2018. október 12-én és 13-án rendezik meg a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke szervezésében a Karinthy Frigyes-konferenciát az ELTE BTK „A” épületének Kari Tanácstermében (1088 Bp., Múzeum krt. 4/A 039). A szervezők minden érdeklődőt várnak!
További információk az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének honlapján (itt) olvashatók.
A konferencia részletes programja honlapunkon (itt), a kép alatt is megtalálható.
Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezete 2018. augusztus 31-én vált elérhetővé az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport honlapján (itt). A Magyartanárok Egyesülete (ME) hivatalos felkérést kapott a tervezet véleményezésére, ezért arra biztatta tagságát, hogy szeptember 15-ig ők is véleményezzék a dokumentumot. Az ME választmánya által jegyzett értékelést – mely a tagság észrevételeinek figyelembevételével készült – az egyesület 2018. szeptember 30-án küldte el. Ezt a dokumentumot az egyesület honlapján (itt) most nyilvánossá tesszük.
Az alábbiakban a dokumentum legfontosabb tételeit emeltük ki:
A magyar középiskolákban Shakespeare a kihagyhatatlan szerzők közé tartozik, de nehézkesen bővül vagy változik azoknak a drámáknak a köre, amelyekkel a diákok magyarórán megismerkednek. Pedig a drámák tematikus fókuszát tekintve nagyobb is lehetne a választék: a IV. Henrik 1. például angol nyelvterületen éppen azért szerepel gyakran a 14-15 évesek tanmenetében, mert a fiatal trónörökös – apja elleni lázadása és a felnövéstörténete során átélt – dilemmái közel állnak a diákok személyes, saját életkorukra is jellemző problémáihoz.
A ráhangoló és feldolgozó órai feladatok, játékok műismeret (a szöveg előzetes elolvasása) nélkül is bevezetnek a dráma és a színházi adaptáció világába, illetve akár egy hosszabb drámajáték-projekthez is inspiráló ötleteket adnak.
A budapesti Eötvös József Gimnázium az Aegon támogatásával a 2018/2019-es tanévben is meghirdeti országos irodalomversenyét a gimnáziumok 9-12. évfolyamai számára.
Irodalom másképp, idén is kicsit másképp, de a legfontosabb cél most sem változott: megosztani egymással az olvasás élményét.
A verseny ezúttal is két fordulóból áll. A versenyzőknek az első fordulóban könyvajánlót kell írniuk, amihez egy előre megadott listáról választhatnak művet. A listát a szervezők azokból a könyvekből válogatva állították össze, amelyeket a kiadók 2017-ben Aegon Művészeti Díjra jelöltek. A beküldött írások alapján dől el, hogy kik vehetnek részt a márciusi hétvégén zajló döntőben.
Szántó T. Gábor A leghosszabb éjszaka című elbeszélése a Hévíz 2014/1. számában jelent meg, a szerző ezzel az írásával nyerte el 2015-ben a Hévíz irodalmi díjat. A folyóiratközlés a hévízi önkormányzat honlapján (itt) és a Litera irodalmi portálon (itt) érhető el, a novella 2017-ben Szántó T. Gábor 1945 és más történetek című kötetében is megjelent. A Zachor Alapítvány 2018. január 26-án tette közzé honlapján azt a 9-12. évfolyamosok számára ajánlott oktatási segédanyagot – Moldvay Zsolt munkáját –, amely egyetlen tanórára tervezve ad javaslatokat a novella feldolgozásához. Az alapítvány oktatási anyagai között – mint arról korábban honlapunkon (itt) beszámoltunk – Szántó T. Gábor 1945 (Hazatérés) című novellájának feldolgozásához is találhatnak óravázlatot. Az utóbbi novella nyomán készült, 1945 című Török Ferenc-film értelmezéséhez a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítványának oktatási platformján, az IWitness-en (itt) érhető el tananyag.
A leghosszabb éjszaka feldolgozásához készült óravázlat a Zachor Alapítvány honlapján (itt és itt) érhető el.
Az Élet és Irodalom 2018. szeptember 21-i számában Gondolkodni, beszélni címmel jelent meg Szarka Judit kritikája A szöveg vonzásában című tanulmánykötetről. Mint arról korábban honlapunkon beszámoltunk (itt), a Műút portál 2017. december 31-én tette közzé az Arató László munkássága előtt tisztelgő, Fenyő D. György által szerkesztett 174 oldalas kötetet, amelynek azóta nyomtatott változata is megjelent: a könyvet 2018. április 14-én, a Magyartanárok Egyesülete konferenciáján Radnóti Sándor mutatta be a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A könyvről és az abban megjelent tanulmányok szerzőjéről az ÉS kritikusa többek között ezt írja: „Nyomon követhetjük, hogy egy irodalomtudós miképpen szintetizálja autonóm és termékeny módon a strukturalizmus szakmaetikai szigorát, a recepcióesztétika történeti cizelláltságát és a filozófiai hermeneutika ön- és világismereti dinamikáját (például Anakreón feltámadásai; Horatius noster); hogy egy, a késő modernitás történetfilozófiai és műveltségi igényességén edzett pedagógus ön- és világismereti éthoszából miképpen születik meg korunk kulturális paradigmaváltásának értő-érzékeny kultúrfilozófiai és módszertani olvasata és gyakorlata (például Olvasóvá nevelés és irodalomtanítás; Védőbeszéd a ponyvairodalom mellett); hogy egy felelős értelmiségi, aki elkötelezett a mindenkinek alanyi jogon járó szociális és kulturális javakból való részesedés esélyegyenlősége iránt, miképpen áll bele a rendszerváltáskor kezdődő és napjainkra mind kínosabbá és idegőrlőbbé váló szakmapolitikai vitákba (például Tizenkét tézis az irodalomtanítás válságáról; Kitől és mitől kell megvédeni az irodalomtörténetet?).”
Rakovszky Zsuzsa legújabb regényével, a Céliával a szerző harmadik alkalommal került fel az Aegon Művészeti Díj tízes listájára. 2016-ban a Fortepannal volt versenyben a díjért, kilenc évvel korábban, 2007-ben viszont el is nyerte azt a Visszaút az időben című gyűjteményes kötetével. A két verseskönyv azóta – Rakovszky számos más művével együtt – elérhetővé vált a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján (itt), az Aegon-díj honlapjáról pedig változatlanul letölthetők a verseskötetekhez készült korábbi óravázlatok, Hudáky Rita kiváló munkái (innen és innen). A Célia című új regényhez ezúttal Horváth Beáta, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumának magyartanára készített izgalmas oktatási segédanyagot.
Ettől a tanévtől a Magyartanárok Egyesülete is bekapcsolódik a szervezésbe.
A program beharangozója:
„A Budapest Film Zrt-vel együttműködve öt évvel ezelőtt indítottuk el az OFOE Filmklubot az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete szervezésében. Elsősorban a gyerekek és fiatalok világához kapcsolódó filmeket vetítünk a főként pedagógusokból, pszichológusokból, szülőkből álló érdeklődőknek. Nagy öröm számunkra, hogy az eddigi mintegy 60 vetítés során kialakult a törzsközönségünk, amihez évről évre egyre többen csatlakoznak. Célunk, hogy a filmek és a hozzájuk kapcsolódó beszélgetés révén közelebb hozzuk a nézőhöz a mai gyerekek és fiatalok világát, s mindezt egy szélesebb perspektívába helyezve módot adjunk a szűkebb és tágabb társadalom fontos problémáinak azonosítására, megvitatására.
Az Aegon Művészeti Díj honlapján 2018. szeptember 5-én vált elérhetővé az idei díjazott, Nádas Péter monumentális emlékirat-kötetéhez készült óravázlat. Aki kinyitja a Világló részletekhez készült tancsomagot, rájön, hogy a tanítási segédanyag szerzője, Tamás Ferenc – a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke – a taníthatatlannak tűnőt tette taníthatóvá. „Abszolút realista, tanárbarát anyag, kivételes érzékkel kiválasztott részleteken keresztül vezet be Nádas világába. A tanítási segédanyag tapintatosan ad rengeteg gyakorlati javaslatot a tanároknak a feladatok felhasználásához. Hetedik-nyolcadik évfolyamon is tanítható novellát, gyönyörű fényképeket használ az el nem rettentő bevezetéshez, becsalogatáshoz. Bár a mű terjedelme tanítási szempontból ijesztőnek tűnhet, Tamás Ferenc mégis megragadhatóvá, kézhez állóvá tette a »monstrumot«” – írja az óravázlatról Arató László.
Szeptembertől az iskolákban is elindul a BUDAPEST-TÖREDÉKEK című projekt megvalósítása.
A program finanszírozása lehetővé teszi, hogy további három kollégát fogadjunk, ezért ismét budapesti és Budapest környéki (Pest megyei) magyar szakos tanárok jelentkezését várjuk.
A programról és a jelentkezésről itt olvashatnak részletesen.
A program saját honlapja itt tekinthető meg.
Jelentkezés: budapest.toredekek@gmail.com
