Hogyan kezdjünk hozzá? – Felhívás magyartanári nyári táborra

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára.

A táborban műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Egyrészt egy klasszikus alkotó, Weöres Sándor alkotásaira, másrészt egy kortárs író, Szvoren Edina műveire koncentrálunk. A szövegelemzésekhez tanításmódszertani kérdések megbeszélését kapcsoljuk. A programot Győr város megismerése, médiaóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Szvoren Edina író.

Bővebben

Reklámok

„Az a cél, hogy amit közvetíteni akarunk, eljusson a diákokhoz” – Interjú Fenyő D. Györggyel

Február 13-án az Eduline.hu interjút adott közre Fenyő D. Györggyel. A Magyartanárok Egyesületének alelnökét tavaly novemberben ugyanez a szerkesztőség szólaltatta meg: a kötelező olvasmányokról szóló beszélgetést számos további interjú és vita követte, ezekre honlapunkon is felhívtuk olvasóink figyelmét. Az Eduline.hu-n megjelent februári interjúra a megjelenés napján a HVG.hu is felhívta a figyelmet, másnap pedig a Könyvesblog.hu összegezte a beszélgetés fontosabb állításait. Ugyancsak február 13-án Fenyő D. György az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként is kifejtette álláspontját: „Amíg a módszertan alkalmas arra, hogy megmentsen korábbi értékeket, addig nagyon jó, örüljünk neki. De van egy pont, ahonnan a módszertan nem számít. Nagyon nagy különbség van ugyanis az egyes iskolák között, és nem lehet minden iskolában, minden osztályban ugyanazt tanítani. Nem az a cél, hogy az Antigonét leváltsuk, hanem az, hogy ahol lehet, ott tanítsuk. A populáris regiszter és az elit regiszter között nagyon komoly hidakat kell építenünk, és ennek érdekében, ha szükséges, vissza kell menni odáig, amit a gyerekek már elolvasnak. Az a cél, hogy amit közvetíteni akarunk, eljusson a diákokhoz” – mondta az egyesület alelnöke. A beszélgetés az ATV YouTube-csatornáján is megtekinthető. 

BŐVEBBEN

„Mit tehet a magyartanár, ha a diákok nem olvasnak?” – Konferencia a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

Kedves Kollégák! Konferenciánk a nagy érdeklődésre való tekintettel új helyszínen, az Országos Széchényi Könyvtárban kerül megrendezésre. Ugyancsak ezért kénytelenek vagyunk lezárni a regisztrációt, több látogatót sajnos már nem áll módunkban fogadni. Köszönjük tagjainknak és minden magyartanárnak a kitüntetett figyelmet, érdeklődést! – A Magyartanárok Egyesülete választmánya, 2018. február 15.

A Magyartanárok Egyesülete 2018. március 3-án, szombaton „Mit tehet a magyartanár, ha a diákok nem olvasnak?” címmel rendez konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban (Budavári Palota, „F” épület). „A szakgimnáziumokban tanító kollégák nehéz és speciális helyzetben vannak – olvasható a rendezvény felhívásában –: diákjaik zöme nem érdeklődik az irodalom iránt, nagyon sokan olvasási és önkifejezési nehézségekkel küzdenek, a tanulás többnyire kudarcot jelent számukra, ettől alulmotiváltak. De érettségi vizsgát szeretnének tenni, mert választott szakmájukhoz erre szükségük van. Ez a konferencia a szakgimnáziumokban tanító magyartanároknak kínál támogatást. Foglalkozunk azokkal a nehézségekkel, amelyekkel szembe kell nézniük, és elsősorban ötleteket, módszereket és gyakorlati segítséget kívánunk adni a munkájukhoz.”

A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel díjtalan. (A részvétel regisztrációhoz volt kötve, a jelentkezést február 15-én lezártuk. Köszönjük megértésüket!) Az egyesülethez a rendezvényen is csatlakozhatnak, honlapunkon további információkat találnak az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről. Kérjük támogatóinkat, jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák a Magyartanárok Egyesülete munkáját!

BŐVEBBEN

Tanári segédanyag Szántó T. Gábor 1945 (Hazatérés) című novellájához

Szántó T. Gábor Hazatérés című elbeszéléséhez készült oktatási segédanyagot tett közzé honlapján a Zachor Alapítvány. Az óravázlatból és tanulói feladatlapból álló segédanyag – Moldvay Zsolt és Vida Nárcisz munkája – két tanórára tervezve biztosít szempontokat és feladatokat az 1945 című film alapjául szolgáló novella értelmezéséhez.

A Hazatérés az Élet és Irodalom (ÉS) 2004/15. számában jelent meg először. A szöveg az ÉS honlapján – nem előfizetők számára egy rövid reklám megtekintése után – érhető el, nyomtatott változata 1945 (Hazatérés) címmel a szerző 1945 és más történetek című kötetében olvasható.

BŐVEBBEN

HUBBY kortárs gyerek- és ifjúsági irodalmi konferencia

Képtalálat a következőre: „HUBBY kortárs gyerek- és ifjúsági irodalmi konferencia”A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY), a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve a Károli Gáspár Egyetem Gyerek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja által megrendezett konferenciára január 25-én a Mesemúzeumban, valamint 26-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor. A konferencián tanárok mellett könyvtárpedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek osztották meg tapasztalataikat a jelenlévőkkel.

Bővebben

„Mire jók a kötelező olvasmányok?” – Szakértők véleménye a HUBBY honlapján

A Magyar Gyerekkönyv Fórum (HUBBY), a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), valamint a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) Gyerek- és Ifjúsági Irodalmi Kutatócsoportja Kortárs gyerekirodalom a mai magyar iskolában címmel konferenciát rendez január 25-én a Mesemúzeumban, illetve 26-án a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A szervezők előzetesen két kérdést tettek fel az előadóknak. „Az egyik – olvashatjuk a HUBBY honlapján –, hogy mire való a kötelező olvasmány, a másik pedig egy ennél jóval konkrétabb kér(d)és: ajánljanak különböző korosztályoknak egy-egy olyan kortárs külföldi vagy magyar könyvet, ami szerintük igazán jó könyv, és amit tényleg kár lenne lehagyni az olvasmánylistákról.” A körkérdésre többek között Fenyő D. György, Pompor Zoltán, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta, Vinczellér KatalinHansági Ágnes és Gombos Péter válaszolt. A szakértők válaszai a HUBBY honlapján közzétett négy bejegyzésben – itt (1), itt (2), itt (3) és itt (4) – olvashatók, a konferencia programja a HUBBY honlapján és közösségi oldalán, valamint a PIM honlapján érhető el. 

BŐVEBBEN

„Rossz rendszer, jó feladatsor” – Arató László a felvételi feladatokról

„Nagyon sok felső tagozatos tanárnak nem ez lesz a véleménye, de a maga műfajában ez egy jó feladatsor – mondja az Eduline.hu-nak adott szakvéleményében Arató László. – Vannak benne olyan jópofa feladatok, mint például az emotikonok jelentéséről szóló, amit konkrétan az iskolában nem tanítanak, de a téma a képi és a nyelvi kód közötti váltás miatt fontos… A feladatsor a logikus gondolkodást is teszteli, hiszen a nyelvészeti szövegben lévő szóalkotási sajátosságok alapján kell kitalálni, hogy mit jelenthetnek a Lackfi-versben lévő szavak.” 

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a feladatsorban jó arányban vannak az iskolai tudásra építő és a logikai képességeket, szókincset, anyanyelvi kompetenciát mérő feladatok – olvasható az Eduline.hu beszámolójában. Ugyanakkor két feladattípus nemcsak a nyolcadikosoknak összeállított vizsgán, hanem a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok írásbelijén is felülreprezentált: a szólásokról, közmondásokról szóló, valamint a „szókirakó” típusú feladatok.

BŐVEBBEN

A 19. századi költészet történetei – könyvbemutató

Képtalálat a következőre: „a magyar kultúra napja szilágyi márton mi vagyok én vaderna a költészet születése”A Petőfi Irodalmi Múzeum idén is megünnepelte a magyar kultúra napját egy rendezvénysorozat keretében, amelynek egyik eseménye volt az a könyvbemutató, ahol az érdeklődők megismerkedhettek Vaderna Gábor: A költészet születése. A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben, valamint Szilágyi Márton: „Mi vagyok én?” Arany János költészete című műveivel. A szerzőkkel Mészáros Sándor irodalomkritikus beszélgetett, a köteteket Margócsy István irodalomtörténész mutatta be.

Bővebben

Kassák a tananyagban – Kerekasztal-beszélgetés a Kassák Múzeumban

Január 25-én 17 órától a Kassák Múzeumban mutatják be a Tiszatáj decemberi számát. Az érdeklődők a bemutató, illetve a múzeum új kiállításának megtekintése után 19 órától egy kerekasztal-beszélgetésen is részt vehetnek.

„Az 1970-es és 1980-as évek fordulóján – olvasható a múzeum közösségi oldalán megjelent bejegyzésben – az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársai az irodalomtörténetet új megközelítéssel feldolgozó, úgynevezett »reformtankönyveket« javasoltak a középiskolai oktatás számára.  A reformtankönyvek megjelenését heves viták övezték (ez volt a »tankönyvháború«). A tankönyvek hatását az is mutatja, hogy a magyar irodalom gimnáziumi oktatását a mai napig nagymértékben meghatározzák. Hogy mást ne mondjunk, Kassák Lajos művei azóta részei az érettségi anyagnak. A Kassák Múzeum kerekasztal-beszélgetésén a tankönyv egyik szerzője, valamint gyakorló gimnáziumi tanárok, módszertani szakemberek és oktatáspolitikai kérdésekben rendszeresen állást foglaló pedagógusok vesznek részt.” A beszélgetés moderátora Pintér Borbála, beszélgetőtársa Veres András, valamint Fenyő D. György és Arató László. (Belépő: 600 Ft.)

A Veres András és Szegedy-Maszák Mihály által szerkesztett reformtankönyvek digitális kiadása az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének honlapjáról (innen) érhető el.

 

„De hogyan szerethetik meg az olvasást?” – Magyartanárok a kötelező olvasmányokról

„A világ legtermészetesebb dolga, hogy változik a műveltséganyag. Az a kérdés, mit vesz észre ebből az iskola” – mondja az Index.hu január 9-én megjelent riportjában Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnöke. A kötelező olvasmányokról szóló vita előzményeit honlapunkon is figyelemmel kísérhették olvasóink: 2017 novemberében előbb az Eduline.hu tett közzé egy interjút Fenyő D. Györggyel, majd a SzeretlekMagyarország.hu közölt egy beszélgetést az egyesület elnökével, Arató Lászlóval. Az ME elnökével a kötelező olvasmányokról Vasik János is interjút készített a szlovákiai Pátria Rádió Iskolatáska című műsorában. Ezt követően került sor az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában arra a vitára, amelyben Fenyő D. György és Arató László mellett Nényei Pál is kifejtette álláspontját a kötelező olvasmányokról és a magyartanítás helyzetéről. (A rádióinterjú és a televíziós vita honlapunkon is meghallgatható, illetve megtekinthető.) November végén a Heti Válasz közölt egy páros interjút Fenyő D. Györggyel és Nényei Pállal. Az Index.hu most újra egy asztalhoz ültette a televíziós vita résztvevőit: Arató László, Fenyő D. György és Nényei Pál a hírportál összeállításában nemcsak az olvasóvá nevelés fontosságáról beszél, hanem arról is, hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a kötelező olvasmányokat.

A teljes szöveg az Index.hu honlapján olvasható.