Hogyan tanítsunk kortárs szövegeket a középiskolában? – Beszámoló egy kerekasztal-beszélgetésről

A 2019. június 12-16. között megrendezésre került Margó Irodalmi Fesztivál keretében az irodalomtanárokat szorosabban érintő programok egyike a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében tartott kerekasztal-beszélgetés volt Hogyan tanítsunk kortárs szövegeket a középiskolában? elnevezéssel, amely a Tilos az Á Kiadó gondozásában megjelent A Fausttól a Szívlapátig című irodalmi segédkönyv bemutatására szolgált.

A beszélgetésen a szerzők, Balajthy Ágnes, Fenyő D. György, Ruff Orsolya, Szekeres Nikoletta, Varga Betti és Vinczellér Katalin a moderátor, Mészáros Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának kérdéseire reflektálva meséltek az irodalmi segédkönyv koncepciójáról.

Mészáros Márton először a kötet kompozícióját ismertette. A könyv tizennégy kortárs szöveget dolgoz fel hasonló módon.  Minden műhöz tartozik egy értelmező esszé, utána pedig tanítási segédanyag. Mészáros szerint ennek az „izgalmas vállalkozásnak” az egyik erénye, hogy a tudományos kutatás, a kulturális élet és a középiskolai oktatás között közvetítő kapocsként működhet, hiszen az előbbiek produktumai nehezen jutnak el a tantermekbe. Ebben a folyamatban nyújthat segítséget az itt bemutatott kötet.

Reklámok

„Költészet, nem kordokumentum” – Arató László Balassi Bálint Katonaénekéről

Balassi In laudem Confiniorum című verse az 1690-es lőcsei kiadásban (MEDiT, 2019)

„Az »Egy katonaének« Balassi legismertebb, legtöbbet idézett verse. Általában úgy szokták értelmezni mint olyan verset, amely a végvári életről, a katonaélet szépségeiről és nehézségeiről szól. Van azonban egy kis baj: Balassinak nincsenek igazi vitézi versei, melyek a végvári életről szólnának. Az »Egy katonaénekben« lefestett öltözék, harcmodor, fegyverzet egyáltalán nem a végvári élet öltözéke, harcmodora és fegyverzete… A vers tehát költészet, nem kordokumentum” – mondja Arató László az Érettségi videók Balassi Bálint költészetéről szóló epizódjában. Közismert, hogy a Balassi-versek felosztásának hagyománya attól a 17. század elején élt irodalmártól ered, aki összeállította azt a kéziratos gyűjteményt, amelynek fennmaradt másolatát Balassa-kódex néven is ismerjük. Arató László szerint a kódex gyakran idézett bevezetője „világosan kimondja, hogy a verseskötet – az életmű nagy része – döntően szerelmes versekből áll, és csak »egynéhány isteni dicsíret és vitézsígről való ének« van benne.” Ez a csoportosítás végeredményben hasznosnak mondható, hiszen az 1874-ben megtalált kódexben olvasható kései felosztásnak köszönhetően a különböző korszakok és szerzők – Adytól József Attiláig, illetve Orbán Ottótól Kovács András Ferencig – mind megtalálhatták a maguk Balassiját. Az 1970-es évek végén készült reformtankönyv-sorozat Balassi-fejezetének szerzője, Horváth Iván irodalomtörténész nyomán Arató László mégis azt javasolja, hogy a versek tematikus megközelítése helyett inkább Balassi Maga kezével írt könyvét, a töredékben fennmaradt, de megszerkesztett verseskötetnek a kompozícióját vizsgáljuk meg – mint önéletrajzi fikciót: „Ez a verses én-regény talán még izgalmasabb, mint az egyes versek külön-külön. S hogy miről szól ez a regény? Credulusnak, a hiszékeny hősnek a kudarcairól, amelyek során létrejön a nagy mű.” Arató László szerint a Balassi-versek beszélője, a kötetkompozíció hőse a „kudarcrögzítés bajnokaként” értelmezhető, az olvasó előtt pedig a megváltásra és bűnbocsánatra vágyakozó, esendő ember nagyszabású portréja rajzolódik ki. Ebben az összefüggésben is értelmezhető tehát az Egy katonaének, avagy az In laudem Confiniorum című költemény.

„Nézzenek rá a nyitott könyv jobb oldalára” – Schiller Mariann az új Bánk bán-fordításról

A Magvető Kiadó gondozásában megjelent Bánk bánt, Katona József klasszikus művét és Nádasdy Ádám mai magyar prózai fordítását – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – 2019. április 13-án, a Magyartanárok Egyesülete (ME) konferenciáján mutatták be először a nyilvánosság előtt. A konferencián a fordító, Nádasdy Ádám mellett Margócsy István irodalomtörténész, valamint Schiller Mariann magyartanár, az ME választmányának tagja beszélt nemzeti drámánkról és az új fordításról. A Litera honlapján és Scribd-oldalán április 20-án jelent meg részlet az Első szakasz második jelenetéből, a Revizor kritikai portálon pedig május 2-án jelent meg Schiller Mariann ismertetője: „Bánk és Gertrudis párhuzamai és ellentétei, Bánk és Endre király közössé lett sorsa, Melinda áruba bocsátása, a király sokakat meglepő ítélete közel 200 éve késztet gondolkodásra kutatókat, diákokat, olvasókat, színházcsinálókat – írja ajánlójában Schiller Mariann. –  Ennek a gondolkodásnak nyit utat ez a »kétnyelvű« kötet, mely párhuzamosan közli az eredeti és a fordítás szövegét. Úgy használható, mintha idegen nyelven tanulnánk. Bátortalanabbak olvassák Nádasdy prózai szövegét, és hébe-korba belepillantanak Katona versébe. Haladóbbak olvassák Katona szövegét, és ha elvesznek, nézzenek rá a nyitott könyv jobb oldalára.”

Hangzó költészet – A Magyartanárok Egyesületének költészetnapi konferenciája

A Magyartanárok Egyesülete 2019. április 13-án rendezte meg idei költészetnapi konferenciáját, amelynek témája a hangzó költészet, azaz vers és zene, betű és hang, szöveg és dallam kapcsolata volt. – Iványi-Szabó Rita beszámolója

A konferenciának ez alkalommal az Országos Széchenyi Könyvtár adott otthont – a rendezvény szüneteiben a Magvető, Két Egér, Móra Kiadó könyveit lehetett kedvezményes áron megvásárolni. Az idei költészetnapi konferencia tulajdonképpen három részből állt: az első blokkban költők, zenészek, irodalomtudósok közelítették meg a szöveg és a zene összefüggésének kérdéseit a művészet és a tudomány szemszögeiből, majd a délutáni blokkban két színművész (Pogány Judit, Fekete Ernő) mesélt a versekhez fűződő kapcsolatáról. Az előadásokat Nádasdy Ádám könyvbemutatója követte, akinek frissen megjelent Katona-fordítását Margócsy István és Schiller Mariann értékelte.

Szvoren Edina Libri-díjas

Szvoren Edina Verseim című novelláskötete 2019-ben két rangos művészeti díj, az Aegon-díj és a Libri-díj tízes listájára is felkerült. A tizenhárom elbeszélést tartalmazó kötetért a szerző 2019. május 15-én nyerte el a Libri irodalmi díjat – adta hírül a Litera irodalmi portál. A Verseim egyik elbeszélése, a Látogatók szintén a Litera honlapján (itt) olvasható. További hat – a Jelenkor, a Hévíz és a Műút folyóirat hasábjain megjelent – novella a szerző honlapján keresztül (innen), míg az Ez már volt, ez már megesett az Élet és Irodalom honlapján (itt), egy rövid reklám megtekintése után érhető el.

Hírharang 2018

Platycodon grandiflorus, azaz hírharang

Kedves Tagtársunk!

Honlapunkról már letölthető a 2018-as év eseményeinek, híreinek, eredményeinek krónikája, a Hírharang. Idézzék fel velünk Önök is a tartalmas tavalyi évet!

Ne feledjék, szombaton (május 18-án délelőtt 10 órakor) mindenkit szeretettel várunk a Kossuth Klubban az éves közgyűlésünkre és a készülő akadémiai irodalomtörténetről szervezett konferenciánkra!

Az Egyesület választmánya

 

Nyilvánosak a 2019. májusi érettségi feladatsorok és megoldókulcsok

Fotó: Eduline

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi másnapján, 2019. május 7-én váltak nyilvánossá a közép- és emelt szintű feladatsorok, illetve javítási-értékelési útmutatók. A középszintű feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal honlapjáról (innen) érhető el. Az írásbeli érettségi napján – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke többek között az Index, az Eduline, valamint a közmédia, az RTL Klub és az ATV kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat. A kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei, az emelt szintű szóbeli tételek, valamint a szóbeli vizsgákhoz készült minta-tételfeladatok 2018 novembere óta nyilvánosak, ezek a dokumentumok honlapunkon keresztül (innen) is elérhetők. Olvasóink figyelmébe ajánljuk honlapunkon a középszintű és az emelt szintű feladatsorok adatbázisát is, melyek segítségével az Oktatási Hivatal, valamint az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet minden érettségi feladatsora és megoldókulcsa közvetlenül elérhető.

„Jó írásbeli, kisebb hibákkal” – Arató László a magyar érettségi feladatairól

Fotó: Balogh Zoltán – MTI

2019. május 6-án került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók az előírásoknak megfelelően a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal honlapjára. (A kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei, az emelt szintű szóbeli tételek, valamint a szóbeli vizsgákhoz készült mintatételek 2018 novembere óta nyilvánosak, ezek a dokumentumok honlapunkon keresztül is elérhetők.) Az írásbeli napján Arató László az Index és az Eduline oktatási portál kérdéseire válaszolva így értékelte a középszintű feladatsort: „Vannak benne apróbb csapdák és hibák, de alapvetően jó írásbeliről van szó, a gyakorlati szövegalkotás és az érvelés például hibátlan feladat.” A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a középszintű írásbeli két műelemzési feladata közül a diákok nagy része általában a novellaelemzés mellett dönt, „ám látható egy olyan tendencia, hogy a feladatsor összeállítói a novellaelemzés abszolút uralmával szemben az összehasonlító elemzés felé próbálják orientálni a gyerekeket.” Így került két közismert és népszerű költő, József Attila (Kertész leszek) és Radnóti Miklós (Istenhegyi kert) egy-egy ismertebb versével párba a diákok számára ismeretlen Mándy Iván novellája (Nyaralás) – írja az Eduline.

Konferencia a készülő akadémiai irodalomtörténeti kézikönyvről a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2019. május 18-án, szombaton tartja éves közgyűlését a Kossuth Klubban (Budapest, Múzeum u. 7.). A közgyűlés előtt, 10 órától az egyesület konferenciát rendez az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetében készülő irodalomtörténeti kézikönyvről. A kézikönyv munkaoldalán 2014 szeptembere óta érhetők el információk a háromkötetesre tervezett akadémiai irodalomtörténetről: a honlapon Kecskeméti Gábor szerkesztői koncepciója mellett a 20. századi magyar irodalom néhány, az esztétizáló modernségről, Szabó Lőrincről és a Te meg a világ című kötetről szóló fejezete olvasható. Az ME konferenciáján Kappanyos András ismerteti a kézikönyv koncepcióját a 20. századi magyar irodalom történetéről, majd Szénási Zoltán tart előadást a nemzeti konzervatív irodalomszemléletről szóló fejezet nyomán. A rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várunk, a részvétel díjtalan és nincs előzetes regisztrációhoz kötve. Májusi hírlevelünkben az ME tagjai számára már elküldtük Kappanyos András tanulmányát, amelyet kérésre – a szerző szíves hozzájárulásával – minden érdeklődő számára elküldünk. Igényüket az egyesület címén (magyartanarok@gmail.com) jelezzék! Kérjük, olvassák el, és vegyenek részt az előadásokat követő beszélgetésben! Az egyesület 12 órakor kezdődő közgyűlésére szintén szeretettel várjuk tagjainkat és minden érdeklődőt! A Magyartanárok Egyesületéhez a rendezvényen is csatlakozhatnak, az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről honlapunkon találnak információkat. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák az ME munkáját!

Találkozzunk 2019. május 18-án, szombaton 10 órától a Kossuth Klubban!

 

Óratervek az álhír-jelenség feldolgozásához a Bűvösvölgy honlapján (x)

 

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által működtetett Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ közösségi oldala 2019. március 26-án osztotta meg először azokat az infografikákat, amelyek rávilágítanak arra, hogy az álhíreknek milyen sokféle típusa vesz körül bennünket. Ezek az infografikák részei az álhírekről szóló, három különböző korosztály számára készült három tananyagcsomagnak, amelyek példa- és feladatsorokat tartalmaznak. A 10–13 éves korosztálynak (itt), a 14–16 éves korosztálynak (itt), valamint a 17–18 éves korosztálynak (itt) kidolgozott óratervek zip-formátumban tölthetők le. A zip-könyvtárak pdf állományai között nemcsak óratervek találhatók, hanem a tanórai feldolgozást segítő, hasznos hiperhivatkozásokat tartalmazó mellékletek is. „[Az] oldal tartalmai – olvasható a honlapon – szabadon felhasználhatók, megoszthatók, megvitathatók térbeli és időbeli korlátozás nélkül, hiszen a médiaműveltség fejlesztése az év minden hetében mindannyiunk hasznára válik.”