Hogyan kezdjünk hozzá? – Felhívás magyartanári nyári táborra

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára.

kemeny-marai-kassa

A táborban műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Egyrészt egy klasszikus alkotó, Márai Sándor alkotásaira, másrészt egy kortárs költő, Kemény István költészetére koncentrálunk, továbbá Kassa és környéke nagyon gazdag irodalmi-nyelvészeti hagyományára. A programot Kassa megismerése, médiaóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Kemény István költő.

Pályázatunk a táboron való részvétel támogatására itt olvasható!

Bővebben

Nyelvtudós a nyelvtanóráról

Kolozsi Ádám készített interjút az Index számára É. Kiss Katalin nyelvésszel, a Bolyai-díj kitüntetettjével.

E Kiss Katalin 0423

Részlet az interjúból:

“Ha nyelvhasználók anyanyelvi kompetenciája a döntő kérdés, mi a szerepe a nyelvtanórának? Nagyrészt az is csak „illemtani” feladatot lát el?

A nyelvtanórának többféle szerepe lehet: megtanítani egy keveset a nyelvtudományból, tudatosítani, hogy milyen a nyelv szerkezete, és van némi nyelvművelő szerepe is, főleg a középiskolában, azzal, hogy tudatosítja a formális nyelvváltozatokat. A kifejezőkészséget is kellene javítania: a mai gyerekek hihetetlenül keveset beszélnek összefüggően az iskolában, bizonyos beszédműfajokat nem tanít meg elég jól az iskola. Ez mind beleférne a nyelvtanoktatásba. Aminek én kevesebb értelmét látom, az az a fajta mondatelemzés, hogy húzzuk alá, mi az alany, mi az állítmány, hogy ez hely- vagy állapothatározó. Igazából a nyelvtudomány egy hallatlanul érdekes, kísérletező tudomány volna, lehetne tanítani úgy, mint jó esetben a fizikát: kísérletezzünk, figyeljük meg, abból vonjunk le egy szabályt, amit egyébként beszéd közben öntudatlanul alkalmazunk. Nagyon érdekes lenne – de ez egyelőre nincs benne a nyelvtanoktatásban.

Bővebben

Digitális tananyag az 1945 című film elemzéséhez

2017. április 20-tól vetítik a hazai mozikban Török Ferenc többszörös díjnyertes alkotását, az 1945 című filmet, mely Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszélése nyomán készült. (Az elbeszélés a szerző legújabb, 1945 és más történetek című kötetében is olvasható.) A filmhez 1945 – Hazatérés címmel digitális tananyag készült, mely a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján érhető el. A tananyag történelmi dokumentumokat és a Vizuális Történeti Archívumból származó videóinterjúkat tartalmaz, valamint részleteket a filmből és Szántó T. Gábor elbeszéléséből. „A feladat soránolvasható az alapítvány honlapjána diákok megismerkednek a háborút követő összetett történelmi helyzettel, különböző magatartásformákat értelmeznek és elemeznek a túlélőkkel készült videóinterjúk részletei és a filmrészletek megtekintésekor. A feladat lehetőséget nyújt arra, hogy a múlt eseményeit feldolgozva fogalmazzanak meg gondolatokat a történtek jelenre való hatásairól.”

Bővebben

Kártékony listák – A készülő NAT-ról

A Vasárnapi Hírekben F. Szabó Kata írt az új, most készülő NAT-ról. Az újságíró a Magyartanárok Egyesületének elnökét is megszólaltatta.

Képtalálat a következőre: „nemzeti alaptanterv”Idézetek az írásból:

A szakértők egyöntetűen úgy gondolják, mit sem ér az új NAT, ha marad a „listázó hagyományoknál”. „Már a 2012-es NAT is a legrosszabb úton jár, mert a tartalom szabályozásának ez a részletes, műveltséganyagot felsoroló része a lehető legkártékonyabb.

Bővebben

Irodalom jelmezben – Versenyfelhívás a Könyvfesztivál alkalmából

2017. április 20-án huszonnegyedik alkalommal nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenárison a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének szervezésében. A négynapos rendezvénysorozat programjai közül most elsősorban a gyermek- és ifjúsági programokat ajánljuk olvasóink figyelmébe. A kiadók kerekasztal-beszélgetéseken mutatják be új könyveiket: szombaton 15 órától Gyurkó Szilvia és Csapody Kinga beszélget Paul Griffin Ahol a barátom, ott az otthonom című kötetéről, a gyermekirodalom tabukérdéseiről és a gyermekhospice-ról, 18 órától Kránicz Bence, Sepsi László és Rusznyák Csaba Morgan Rhodes Falling Kingdoms: Királyok harca című fantasy-regényéről és a Trónok harcát idéző ifjúsági irodalomról. Pénteken 14 órától Monica Hesse A kék kabátos lány című regényének megjelenése alkalmából Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke beszélget Szekeres Nikolettával és Szűcs Terivel a holokausztirodalom tanításáról, szombaton 11 órától pedig Hogyan születik az olvasó? címmel szépírók és pedagógusok – Berg Judit, Gévai Csilla és Kertész Erzsi, valamint Knézics Anikó és Galambos Péter – beszélgetnek a Most én olvasok című sorozat köteteiről.

A fesztivál alkalmából a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, a Kossuth Kiadó és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság diákcsoportok számára „Irodalom jelmezben” címmel jelmezes vetélkedést hirdet: április 22-én, szombaton 10-16 óra között olyan, legalább ötfős diákcsoportokat várnak, melynek tagjai kedves olvasmányaik szereplőinek öltözve népszerűsítik az olvasást. A csapatokat a szervezőbizottság zsűrije díjazni fogja, sőt a közönségszavazatok alapján könyvjutalmat is nyerhetnek. A verseny előzetes regisztrációhoz van kötve (tandor@vnet.hu), de a jelentkezőknek a verseny napján 10-11 óra között személyesen is regisztrálniuk kell. További információk a felhívásban olvashatók.

Frissítés: Pethő Anita beszámolója A kék kabátos lány bemutatójáról (2017.04.22.)

Színházi tanítási segédlet Az ügynök halálához (Örkény Színház)

Az Örkény Színház Mácsai Pál rendezésében tartja repertoáron Arthur Miller darabját, amelyhez tanári segédanyagot lehet letölteni a színház ifjúsági programjának honlapjáról.

Az ügynök halála hálás tanítási feladat és több szálon is kapcsolódik a tananyaghoz, ráadásul részletes “sulinovás” oktatási csomag (Illúziók elvesztése – Regényekben és drámákban; Fábián Márton, Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes munkája) segíti a drámát órai feldolgozásra választó tanárokat.

Az Örkény Színház új segédanyaga háttérinformációkat, órai feladatokat, elemzéseket tartalmaz.

A segédanyag közvetlenül letölthető: itt

A színház további anyagai, tanári ajánlói: itt

Honlapunkról elérhető színházi segédletek: itt

…mindannyian Bolond Istókok vagyunk… – Arató László Arany Jánosról

Arató László a Klubrádió Tűréshatár című műsorában volt Szunyogh Szabolcs vendége. A beszélgetésben, amelynek témája Arany János volt, egy sor érdekes kérdés szóba került. Többek között a következők:
– Miért nem tudta kikezdeni az idő az Arany-balladákat?
– Miért lenne jó a humorosabb műveket, a Bolond Istókot, A nagyidai cigányokat is tanítani?
– Izgalmasabb-e az ötvenes évek lírája, mint a Nyugat által felkapott Őszikék?
– Mitől különlegesek a Toldi estéje képei?
– Mi jellemzi a homo autumnalist?
– Hogyan lett Arany a magyar irodalom egyik legnagyobb drámaírója?
– Mitől regényszerű a Buda halála?
– Hogyan távolodott el Arany a mandátumos költő szerepétől, majd miért tért vissza hozzá?
– Miről árulkodik a színészkaland?
– Miben hasonlít egymáshoz Arany János és Térey János?
– Hogyan viszonyult Arany a politikához?
– Miért nevezhető mindenki Bolond Istóknak?

Arató László megemlékezése Szegedy-Maszák Mihályról

A Magyartanárok Egyesületének elnöke az Új Pedagógiai Szemlében tisztelgett a nemrég elhunyt professzor előtt a munkásságát összefoglaló tanulmányban.

Részletek a szövegből:

Az újraolvasásról:

“[A] legendás óvatosság mögött mindig határozott – ámbár nem visszavonhatatlan, nem feltétlen – állítások, értékelések állnak. S máris a pedagógiánál vagyunk: a jó tanár irányt kell, hogy mutasson, vonatkoztatási pontként kell, hogy szolgáljon, de egyúttal nyitva kell hagynia diákja számára a másféle irányvétel, a másféle értékválasztás lehetőségét is. [Szegedy-Maszák Mihálynak p]éldamutató az a következetessége is, ahogy régebbi munkáit, kedvenc témáiról alkotott véleményét felülvizsgálta, kiegészítette. Az újraolvasás kényszere jellemezte. Újraolvasta és többször újraértelmezte a műveket: például az Iskola a határont, az Esti Kornélt, a Termelési regényt, a Bevezetés a szépirodalomba című könyvet, Kemény és Kosztolányi regényeit, Márait – és a sor folytatható. Régebbi tanulmányait, monográfiáit is csak újraírva, kiegészítve engedte életműsorozatába felvenni. A Kemény- és a Kosztolányi-könyvvel ellentétben ennek az újraírásnak a hiányában nem kerülhetett be az Ottlik- és a Márai-monográfia. Itt jegyezném meg, hogy a Kemény Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Ottlik Géza által alkotott névsorral monográfusuk egyúttal az említett, alig létezett ideális, européer, keresztény, nemzeti polgárság négy irányadó figuráját választotta tárgynak és iránytűnek.”

Bővebben

„Amit kinyomtatnak” – Harminc legjobb kispróza a Jelenkor listáján

Jelenkor irodalmi és művészeti folyóirat – mint arról honlapunkon beszámoltunk – 2017 februárjától 30/30 címmel ad közre listákat az elmúlt három évtized legjobb magyar irodalmi alkotásaiból. A nagy verslista után április 7-én jelent meg a folyóirat honlapján a harminc legjobb magyar kisprózakötetet tartalmazó lista. „Ezúttal is az elmúlt harminc évben, tehát 1987 és 2016 között megjelent művekre lehetett szavazni – írja bevezető kommentárjában Szolláth Dávid. – Értelemszerűen novellás- és elbeszéléskötetekre, de legpontosabb úgy fogalmazni, hogy kötetekre, amelyekben kisprózák olvashatók.” A nagy kisprózalista huszonkét kritikus szavazatpontjai nyomán állt össze, a szavazók összesen 213 kötetre adták le voksukat. (A listakészítés módjáról a Jelenkor szerkesztőségi beharangozója ad részletes tájékoztatást.) „A szavazatokból azonban – hangsúlyozza Szolláth – más szempont alapján más lista is összeállítható. Ezért megnéztük azt is, hogy egy-egy író összes, a korszakban megjelent művére hány pontot kapott.” A harminc kisprózakötetet tartalmazó lista mellett tehát egy szerzői lista is helyet kapott az összeállításban. Ez utóbbi élén Szvoren Edina, Tar Sándor és Mészöly Miklós neve olvasható. Szvoren és Mészöly három-három kötettel, Tar négy kötettel szerepel a legjobb kisprózakötetek listáján. E lista élén Bodor Ádám Vissza a fülesbagolyhoz, Szvoren Edina Pertu és Mészöly Miklós Volt egyszer egy Közép-Európa című kötete áll.

A listán szereplő szerzők közül Bodor Ádám, Darvasi LászlóEsterházy Péter, Kertész Imre, Krasznahorkai LászlóMészöly Miklós, Nádas Péter, Parti Nagy Lajos, Rakovszky ZsuzsaSpiró György és Tolnai Ottó kötetei elérhetők a Digitális Irodalmi Akadémia adatbázisából, Szvoren Edina Pertu című kötetének két novellája a Holmi 2009/10. számában olvasható. Szvoren másik könyvéhez, Az ország legjobb hóhérához Arató László, Esterházy Esti című Aegon-díjas kötetéhez korábban Tamás Ferenc készített oktatási segédanyagot. A harmincas lista élén álló Bodor Ádám-kötet egyik novellája, az Állatkert 2015-ben a magyar nyelv és irodalom érettségi középszintű szövegalkotási feladatai között is helyet kapott.

Bővebben

Harry Potter és az Y-generáció

2017. március 30-án J. K. Rowling klasszikus regényfolyama, a Harry Potter volt az Y-generáció irodalmi olvasókör témája a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A beszélgetés aktualitását elsősorban az adta, hogy húsz évvel ezelőtt, 1997 júniusában jelent meg Angliában a sorozat első kötete, a Harry Potter és a bölcsek köve. Az Y-generáció idén harmadik alkalommal jelentkezett: januárban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye, februárban mint arról honlapunkon is beszámoltunk Wéber Anikó tavaly megjelent ifjúsági regénye, Az osztály vesztese volt a témája.

Az Y-generáció olvasókör szakértői 2017 februárjában (Fotó: Szikra Benedek)

„A Harry Potter műfaji szempontból azért érdekes – mondta a márciusi beszélgetés egyik résztvevője, Fenyő D. György, mert nagyon sok hagyományt lehet fölismerni benne, olyanokat, amelyeket régóta ismerünk. Az egyik ilyen az iskolaregény. Nagyon fontos az angol regénynek a hagyománya, a szegény árva gyerek története, akiről később kiderül, hogy valami van benne. Van egy titok az elején, és a végén összeáll a kép: onnan, visszafelé érthető lesz, hogy mi miért történt. Tehát van a regénynek egy tipikus krimi-olvasata is. A legfontosabb hagyomány pedig a mese. A Harry Potter egy nagyon világosan, evidensen olvasható mese, amiben van jó meg rossz. A főhős a jó oldalon van, kisebb, mint a nagy erejű rossz, mégis képes azt legyőzni. S lehet, hogy ma ez nem egy túl népszerű dolog, de minden könyvben van egy nagyon okos, bölcs, finom tanulság. Olyan tanulság, aminél ha az ember például erkölcstant akar tanítani  nincs is jobb.” 

Bővebben

Képtári történetek 2017

Parafrázisok a Magyar Nemzeti Galéria alkotásaira 2.0 
Irodalmi pályázat középiskolásoknak

Képtalálat a következőre: „ferenczy károly kavicsot dobáló fiúk”

A felhívás szövege:

“A pályázat témája: A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria ismét irodalmi pályázatot hirdet középiskolás diákoknak szépirodalmi írásművek elkészítésére, amelyeknek ihletadó forrása a Magyar Nemzeti Galéria 10 műalkotása. Nem műelemzéseket várunk, hanem kreatív fogalmazásokat, irodalmi parafrázisokat, amelyek a kiválasztott alkotásra rezonálnak.

Bővebben