Pályázat erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, szlovéniai és horvátországi magyartanárok részére

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára. A tábor időpontja: 2017. július 3. – július 7., hétfőtől péntekig, helyszíne Kassa.

kemeny-marai-kassa

A táborban műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Egyrészt egy klasszikus alkotó, Márai Sándor alkotásaira, másrészt egy kortárs költő, Kemény István költészetére koncentrálunk, továbbá Kassa és környéke nagyon gazdag irodalmi-nyelvészeti hagyományára. A programot Kassa megismerése, médiaóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Kemény István költő.

A tábor egyben 30 órás akkreditált továbbképzés Hogyan kezdjünk hozzá? címmel; szakmai vezetője: Arató László. A részvételi díj 48.000, tagjainknak 45.000 forint. Egy tagtársunk szíves felajánlása révén módunk van a határon túli magyartanárok tábori részvételének jelentős támogatására. Ezért

pályázatot hirdetünk határon túli magyar szakos tanárok számára a részvételi díj teljes vagy részleges megtérítésére.

Bővebben

Hamlet-improvizációk… – magyarórára

Az Örkény István Színház Hamlet – Imprós flessback című programja több ponton is kapcsolódik a Magyartanárok Egyesületének legutóbbi, a színházi nevelést középpontba állító szakmai napjához – hiszen a konferencián Neudold Juli, az Örkény Színház Iram programjának vezetője a Hamlet előadáshoz készült Fless foglalkozást mutatta be, Varju Nándor pedig az improvizáció rejtelmeibe vezette be csoportját. Az „Imprós flessback” műfaját pontosan nehéz volna meghatározni: „Improvizáció, beszélgetés, közönségtalálkozó” – ez áll a színház honlapján. Az előadáson a Momentán Társulat színészei (Boldoghy Borbála, Molnár Levente) csatlakoztak a darab szereplőihez (Polgár Csaba, Ficza István, Vajda Milán, Znamenák István), a játékot Bódy Gergő irányította, beszélgetőtársa Gáspár Ildikó dramaturg volt. Az improvizációs játékot a szombat délutáni Hamlet előadás után tartották – mintegy reflexióként a darabban megjelenő problémákra, kérdésfelvetésekre.

Magyartanárként elsősorban az érdekelt, ad-e hozzá valamit ez a program az előadás értelmezését többféleképpen is megkönnyítő segédanyagokhoz (Neudold Juli Fless foglalkozására, és Hudáky Rita tanári segédletére gondolok itt elsőként) – de talán ezek az improvizációs játékok is segítenek élővé tenni a darab kérdésfelvetéseit, hogy a Hamlet ne csupán („ó, borzalom”) egy sír legyen a színpadon, hanem mai történet. A kis improvizációs játékokból egyet-egyet akár minden, a Hamletre szánt óra elején el lehet játszani – esetleg egy modern kori Hamlet-történet is felépülhet néhány tanóra után, de ez már messzire vezet.

Bővebben

Hogyan kezdjünk hozzá? – Felhívás magyartanári nyári táborra

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára.

kemeny-marai-kassa

A táborban műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Egyrészt egy klasszikus alkotó, Márai Sándor alkotásaira, másrészt egy kortárs költő, Kemény István költészetére koncentrálunk, továbbá Kassa és környéke nagyon gazdag irodalmi-nyelvészeti hagyományára. A programot Kassa megismerése, médiaóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Kemény István költő.

Bővebben

Meghívó a Karátson Gábor Kör Közös nevező című konferenciájára

Az oktatáspolitika pártfüggetlen alapelveit kidolgozó munkabizottság alakuló ülése a Párbeszéd Házában (Budapest VIII.ker. Horánszky u. 20.) lesz február 24-én.

konferencia-tanacskozas

A meghívó szövege:

“1990 óta minden új kormány az elődjének tulajdonított oktatáspolitika megtagadásával és részleges felszámolásával kezdte működését, új jövőképet hirdetett, és új alapokra kívánta helyezni az ágazat működését. Az iskolarendszer nem képes alkalmazkodni a külső feltételek és követelmények ilyen gyors ütemű változásához. A menetrendszerűen bekövetkező fordulatok lehetetlenné teszik a szerves építkezést, az erőforrásokkal való racionális gazdálkodást, nem utolsó sorban az eredményes pedagógiai munkát. A pedagógusok és a szülők régi óhaja, hogy az oktatás ügyét függetlenítsék a politikai játszma mindenkori állásától. A Karátson Gábor Kör ezért szakértői munkacsoport létrehozását kezdeményezi, amely a konferencia tanulságai alapján kidolgozza az oktatásügyi közmegegyezés pontjait. A készülő javaslattal a szakmai közvéleményhez és a parlamenti pártokhoz fordulunk.”

Bővebben

A színház iskolája – Szakmai nap a Magyartanárok Egyesülete és az Örkény István Színház szervezésében

Téma: színházi nevelés és magyartanítás

Időpont: 2017. február 11.

Január elején hirdette meg a Magyartanárok Egyesülete februári szakmai napjának programját, és már a következő két napban minden hely betelt. A nagy érdeklődés azt mutatja, hogy ezúttal (is) olyan téma került a szakmai nap középpontjába, amely a legtöbb magyartanárnak fontos és érdekes. Ez a téma nem más, mint a színház és a magyaróra, a színházi nevelés és a magyartanítás kapcsolata. A témának megfelelően az Örkény Színház Stúdiója adott otthont a konferenciának, ez a szűkös, de bensőséges színházi tér is segített a ráhangolódásban.

 

anna-harom-neni
A gravitáció természete (Dohy Anna: A bábu lázadása)
ELŐADÁSOK
A színházi nevelési programokról

Elsőként Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója köszöntötte a konferencia résztvevőit, majd pedig Cziboly Ádám (kulturális menedzser és drámatanár – InSite Drama [1]) beszélt a színházi nevelés mai helyzetéről.

Bővebben

Mennyi harminc! – Kortárs magyar művek listája a Jelenkor folyóirat honlapján

2017 februárjától a Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat honlapja „30/30” címmel ad közre listákat az elmúlt három évtized legjobb magyar irodalmi alkotásaiból. „Tudjuk, hogy a kanonikus listák és rangsorok csak arra jók – olvasható a szerkesztőségi bevezetőben, hogy vitatkozzanak velük, és azt is, hogy az évszámhoz kötött korszakhatárok mindig megkérdőjelezhetők. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az esztétikai érték nem dönthető el szavazással. Ennek ellenére fontosnak érezzük, hogy lapunk […] orientációs alternatívát nyújtson egy szakmailag mégiscsak védhető ajánlattal.” A Jelenkor olyan – a pécsi folyóirathoz kötődő – kritikusokat kért fel a listák összeállítására, akik szakértői egy-egy műfajnak, műnemnek: az így létrehozott munkacsoportok csak a saját szakterületük alkotásaira szavazhatnak. A szerkesztőség ígérete szerint a „kényelmes ütemben” megjelenő listákból kiderülhet, melyik a harminc legfontosabb vers, verseskötet, regény, novelláskötet, színpadi mű, értekező próza, műfordítás, magyar nyelven megjelent populáris mű az utóbbi harminc esztendőből. (A koncepcióról további részletek a Jelenkor Online-on olvashatók.)

A február 9-én közzétett beharangozó másnapján került fel az első lista a folyóirat honlapjára. A nagy verslista huszonkét kritikus szavazatpontjai nyomán állt össze, és az azonos pontszámok (tehát megosztott helyezések) miatt harminckilenc művet tartalmaz.

Bővebben

Tanárok a Gödörben. Van kiút! – február 19.

Információk, véleménycsere, gondolkodtató, színes, élménydús forgatag a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék Mozgalom szíveslátásával február 19-én, vasárnap 15-18 óráig a Gödörben (VI., Király utca 8-10, Central Passage). Bemutatkoznak a Civil Közoktatási Platformban együttműködő szakmai, szülői, diákszervezetek, mozgalmak, a CKP munkacsoportjai, aktivistái. Véleménycsere, tájékoztatás a CKP tevékenységéről, a Kockás könyvről.

szinesgodor

Bővebben

Bánk bán a neten – a Nemzeti Színház színháztörténeti vetélkedője

A Nemzeti Színház a saját történetét feldolgozó színháztörténeti vetélkedőt hirdet tizedikes és tizenegyedikes diákok számára:

Olyan négyfős csapatok jelentkezését várják, akik készek arra, hogy kreativitásukat és kutatóképességüket egyaránt csatasorba állítsák – mint írják – nem akármilyen nyereményekért.

Bővebben

Szótárhasználat a harmadik évezredben: az akadémiai Nagyszótár a magyarórán

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében 2017. február 1-jén mutatták be A magyar nyelv nagyszótárának hatodik kötetét. Az akadémiai Nagyszótár a magyar lexikográfia legnagyobb vállalkozása: a 20 kötetre tervezett teljes sorozat – az MTA honlapján megjelent beszámoló szerint – százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, és az irodalmi és köznyelv mellett többek között a csoport‑ és rétegnyelvek, valamint a nyelvjárások és a szleng szókészletét is bemutatja majd.

Az MTA 1984-ben döntött arról, hogy több évtizedes anyaggyűjtés után a Nagyszótár munkálatait számítógép segítségével, az írásbeliség kezdetétől napjainkig ívelő számítógépes adatbázis alapján folytatja. A szótár első két kötete 2006-ban, harmadik és negyedik kötete 2011-ben, ötödik kötete 2014-ben jelent meg. 2017-ben a hatodik kötettel együtt a Nagyszótár elektronikus változatát is bemutatták: „a nagyszotar.nytud.hu címen elérhető online szótár mind a hat eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza, egységesen kereshető formátumban, ingyenesen. Az online szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is” – olvasható az Akadémia honlapján.

Bővebben

Szilágyi Zsófia az oktatásról

A Litera irodalmi portál beszélgetéssorozatot indított A katedrán címmel. Oktatóként is tevékenykedő kritikusokat, irodalomtörténészeket, esztétákat, írókat kérdeznek arról, hogyan látják a magyar oktatást. Elsőként Szilágyi Zsófia válaszolt, ebből az interjúból idézünk.

2017. január 26.

“/…/

A legkülönfélébb képzésekben, hogyan látod, milyen szellemi-olvasottsági, érdeklődési munícióval érkeztek a diákok hozzátok? Minden sarkos megfigyelés igazságtalan, egyedi esetek vannak, mégis megvonható valamely közös többszörös.

Erre nagyon nehéz nem unalmas és igazságtalan közhelyekbe futva válaszolni. Összességében biztosan kevesebbet olvasnak, mint mi annak idején – viszont sokkal több filmet látnak. Nem úgy jönnek, hogy majdnem készen vannak, mi csak kicsit „sminkelgetjük” őket, hanem tanítani kell őket: ezt, például, úgy értem, hogy feladtam a referátumosdit a szemináriumokon, minden órát vezetek, hogy így mondjam, ami, persze, strapásabb, de eredményesebb. Olyan művekre csodálkoznak rá, amelyeken mi már régen túlvoltunk egyetemista korunkra (pl. Móricz Szegény emberek című novellájára), de lássuk a lényeget: elolvassák és rácsodálkoznak. Viszont komoly alkalmazkodóképességük van, ami kell is: mióta tanítok, 2001 óta, még nem láttam olyan egyetemistát, akit ne ért volna el valamilyen reform, bolyongnak a képzések, kreditek rengetegében. Persze, bolyongunk velük mi is: az volt a legszebb félévem, amikor egyszerre hat képzési rendben tanítottam. Bevezetünk és kivezetünk képzéseket, itthon meg meghallgatom, amint a gyerekemmel történik ugyanez, hol nemszakrendszerű oktatás, hol mindennapos testnevelés, nem unatkozunk.

BŐvebben