„Így tudunk a magasirodalomnak jó olvasókat nevelni” – Arató László kötelező olvasmányokról, nemzeti hagyományról és populáris irodalomról

Arató László (Fotó: MTA)

2018. június 22-én tette közzé az Eduline oktatási portál azt az interjút, amelyben Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke a kötelező olvasmányok listájáról, az ifjúsági regények helyéről és szerepéről, a kronologikus irodalomtanításról, valamint a klasszikus szerzők és művek tanításának fontosságáról is beszél. A kötelező olvasmányokról zajló vita – mint arról honlapunkon több alkalommal beszámoltunk – 2017 novemberében indult. A téma fontosságát mutatja, hogy 2018. május 31-én a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága a Magyartanárok Egyesületével közösen rendezett konferenciát az MTA Székházának Felolvasótermében Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában címmel.

Az Eduline-on most megjelent interjúban Arató László a konferencián elhangzott előadásokra és hozzászólásokra hivatkozva – valamint a sajtóban és a közösségi médiában olvasható véleményekre reflektálva – hangsúlyozza: „Azok, akik nem érzik, hogy óriási kulturális váltásban vagyunk, amelynek a kihívásaira választ kell adnunk, azok a nemzeti hagyomány továbbvitelének tesznek rosszat. Azok, akik szigorúan ragaszkodnak a kánonközpontú tanításhoz a felső tagozatban, az iskolarendszer szelektivitását és a társadalom széttöredezettségét fokozzák, mert a magasra tett léccel egyszerűen lemondunk azokról, akik nem képesek ezeket a műveket elolvasni. Ez egy nagyon súlyos társadalmi kérdés, óriási felelősséget követel a kezelése. Azt gondolom, hogy akkor tudjuk a klasszikusokat közvetíteni, ha nem csak keveseket teszünk alkalmassá a klasszikusok befogadására.”

Szabó Fruzsina Arató Lászlóval készített interjúja az Eduline oktatási portálon (itt) olvasható.

 

Reklámok

“Mérföldkőhöz érkeztünk” – könyvtárosok az olvasásról

Az én könyvtáram programban friss és alapos felmérések készültek az olvasás helyzetéről. Az olvasáskutatók nagyon fontos kutatásokat végeztek a témában. Elemzéseiket, amelyek letölthetők a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár honlapjáról, mindenkinek ajánljuk, akik megalapozott véleményt szeretnének formálni  a “tanítsunk-e populáris és több kortárs ifjúsági irodalmat az általános iskolában akár a klasszikusok rovására is?” -vitakérdésben.

‘Budapest-töredékek’ – elérhetők a szövegek és a videók

A közreműködő tanárok felkérésével és a projekt honlapjának elkészítésével startolt el a Szépírók Társasága és a Magyartanárok Egyesülete közös programja, a ‘Budapest-töredékek’.

Az előkészítés során nyolc népszerű magyar író választott egy-egy régebbi írótól származó rövid szöveget, ami Budapest társadalmára koncentrál. Valamennyien egy néhány perces videóban mondják el, miért fontos ez a szöveg nekik, és hogyan kapcsolódik valamilyen mai, jellegzetesen budapesti, nagyvárosi társadalmi problémához.

Portréfilm Tamás Ferencről

2018. május 31-én került fel az NLCafé YouTube-csatornájára az a portréfilm, amely Tamás Ferencet, a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium magyartanárát, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét mutatja be. Június 3-án – pedagógusnapon – az NLCafé honlapján Kránicz Bence hírszerkesztő Mindenki ilyen tanártól szeretne tanulni címmel hívta fel a figyelmet a videóra. A portréfilmben Tamás Ferenc nemcsak pályájáról, a József Attila Szabadegyetemen tartott előadássorozatáról beszél – melynek állandó helyszínén, a Kossuth Klubban rögzítették a beszélgetést –, de a magyartanításról, valamint az irodalom és a kultúra valódi funkciójáról is: „Valami olyasmit csinálok, amire igazából ez az egész, az irodalom meg a kultúra való – hogy belenézzünk, mint tükörbe, és meglássuk benne saját magunkat.” 

Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában – Beszámoló a konferenciáról

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Arató László, Hansági Ágnes, Schiller Mariann, Kukorelly Endre és Imre Flóra (Fotó: MTA Kommunikáció)

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete (ME) 2018. május 31-én Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában címmel rendezett konferenciát az MTA Székházának Felolvasótermében.

Köszöntő beszédében Dávidházi Péter, az MTA I. Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnökhelyettese két levélrészlet felolvasásával hangolta rá a résztvevőket a konferencia tematikájára. Elsőként Arany János Lévay Józsefhez írt egyik levelét ismertette a közönséggel, külön hangsúlyozva az alábbi sort: „És pedig ez osztályban, előre bocsátva az irodalomtörténet felosztását, a legújabb kort (1772) kezdjük. Ez könnyebb a gyereknek, mint a »zumtuchel«, vonzóbb is.” Ezután Hász-Fehér Katalinnak, a Szegedi Tudományegyetem docensének levelét olvasta fel: a levél írója felhívta a figyelmet az olvasás fogalmának eltérő meghatározásaira, valamint egy, az olvasás differenciáltabb értelmezésére vonatkozó, kognitív alapon kidolgozott kutatás szükségességére. Dávidházi Péter megnyitó beszédében a közös gondolkodásra, a kor kihívásaira minél több nézőpontból adható reakció fontosságára szólította fel a résztvevő közösséget és az érdekelteket.

KÖZGYŰLÉS – 2018. MÁJUS 18.

Kedves Tagtársunk!

Tisztelettel várjuk a Magyartanárok Egyesülete éves közgyűlésén!

Időpontja: május 18., péntek, 16 óra 

Helyszíne: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola (Bp., Cházár András u. 10.)

Program: Tartalmi beszámoló az év programjairól, az egyesület idei tevékenységéről; szervezeti és pénzügyi beszámoló.

„Olvasásra nevelni” – Beszélgetés Arató Lászlóval a Klubrádióban

2018. május 9-én – a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga után két nappal – a Klubrádió Dobszerda című portréműsorában Váradi Júlia vendége volt „Arató László, legendás magyartanár, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki könyvet írt a magyartanítás lényegéről” – ahogy a műsor ajánlója fogalmaz a rádió honlapján (itt). Az ötvenperces rádióinterjúban szó esett az olvasáskultúra elmúlt évtizedekbeli és jelenbeli átalakulásáról, az irodalomtanításnak az olvasóvá nevelésben és emberformálásban betöltött (és betöltendő) szerepéről, egy hosszú tanári pálya sokféle tapasztalatáról, továbbá A szöveg vonzásában című, Arató László tiszteletére megjelent tanulmánykötetről is. A műsor a Klubrádió honlapjáról (innen) érhető el, de egyesületünk honlapján (itt) is meghallgatható. 

Nyilvánosak a 2018. májusi érettségi feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi másnapján, május 8-án délelőtt váltak nyilvánossá a 2018. évi feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók. A középszintű feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal (OH) honlapjáról érhető el. Az emelt szintű szóbeli tételek, valamint az emelt szintű érettségi vizsgához készített – nem a tételsorhoz kapcsolódó – mintatételek 2017 októbere óta nyilvánosak, és az OH honlapjáról elérhetők.

Az írásbeli érettségi napján – mint arról honlapunkon beszámoltunk – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index, az Eduline, az RTL Klub Híradó és a TV2 Tények kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat. Május 8-án az ATV Start című reggeli műsorának vendégeként az egyesület elnöke részletesebben is kifejtette álláspontját a középszintű írásbeli feladatairól. A beszélgetés az ATV honlapján, illetve YouTube-csatornáján (itt) is megtekinthető. 

Videópályázat középiskolai diákcsapatoknak

A Tilos az Á Könyvkiadó és az Időfutár regénysorozat szerzői különleges pályázatot hirdetnek középiskolások számára az Időfutár című regénysorozat új részének megjelenése kapcsán.

A pályázatra felső tagozatos és középiskolai diákcsapatok nevezhetnek. A feladat rövid, min.  1 –  max. 2 perces könyvtrailer videó elkészítése az eddig megjelent hat Időfutár kötet közül bármelyikhez, vagy akár az egész sorozathoz. A pályázó csapat állhat 2, 3, vagy akár több diákból is.

„Majdnem mintaszerű – kivéve a szövegértési feladat időigényességét” – Arató László a magyar érettségi feladatairól

Fotó: Sipeki Péter – Szabolcs Online

2018. május 7-én került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. (Az Oktatási Hivatal – az előírásoknak megfelelően –  a feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon tölti fel a honlapjára.) Az írásbeli napján Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index és az Eduline kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat. (A két portálon megjelent állásfoglalást a HVG és a 168 Óra honlapja, valamint a 24.hu is átvette.) Arató László többek között elmondta, hogy tavaly – a 2017-ben életbe lépett, korrigált modell szellemével éles ellentétben – a konkrét feladatsorban voltak arra utaló jelek, hogy a korábbinál kevésbé a kompetenciákat mérő, inkább az ismert szerzőkre koncentráló – régen meghaladott – vizsgatípushoz térünk vissza. S arra is utaltak jelek, hogy a szövegértési feladat is megint szűk, irodalomközpontú irányba megy el – pedig irodalmi művek értelmezésre ott van a 150 perces műértelmező szövegalkotási feladat meg az egész szóbeli vizsga. Az idei feladatsor azonban sokkal jobb volt a tavalyinál. „Egészében azt kell mondanom – nyilatkozta a teljes középszintű írásbeliről az egyesület elnöke az RTL Klub Híradójának –, hogy ez a mostani feladatsor mintaszerű volt.”