Hogyan kezdjünk hozzá? – Felhívás magyartanári nyári táborra

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára.

A táborban műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Egyrészt egy klasszikus alkotó, Weöres Sándor alkotásaira, másrészt egy kortárs író, Szvoren Edina műveire koncentrálunk. A szövegelemzésekhez tanításmódszertani kérdések megbeszélését kapcsoljuk. A programot Győr város megismerése, médiaóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Szvoren Edina író.

Reklámok

Radnóti Sándor az Arató László tiszteletére összeállított tanulmánykötetről írt a Revizornak

“Ha igaz az, hogy minden jelentős embernek egyetlen eszméje van (vagy legalábbis megtalálható gondolkodásukban az a vezéreszme, amely minden mást igazgat), akkor Arató Lászlóról elmondható, hogy ez az eszme az olvasásra nevelés” – írja Radnóti Sándor a gondolatmenete elején.

Az írás, amely egy könyvbemutató keretében a Magyartanárok Egyesületének legutóbbi konferenciáján is elhangzott, a Revizoronline könyvkritikai rovatában jelent meg. Az esztéta-irodalomtudós A szöveg vonzásában című tanulmánykötetről írva a következőképpen fogalmazza meg Arató László tanári munkásságának alapvetését :

“Aratónak és társainak az autoritás legszélesebb értelemben vett megrendülésével kellett számot vetniük. Megrendült a tananyag értékébe, pragmatikus hasznába vetett hit, a műveltség értéke, tartalma, terjedelme, s megszűnt a tanár adott, kétségbe nem vonható autoritása is. Megszűnt a humanista gimnázium elitképző pátosza. Ez utóbbi már Arató iskolás korában sem volt valóság; legföljebb nyugdíj felé baktató tanárok magatartása tükrözhette, de helyébe lépett a szocialista diktatúrák ismert magaskultúra-tiszteletének, különösen a nem jelenkori, hanem klasszikus magaskultúra-tiszteletének egyenlősítő pátosza. Az iskolai kötelező és a magánolvasmányok különbsége nem volt ismeretlen, de alapvető kettészakadása – amely, ha nem tévedek, Arató egyik sarkalatos tanári tapasztalata és gondja – még nem következett be.

Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában – Konferencia az MTA és a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

Az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete 2018. május 31-én, csütörtökön Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában címmel rendez konferenciát az MTA Székház Felolvasótermében (1051 Budapest, Széchenyi tér 9., I. emelet). A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk. A részvétel díjtalan, és nincs előzetes regisztrációhoz kötve. Egyesületünkhöz a rendezvényen is csatlakozhatnak, honlapunkon további információkat találnak a tagfelvételről és az éves tagdíj befizetéséről. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák a Magyartanárok Egyesülete munkáját! A konferencia felhívása és teljes programja innen (pdf) érhető el.

„Mit tehet a magyartanár…?” – Konferencia Szolnokon a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2018. március 3-án „Mit tehet a magyartanár, ha a diákok nem olvasnak?” címmel rendezett konferenciát az Országos Széchényi Könyvtárban. (A budapesti rendezvényről honlapunkon és a Tízperc iskolablogon is olvasható beszámoló.) A nagy érdeklődésre való tekintettel május 12-én, szombaton újra megrendezzük a konferenciát – ezúttal elsősorban az észak-alföldi régió magyartanárainak részvételére számítva – a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrumban (5000 Szolnok, Baross utca 37/A). „Lesznek a budapestivel azonos előadások – írja Fenyő D. György, az ME alelnöke a rendezvény felhívásában –, lesznek olyanok, amelyek ott nem hangzottak el, továbbá a nap végén műhelyfoglalkozást is szervezünk a digitális feladatok elkészítéséről és felhasználásáról.” A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várunk. A részvétel díjtalan, de előzetes regisztrációhoz van kötve: kérjük, hogy a regisztrációs ablakot megnyitva adják meg a jelentkezéshez szükséges adatokat. Egyesületünkhöz a rendezvényen is csatlakozhatnak, honlapunkon további információkat találnak a tagfelvételről és az éves tagdíj befizetéséről. Kérjük jelenlegi és leendő tagjainkat, hogy adójuk 1 %-ával is támogassák a Magyartanárok Egyesülete munkáját!

A szolnoki konferencia felhívása és teljes programja innen (docx) letölthető.

A budapesti konferencia programja és diasorai honlapunkon (itt) érhetők el.

„A tudomány nem tartozik elszámolnivalóval semmilyen ideológiának” – Kommentárok egy sajtószöveghez

Az ELTE Finnugor Tanszékének oktatói 2018. április 11-én reflektáltak a tanszék közösségi oldalán a Magyar Idők című napilap honlapján két nappal korábban megjelent Történelmünk rehabilitációja elkerülhetetlen című írásra. (A napilapban közzétett szöveg Pap Krisztián könyvtáros munkája.) A tanszéki oldalon megjelent bejegyzés részletesen kommentálja, illetve cáfolja a sajtószöveg állításait. A konzervatív napilap – amely egyébként márciusban helyet adott a tanszék egyik oktatójának Észtországot bemutató írásának is – már 2016 novemberében közölt interjút „a finnugor elmélet tarthatatlanságáról”. Az interjú megjelenését követően – mint arról honlapunkon beszámoltunk – a Magyar Tudományos Akadémia honlapján jelent meg állásfoglalás, amelyben az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársainak A nyelvrokonság kutatásának módszereiről című írását ajánlották a téma iránt érdeklődők figyelmébe. „Mi eddig is és ezután is tanítunk, kutatunk, konferenciázunk, és igyekszünk megismertetni a finnugor népeket, nyelveket, nyelvészetet – olvasható a Finnugor Tanszék oktatóinak nemrég közzétett posztjában. – Túl keveset tudnak hazánkban róluk, pedig számukra mi fontosak vagyunk. Hiszünk abban, hogy a tudomány nem tartozik elszámolnivalóval semmilyen ideológiának, és igenis ragaszkodni fogunk az igazolható nézetrendszerekhez.”

A Finnugor Tanszék közösségi oldalán közzétett bejegyzés itt, a Magyar Időkben megjelent szöveg itt olvasható.

 

Egerek és emberek – Oktatási anyag a Budaörsi Latinovits Színház előadásához

A Budaörsi Latinovits Színház 2018 januárjában mutatta be John Steinbeck Egerek és emberek című művét Berzsenyi Bellaagh Ádám rendezésében. (Steinbeck műve – mint az közismert – eredetileg kisregénynek készült, maga a szerző dolgozta át színdarabbá.) Az előadáshoz a színház ifjúsági programjának keretében Gyeskó Ágnes készített oktatási anyagot. „Noha kb. 80 évvel ezelőtt játszódik – írja az előadásról a tananyag szerzője –, emberi viszonyai nagyon is maiak: a kiközösítés, a mentálisan sérültekkel szembeni magatartás, az agresszióra adható helyes válaszok, a szegénység és társadalmon kívüliség problémáit egyaránt felveti. Valamint azt is, hogyan tarthatják bennünk a lelket a tervek, hogyan adhatnak méltóságot az életnek az álmok, miért jó, ha az ember nincs egyedül, ha számíthat a barátjára.” A 13 éves kortól ajánlott előadáshoz készült oktatási anyag a színház honlapjáról letölthető. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyartanárok Egyesülete honlapján elérhető kincsestárat is: a linkgyűjtemény segítségével közvetlenül elérhetők az alsó és felső tagozatosoknak, valamint a középiskolásoknak ajánlott előadásokhoz készült tanári segédletek és óravázlatok.

 

Színházi segédlet a Bambihoz (Budapest Bábszínház)

Részlet Poros Júlia tanároknak írt segédanyagából:

“A Budapest Bábszínház Bambi című előadása a kis őzről szóló közismert történetnek egy olyan feldolgozása, amely alkalmas arra, hogy fontos kérdésekről gondolkoztassa el a gyerekeket, ugyanakkor fordulatos, hol vidám, hol szomorú állatmeseként izgalmas színházi élményt is nyújt nekik. Az előadás a természet és az ember kapcsolatát, az állatok és az emberek életformájának hasonlóságait és különbségeit, valamint a veszély és a halál fogalmát járja körül. Ezeknek az összetett, nehéz kérdéseknek a megjelenítése óvatos, finom színházi nyelven történik, amely feltehetően nem okoz megrázkódtatást az alsó tagozatos gyermekeknek sem. A téma és a cselekmény egyes elemei (pl. Bambi édesanyjának a halála) miatt azonban a szokásosnál több körültekintésre lehet szükség a színházlátogatásra való felkészítés, és a látottak feldolgozása során. Az előadás elsősorban a nyolcéves és annál idősebb korosztály számára ajánlott, de ennél fiatalabb iskolás gyerekek számára is követhető, élvezhető előadásról van szó.”

BUDAPEST-TÖREDÉKEK – Felhívás tanároknak

 

(fotó: Bárdos Tamás, 2012)

A Szépírók Társasága és a Magyartanárok Egyesülete budapesti és Budapest környéki (Pest megyei) magyar szakos középiskolai tanár kollégákat keres a BUDAPEST-TÖREDÉKEK című projekt megvalósításához, amely a társadalmi érzékenységet a nagyváros sajátos társadalmi feszültségeinek megismerésén keresztül szeretné elősegíteni.

József Attila összes tanulmánya és cikke – Könyvbemutató a könyvfesztiválon és a Kossuth Klubban

„József Attilának nemcsak a költői életműve jelent máig eleven, felbecsülhetetlen értékű szellemi hagyományt, hanem az értekező prózája is. Több mint egy évtized filológiai erőfeszítései révén készült el az 1930 és 1937 között született írásainak kritikai kiadása. Számos szövege itt jelenik meg először, a keletkezésük sorrendjében, részletes kommentár kíséretében. Gyűjteményünk messzemenően gazdagítja és részben átrajzolja a költőről kialakult képet” – olvasható a L’Harmattan Kiadó és a József Attila Társaság 2018. április 19-én megjelenő kétkötetes kritikai kiadásának ismertetőjében. (A két kötet bővebb ismertetője a lira.hu, a kritikai kiadás digitális változata a textus.elte.hu oldalon érhető el, a kritikai kiadás előkészítéséről a real.mtak.hu honlapon találnak részletes információkat.) Április 21-én, szombaton 14 órától a Millenárison, a XXV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében, a Kner Imre teremben Váradi Péter és Angyalosi Gergely, valamint Spiró György, Tverdota György és Veres András mutatja be a köteteket. Április 24-én, kedden 17.30-tól a Kossuth Klubban a József Attila Szabadegyetem programja keretében a szövegeket sajtó alá rendező Sárközi Éva előadását hallgathatják meg az érdeklődők a kritikai kiadás textológiai kérdéseiről.

 

A szöveg vonzásában – Tanulmánykötet Arató László tiszteletére

A Műút portál 2017. december 31-én tette közzé – az irodalmi folyóirat Dűlő című digitális sorozatának legújabb darabjaként – A szöveg vonzásában című tanulmánykötetet, amely Arató László munkássága előtt tiszteleg. „Aki a magyar iskola ügyét nyomon követi, – írja utószavában a kötet szerkesztője, Fenyő D. György –, jól tudja, hogy Arató László évtizedek óta nemcsak megkerülhetetlen szereplője a magyartanításnak, de iskolateremtő egyéniség, akinek a nevéhez a magyartanítás egészen új megközelítései, az irodalomtanítás öntudatosodása és felnőtt diszciplínává válása, az irodalomról való iskolai beszédmód megújítása fűződik.” A kötet első részében a Magyartanárok Egyesülete által 2015. november 28-án rendezett, A szöveg vonzásában című konferencia nyolc előadásának szövege olvasható, második részében pedig Arató László legfontosabb tanulmányai, elemzései, illetve vitairatai. A 174 oldalas tanulmánykötet digitális formában elérhető a Műút honlapján. Nyomtatott változatát 2018. április 14-én, szombaton az Irodalom 2.0 – Irodalom a digitális nyilvánosság korszakában című konferencia keretében Radnóti Sándor mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Irodalom Másképp – Aegon verseny középiskolásoknak

A budapesti Eötvös József Gimnázium az Aegon Művészeti Díj támogatásával országos irodalomversenyt szervezett. A verseny legfőbb célja az volt, hogy a kortárs irodalom értelmező, reflektív olvasását támogassa.

A tavalyitól eltérően a verseny idén kétfordulós volt, az előválogató során a nevezőknek a 2017-es Aegon Művészeti Díj tíz jelölt könyvének egyikéről kellett könyvajánlót írniuk megadott szempontok alapján. Az első fordulón továbbjutók vehettek részt a döntőn, melyet 2018. március 23–25-én a bajai Petőfi-szigeten tartottak.