Est Takács Zsuzsa születésnapja alkalmából a Katonában

takacszsuzsaa– vers és próza, vele és róla –

Nincs egyetlen alakja. Hát éppen ez!
Bízhatunk-e abban, aki szüntelenül változtatja
külsejét: a Vak Remény? (…)
Mikor a szokásos nyolc óra helyett hetekig tart
az éjjel vagy éveken keresztül, évtizedeken át,
s ha feltűnik a nap, csak tévedésből virrad ránk,
bízzunk-e benne még?
                 (Takács Zsuzsa: Ha van lelkünk ugyan – részlet)

Életrajz-változatok Takács Zsuzsára

„Költészete csak a magyar irodalom legnagyobbjaiéhoz mérhető” – írta monográfusa, Bodor Béla az idén nyolcvanadik évét betöltő Kossuth-díjas költőről, akinek írásai szemmel láthatólag minden korosztályt megszólítanak. 2017-ben ugyanis fenti verse bizonyult a messze legnépszerűbb irodalmi alkotásnak az interneten: mindenféle hírverés nélkül 72 ezren olvasták.

Bővebben

Reklámok

Nyilvánosak a 2019. júniusi emelt szintű érettségi vizsga tételei

Az Oktatási Hivatal honlapján 2018. november 9-én hozták nyilvánosságra a 2019. májusi-júniusi érettségi vizsgák anyagai között az emelt szintű tételek címét magyar nyelv és irodalomból. A honlapról a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei is letölthetők. Az OH honlapján meg lehet tekinteni mintatételeket az emelt szintű, illetve a középszintű vizsgákhoz (a mintatételek ezúttal sem a most közzétett tételsorokhoz kapcsolódnak); ugyanitt letölthető több közép- és emelt szintű írásbeli feladatsor javítási-értékelési útmutatóval, valamint a helyesírás és az íráskép értékeléséről szóló melléklet is. A 2017 óta hatályos vizsgakövetelmények és a vizsgaleírás szintén az OH honlapján, az érettségi vizsgatárgyak menüpont alatt érhetők el. A megváltozott vizsgakövetelményekről a Magyartanárok Egyesülete 2016. október 22-én tartott konferenciát. A vizsgaleírás és a vizsgakövetelmények összefoglalása az egyesület honlapján is megtekinthető, a konferencián elhangzott módszertani előadások anyagait ugyanitt találják.

Az emelt szintű tételsor 12. irodalomtételéhez olvasóink figyelmébe ajánljuk Arató László diasorát is, mely a 2017 áprilisában rendezett In memoriam Esterházy Péter című egyesületi konferencia egyik módszertani szemináriumához készült.

BŐVEBBEN

„mérem a téli éjszakát” – József Attila-konferencia a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete 2018. november 24én, szombaton „mérem a téli éjszakát” – József Attila gondolatvilága versben és értekező prózában címmel rendez konferenciát az Eötvös József Gimnáziumban (1053 Budapest, Reáltanoda utca 7.). A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel díjtalan és ezúttal nincs regisztrációhoz kötve. Az egyesülethez a rendezvényen is csatlakozhatnak, honlapunkon (itt) további információkat találnak az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről. A konferencia részletes programja szintén honlapunkon – a kép alatt (itt) – olvasható, illetve pdf állományban (itt) letölthető.

BŐVEBBEN

Nádas Péter-filmek – Riportfilm a Könyvesblogon, élő közvetítés a Vígszínház közösségi oldalán

A Margó Fesztivál világirodalmi színpadán 2018. október 21-én mutatták be a Nagyon sajnálom – Nádas Péter memoárja című dokumentumfilmet, melyet a Könyvesblog a premier másnapján, október 22-én saját YouTube-csatornáján (itt) is közreadott. „2016 tavaszán Gombosszegre utaztunk interjúzni Nádas Péterrel az akkor éppen megjelenő könyve, Az élet sójáról, de néhány órával később úgy jöttünk el, hogy egy másik történetben vagyunk, bár még nem sejtettük, pontosan melyikben – írja az előkészületekről a Könyvesblogon (itt) Valuska László szerkesztő-kreatív producer. – Ekkor, a kert végében lévő erdőben említette, hogy Kertész Imre halála napján fejezte be a könyvét, ami később Világló részletek címen megjelent, és miközben a Könyvesblogon az év könyve lett, megnyerte az Aegon-díjat, Németországban is óriási sikereket ért el, hetekre meghatározta a kulturális közbeszédet itthon és Európában is.” 

BŐVEBBEN

Karinthy Frigyes-konferencia az ELTE-n

2018. október 12-én és 13-án rendezik meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke szervezésében a Karinthy Frigyes-konferenciát az ELTE BTK „A” épületének Kari Tanácstermében (1088 Bp., Múzeum krt. 4/A 039). A szervezők minden érdeklődőt várnak!

További információk az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének honlapján (itt) olvashatók.

A konferencia részletes programja honlapunkon (itt), a kép alatt is megtalálható.

 

 

Bővebben

A Magyartanárok Egyesületének véleménye a Nemzeti alaptanterv tervezetéről

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete 2018. augusztus 31-én vált elérhetővé az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport  honlapján (itt). A Magyartanárok Egyesülete (ME) hivatalos felkérést kapott a tervezet véleményezésére, ezért arra biztatta tagságát, hogy szeptember 15-ig ők is véleményezzék a dokumentumot. Az ME választmánya által jegyzett értékelést – mely a tagság észrevételeinek figyelembevételével készült – az egyesület 2018. szeptember 30-án küldte el. Ezt a dokumentumot az egyesület honlapján (itt) most nyilvánossá tesszük.

Az alábbiakban a dokumentum legfontosabb tételeit emeltük ki:

Bővebben

Új tanítási segédanyag Shakespeare-hez – IV. Henrik az Örkényben

Fotó: Örkény Színház

A magyar középiskolákban Shakespeare a kihagyhatatlan szerzők közé tartozik, de nehézkesen bővül vagy változik azoknak a drámáknak a köre, amelyekkel a diákok magyarórán megismerkednek. Pedig a drámák tematikus fókuszát tekintve nagyobb is lehetne a választék: a IV. Henrik 1. például angol nyelvterületen éppen azért szerepel gyakran a 14-15 évesek tanmenetében, mert a fiatal trónörökös – apja elleni lázadása és a felnövéstörténete során átélt – dilemmái közel állnak a diákok személyes, saját életkorukra is jellemző problémáihoz.

A ráhangoló és feldolgozó órai feladatok, játékok műismeret (a szöveg előzetes elolvasása) nélkül is bevezetnek a dráma és a színházi adaptáció világába, illetve akár egy hosszabb drámajáték-projekthez is inspiráló ötleteket adnak.

Bővebben

Irodalom másképp – Verseny középiskolásoknak

A budapesti Eötvös József Gimnázium az Aegon támogatásával a 2018/2019-es tanévben is meghirdeti országos irodalomversenyét a gimnáziumok 9-12. évfolyamai számára.

Irodalom másképp, idén is kicsit másképp, de a legfontosabb cél most sem változott: megosztani egymással az olvasás élményét.

A verseny ezúttal is két fordulóból áll. A versenyzőknek az első fordulóban könyvajánlót kell írniuk, amihez egy előre megadott listáról választhatnak művet. A listát a szervezők azokból a könyvekből válogatva állították össze, amelyeket a kiadók 2017-ben Aegon Művészeti Díjra jelöltek. A beküldött írások alapján dől el, hogy kik vehetnek részt a márciusi hétvégén zajló döntőben.

bővebben

Tanári segédanyag Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című novellájához

Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című elbeszélése a Hévíz 2014/1. számában jelent meg, a szerző ezzel az írásával nyerte el 2015-ben a Hévíz irodalmi díjat. A folyóiratközlés a hévízi önkormányzat honlapján (itt) és a Litera irodalmi portálon (itt) érhető el, a novella 2017-ben Szántó T. Gábor 1945 és más történetek című kötetében is megjelent. A Zachor Alapítvány 2018. január 26-án tette közzé honlapján azt a 9-12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyagot – Moldvay Zsolt munkáját –, amely egyetlen tanórára tervezve ad javaslatokat a novella feldolgozásához. Az alapítvány oktatási anyagai között – mint arról korábban honlapunkon (itt) beszámoltunk – Szántó T. Gábor 1945 (Hazatérés) című novellájának feldolgozásához is találhatnak óravázlatot. Az utóbbi novella nyomán készült, 1945 című Török Ferenc-film értelmezéséhez a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján, az IWitness-en (itt) érhető el tananyag.

A leghosszabb éjszaka feldolgozásához készült óravázlat a Zachor Alapítvány honlapján (itt és itt) érhető el.

 

„Elmélyülten és igényesen szerkesztett válogatás” – ÉS-kritika Arató László könyvéről

Az Élet és Irodalom 2018. szeptember 21-i számában Gondolkodni, beszélni címmel jelent meg Szarka Judit kritikája A szöveg vonzásában című tanulmánykötetről. Mint arról korábban honlapunkon beszámoltunk (itt), a Műút portál 2017. december 31-én tette közzé az Arató László munkássága előtt tisztelgő, Fenyő D. György által szerkesztett 174 oldalas kötetet, amelynek azóta nyomtatott változata is megjelent: a könyvet 2018. április 14-én, a Magyartanárok Egyesülete konferenciáján Radnóti Sándor mutatta be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A könyvről és az abban megjelent tanulmányok szerzőjéről az ÉS kritikusa többek között ezt írja: „Nyomon követhetjük, hogy egy irodalomtudós miképpen szintetizálja autonóm és termékeny módon a strukturalizmus szakmaetikai szigorát, a recepcióesztétika történeti cizelláltságát és a filozófiai hermeneutika ön- és világismereti dinamikáját (például Anakreón feltámadásai; Horatius noster); hogy egy, a késő modernitás történetfilozófiai és műveltségi igényességén edzett pedagógus ön- és világismereti éthoszából miképpen születik meg korunk kulturális paradigmaváltásának értő-érzékeny kultúrfilozófiai és módszertani olvasata és gyakorlata (például Olvasóvá nevelés és irodalomtanítás; Védőbeszéd a ponyvairodalom mellett); hogy egy felelős értelmiségi, aki elkötelezett a mindenkinek alanyi jogon járó szociális és kulturális javakból való részesedés esélyegyenlősége iránt, miképpen áll bele a rendszerváltáskor kezdődő és napjainkra mind kínosabbá és idegőrlőbbé váló szakmapolitikai vitákba (például Tizenkét tézis az irodalomtanítás válságáról; Kitől és mitől kell megvédeni az irodalomtörténetet?).” 

BŐVEBBEN