„A gravitációval, természetesen” – Portréfilm Spiró Györgyről az Aegon Díj közösségi oldalán

Spiró György Válogatott esszék című kötete 2017-ben került be az Aegon Művészeti Díj tíz döntős könyve közé. (A szerző Fogság című regénye 2006-ban az első Aegon-díjas kötet volt – a regényhez Schiller Mariann készített letölthető oktatási segédanyagot.) Az Aegon Díj portréfilmfüzérének legújabb epizódjában Spiró György beszél többek között a válogatás szempontjairól, az olvasók számának radikális csökkenéséről és annak következményeiről.

A portréfilm Krasznahorkai LászlórólNémeth GáborrólSzilasi Lászlóról és Jászberényi Sándorról szóló epizódja az Aegon közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

Szószátyár – Kálmán László és Nádasdy Ádám nyelvészklubja

A Szószátyár, Kálmán László és Nádasdy Ádám méltán népszerű nyelvészklubja szerda esténként hallható a Klubrádióban. A nyelvész-műsorvezetők minden adásban egy-egy témát vitatnak meg egymással vagy szakértőkkel (többek között Schiller Mariann-nal, Nádori Lídiával, Madarász Leventével, Sándor Zsuzsával, Baló András Mártonnal, Sándor Klárával, Réz Annával), a műsor második részében pedig a hallgatók kérdéseire válaszolnak. A Szószátyár archívuma – a műsor közösségi oldalának tájékoztatása szerint – Kálmán László honlapjáról érhető el. Ugyanitt letölthető Kálmán László és Nádasdy Ádám Hajnali hárompercesek a nyelvről, valamint Kálmán László és Molnár Cecília A nyelvi nevelés módszertana című kötete, sőt a Magyartanárok Egyesülete 2014. novemberi konferenciáján elhangzott Nyelvtan és nyelvi nevelés című előadás diasora is.

Kálmán László és Nádasdy Ádám, a Szószátyár nyelvészklub műsorvezetői

Kálmán László nyelvészeti írásai a Nyest.hu oldalon is olvashatók. Olvasóink figyelmébe ajánljuk Nádasdy Ádám munkáinak online gyűjteményét is: a Budapesti Könyvszemlében (Mi a pálya?), a Magyar Narancsban (Modern Talking) és az Élet és Irodalomban (Feuilleton) megjelent nyelvészeti szövegek az ELTE Angol–Amerikai Intézetének honlapjáról érhetők el. 

BŐVEBBEN

Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) Kosztolányi Dezső Irodalmi Adatbázis címmel adott közre válogatást a költői-írói életműre vonatkozó szakirodalomból.

Gizellatelep 1930 nyarán, a kép jobb szélén Kosztolányi Dezső (Fotó: Fortepan)

Az adatbázis kettős céllal készült. „Egyfelől, az akadémiai keretekben jelenleg is folyó Kosztolányi-kutatáshoz és az életmű kritikai szövegkiadásához kapcsolódva, egy átfogó szakbibliográfia szerkesztése volt a célunk – írja a gyűjtemény szerkesztője, Sallai-Tóth László. – Másfelől, a tapasztalat azt mutatja, hogy a tudományos közlemények repozitóriumban való elhelyezése a természet- és élettudományokban már elfogadott tendencia, a humán tudományokban azonban a szemléletváltás még várat magára.” 

A Kosztolányi-adatbázis ötletét a szerző halálának 80. évfordulója adta. A gyűjtemény kulcsszavas, valamint tárgyszófelhő, illetve böngészhető listák szerinti keresést tesz lehetővé. Az adatbázisban nemcsak a tanulmányok bibliográfiai adatai, hanem azok teljes szövege megjeleníthető és letölthető. Ugyancsak letölthető a 2010 óta megjelent – Dobos István, Veres András és a tavaly elhunyt Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett – kritikai kiadás (Kosztolányi Dezső Összes Művei) több kötete: A szegény kisgyermek panaszai; a Béla, a buta és A rossz orvos; valamint a Pacsirta és az Aranysárkány. (A kritikai kiadásról további információk a Kalligram Kiadó honlapján olvashatók.) 

BŐVEBBEN

Pedagógus Kutatói Pályadíj 2017

A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyílt pályázatot hirdet Pedagógus Kutatói Pályadíjra, a közoktatásban oktató, gyakorló pedagógusok érdemes tudományos munkásságának elismerésére.

Képtalálat a következőre: „Pedagógus Kutatói Pályadíj”

Pályadíj elnyerésére pályázatot nyújthat be minden olyan egyetemi szintű mester fokozatú diplomával, vagy PhD/DLA fokozattal rendelkező pedagógus, aki legalább öt éves pedagógusi pályán eltöltött foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal rendelkezik, és a pályázat beadásának időpontjában legalább félállású pedagógusként közoktatási intézményben jogviszonyban áll.

Pályázni  olyan tudományos munkával lehet, amelynek hozama tényleges előrelépést jelent az adott kérdéskör alaposabb tudományos feltárása terén.

A pályázati anyagok benyújtásának határideje 2017. szeptember 21.

Bővebben

Digitális Pedagógus Díj – Felhívás

A Tempus Közalapítvány felhívása:

Képtalálat a következőre: „Digitális Pedagógus Díj”

Pedagógusok, tanári csoportok, szakmai munkaközösségek, illetve pedagógusképzésben részt vevő hallgatók újszerű és kreatív módszertani ötleteit várják a Tempus Közalapítvány Digitális Módszertárába. A leginnovatívabb ötletek feltöltői díjazásban is részesülnek.

A Digitális Módszertár egy online ötletgyűjtemény, ahol a pedagógusok tanóráik színesítéséhez és az IKT-eszközök kreatív felhasználásához nyerhetnek inspirációt, illetve konkrét módszereket adaptálhatnak a mindennapi tevékenységeikhez.

Bővebben

„Belső végzetszerűség” – Módszertani javaslatok az Arany-balladák tanításához

Összhangba hozhatók-e Arany János Széptani jegyzetei (15. §) az irodalomtudomány újabb megközelítéseivel? Mit gondolnak Arany balladáinak fiatal olvasói, a mai középiskolások a végzetszerűségről és a szabad akaratról? A példázatosság helyett értelmezhetjük-e a balladákat olyan szövegekként, melyekben a létezés ismeretlen erői tárulnak fel a szereplők és a befogadók előtt? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az Új Köznevelés 2017/5. számában megjelent módszertani tanulmányában Hudáky Rita magyartanár.

„A balladai hőst az eposzival szemben nem külső, hanem »belső végzet« fosztja meg szabad akaratától, hiszen ő saját késztetései, ösztönei játékszerévé válva szenved el tragikus sorsot, vagy válik tragédia okozójává. Könnyen lehet – írja a Belső végzetszerűség című módszertani tanulmány szerzője –, hogy a »bűn és bűnhődés« egymást feltételező ellentétének fókuszba állítása helyett érdemes a balladákat a kontrollálatlan vagy reflektálatlan belső (lelki vagy ösztönszintű) késztetések hatásmechanizmusai felől megfigyelni. Amikor Arany »végzetszerűségről« beszél, akkor talán arra is felhívja a kései olvasó figyelmét, hogy a lélektani balladák önmagukban és feloldás nélkül szemlélt, tragikus történései felkavaróbban és húsba vágóbban szólítanak meg, mint ha a bűnhődés törvényszerűségének – talán megnyugtatóbb, de mindenképpen didaktikusabb – állítását keressük bennük.” 

BŐVEBBEN

„Nem vagyok mindentudó” – Portréfilm Jászberényi Sándorról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Két panelházat rekvirálnak, ez az utolsó check point. Két tank vagy páncélozott csapatszállító áll keresztben, katonák, ötven kaliberes géppuskákkal. Az egyik panelházat kiürítették, akik kint vannak a fronton, este ott alszanak. A másik panelház falán, ami a front felé néz, gránátbecsapódások vannak – és a másik oldalán meg emberek élnek. Ez a valóság, és nem a geek- meg hipszterkultúra, mert az addig tart, amíg nem jönnek ide azok a tankok” – mondja A lélek legszebb éjszakája című novelláskötet szerzője, Jászberényi Sándor író, újságíró, haditudósító az Aegon Díj filmfüzérének legújabb epizódjában.

A portréfilmfüzér Krasznahorkai LászlórólNémeth Gáborról és Szilasi Lászlóról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN

Írj egy „kincset”! – A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma felhívása

Irodalmi pályázat a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum Kincsek a város alatt című kiállításához kapcsolódóan

Képtalálat a következőre: „IRJ EGY „KINCSET”!”

A pályázat részletei:

A kiíró olyan fiktív történetek, novellák benyújtását várja, melyek témája a Kincsek a város alatt című kiállítás valamelyik tárgyához kapcsolódik. A múzeum által felkínált tárgyak közül a pályázó által szabadon választhat.

Bővebben

„Arany-alap” – Interjú Arató Lászlóval Arany János költészetének időszerűségéről

„Mintha reggelente ő is a mai Budapest lakóival együtt utazna a metrón…” – mondja Arany Jánosról az Új Köznevelés legújabb, 2017/6. számában a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László. Hudáky Rita interjújában az egyesület elnöke az Arany János-emlékév alkalmából részletesen beszél Arany korszerűségéről és taníthatóságáról, arról, mi és hogyan hat költészetéből a mai tizenévesekre, és melyek az életmű azon rétegei, amelyeket érdemes újra fölfedezni – és fölfedeztetni a fiatal nemzedékekkel.

Arató László egy kötet „Arany-alappal” (Fotó: Szidor N. Gábor)

„Rendkívül izgalmas figurákat, szituációkat és nyelvet teremtett – mondja Aranyról az interjúban Arató László. – A Buda halálában a hatalommegosztásról szóló elmélkedései páratlan gondolati és nyelvi remekművek. A Szondi két apródjának abban a sorában, hogy »Ő álla halála vérmosta fokán«, felizzik, szétolvad a nyelv. Schiller Mariann kolléganőm figyelemre méltó értelmezése szerint ezek a »Mint hulla a hulla!«-jellegű, túlpoetizált megoldások az apródok kompenzációi, túlzásai, amelyek abból következnek, hogy Ali szolgájával ellentétben ők nem látták közelről Szondi hősies küzdelmét. Arany zseniális nyelvi szabályszegései, inverziói órákig elemezhetők.

A beszélgetésből többek között kiderül, miként hatott Arany irodalomtörténeti megítélése taníthatóságára; miért tekinthető Arany a magyar irodalom legnagyobb drámaírójának (noha egyetlen drámát sem írt); mit jelent Arany esetében a mandátumos költő problematikája; és az is, hogy a Reg és est című parányi vers segítségével hogyan lehet megtanítani mindazt, amit e páratlan költői nyelvről tudni érdemes. 

BŐVEBBEN

„Nyomunk lehet” – Portréfilm Szilasi Lászlóról az Aegon Díj közösségi oldalán

„Babits megszerezte a diplomáját, kezdő tanárember volt. Jókai írt már egy regényt, ismerték mint újságírót, és 1848. március 15-én begyűjtött magának egy elég jó nőt, de nem volt egy százkönyves regényíró. Bessenyei pedig egész életében olvashatatlan filozófiai szövegeket állított elő egészen addig, amíg el nem jutott a regényig az élete végén. Ez a fordulat, ez érdekelt: amikor rádöbbensz arra, hogy semmi nem maradandó, hogy minden elmúlik, és az egyetlen, ami emléket adhat, vagy ami a nyomunk lehet, az valamiféle művészeti alkotás” – mondja Amíg másokkal voltunk című regényéről Szilasi László, az Aegon Díj filmfüzérének ma közzétett epizódjában.

Június végétől a portréfilmfüzér Krasznahorkai Lászlóról és Németh Gáborról szóló epizódja az Aegon Díj közösségi oldalán tekinthető meg. A tíz döntős művéhez készült tananyagok várhatóan augusztustól lesznek elérhetők az Aegon Díj honlapján. A korábbi években készült óravázlatok, oktatási segédanyagok a honlapról továbbra is letölthetők. 

BŐVEBBEN