Pedagógus Kutatói Pályadíj 2017

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyílt pályázatot hirdet Pedagógus Kutatói Pályadíjra, a közoktatásban oktató, gyakorló pedagógusok érdemes tudományos munkásságának elismerésére.

Képtalálat a következőre: „Pedagógus Kutatói Pályadíj”

Pályadíj elnyerésére pályázatot nyújthat be minden olyan egyetemi szintű mester fokozatú diplomával, vagy PhD/DLA fokozattal rendelkező pedagógus, aki legalább öt éves pedagógusi pályán eltöltött foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal rendelkezik, és a pályázat beadásának időpontjában legalább félállású pedagógusként közoktatási intézményben jogviszonyban áll.

Pályázni  olyan tudományos munkával lehet, amelynek hozama tényleges előrelépést jelent az adott kérdéskör alaposabb tudományos feltárása terén.

A pályázati anyagok benyújtásának határideje 2017. szeptember 21.

Bővebben

Digitális Pedagógus Díj – Felhívás

A Tempus Közalapítvány felhívása:

Képtalálat a következőre: „Digitális Pedagógus Díj”

Pedagógusok, tanári csoportok, szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók újszerű és kreatív módszertani ötleteit várják a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárába. A leginnovatívabb ötletek feltöltői díjazásban is részesülnek.

A Digitális Módszertár egy online ötletgyűjtemény, ahol a pedagógusok tanóráik színesítéséhez és az IKT-eszközök kreatív felhasználásához nyerhetnek inspirációt, illetve konkrét módszereket adaptálhatnak a mindennapi tevékenységeikhez.

Bővebben

„Belső végzetszerűség” – Módszertani javaslatok az Arany-balladák tanításához

Összhangba hozhatók-e Arany János Széptani jegyzetei (15. §) az irodalomtudomány újabb megközelítéseivel? Mit gondolnak Arany balladáinak fiatal olvasói, a mai középiskolások a végzetszerűségről és a szabad akaratról? A példázatosság helyett értelmezhetjük-e a balladákat olyan szövegekként, melyekben a létezés ismeretlen erői tárulnak fel a szereplők és a befogadók előtt? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Új Köznevelés 2017/5. számában megjelent módszertani tanulmányában Hudáky Rita magyartanár.

„A balladai hőst az eposzival szemben nem külső, hanem »belső végzet« fosztja meg szabad akaratától, hiszen ő saját késztetései, ösztönei játékszerévé válva szenved el tragikus sorsot, vagy válik tragédia okozójává. Könnyen lehet – írja a Belső végzetszerűség című módszertani tanulmány szerzője –, hogy a »bűn és bűnhődés« egymást feltételező ellentétének fókuszba állítása helyett érdemes a balladákat a kontrollálatlan vagy reflektálatlan belső (lelki vagy ösztönszintű) késztetések hatásmechanizmusai felől megfigyelni. Amikor Arany »végzetszerűségről« beszél, akkor talán arra is felhívja a kései olvasó figyelmét, hogy a lélektani balladák önmagukban és feloldás nélkül szemlélt, tragikus történései felkavaróbban és húsba vágóbban szólítanak meg, mint ha a bűnhődés törvényszerűségének – talán megnyugtatóbb, de mindenképpen didaktikusabb – állítását keressük bennük.” 

BŐVEBBEN

„Nem vagyok mindentudó” – Portréfilm Jászberényi Sándorról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Két panelházat rekvirálnak, ez az utolsó check point. Két tank vagy páncélozott csapatszállító áll keresztben, katonák, ötven kaliberes géppuskákkal. Az egyik panelházat kiürítették, akik kint vannak a fronton, este ott alszanak. A másik panelház falán, ami a front felé néz, gránátbecsapódások vannak – és a másik oldalán meg emberek élnek. Ez a valóság, és nem a geek- meg hipszterkultúra, mert az addig tart, amíg nem jönnek ide azok a tankok” – mondja A lélek legszebb éjszakája című novelláskötet szerzője, Jászberényi Sándor író, újságíró, haditudósító az Aegon Díj filmfüzérének legújabb epizódjában.

A portréfilmfüzér Krasznahorkai LászlórólNémeth Gáborról és Szilasi Lászlóról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

Írj egy „kincset”! – A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma felhívása

Irodalmi pályázat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum Kincsek a város alatt című kiállításához kapcsolódóan

Képtalálat a következőre: „IRJ EGY „KINCSET”!”

A pályázat részletei:

A kiíró olyan fiktív történetek, novellák benyújtását várja, melyek témája a Kincsek a város alatt című kiállítás valamelyik tárgyához kapcsolódik. A múzeum által felkínált tárgyak közül a pályázó által szabadon választhat.

Bővebben

„Arany-alap” – Interjú Arató Lászlóval Arany János költészetének időszerűségéről

„Mintha reggelente ő is a mai Budapest lakóival együtt utazna a metrón…” – mondja Arany Jánosról az Új Köznevelés legújabb, 2017/6. számában a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László. Hudáky Rita interjújában az egyesület elnöke az Arany János-emlékév alkalmából részletesen beszél Arany korszerűségéről és taníthatóságáról, arról, mi és hogyan hat költészetéből a mai tizenévesekre, és melyek az életmű azon rétegei, amelyeket érdemes újra fölfedezni – és fölfedeztetni a fiatal nemzedékekkel.

Arató László egy kötet „Arany-alappal” (Fotó: Szidor N. Gábor)

„Rendkívül izgalmas figurákat, szituációkat és nyelvet teremtett – mondja Aranyról az interjúban Arató László. – A Buda halálában a hatalommegosztásról szóló elmélkedései páratlan gondolati és nyelvi remekművek. A Szondi két apródjának abban a sorában, hogy »Ő álla halála vérmosta fokán«, felizzik, szétolvad a nyelv. Schiller Mariann kolléganőm figyelemre méltó értelmezése szerint ezek a »Mint hulla a hulla!«-jellegű, túlpoetizált megoldások az apródok kompenzációi, túlzásai, amelyek abból következnek, hogy Ali szolgájával ellentétben ők nem látták közelről Szondi hősies küzdelmét. Arany zseniális nyelvi szabályszegései, inverziói órákig elemezhetők.

A beszélgetésből többek között kiderül, miként hatott Arany irodalomtörténeti megítélése taníthatóságára; miért tekinthető Arany a magyar irodalom legnagyobb drámaírójának (noha egyetlen drámát sem írt); mit jelent Arany esetében a mandátumos költő problematikája; és az is, hogy a Reg és est című parányi vers segítségével hogyan lehet megtanítani mindazt, amit e páratlan költői nyelvről tudni érdemes. 

BŐVEBBEN

„Nyomunk lehet” – Portréfilm Szilasi Lászlóról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Babits megszerezte a diplomáját, kezdő tanárember volt. Jókai írt már egy regényt, ismerték mint újságírót, és 1848. március 15-én begyűjtött magának egy elég jó nőt, de nem volt egy százkönyves regényíró. Bessenyei pedig egész életében olvashatatlan filozófiai szövegeket állított elő egészen addig, amíg el nem jutott a regényig az élete végén. Ez a fordulat, ez érdekelt: amikor rádöbbensz arra, hogy semmi nem maradandó, hogy minden elmúlik, és az egyetlen, ami emléket adhat, vagy ami a nyomunk lehet, az valamiféle művészeti alkotás” – mondja Amíg másokkal voltunk című regényéről Szilasi László, az Aegon Díj filmfüzérének ma közzétett epizódjában.

Június végétől a portréfilmfüzér Krasznahorkai Lászlóról és Németh Gáborról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

Portréfilm Németh Gáborról az Aegon Díj közösségi oldalán

Az Aegon Művészeti Díj – mint arról honlapunkon már beszámoltunk – június 23-tól minden pénteken közreadja közösségi oldalán az idei Margó Fesztiválon bemutatott A tíz döntős című portréfilmfüzér egy-egy epizódját. Elsőként az idei díjazott, Krasznahorkai László filmje került fel a honlapra, június 30-tól Németh Gábor portréfilmje is megtekinthető.

Az Egy mormota nyara szerzője részletesen beszél arról, hogy az író miért folyamatos melléknévi igenév; hogy a regény címében szereplő Byron-utalás milyen nyelvi és rendszertani összefüggéseket rejt; valamint arról is, milyen annak a másfajta Magyarországnak az emléke, amely a Napraforgó utcában idézhető fel. 

BŐVEBBEN

Portréfilmfüzér az Aegon Díj közösségi oldalán

Az Aegon Művészeti Díj 2017. június 8-án a Margó Fesztiválon mutatta be A tíz döntős című portréfilmfüzérét. (A nagy sikerre való tekintettel június 10-én pótvetítést is tartottak.)

Az Aegon Díj közösségi oldalán június 23-tól minden pénteken közzéteszik a filmfüzér egy-egy epizódját. Elsőként az idei díjazott, Krasznahorkai László filmje került fel a honlapra, a következő portéfilm június 30-án Németh Gábort mutatja be. Az Aegon Díj honlapján az idei jelöltekkel készült interjúk hanganyaga már meghallgatható, az egyes művekhez készülő oktatási segédanyagok várhatóan augusztustól tölthetők le. A korábbi tancsomagok – amelyek a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság együttműködésében készültek – a honlapról továbbra is elérhetők. Az oktatási segédanyagok gyakorlati felhasználását a Magyartanárok (2014), valamint az Írók az iskolapadban – Hogyan tanítsunk kortárs irodalmat? (2015) című kisfilmek mutatják be. 

BŐVEBBEN

Arany János megidézése az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia idei, 188. közgyűlésének második napján Arany Jánosról is megemlékeztek az akadémikusok. Az MTA honlapján is megtekinthető előadások – különböző megközelítésben és különböző témákon keresztül – azt vizsgálták, hogyan hatott Arany János az írók, költők, irodalmárok generációira.

Iványi-Szabó Rita összefoglalója — verslistával

Képtalálat a következőre: „Arany János öröksége és hatása”

Korompay H. János, az MTA doktora, az Arany-életmű kritikai kiadása kapcsán beszélt azokról a problémákról és nehézségekről, amelyekkel az évtizedekig tartó vállalkozás résztvevőinek szembe kellett nézniük. Előadásának központi gondolata az volt, hogy a kritikai kiadás nem teljes, nem is lehet teljes, Arany költészetét nem lehet a maga teljességében megismerni. Ennek oka többek között a költő maga, aki korai műveit megsemmisítette, műveinek kiadását gondosan ellenőrizte, alkalmai verseit nem publikálta, sőt levelezésének publikálása ellen is tiltakozott – kései verseit sem kiadásra, hanem csak „magánhasználatra” írta a Kapcsos könyvbe.

Bővebben