Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke a Nemzedékek Tudása Kiadóval közösen 16 érettségi videót készített. A sorozat megtekinthető az ME YouTube-csatornáján.

Balassi Bálint: Egy katonaének (a költő műveinek tematikus megközelítése; a művek befogadástörténete; Balassi kötet- és cikluskompozíciója; a műfaj kérdése; a vers szerkezete és témája)

Vörösmarty Mihály: A vén cigány (a mű keletkezés- és befogadástörténete, szerkezete, képi világa, értelmezési lehetőségei; egy kortárs átirat, Tóth Krisztina: A koravén cigány)

Kölcsey Ferenc: Himnusz (műfaj; hivatalos nemzeti énekünk; a bűntudat kérdése, a panaszkodás hagyománya; a vers szerkezete; a Himnusz és a Szózat történelemszemlélete)

Petőfi ars poeticái (Petőfi Sándor három, egymástól jelentősen különböző költői hitvallása: A természet vadvirága, 1844; Dalaim, 1846; A XIX. század költői, 1847).

Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Ekhóhoz (szó esik a magány költőjének két másik, egy-egy nőalakhoz szóló ódájáról, a természet szerepéről, az én és a világ szembeállításáról; a vers szerkezete, a műfaj és a stílusirányzat kérdése)

Ady Endre: Az eltévedt lovas (egy vers Ady utolsó, még életében megjelent kötetéből, A halottak élénből; a vers kísértetiessége, ennek eszközei, jelentések és értelmezések)

József Attila: Óda (költészetünk egyik legszebb szerelmes verse; a vers megalkotottságának vizsgálata az életrajzi megközelítés elvetésével)

Kosztolányi Dezső: Fürdés (Kosztolányi prózaművészete, támpontok, elemzési utak általában a novellák elemzéshez)

Berzsenyi Dániel: A közelítő tél (az elégiaköltő Berzsenyi; a feltartóztathatatlan időmúlás kötője két nagy stílusirányzat, a klasszicizmus és a romantika határán)

Arany János: Ágnes asszony (a ballada műfaja; Arany balladáinak csoportosítási lehetősége; az Ágnes asszony értelmezései lehetőségei)

Szophoklész: Antigoné (a napjainkban is sokat játszott Szophoklész-dráma; a mű örökérvényűsége; a görög tragédia virágkora; Szophoklész további, a labdakidák sorsát bemutató drámái; különböző értelmezési lehetőségek)

Babits Mihály: Esti kérdés (a lét értelmét kutató mű; a vers elemzése, értelmezése; Babits költészetének egyedisége; a befogadás nehézségei)

Shakespeare: Hamlet (a világirodalom legtöbbet játszott, legtöbbet magyarázott drámája; a dráma elemzése; a szerző; a korabeli színjátszás; a reneszánsz individualizmus problematikussága)

Molière: Tartuffe (a Tartuffe soha el nem vesző aktualitása, sokféle olvasta, értelmezése; a Napkirály színháza, a dráma fogadtatása; a mű részletes elemzése)

Ottlik Géza: Iskola a határon (a regény jelentősége, az 1970-es évek prózairodalmának megújítóira tett hatása, modernsége; a mű sajátos időkezelése, az elbeszélői helyzet összetettsége, a regény lehetséges olvasatai)

Katona József: Bánk bán (részletes elemzés; a mű többnyelvűsége, a dráma konfliktusrendszere, Bánk személyisége, döntésének okai és következménye; a befogadás nehézsége; a dráma keletkezési körülményei, lehetséges értelmezései)