Tovább a kapcsolódó oldalakra:

2016 – Kőszeg

2015 – Kaposvár

2014 – Gyula

2013 – Szabadka

2012 – Veszprém

Tábor-archívum

NYÁRI TÁBORAINK ALAPKONCEPCIÓJA

Hogyan kezdjünk hozzá?

– A Magyartanárok Egyesületének módszertani továbbképző tábora –

(30 óra – négy nap)

A tanfolyam célja: kezdő, pályán lévő és újrakezdő általános iskolai és középiskolai magyartanárok szervezett tapasztalatcseréje. A tanfolyamon részt vevő tanárok nyelvészeti és irodalmi tudásanyagának felfrissítése, módszertani kultúrájuk gazdagítása. Új – vagy csak kevésbé közismert – tudományos megközelítésmódok és felismerések közvetítése. Közös műelemzési gyakorlatok során a műelemzési eszköztár gazdagítása, új tananyag-szervezési és didaktikai eljárások megismerése, illetve megvitatása, kritikus elsajátítása; a kooperatív tanulás, a tapasztalatcsere által nyújtott lehetőségek kiaknázása.

A tanfolyam döntően kiscsoportos műhelymunkában (műelemzési, témakör- és óratervezési gyakorlatok) folyik, emellett sor kerül egy-két előadásra, egy mai magyar íróval való beszélgetésre, drámajátékra, illetve filmelemzésre is.

I. A tanfolyamot alkotó modulok (résztémák) fölsorolása

  1. A makroszerkezet: a tananyagkezdés variációi                  4 óra
  2. a) Hogyan fogjunk hozzá egy osztály (tanulócsoport) tanításához? (4/6/8 év tervezése, az alapelvek lefektetése, kapcsolatteremtés, tudás- és érdeklődésfelmérés stb.)
  3. b) Hogyan fogjunk hozzá egy korszak tanításához?
  4. c) Hogyan fogjunk hozzá egy szerző tanításához?

Természetesen a kiválasztott kor és szerző évről évre változik, miként az is az adott hallgatóságtól függ, hogy a három kérdéskör közül melyikre mekkora figyelmet fordítunk.

  1. A mikroszerkezet I. Mit csinálunk az órán? (eszközeink, módszereink) (100%gyakorlat)                       4 óra
  2. a) Kreatív-produktív gyakorlatok az órán: az irodalom mint önkifejezés és önmegértés
  3. b) A csoportmunka és a differenciálás lehetőségei
  4. c) Az órai interakció elemzésének lehetséges szempontjai
  5. d) Házi feladatok, dolgozatok, játék és verseny a magyarórán
  6. A mikroszerkezet II. Mit csinálunk az órán: a műelemzés (100%gyakorlat)          4 óra
  7. a) Egy mai magyar novella közös elemzése és az eredmény tanórává alakításának megbeszélése
  8. b) A műelemzés lehetőségei és csapdái

Esti program: beszélgetés egy mai magyar szerzővel, optimális esetben azzal, akinek művét a fenti a) pontban elemeztük.                    2 óra

  1. Tudomány és tanítás – avagy a transzformáció (100% gyakorlat)   4 óra
  2. a) Hogyan lesz a szakirodalomból tanítási óra, avagy hogyan transzformáljuk órává, amit elolvastunk?
  3. b) Egy műre vonatkozó különböző tanulmányoknak a csoportokon belül alkotott kisebb csoportok által végzett transzformációja. A transzformáció produktumainak összevetése.
  4. A drámajáték lehetőségei a magyartanításban (20% elmélet – 80% gyakorlat)      4 óra

Ízelítő tréningekből és az irodalmi mű drámapedagógiai megközelítéseiből.

  1. Média és mozgóképkultúra az oktatásban (40% elmélet – 60%gyakorlat)     6 (2+4) óra
  2. a) Elbeszéléstechnika (narráció) az irodalomban és a filmben vagy: Az adaptáció kérdései –elbeszélés, regény és film, dráma és film
  3. b) Az elektronikus tömegkommunikáció műfajai és az anyanyelv-oktatás

A modulhoz esti filmnézés és filmelemzés is tartozik.

(A résztvevőknek – igen szűkös – szabadidejükből mintegy 2 órát kell szentelniük arra, hogy a közös műhelymunkák során elkészített vázlataik közül kettőt közrebocsátható formájúvá tegyenek. Így jön ki a harminc óra.)

A fentieken túl a táborban természetesen játékos szabadidős programokat is rendezünk, s ha a körülmények engedik, színházlátogatást is szervezünk.

 

II. szakirodalom

A tanfolyam (tábor) kötelező szakirodalma csak általánosságban adható meg, hiszen a korszakbemutatáshoz vagy a szerzői portréhoz mindig az adott évben választott tárgy határozza meg a kötelező irodalmat, legyen az tanulmány, verseskötet vagy éppen a résztvevő által tanított tankönyv megfelelő fejezete. Itt is, a novellaelemzésnél is, a tanulmány-transzformációnál is, a kreatív-produktív műelemzési gyakorlatoknál is a táborozók kezébe adjuk a feldolgozandó olvasmányokat.

Javasolt szakirodalom, háttérolvasmányok:

  • Benkes Zsuzsa – Nagy L. János – Petőfi S. János: Szövegtani kaleidoszkóp I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó
  • Gabnai Katalin: Drámajátékok. Tankönyvkiadó, 1987
  • Hartai László – Muhi Klára: Mozgóképkultúra és médiaismeret. Korona Kiadó, 1998
  • Irodalomtanítás (szerk. Sipos Lajos) Pauz-Universitas, 1994. Ill. Irodalomtanítás az ezredfordulón. Pauz-Westermann, 1998.
  • Petőfi-Bácsi-Benkes-Vass: Szövegtan és verselemzés. PSzM, 1993
  • Szövegtan és prózaelemzés (szerk. Petőfi S. János) Trezor Kiadó, 1994.

 

III. oktatási módszerek

A tábor munkája döntően 3-6 (8-15 fős) kiscsoportban folyik. A csoportok iskolatípusonként szerveződnek – mert eddigi tapasztalataink szerint a résztvevők ezt igénylik -, azonban az “elvegyülni” vagy iskolatípust váltani kívánóknak is lesz külön – vegyes – csoportjuk. Bizonyos foglakozásokon (pl. drámajáték) más csoportbeosztási elv is érvényesül. A csoportok munkáját egy-egy szemináriumvezető irányítja, de – a résztvevők kérésére – egy-egy témánál rotáció is lehetséges.

  • kreatív-produktív műelemzési gyakorlat
  • előadások konzultációval
  • beszélgetés egy kortárs íróval
  • médiaszöveg és játékfilm(-részlet) közős elemzése
  • elemző tankönyvbírálat és az órai transzformáció lehetőségeinek bemutatásával.
  • óravázlatok és óravázlat-részletek készítése és megbeszélése
  • feladatlapos egyéni munka közös megbeszéléssel
  • szakirodalom iskolai tanórára való transzformációja, adaptálása egyéni, kiscsoportos majd közös munkában

Általánosságban arra törekszünk, hogy a táborozók “tréning jelleggel” olyan munkaformákban vegyenek részt, amelyek az interaktív tanóra modelljéül szolgálhatnak.

 

  1. Alkalmazott ellenőrzési eljárások

A táborban minden résztvevőnek legalább két – a programhoz (portréhoz, korszakbevezetéshez, műelemzéshez stb.) kapcsolódó – óravázlatot vagy tanítási tervvázlatot kell elkészítenie és bemutatnia. Ezek közül az egyiknek differenciálási tervet is kell tartalmaznia.- Az (ön)értékelésnek leginkább a tábor során létrehozott “portfóliót”, produktumgyűjteményt kell számbavennie. Azt tehát, hogy a továbbképzés résztvevője milyen tanári ötlettárral, feladatraktárral és alkalmazási elképzelésekkel gazdagodva tér haza.