Tanári segédanyag Nádasdy Ádám Aegon-díjas verseskötetéhez

Az Aegon Művészeti Díj honlapján (itt) szeptember óta érhető el a 2020. évi díjazott, Nádasdy Ádám verseskötetéhez készült tanári segédanyag és feladatsor. Arató László – az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium tanára – a segédanyag bevezetőjében a következőképpen ajánlja a magyartanárok figyelmébe Nádasdy Ádám újabb verseit: „Messziről nézve első gondolatunk könnyen lehet az, hogy egy a kötet megjelenésekor hetvenkét éves költő öregkori, »halálközeli«, »létösszegző« verseihez kevés köze lehet egy tizenéves nagykamasznak. Csakhogy ez badarság, hisz a nagykamaszoknak is sajátja a beilleszkedés és kívülmaradás, szerepelfogadás és szereptagadás, tanács- és mintaelfogadás, illetve tanács- és mintaelutasítás, normakövetés és normatörés, folyamatos önmeghatározás és önmegkérdőjelezés, normalitás és különösség, magány és társra találás, test és lélek, tárgyilagos okosság és érzelmesség, őszinte feltárulkozás és szemérmes rejtőzködés kettőssége – vagy éppen egysége. Sőt talán a születés és halál között állást is a halálra érzékenyebben élik át a kicsit idősebbeknél. Az Istenhez való viszony sem lényegtelenebb a számukra. A munka megtartó ereje ekkoriban talán még kevésbé fontos, de ennek átgondolása a jövőre való felkészülés része. Tőlük sem idegen a bohóc és a törpe szerepe, pozíciója. Minden kamasznak vonzó a nyíltan személyes líra, alapértékük az őszinteség, a költészetben talán túlzottan sokszor is ezt keresik, ezt tekintik értékmércének.”

tananyagok felépítéséről részletes tájékoztatást találnak az Aegon Művészeti Díj honlapján, a korábbi jelöltek és díjazottak műveihez készített óravázlatok ugyanitt érhetők el. A 2020. évi jelöltek listája, valamint rövidlistája (shortlist-je) szintén az Aegon-díj honlapján érhető el. 2020-ban – a koronavírus-járvány miatt – csak a fődíjas kötethez készült tananyag. A korábbi jelöltek és díjazottak köteteihez írt tananyagok listája egyesületünk honlapján (itt) is olvasható.

A Jól láthatóan lógok itt című kötethez írt tananyag és feladatsor az Aegon-díj honlapjáról (innen) érhető el. Olvasóink figyelmébe ajánljuk továbbá a tananyaghoz készült közösségi oldalt (itt), amelyen a versszövegek mellett az elemzéseket is megtalálják az érdeklődők.



Hírharang 2019

Honlapunkról már letölthető a 2019-es év eseményeinek, híreinek, eredményeinek krónikája, a Hírharang. Idézzék fel velünk Önök is a tartalmas tavalyi évet!

Ne feledjék, szeptember 14-én, hétfőn 17 órakor mindenkit szeretettel várunk az éves közgyűlésünkre, amit rendhagyó módon online tartunk. A bekapcsolódáshoz szükséges linket a hét végén küldjük el tagjainknak.

Az Egyesület választmánya


Gyerekvilágok – A Studia Litteraria tematikus száma a gyermek- és ifjúsági irodalomról

A Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének közösségi oldala szerint 2019. szeptember 12-én jelent meg a Studia Litteraria 2019/1-2. számának digitális kiadása: a Gyerekvilágok című tematikus szám tanulmányai és recenziói az Academia.edu adatbázison kívül rövidesen a folyóirat honlapján (itt) is elérhetővé váltak. Lapis József a lapszám szerkesztői előszavában hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi időben számos folyóirat foglalkozott a gyermek- és ifjúsági irodalommal: a Korunk 2013/9. száma (Gyermekkultúra – gyermekirodalom – lásd: itt és itt), a Korunk 2014/7. száma (Kamaszkor – lásd: itt és itt), a Parnasszus 2016. nyári száma (Gyerekirodalom / Robert Dahl – lásd: itt és itt), a Szépirodalmi Figyelő 2012/5. száma (Gyermekirodalom – lásd: itt és itt), az Alföld 2016/9. száma (Gyerek- és ifjúsági irodalom – lásd: itt és itt és itt), az Irodalmi Szemle 2016/6. száma (Hol volt, hol nem volt – lásd: itt), a Híd 2015/11. száma (lásd: itt és itt). A Studia Litteraria duplaszámában megjelent tanulmányok szintén a gyermekirodalom, a költészet, a mese, a young adult irodalom, a vizuális gyerekkultúra köré rendeződnek, sőt – mint a bevezetésben olvasható – több szöveg oktatási segédanyagként is hasznosítható.

A szám tartalomjegyzéke bejegyzésünk alatt tekinthető meg, a szövegek a kiemelésekre kattintva közvetlenül elérhetők. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Studia Litteraria 2019/3-4. számát is, a Műelemzések című tematikus számról honlapunkon (itt) olvasható ismertetés.

BŐVEBBEN

„Irodalomoktatásunk jelenbeli gyakorlatából” – Műelemzések a Studia Litteraria legújabb számában

A Studia Litteraria, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének folyóirata évente két duplaszámmal jelentkezik. 2020. július 2-án az Intézet közösségi oldala hívta fel a figyelmet a legújabb, 2019/3-4. szám internetes megjelenésére: a Műelemzések című, eredetileg 2019 júliusában megjelent tematikus szám tanulmányai a szakfolyóirat honlapjáról (innen) érhetők el.

„A lapszám előkészítésének fázisában, a szakmai szerkesztői felhívásban azt hangsúlyoztuk – írja szerkesztői előszavában (itt) Bényei Péter –, hogy az elkészült interpretációk egyszerre célozzák meg az irodalomtudományos közeget, és egy annál valamivel szélesebb olvasóközönséget. […] Az elkészült tanulmányok mindegyike többé-kevésbé eleget tett ennek a kérésnek, bár jó pár olyan írás született, amelynek elsősorban a tudományos teljesítménye jelentős (Debreczeni Attila, Fazakas Gergely Tamás), vagy éppen ellenkezőleg, elsősorban módszertani előfeltevéseket érvényesít (Arató László, Bényei Péter, Fenyő D. György, Molnár Gábor Tamás): de szinte mindegyik tanulmány irodalomoktatásunk jelenbeli gyakorlatából épül fel, s oda is forgatható vissza. Szintén pragmatikus okokból tartottuk fontosnak, hogy lehetőleg a középiskolai oktatásban is előkerülővagy azok tágabb vonzáskörzetében elhelyezhetőművek kerüljenek elemzésre a lapszámban.”

A szám tartalomjegyzéke bejegyzésünk alatt tekinthető meg, a tanulmányok a kiemelésekre kattintva közvetlenül elérhetők. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a folyóirat 2019/1-2. számát is: a Gyerekvilágok című tematikus szám tanulmányai és recenziói a gyerekköltészet, a mese, a young adult (ifjúsági) irodalom, a vizuális gyerekkultúra és a módszertani kérdések köré rendeződnek. A 2019 januárjában megjelent tematikus szám írásai az Intézet közösségi oldala szerint a Studia Litteraria honlapján (itt) 2019 szeptemberétől érhetők el.

BŐVEBBEN

Nyilvánosak a 2020. májusi érettségi feladatsorok és megoldókulcsok

Fotó: Erdős Dénes / Népszava

Az Oktatási Hivatal 2020. május 5-én, az írásbeli magyarérettségi másnapján tette nyilvánossá a közép- és emelt szintű feladatsorokat, illetve a javítási-értékelési útmutatókat. A középszintű feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal honlapjáról (innen és innen) érhető el. A magyarérettségi napján – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – Schiller Mariann értékelte a középszintű feladatsort. Olvasóink figyelmébe ajánljuk honlapunkon a középszintű és az emelt szintű feladatsorok adatbázisát is, melyek segítségével az Oktatási Hivatal minden érettségi feladatsora és megoldókulcsa közvetlenül elérhető.

BŐVEBBEN

„Korrekt feladatsort kaptak a diákok” – Schiller Mariann a középszintű magyarérettségi feladatairól

Fotó: Markoszov Gergely / Népszava

2020. május 4-én került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók a vizsgát követő napon – május 5-től – érhetők el az Oktatási Hivatal (OH) honlapján (itt). A járványhelyzet miatt idén a szóbeli vizsgákat nem szervezik meg – a rendelkezésekről szintén az OH honlapján (itt) találhatók részletes információk. Az írásbeli napján Schiller Mariann a Magyartanárok Egyesülete választmányának képviseletében az Index, az Inforádió, a Népszava, valamint az ATV és az RTL Híradójának kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsort.

BŐVEBBEN

Fűzfa Balázs középiskolai irodalomtankönyvei a Magyar Elektronikus Könyvtárban

2020. április 24-től a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) elérhetők és letölthetők Fűzfa Balázs élmény- és érettségi-központú irodalomtankönyvei. A Krónika Nova gondozásában 2008 és 2011 között megjelent sorozat kötetei – mint a szerző által közzétett bejegyzésben (itt) olvasható – a kiadó jóvoltából kerültek fel a MEK honlapjára. Az irodalomtankönyvek mellett – 09, 10, 11, 12 – letölthetővé vált a sorozathoz készült tanári útmutató is. Fűzfa Balázs elektronikusan elérhető könyvei közül olvasóink figyelmébe ajánljuk az általa szerkesztett, 2007 és 2013 között megjelent A 12 legszebb magyar vers konferencia- és könyvsorozat köteteit. (A projektről a Koltótól Koltóig című, a 2013-as zárókonferencia előadásait tartalmazó kötetben olvashatók részletes információk.) Mindkét sorozat kötetei PDF formátumban tölthetők le a MEK honlapjáról.

BŐVEBBEN

Együtt a virtuális térben – A Magyartanárok Egyesülete választmányának üzenete

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi-módszertani táborának résztvevői a kaposvári Rippl-Rónai Emlékház és Látogatóközpont előtt 2015 nyarán

A koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszától a Magyartanárok Egyesületének is számos programjáról le kell mondania. Elmaradt a NAT-konferencia, idén nem jöttünk össze a költészet napja táján, hogy kortárs irodalom tanításával foglalkozzunk, hiába terveztünk városi sétákat – és nem tudjuk több évtizedes nyári táborunkat sem megtartani. A távoktatás új feladatok sorát zúdította minden tanárra – ebben sok segítség érkezett színészektől éppúgy, mint könyvkiadóktól, színházaktól, múzeumoktól, kollégáktól, online csoportoktól. Igyekszünk az egyesület közösségi oldalán is segítséget nyújtani. Honlapunk anyagai, kortárs óravázlataink, kompetenciafejlesztő oktatási programcsomagjaink, a kétszintű magyarérettségivel kapcsolatos gyűjteményünk, valamint az egyesület YouTube-csatornája a digitális tanrendben is jól hasznosíthatók.

Bízunk abban, hogy szeptembertől a normál kerékvágásban éljük tanári és egyesületi hétköznapjainkat és ünnepeinket: konferenciát, tábort, együttlétet. Közben nem feledkezünk meg arról, hogy a NAT-tal szembeni súlyos szakmai kifogásainkat újból hangoztassuk – de a járvány megfékezése, fiatalok és nem-fiatalok egészsége most mindennél fontosabb.

Kívánjuk minden kollégának és mindannyiunk tanítványainak, hogy egészségben és jó hangulatban vészelje át ezt az időszakot. Sok erőt, kitartást és jó egészséget kívánunk!

A Magyartanárok Egyesületének választmánya

 

Az információ kultuszától az influenszerek kultuszáig – Beszámoló a Magyartanárok Egyesülete és az OFOE közös konferenciájáról

2020. február 22-én Az információ kultuszától az influenszerek kultuszáig címmel rendezett konferenciát a budapesti Eötvös József Gimnáziumban a Magyartanárok Egyesülete, illetve az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete. A két szakmai szervezet által 2019 októberében tartott A pellengér új formái: bullying, cyberbullying című konferenciához hasonlóan a programban ezúttal is váltakoztak az előadások és a kiscsoportos, párhuzamos foglalkozások. Megnyitó beszédében Horváth Beáta a piros gémkapocs történetének bemutatásán keresztül, abból kiindulva értelmezte a közösségi média működését, valamint a sztár és celeb kifejezések után az influenszer és a véleményvezér fogalmak megjelenését, elterjedését és beépülését a mindennapos szóhasználatba.

BŐVEBBEN

Y-generáció – Archív beszélgetések kortárs és klasszikus kötetekről a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján

A bejegyzés hivatkozásait 2020.06.06-án frissítettük.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2013 januárja óta adott otthont az Y-generáció irodalmi olvasókörnek. A havonta jelentkező programokon pedagógusok, szépírók és kritikusok cseréltek eszmét egy-egy kortárs vagy klasszikus kötetről. A Magyartanárok Egyesülete honlapján 2017 tavaszán közreadtunk hármat az évadban készült felvételek közül – Wéber Anna Az osztály vesztese című regényéről (itt), J. K. Rowling klasszikus regényfolyamáról, a Harry Potterről (itt), valamint a Friss tinta! című antológiáról (itt). A PIM 2020 tavaszán három hangfelvételt tett közzé az első évad beszélgetései közül, amelyeket mi is olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk. A felvételek a PIM honlapján (itt) és Spotify-oldalán (itt) érhetők el, az utóbbihoz regisztráció szükséges.

BŐVEBBEN