Nyári módszertani tábor, Kőszeg, 2016. július 4. – július 8.

A kőszegi tábor több szempontból is különleges volt:

  • egy pályázatnak köszönhetően határon túli magyartanárok kedvezményesen vehettek részt a továbbképzésen,
  • minden eddiginél nagyobb számban jöttek el a pályájuk előtt álló egyetemisták,
  • a jelentkezők nagy száma miatt létszámstopot kellett hirdetni, ezért sorban állás volt az esetleg felszabaduló helyekért.

Fenyő D. György, a korábbi évek egyik állandó szemináriumvezetője ezúttal sajnos nem tudott részt venni a munkában, nagy öröm volt viszont, hogy új csoportvezetőket avattunk:

A budaörsi Illyés Gyula Szakközépiskola és Gimnázium két tanára, Gyeskó Ágnes és Varga Judit közösen vezetett szemináriumai módszertani és szemléleti felfrissülést hoztak a tábor állandó, jól bevált elemei közé. A foglalkozások résztvevői élménypedagógián, átélésen és többszintű befogadáson alapuló, vizuális és drámapedagógiai feladatötleteket és inspirációkat, valamint az Iskola a határon tanításához kidolgozott tervet  kaptak tőlük.

A táborozók három csoportban dolgoztak, és a “forgószínpados” megoldásnak köszönhetően minden szemináriumvezető munkamódszerével találkozhattak. A táborra kiválasztott főtémák elsősorban Ottlik Géza klasszikus remekművéhez, az Iskola a határonhoz és (kisebb hangsúllyal) a főmű folytatásának szánt Budához, illetve a kortárs szerzőként meghívott Lator László költészetéhez kapcsolódtak.

Arató László szemináriumain az elbeszélői keretben feltett kérdés rétegeit és bonyolultságát, az elbeszéléstechnikát, a lehetséges tanórai megközelítéseket és – közelképként – a Trieszti Öböl-motívumot vizsgálták meg a csoportok.

Tamás Ferenc foglalkozásain megpróbáltunk eligazodni a szereplők rengetegében, vizsgáltuk az attitűdöket és pozíciókat, hangsúlyosan szerepelt a hatalomhoz való viszonyulás kérdésköre, továbbá az ottliki iskola világának szociometriás ábrázolására is kísérletet tettünk; végül – a regény vonatkozó szövegrészleteit ízekre szedve – megvizsgáltuk, milyen mozzanatok eredményezik a Schulze-Merényi-féle minidiktatúra felbomlását.

Lator László meghívása nem tette próbára az egyébként nagy beszélgetésvezető gyakorlattal rendelkező (ezért a nehezebb beszélgetőpartnereket is felkészülten faggató) Arató Lászlót és Tamás Ferencet: a 89 éves költő bámulatos fizikai és szellemi frissességével, profizmusával és arányérzékével nyűgözte le a hallgatóságot. Az életút érdekes mozzanatainak felelevenítése mellett felolvasás és műértelmezés tette változatossá a délutánt.

Horváth Bea idén kulcsszerepet vállalt a program teljessé tételében: hétfő este Mándy Iván Ottlik átszól című novellájából kiindulva és az olimpiához is kapcsolódva a sportesemények és a sportoló testek médiabeli megjelenését-megjelenítését vizsgáltatta a táborozókkal, kedd este Aki Kaurismäki Kikötői történet című filmjéhez kapcsolódó beszélgetést vezetett, szerda este pedig egy Ottlik-novellából készült vizsgafilm (Horváth Lili: Uszodai tolvaj) mentén mozgatta meg a táborlakók kreativitását és kritikai érzékét.

A városnézés és az Ottlik-mű fő helyszínének, az egykori alreál épületének meglátogatása természetesen nem maradhatott ki a kőszegi programból.

A táborvezetés, -szervezés gondját Székely Zsuzsa, Horváth Bea és Beöthy Zsófia vállalta magára, a lebonyolításba pedig Dohy Gábor és Zeman Csaba is besegített.

A tábor képei az egyesület facebook oldalán: