Arany János megidézése az Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia idei, 188. közgyűlésének második napján Arany Jánosról is megemlékeztek az akadémikusok. Az MTA honlapján is megtekinthető előadások – különböző megközelítésben és különböző témákon keresztül – azt vizsgálták, hogyan hatott Arany János az írók, költők, irodalmárok generációira.

Iványi-Szabó Rita összefoglalója — verslistával

Korompay H. János, az MTA doktora, az Arany-életmű kritikai kiadása kapcsán beszélt azokról a problémákról és nehézségekről, amelyekkel az évtizedekig tartó vállalkozás résztvevőinek szembe kellett nézniük. Előadásának központi gondolata az volt, hogy a kritikai kiadás nem teljes, nem is lehet teljes, Arany költészetét nem lehet a maga teljességében megismerni. Ennek oka többek között a költő maga, aki korai műveit megsemmisítette, műveinek kiadását gondosan ellenőrizte, alkalmai verseit nem publikálta, sőt levelezésének publikálása ellen is tiltakozott – kései verseit sem kiadásra, hanem csak „magánhasználatra” írta a Kapcsos könyvbe.

Káin és a populáris regiszter

Tóth Ágota szabadkai magyartanár (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium) két ötletgazdag és inspiráló tanulmánya olvasható az Újvidéki Egyetem (Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) Tanulmányok című folyóiratában. Az első egy hosszabb dolgozat részlete, a folyóirat 2016/1. számában jelent meg „És itt van újra Káin” Káin-parafrázisok párbeszéde a középiskolai irodalomtanításban címmel. Ez a tanulmány a Biblia tanítása kapcsán kínál izgalmas ötleteket – a szerző ugyanis különféle műfajú 20.-21. századi alkotások tükrében vizsgálja a bibliai Káin-történetet.

Tóth Ágota ötletei alapján akár még egy érettségi tétel is kidolgozható: a bibliai történet mellé öt művet társít: Hermann Hesse Demian és José Samarago Káin című regényét, Ady Endre: Káin megölte Ábelt című versét, Kosztolányi Dezső: Káin című novelláját és Kemény István: Egy hét az öreg Káinnal című versciklusát. A tanulmány részletesen kifejti, hogy ezek a szövegek hogyan viszonyulnak az alapszövegként kezelt biblia történethez, hogyan értelmezik újra/át vagy éppen a hagyományokkal egyetértésben az első testvérgyilkosság történetét, illetve hogyan folytatnak egymással is párbeszédet. Rámutat arra is – és ez különösen fontos – hogyan szólítják meg ezek a szövegek a gimnazista korosztályt, hogyan teszik számukra élővé a hagyományt.

Nyílt levélben kéri a Tanítanék Mozgalom a „Taigetosz-törvény” felülvizsgálatát

A Tanítanék Mozgalom június 2-án tette közzé közösségi oldalán Áder János köztársasági elnöknek címzett nyílt levelét. A mozgalom a csatlakozó szakmai és civil szervezetekkel – többek között a Történelemtanárok Egyletével és a Magyartanárok Egyesületével – arra kéri Magyarország köztársasági elnökét, hogy ne írja alá az országgyűlés által május 30-án megszavazott, az oktatás szabályozására vonatkozó (a sajtóban „Taigetosz-törvényként” elhíresült) törvénymódosítást. „A törvénymódosítás ugyanis – írja nyílt levele elé a Tanítanék Mozgalom – rendkívül hátrányosan érinti a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanulókat.” A felhíváshoz egyetértően és támogatólag a tanitanek@gmail.com címen és online is lehet csatlakozni szervezeteknek és magánszemélyeknek egyaránt. A Tanítanék az első bejegyzés tanúsága szerint folyamatosan frissíti az aláírók névsorát. (Törley Katalin, Sulyok Blanka és Pilz Olivér nyílt levele a kép alatt teljes terjedelmében olvasható.)

Homo paedagogicus, homo politicus – Beszámolók a Taní-tani konferencián elhangzott előadásról

2017. február 3-án a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának Tanárképző Intézete tizedik alkalommal rendezte meg a Taní-tani konferenciát. A teljesítmény művészete alcímet viselő jubileumi rendezvényről februárban a miskolci MINap tudósított, nemrég pedig az Új Pedagógiai Szemle (ÚPSZ) 2017/3-4. száma is beszámolt róla.

A MINap Online a konferencia előadói közül rövid interjút készített Fenyő D. Györggyel, a Magyartanárok Egyesülete alelnökével. A Homo paedagogicus – homo politicus című előadás tartalmát Földes Petra és Veszprémi Attila így összegzi az ÚPSZ legújabb számában:

Dr. Kelevéz Ágnes: Arany János újraértelmezése a Nyugat szerzőinél

A Mindenki Akadémiája című műsor 2017. május 22-i, hétfő délutáni adásában dr. Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, Babits-kutató, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa tartott előadást Arany János és a Nyugat folyóirat körébe tartozó szerzők kapcsolatáról.

Az előadás legfontosabb kérdései a következők: Mi volt az, ami Babits Mihályt olyan szorosan kapcsolta Arany Jánoshoz? A Nyugat szerzői hogyan kerestek példaképet, hogyan olvasták újra Aranyt? Az előadás központi gondolata tehát az, hogy a nyugatos szerzők a korábban fontosnak tartott epikus Arany helyett a lírikusra (főként az Őszikék ciklusra) helyezték a hangsúlyt. Arany megítélése ezzel együtt nem volt egységes, a Nyugat 1917-es és 1832-es jubileumi számai ellenére a lap hasábjain komoly viták folytak az 1910-11-es években Ady és Babits, majd 1931-32-ben Kosztolányi és Móricz Zsigmond között. Kelevéz Ágnes részletesen beszámol ezekről a vitákról és a hozzájuk kapcsolódó szövegekről, illetve az előadás elején arról is esik szó, hogy Babits (valamint Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső) hogyan reflektáltak az Arany-életműre.

A műsor megnézhető: itt

Iványi-Szabó Rita

Interneten is megtalálható A magyar irodalomtörténet bibliográfiája

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének honlapján elérhető A magyar irodalomtörténet bibliográfiájának tíz kötete letölthető PDF formátumban. Amellett, hogy a bibliográfia nagy segítséget nyújt többek között akkor, ha egy adott szerzőhöz, szöveghez keresünk szakirodalmat, érdekes lehet megvizsgálni egy-egy szerzőt recepciótörténeti szempontból is, összevetve több kötet alapján a szakirodalom, a kutatás kérdésfelvetéseinek, hangsúlyainak változását. A honlap bemutatkozó szövege szerint: „A magyar irodalomtörténet bibliográfiája című tízkötetes összefoglaló munkából a magyar irodalomtörténet összes korszakáról tájékozódni lehet, mégpedig az 1970-ig, továbbá az 1991–2000 között megjelent szakirodalom és tudományos értékű szövegkiadások benne összefoglalt adatai alapján.”

Hírharang 2016

Platycodon grandiflorus, azaz hírharang

Kedves Tagtársaink!

Az idei közgyűlés napjától, azaz mától honlapunkról letölthető a 2016-os év eseményeinek, híreinek, eredményeinek krónikája, a Hírharang.

Idézzék fel velünk Önök is a tartalmas tavalyi évet!

Az Egyesület választmánya

Önarckép álarcokban – Arany-kiállítás a PIM-ben

2017. május 15-én nyílt meg a Petőfi Múzeum Arany-emlékévhez kapcsolódó új tárlata Önarckép álarcokban. Arany János emlékkiállítás címmel. A Múzeum honlapján ez olvasható „A kiállítás célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket.” A tárlat, amint az már a Petőfi Irodalmi Múzeumban megszokott, a hagyományos kiállítási tárgyak mellett újszerű, interaktív látnivalókat is kínál a látogatóknak.: „A Toldi-történet fordulatait például a kiterjesztett valóságot érzékeltetni képes installáció segítségével ismerhetjük meg, Arany János metaforáihoz pedig hangulatjelekkel kerülhetünk közelebb, vagy örökbe fogadhatunk egy-egy izgalmas, már kihalófélben lévő szót.”

Rövidfilmek és tanári segédanyagok a Faludi Ferenc Akadémia honlapján

A Faludi Ferenc Akadémia Rövidfilmes segédanyag tanároknak címmel tett közzé válogatást a nemzetközi filmszemléire beérkezett alkotásokból. A gyűjtemény harminc rövidfilmet tartalmaz, ezek mindegyikéhez tartozik egy rövid tartalmi ismertető, korosztályi ajánlás, háttér-információk (pl. a filmben előforduló fontosabb ismeretlen fogalmak magyarázata), valamint az adott film filmnyelvi sajátosságainak elemzése (formanyelvi megjegyzések). A választott film feldolgozásában módszertani ötletek, a filmről folytatott beszélgetést elindító- továbbvivő kérdések és néhány filmkockából álló képgaléria is segítenek. Ezen kívül általános módszertani bevezetőt és műfaji összefoglalót is találunk a segédanyagban. A rövidfilmek betűrendben szerepelnek, a keresgélést azonban megkönnyíti, hogy korosztályok szerint, illetve a bőséges címszókínálat alapján is kereshetünk. Ezek a címszavak a filmekhez tartozó segédletben is fel vannak tüntetve, így tulajdonképpen a filmről folytatott beszélgetés során sorvezetőként, vagy a film megtekintése előtt, egyfajta ráhangolódásként is felhasználhatók. A legtöbb film magyar nyelvű, emellett azonban angol, finn, iráni, lengyel, mexikói, osztrák, spanyol, ukrán alkotások is megtalálhatóak a gyűjteményben, ezeket magyar felirattal lehet megtekinteni. A legrövidebb film három, a leghosszabb 24 perces, a legtöbb film azonban 10-15 perc hosszú, így egy tanórán egy film akár kétszer is megtekinthető. A filmek műfaja is változatos, az élőszereplős kisfilmek mellett animációs film, dokumentumfilm, filmetűd is szerepel a listán. A filmek megtekintése – az anyagokkal való visszaélés elkerülése érdekében – regisztrációhoz kötött, a hozzáféréshez szükséges kód az info@faludiakademia.hu email-címen igényelhető.

Nyilvánosak a 2017. májusi érettségi feladatsorok és megoldókulcsok

A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi másnapján, május 9-én reggel 8 órakor váltak nyilvánossá a 2017. évi közép- és emelt szintű feladatsorok, illetve javítási-értékelési útmutatók. A középszintű írásbeli feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal (OH) honlapjáról érhető el.

Magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsga, 2017. május 8. (Fotó: MTI / Balázs Attila)

Az írásbeli érettségi napján – mint arról beszámoltunk – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke többek között az Index, az Eduline, a Magyar Nemzet és a Hír Televízió kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat.