1% – Kérjük, támogassa a Magyartanárok Egyesületét adója egy százalékával!

A Magyartanárok Egyesülete (ME) civil szervezet, amelynek egyik legfőbb bevétele az 1%-os adófelajánlás. Kérjük, gondoljon ránk, segítsen, hogy folytathassuk munkánkat!

 Adószámunk: 18159752141

Az 1%-os felajánláshoz a nyomtatvány honlapunkról (innen) letölthető, a felajánlás módjáról és határidejéről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján (itt) tájékozódhat. Támogatását, segítségét ezúton is köszönjük!

Az ME tevékenységéről honlapunk főoldalán (itt) talál információkat.

Az ME továbbra is tagjai közé várja mindazokat, akik érdeklődnek a magyartanítás kérdései iránt. A tagfelvételről szintén honlapunkon (itt) olvasható részletes tájékoztatás.

 

Reklámok

„Hogyan kezdjünk hozzá?” – Felhívás nyári magyartanári táborra

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi-módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára. A táborban műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Egyrészt egy klasszikus prózaíró, Jókai Mór alkotásaira, másrészt egy kortárs költő, Takács Zsuzsa műveire koncentrálunk. A szövegelemzésekhez tanításmódszertani kérdések megbeszélését kapcsoljuk. A programot Balatonfüred megtekintése, filmelemzés, nyelvészeti előadás, kulturális programok teszik teljessé. Egy-egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Takács Zsuzsa és Závada Péter.

BŐVEBBEN

„Maga a katarzis” – Arató László elemzése Vörösmarty Mihály A vén cigány című verséről

„Először egy vallomás. Én ezt a verset azért szeretem, mert az öngyógyító dühöngés művészete, a kiolvadó biztosítékoké. Az ember jól kidühöngheti, kiőrjöngheti magát vele – és benne. Segít sisteregni, a gőzt kiereszteni. Fölforr és megtisztul általa – és benne – az ember. Ez a vers maga a katarzis” – ezzel a vallomással kezdi Arató László Vörösmarty Mihály A vén cigány című versének elemzését abban a videóban, amely a Nemzedékek Tudása Akadémia sorozata számára készült, s amely 2014 áprilisától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) honlapján volt megtekinthető. 2019 áprilisától a sorozat – a Perfekt Zrt. jóvoltából – honlapunkon is hozzáférhető.

Az NTK 2014 októberében mint önálló gazdasági társaság megszűnt, tevékenységét az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) vette át, a kiadó honlapja azonban – az OFI honlapjának bejegyzése szerint – 2015. augusztus végéig elérhető volt. A Nemzedékek Tudása Akadémia videói nem csak az NTK honlapjáról voltak elérhetők: Érettségi videók néven közösségi oldal és YouTube-csatorna segítette a hozzáférést. A videók közreadását többek között a Nyelv és Tudomány, valamint a Modern Iskola is méltatta – az utóbbi portálon 2014 májusában egy interjú is megjelent a tananyagok iskolai felhasználásáról. A Magyartanárok Egyesülete (ME) közösségi oldalán 2014 áprilisától több képes bejegyzésben is felhívtuk a figyelmet a sorozatra, a videók hiperhivatkozásait honlapunkon is megosztottuk. 2016 tavaszán a Nemzedékek Tudása Akadémiától egy távoktatási központ megvásárolta a sorozatot: a közösségi oldalt és a YouTube-csatorna videóit törölték, és ezzel az ingyenes elérés lehetősége – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – megszűnt. 2019 februárjában a Perfekt Zrt. – amely a távoktatási központtól korábban visszavásárolta a jogokat – az ME rendelkezésére bocsátotta a videókat, amelyeket YouTube-csatornánkon most újra megosztunk minden érdeklődővel. (A sorozat új címét – Érettségi felkészítő – a jogtulajdonostól kapta.)

BŐVEBBEN

Óratervek az álhír-jelenség feldolgozásához a Bűvösvölgy honlapján

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ közösségi oldala 2019. március 26-án osztotta meg először azokat az infografikákat, amelyek rávilágítanak arra, hogy az álhíreknek milyen sokféle típusa vesz körül bennünket. Ezek az infografikák részei az álhírekről szóló, három különböző korosztály számára készült három tananyagcsomagnak, amelyek példa- és feladatsorokat tartalmaznak. A 10–13 éves korosztálynak (itt), a 14–16 éves korosztálynak (itt), valamint a 17–18 éves korosztálynak (itt) kidolgozott óratervek zip-formátumban tölthetők le. A zip-könyvtárak pdf állományai között nemcsak óratervek találhatók, hanem a tanórai feldolgozást segítő, hasznos hiperhivatkozásokat tartalmazó mellékletek is. „[Az] oldal tartalmai – olvasható a honlapon – szabadon felhasználhatók, megoszthatók, megvitathatók térbeli és időbeli korlátozás nélkül, hiszen a médiaműveltség fejlesztése az év minden hetében mindannyiunk hasznára válik.”

BŐVEBBEN

Szószátyár – Magyartanárok a nyelvészklubban

Schiller Mariann, Nádasdy Ádám és Kálmán László (Fotó: MTA és Klubrádió)

A Magyartanárok Egyesülete (ME) honlapján 2017 júliusában (itt) írtunk először Kálmán László és Nádasdy Ádám Klubrádión hallható műsoráról, a Szószátyárról. A nyelvészklub korábbi adásaiban két alkalommal volt vendég Schiller Mariann magyartanár, az ME választmányának tagja: 2016. december 14-én a PISA-felmérések eredménye, 2017. szeptember 20-án a nyelvtan tanítása volt a műsor témája. 2019 márciusában – Nádasdy Ádám távolléte miatt – három adásban Schiller Mariann volt a Szószátyár vendég-műsorvezetője Kálmán László oldalán. A márciusi nyelvészklub adásai már elérhetők a műsor honlapján, a tartalomjegyzékben pedig részletes információk és hiperhivatkozások is találhatók.

BŐVEBBEN

„Éljen a grund!” – Virtuális gyűjtemények a (több mint) százéves Pál utcai fiúkról

A Pál utcai fiúk olasz nyelvű kiadásainak borítói a regény háromnyelvű közösségi oldalán

„Szétnéztek a szép nagy telken és a farakásokon, melyeket beragyogott az édes tavaszi délután napja. Látszott a szemükön, hogy szeretik ezt a kis darabka földet, és hogy meg is küzdenének érte, ha arra kerülne a sor. Ez a hazaszeretetnek egy neme volt. Úgy kiáltották, hogy: »Éljen a grund!« – mintha azt kiáltották volna, hogy: »Éljen a haza!« És ragyogtak a szemeik, és mindeniknek tele volt a szíve” – írja Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk második fejezetében. „Éljen a grund!” – 2007 októberében a regény első kiadásának századik évfordulója alkalmából ezzel a címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat címe talán nemcsak a regényt, hanem Török Ferenc két évvel korábban, A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő program keretében forgatott televíziós versenyfilmjét is megidézte: a filmetűd végén ismert személyiségek – többek között Benedek Tibor, Eszenyi Enikő, Garas Dezső, Koltai Lajos és Nagy Feró – ugyanezt a mondatot mondták-kiáltották a képernyőn. A Nagy Könyv versenyfilmjei DVD-n is megjelentek, de Török Ferenc kisfilmje, A Pál utcai fiúk a Magyar Televízió videótárának megszűnéséig a köztévé honlapján is elérhető volt. A PIM tárlata 2008. augusztus végéig volt látogatható, a kiállítást azonban három évig vidéki és határon túli helyszíneken is bemutatták. A tárlat rendezői, Emőd Teréz és Kómár Éva többször átdolgozták a kiállítást. 2017-ben, a regény születésének száztizedik évfordulóján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban mutatták be újra, vándorkiállításként utoljára – 2019. március végéig – a várpalotai könyvtárban volt megtekinthető.

BŐVEBBEN

„Nincs visszaút” – Könyvajánló Kalapos Éva Massza című regényéről a Revizoron

„A Revizor értő kritikája a Masszáról. Köszönöm!” – ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Kalapos Éva hivatalos közösségi oldalán (itt) Schiller Mariann könyvajánlóját, amely 2019. március 31-én jelent meg a Revizor Online-on. „1. állítás: Mary Shelley Frankensteinjéről már nem lehet több bőrt lenyúzni. 2. állítás: A számítógépes fenyegetés (zaklatás) nem irodalomhoz illő kérdés. Tévedés mindkettő – írja a könyvajánló bevezetőjében Schiller Mariann. – Kalapos Éva regénye az aggasztóan elterjedt cyberbullyingről szól (amiről azóta filmek is születtek), és a Frankenstein-regény komoly szerepet kap a történetben. Ifjúsági regénynek, Young Adult irodalomnak mondják az efféle műveket. Szereplői kamaszok, elbeszélője szintén, fő színtere az iskola, konfliktus szintén az iskolai ismeretségekből fakad. De kinek is szól valójában? A kamaszoknak persze, de valójában éppúgy minden olyan felnőttnek, aki kapcsolatban áll gyerekekkel: szülő, tanár, orvos, szomszéd, nagynéni, keresztapa, edző, vagyis mindenki. Ha lenne nem-iskolai kötelező olvasmány, azaz felnőtteknek szóló házi feladat, hát ez az lenne.”

A D.A.C.-könyvek szerzőjének 2016-ban megjelent kötetére, a Massza témájára – a zaklatás, az internetes megfélemlítés jelenségére – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke is felhívta a figyelmet a Librariusnak adott 2016. február 28-i interjújában. Kalapos Éva regényének első fejezete a Könyvesblog Scribd-oldalán érhető el, a szerzővel készült interjúk közül ugyancsak egy Librariuson megjelent beszélgetést ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Schiller Mariann Nincs visszaút című könyvajánlója a Revizor Online-on olvasható.

 

Irodalom Másképp – Aegon verseny középiskolásoknak

A budapesti Eötvös József Gimnázium az Aegon Művészeti Díj támogatásával immáron harmadszor szervezte meg országos irodalmi versenyét. A kortárs irodalom olvasását támogató verseny második, döntő fordulóját a tavalyihoz hasonlóan idén is Baján, a Petőfi-szigeten rendezték meg.

– Kodácsi Boglárka beszámolója –

A verseny első fordulójára a szervezők a 2017-es Aegon Művészeti Díjra jelölt könyvek közül válogattak össze kifejezetten a középiskolás korosztály számára 16 művet –, a nevezőknek ezek közül kellett választaniuk egyet, amelyhez könyvajánlót írtak. A 157 beküldött pályamunka közül szakmai zsűri választotta ki a legjobbakat, akik részt vehettek a március 22-24-i háromnapos döntőn.

Bővebben

Beszédaktusok a közösségi médiában és a nyelvtanórán – Beszámoló a műhelyfoglalkozásokról

emotA Magyartanárok Egyesülete (ME), a BME Szociológiai és Kommunikáció Tanszék, valamint a Szavak és Tettek Műhely (ELTE BTK Filozófiai Intézet) 2019. március 9-én műhelyfoglalkozást szervezett az ME tagjai számára az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolában Posztok, trollok, emotikonok – Beszédaktusok a közösségi médiában és a nyelvtanórán címmel.
Iványi-Szabó Rita és Kodácsi Boglárka beszámolója

A szombati konferencia struktúrájának egyik különlegességét az jelentette, hogy ezúttal a műhelyfoglalkozásokat nem előzték meg plenáris előadások, ehelyett a résztvevők négy párhuzamos foglalkozáson vehettek részt két turnusban, majd a konferencia zárásaként a szemináriumok összefoglalására, illetve a következő konferenciák lehetséges témáinak, a folytatások irányvonalainak kijelölésére került sor.

BŐVEBBEN

Megjelent az Irodalmi Magazin Jókai-száma

2019. február 18-án, a szerző születésnapján jelent meg az Irodalmi Magazin (IM) Jókai-száma, amelyet a magyar széppróza napján a Magyar Írószövetségben, március 13-án pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban is bemutattak a lap szerkesztői. A negyedévente megjelenő folyóirat idei első számának tartalomjegyzéke az IM közösségi oldalán, illetve a Magyar Napló Kiadó honlapján tekinthető meg. A tartalmas és gazdagon illusztrált, száznegyven oldalas lapszámból elsősorban azt a négy beszélgetést ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely közvetve vagy közvetlenül Jókai Mór műveinek tanításához, taníthatóságának módszertanához kapcsolódik. Az interjúkban Eisemann György irodalomtörténész a kritikai kiadások történetéről beszél; Tóbiás Krisztián költő, szerkesztő a balatonfüredi Jókai-konferenciákról és a Tempevölgy által kiadott Jókai-novelláskötetről; Czibula Katalin szakmódszertan-oktató többek között arról, mikor és miért váltak Jókai művei az irodalomtanítás részévé; Hansági Ágnes irodalomtörténész pedig arról, miként tudná (újra) megszólítani Jókai a mai olvasókat.

BŐVEBBEN

Hangzó költészet – Konferencia a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2019. április 13án, szombaton Hangzó költészet címmel rendez konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban (Budavári Palota, „F” épület). A konferencia második részében kerül sor Nádasdy Ádám Bánk bán-fordításának bemutatójára, a kötet – mely Katona József drámájának eredeti szövegét és az új prózai fordítást is tartalmazza – a rendezvény szünetében kedvezményesen megvásárolható. A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel díjtalan és nincs előzetes regisztrációhoz kötve. Az egyesülethez a rendezvényen is csatlakozhatnak, az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről honlapunkon találnak információkat. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák az ME munkáját! A konferencia részletes programja honlapunkon (itt) olvasható, illetve pdf állományban (itt) letölthető.

BŐVEBBEN

Az eltűnt Dante-videók nyomában – A kísérleti tankönyvek hiányzó segédletei

Nádasdy Ádám az 1911-ben készült Inferno-film egyik jelenetével

A Magyartanárok Egyesületének (ME) honlapján 2016. május 11-én két interjú elérhetőségét osztottuk meg olvasóinkkal, mindkettő Nádasdy Ádám akkor megjelent Dantefordításához kapcsolódott. A mű tanításához – írtuk a bejegyzésben – nem csak a friss fordítást, hanem az NKP [Nemzeti Köznevelési Portál] honlapjáról levetíthető videót is ajánljuk, amelyben ugyancsak Nádasdy Ádám beszél a diákok számára is érthető és élvezetes, sőt a szövegolvasásra bátorító, kedvcsináló módon a dantei pokol beosztásáról.” Az említett videó megosztásának azért is lehetett volna hírértéke, mert a kísérleti tankönyvek segédleteit ekkor kezdték áthelyezni az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapjáról: az NKP honlapjára már az újgenerációs tankönyveket töltötték fel, a segédletek nagy része viszont – egy ideig – mindkét portálon elérhető volt. A Pokol körei című kisfilmet olvasóink azóta is gyakran próbálják megnyitni honlapunkról – hiába: az ME honlapján feltüntetett hiperhivatkozás aktív ugyan, a videót mégsem indítja el. Leírása azonban ugyanitt, a bal felső sarokban látható gombra klikkelve mindmáig elérhető: „Hartai László filmjében Nádasdy Ádám ismerteti az »Isteni színjátékban« ábrázolt Poklot és a Pokol köreit. Dante a Poklot a görög mitológia és keresztény elképzelések alapján írta meg. A Pokol bejárása hasonlít Odüsszeusz és Aeneas alvilági utazásához, de a túlvilágon élők sorsa egészen más, mint az ókori eposzokban. A film segít megérteni a középkor világképét és a túlvilági életről alkotott elképzel[és]eket.”

BŐVEBBEN