„Rúgj te is labdába!” – Pályázat középiskolás diákok számára

„Irodalomról lesz szó, elsősorban kortárs magyar irodalomról, sok szerzővel, beszélgetéssel. Lesznek értelmezési ötletek, segédlet tanításhoz és tanuláshoz. Azt szeretnénk megmutatni, hogy az irodalomnak, az olvasásnak helye van a mindennapi életünkben. Hogy az internet, a kütyük nem szorítják ki az életünkből szükségképpen az olvasást. Hogy olvasni nem régen volt szokás, vannak például mai szerzők, akik nagyon is élnek, akiket meg lehet szólítani” – írta Mohácsi Árpád 2018 októberében a Karakter blog indulásakor. (A szerkesztő 2018 őszén Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével, majd Kukorelly Endre költővel beszélgetett az irodalomtanításról – ezeket az interjúkat is olvasóink figyelmébe ajánljuk.)  A Karakter 2019. február 4-én hirdette meg irodalmi pályázatát „Rúgj te is labdába!” címmel. A pályázatra olyan középiskolás diákok jelentkezését várják, akik szívesen megoldanák a blogon közzétett Kukorelly-versekhez kapcsolódó – Arató László által készített – feladatokat: „A pályázatok értékelése során az önálló gondolatokat és az egyéni leleményességet fogjuk díjazni – olvasható a blogbejegyzésben. – Nincs terjedelmi megkötés. A legjobb pályaműveket közöljük. A legeslegjobbak pedig könyvjutalomban részesülnek, Kukorelly Endre dedikált példányokat ajánlott fel erre a célra.” A pályázók nemcsak azt dönthetik el, milyen terjedelemben dolgozzák ki megoldásaikat, de azt is, hány feladatot oldanak meg. Megoldásaikat 2019. március 1-jéig a pályázati kiírásban szereplő e-mail címre (palyazat.karakter@gmail.com) kell elküldeniük.

A pályázati kiírás a Karakter blogon, a  versek és a feladatsorok ugyanitt érhetők el.

 

Reklámok

„Végtelenül időigényes” – Arató László a felvételi feladatokról

A központi felvételi írásbelik a gyerekeknek és a szülőknek is frusztrációt jelentenek, az előkészítőkre iparág épül, amely nyilvánvalóan nem a társadalmi igazságosságról szól, lényegében tehát magával a felvételi rendszerével van a baj – mondja az Eduline oktatási portálon megjelent interjújában Arató László. A Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba jelentkezők számára összeállított idei felvételi feladatsorokról szólva hangsúlyozza, hogy a minőségük dicsérendő, de végtelenül időigényesek, és emiatt megoldhatatlanok: „Hatodikban tavaly is két szövegértési feladat volt (a 2018-as felvételiről Arató László véleményét lásd: itt – a szerk.), de akkor egy oldalra ráfért a szöveg és a kérdések is. Szerintem az idei két szövegértési feladatnak a megoldása önmagában fél óra, és akkor még jön a fogalmazás, amit mindenki összecsap, mert nincs rá ideje.” A ME elnöke szerint az eredmények alapján az a kép alakul ki a diákokról, hogy nem tudnak fogalmazni, holott inkább arról van szó, hogy mire a szövegalkotási feladathoz érnek, már nincs energiájuk.

BŐVEBBEN

IV. Henrik az iskolapadban – A színház iskolája 2.

Shakespeare-napot rendezett magyartanárok – elsősorban a Magyartanárok Egyesületének (ME) tagjai – számára az Örkény Színház, a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Shakespeare Bizottság 2019. január 12-én. A program A színház iskolája 2. alcímet viseli, az első színházi nevelési napot 2017 februárjában rendezte a Magyartanárok Egyesülete. (A 2017-es színházi nevelési konferencia programját >>> ITT lehet feleleveníteni.) A színházi nevelés és a magyartanítás sok-sok szállal kapcsolódik egymáshoz, így nagyon inspiráló és hiánypótló alkalmak ezek, reméljük, hagyománnyá válik majd „A színház iskolája”. – IVÁNYI-SZABÓ RITA beszámolója.

Bővebben

Susotázs – Tóth Barnabás kisfilmje a magyarórán

„Valami ilyesmit írtak körül annak idején azzal a szóval, hogy katarzis” – írta 2018 áprilisában Tóth Barnabás új kisfilmjének premierje után az Index. A 2017-ben Flört munkacímmel leforgatott, végül Susotázs címmel bemutatott tizenhat perces alkotás 2018-ban számos nemzetközi fesztiválon szerepelt eredményesen (erről a Film.hu 2018. augusztusi beszámolója mellett érdemes végigböngészni a film hivatalos közösségi oldalának bejegyzéseit), decemberben pedig az Oscar-díjra esélyes rövidfilmek közé is beválogatták. (Az amerikai filmakadémia január 22-én hozza nyilvánosságra, hogy a tízes listáról melyik öt film lesz hivatalosan Oscar-jelölt.) Az alkotók jóvoltából a film január 7-től a Vimeo videómegosztó honlapon egy héten át érhető el – ugyanitt látható a rendező legnépszerűbb kisfilmje, az Újratervezés is –, ezt követően pedig várhatóan a Duna Televízió is műsorára tűzi. A kisfilm tanórai bemutatását nem elsősorban a nemzetközi sikerek indokolják. Az irányított filmnézés során hasonló megfigyelési, elemzési szempontokat adhat a pedagógus, mint az irodalmi művek értelmezésekor.

BŐVEBBEN

„Mi történik a tantermekben a magyarórán” – Bárány Tibor Arató László kötetéről

A Litera 2018. december eleje óta közli irodalomárok, kritikusok válaszait az irodalmi portál hagyománnyá vált év végi körkérdéseire. Bárány Tibor 2019. január 7-én közzétett írásában (itt) a Magyartanárok Egyesülete elnökének tiszteletére megjelent könyvet nevezi a tavalyi év legkiemelkedőbb tanulmánykötetének: „2018 legjelentősebb irodalmi tárgyú tanulmány-kötete még 2017-ben jelent meg, egészen pontosan december 31-én, a Műút folyóirat digitális mellékleteként: A szöveg vonzásában. Arató László tiszteletére (szerkesztette Fenyő D. György). A kötet Arató László legfontosabb írásait tartalmazza – köztük néhány olyan klasszikust, mint a »Tizenkét tézis az irodalomtanítás válságáról«–, kiegészítve a szerző hatvanadik születésnapjára rendezett konferencia előadásainak szerkesztett szövegével. Arató műelemzései, mint ahogyan elméleti megfontolásai is »a nagy, és alapvető gyakorlati kérdésre utalnak, az olvasásra, kulturális megértésre nevelésre«, írja [itt] a kötetről Radnóti Sándor, és igaza van. Szlogenszerűen fogalmazva: a kortárs magyar kultúra sorsa azon áll vagy bukik, mi történik a tantermekben a magyarórán. Arató írásai pedig nem csupán segítenek tudatosítani ezt a fontos tényt, nem pusztán részletgazdag kiáltványok, de megmutatják az olvasónak (köztük a magyartanítás tekintetében laikusoknak is), hogyan álljunk neki e szakmai feladatok megoldásának. (Ha már Aratónál tartunk, a magyartanítás elméleti és gyakorlati kérdéseitől teljesen függetlenül ő írta [itt] az egyik legizgalmasabb kritikát 2018-ban a Káli holtakról.)”

Sipos Balázs 2018. december 12-én megjelent írásában (itt) – szintén a portál körkérdéseire válaszolva – Arató Lászlónak az Eduline-on (itt) megjelent interjúját említi a tavalyi esztendő egyik legizgalmasabb publikációjaként: „[A] Magyartanárok Egyesülete elnökének a megnyilvánulásai mindig elgondolkodtatnak – írja a fiatal szerző –, idén ez az interjú maradt meg bennem…”

BŐVEBBEN

Shakespeare-nap az Örkény Színházban

 

A SZÍNHÁZ ISKOLÁJA (2.)

SHAKESPEARE-KONFERENCIA

Az Örkény Színház, a Magyartanárok Egyesülete és a Magyar Shakespeare Bizottság egész napos színházi programja

 

Időpont: január 12. szombat
Helyszín: Örkény Színház

Az Örkény Színház 2017 októberében mutatta be Shakespeare IV. Henrik című darabját, Mácsai Pál rendezésében, Csuja Imre főszereplésével, Nádasdy Ádám új fordításában.

Programunkat az előadás köré építjük.

Bővebben

Tanári segédanyag A hattyúhoz (Örkény Színház)

„Molnár Ferenc a színházra szórakoztatásként tekintő szerzők legkiemelkedőbb magyarországi képviselője, aki világhírt ért el vígjátékaival, színműveivel. Sikerének egyik legfőbb titka, hogy meg tudott felelni a közönség igényeinek, miközben nem csak kiváló érzékkel alkalmazta, de meg is újította a jól megcsinált színház dramaturgiáját. […] technikás és professzionális drámai életművének kulcsfogalma a látszat. Nem csak azért, mert számos hőse rendelkezik a látszatteremtés zsonglőri képességével, hanem mert számára a színház is elsősorban a látszatokkal való bánni tudás magasiskolája.”

„Az Örkény Színházban Polgár Csaba rendezése […]  nagyon kortárs és egyúttal eltartott, stilizált nyelven kutatja ugyanezt a mélyebb, a 21. századi nézőnek is szóló jelentésréteget.”

Az Örkény Színház előadásához kapcsolódó, tanároknak szóló segédanyag tartalma:

  • a szerzőre és a darab keletkezésére vonatkozó információk
  • ajánlatok a színházlátogatás előtti és utáni tanóra megtervezésére  
  • tanári jegyzetek, elemzések
  • ismertető az Örkény Színház pedagógiai programjáról

A tanári segédanyag letölthető: itt

Online műsorfüzet és játékok az előadáshoz: itt

További színházi előadásokhoz kapcsolódó segédanyagok: itt

 

Csorba Győző Regionális Versmondó Verseny

Képtalálat a következőre: „csorba győző”

A pécsi Szent Mór Iskolaközpont a Pécs8 program, a Csorba Győző Társaság és a Magyartanárok Egyesületének szakmai támogatásával REGIONÁLIS VERSMONDÓ VERSENYT hirdet Baranya, Somogy és Tolna megye középiskolás diákjai (gimnazisták, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák 0. és 9-13. évfolyamos tanulói) számára két kategóriában: 0-10. osztályosok és 11-13. osztályosok.

A verseny időpontja: 2019. február 9.

Helyszín: Szent Mór Iskolaközpont, Pécs, Papnövelde u. 1.

A versenyre iskolánként, illetve korcsoportonként egy-egy jelentkezőt várunk. A jelentkezők egy szabadon választott Csorba Győző-verssel és egy, a régióhoz kötődő XX. századi vagy kortárs költő alkotásával nevezhetnek.

Jelentkezni 2019. január 18-ig lehet Bayer Ildikó címén: csorbagyozovmv@gmail.com

Bővebben

„Aranyok Aranya” – Ismeretterjesztő sorozat Arany János epikus műveiről

„Irodalmi és történelmi nyomozókaland – ez olvasható a közmédia honlapján (itt) a Lőrinczy Zoltán által rendezett Aranyok Aranya című ismeretterjesztő sorozatról, amelyet az Arany János-emlékév programjainak keretében 2018. október 28. és december 16. között, vasárnap délutánonként vetített a Duna Televízió. Az M5 – a közmédia oktatási, ismeretterjesztő és kulturális csatornája – 2018. december 24. és 2019. január 1. között délelőttönként újra műsorára tűzi a nyolcrészes sorozatot, amelynek epizódjai néhány hétig a Médiaklikken is visszanézhetők. A műsorban Ugron Zsolna író, valamint Várkonyi Gábor és Csorba László történészek mutatják be Arany életének, illetve történelmi ihletésű balladáinak, elbeszélő költeményeinek helyszíneit Nagyszalontától Karlovy Varyn és Milánón át Montgomeryig, 7 ország 33 városában barangolva. Olvasóink figyelmébe ajánljuk még a sorozat YouTube-csatornáját és közösségi oldalát is, utóbbin a műsor – alább is látható – főcímén kívül az epizódok előzetesei is megtekinthetők.

BŐVEBBEN

Az MTA és a Magyartanárok Egyesülete tavaszi konferenciájának előadásai az Iskolakultúra legújabb számában

2018. december 21-én jelent meg Iskolakultúra honlapján a folyóirat szeptemberi számának digitális kiadása. A szakfolyóirat első egységében – csaknem félszáz oldalon – a Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában című konferencia előadásainak, vitáinak anyagai olvashatók. Mint arról korábban honlapunkon (itt és itt) beszámoltunk, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete 2018. május 31-én az MTA székházában rendezett közös konferenciát. (A program az MTA honlapján is olvasható, a rendezvényen készült felvételek az MTA Kommunikáció Flickr-albumában tekinthetők meg.) A konferenciának komoly  sajtóvisszhangja volt: többek között az Eduline oktatási portál, a HVG.hu és az E-nyelv Magazin méltatta az előadásokat, illetve az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetést. Az Iskolakultúra legújabb száma Dávidházi Péter megnyitója és Pléh Csaba zárszava mellett Kulin Ferenc, Fenyő D. György, Szilágyi Zsófia és Mészáros Márton előadásának szövegét, valamint a kerekasztal-beszélgetés átiratát is tartalmazza. (A beszélgetést Schiller Mariann vezette, résztvevői voltak: Arató László, Hansági Ágnes, Imre Flóra és Kukorelly Endre.) A folyóiratközlésnek köszönhetően tehát – a hozzászólások kivételével – a konferencia programjának teljes anyaga hozzáférhetővé vált. Az Iskolakultúra 2018/7. száma a folyóirat honlapjáról (innen és innen) letölthető, ugyanezen a honlapon a köszöntők, a konferencia előadásai és a kerekasztal-beszélgetés szövege egyenként is elérhetők. A folyóiratban megjelent kritikák közül olvasóink figyelmébe ajánljuk még honlapunk állandó szerzőjének, Kodácsi Boglárkának a recenzióját (itt) a Petőfi Irodalmi Múzeum által idén közreadott „Egyszóval… a költészet” – Arany-verselemzések című tanulmánykötetről.

BŐVEBBEN