptanterv”Idézetek az írásból:

A szakértők egyöntetűen úgy gondolják, mit sem ér az új NAT, ha marad a „listázó hagyományoknál”. „Már a 2012-es NAT is a legrosszabb úton jár, mert a tartalom szabályozásának ez a részletes, műveltséganyagot felsoroló része a lehető legkártékonyabb.

Bővebben

Irodalom jelmezben – Versenyfelhívás a Könyvfesztivál alkalmából

2017. április 20-án huszonnegyedik alkalommal nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének szervezésében. A négynapos rendezvénysorozat programjai közül most elsősorban a gyermek- és ifjúsági programokat ajánljuk olvasóink figyelmébe. A kiadók kerekasztal-beszélgetéseken mutatják be új könyveiket: szombaton 15 órától Gyurkó Szilvia és Csapody Kinga beszélget Paul Griffin Ahol a barátom, ott az otthonom című kötetéről, a gyermekirodalom tabukérdéseiről és a gyermekhospice-ról, 18 órától Kránicz Bence, Sepsi László és Rusznyák Csaba Morgan Rhodes Falling Kingdoms: Királyok harca című fantasy-regényéről és a Trónok harcát idéző ifjúsági irodalomról. Pénteken 14 órától Monica Hesse A kék kabátos lány című regényének megjelenése alkalmából Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke beszélget Szekeres Nikolettával és Szűcs Terivel a holokausztirodalom tanításáról, szombaton 11 órától pedig Hogyan születik az olvasó? címmel szépírók és pedagógusok – Berg Judit, Gévai Csilla és Kertész Erzsi, valamint Knézics Anikó és Galambos Péter – beszélgetnek a Most én olvasok című sorozat köteteiről.

A fesztivál alkalmából a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Kossuth Kiadó és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság diákcsoportok számára „Irodalom jelmezben” címmel jelmezes vetélkedést hirdet: április 22-én, szombaton 10-16 óra között olyan, legalább ötfős diákcsoportokat várnak, melynek tagjai kedves olvasmányaik szereplőinek öltözve népszerűsítik az olvasást. A csapatokat a szervezőbizottság zsűrije díjazni fogja, sőt a közönségszavazatok alapján könyvjutalmat is nyerhetnek. A verseny előzetes regisztrációhoz van kötve (tandor@vnet.hu), de a jelentkezőknek a verseny napján 10-11 óra között személyesen is regisztrálniuk kell. További információk a felhívásban olvashatók.

Frissítés: Pethő Anita beszámolója A kék kabátos lány bemutatójáról (2017.04.22.)

Színházi tanítási segédlet Az ügynök halálához (Örkény Színház)

Az Örkény Színház Mácsai Pál rendezésében tartja repertoáron Arthur Miller darabját, amelyhez tanári segédanyagot lehet letölteni a színház ifjúsági programjának honlapjáról.

Az ügynök halála hálás tanítási feladat és több szálon is kapcsolódik a tananyaghoz, ráadásul részletes “sulinovás” oktatási csomag (Illúziók elvesztése – Regényekben és drámákban; Fábián Márton, Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes munkája) segíti a drámát órai feldolgozásra választó tanárokat.

Az Örkény Színház új segédanyaga háttérinformációkat, órai feladatokat, elemzéseket tartalmaz.

A segédanyag közvetlenül letölthető: itt

A színház további anyagai, tanári ajánlói: itt

Honlapunkról elérhető színházi segédletek: itt

…mindannyian Bolond Istókok vagyunk… – Arató László Arany Jánosról

Arató László a Klubrádió Tűréshatár című műsorában volt Szunyogh Szabolcs vendége. A beszélgetésben, amelynek témája Arany János volt, egy sor érdekes kérdés szóba került. Többek között a következők:
– Miért nem tudta kikezdeni az idő az Arany-balladákat?
– Miért lenne jó a humorosabb műveket, a Bolond Istókot, A nagyidai cigányokat is tanítani?
– Izgalmasabb-e az ötvenes évek lírája, mint a Nyugat által felkapott Őszikék?
– Mitől különlegesek a Toldi estéje képei?
– Mi jellemzi a homo autumnalist?
– Hogyan lett Arany a magyar irodalom egyik legnagyobb drámaírója?
– Mitől regényszerű a Buda halála?
– Hogyan távolodott el Arany a mandátumos költő szerepétől, majd miért tért vissza hozzá?
– Miről árulkodik a színészkaland?
– Miben hasonlít egymáshoz Arany János és Térey János?
– Hogyan viszonyult Arany a politikához?
– Miért nevezhető mindenki Bolond Istóknak?

Arató László megemlékezése Szegedy-Maszák Mihályról

A Magyartanárok Egyesületének elnöke az Új Pedagógiai Szemlében tisztelgett a nemrég elhunyt professzor előtt a munkásságát összefoglaló tanulmányban.

Részletek a szövegből:

Az újraolvasásról:

“[A] legendás óvatosság mögött mindig határozott – ámbár nem visszavonhatatlan, nem feltétlen – állítások, értékelések állnak. S máris a pedagógiánál vagyunk: a jó tanár irányt kell, hogy mutasson, vonatkoztatási pontként kell, hogy szolgáljon, de egyúttal nyitva kell hagynia diákja számára a másféle irányvétel, a másféle értékválasztás lehetőségét is. [Szegedy-Maszák Mihálynak p]éldamutató az a következetessége is, ahogy régebbi munkáit, kedvenc témáiról alkotott véleményét felülvizsgálta, kiegészítette. Az újraolvasás kényszere jellemezte. Újraolvasta és többször újraértelmezte a műveket: például az Iskola a határont, az Esti Kornélt, a Termelési regényt, a Bevezetés a szépirodalomba című könyvet, Kemény és Kosztolányi regényeit, Márait – és a sor folytatható. Régebbi tanulmányait, monográfiáit is csak újraírva, kiegészítve engedte életműsorozatába felvenni. A Kemény- és a Kosztolányi-könyvvel ellentétben ennek az újraírásnak a hiányában nem kerülhetett be az Ottlik- és a Márai-monográfia. Itt jegyezném meg, hogy a Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Ottlik Géza által alkotott névsorral monográfusuk egyúttal az említett, alig létezett ideális, européer, keresztény, nemzeti polgárság négy irányadó figuráját választotta tárgynak és iránytűnek.”

Bővebben