A Magyartanárok Egyesülete (ME) civil szervezet, amelynek egyik legfőbb bevétele az 1%-os adófelajánlás. Kérjük, gondoljon ránk, segítsen, hogy folytathassuk munkánkat!
Adószámunk: 18159752–1–41
Az 1%-os felajánlás módjáról és határidejéről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján (itt és itt) tájékozódhat. Támogatását, segítségét ezúton is köszönjük! Az ME tevékenységéről honlapunk főoldalán (itt) talál információkat. Egyesületünk továbbra is tagjai közé várja mindazokat, akik érdeklődnek a magyartanítás iránt. A tagfelvételről szintén honlapunkon (itt) olvasható részletes tájékoztatás.
2021. május 4-én, a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi másnapján váltak nyilvánossá a közép- és emelt szintű feladatsorok, illetve javítási-értékelési útmutatók. A középszintű feladatlap és megoldókulcsa, valamint az emelt szintű feladatlap és megoldókulcsa az Oktatási Hivatal honlapjáról (innen és innen) érhető el. A magyarérettségi napján – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – Arató László, a Magyartanárok Egyesülete (ME) elnöke és Schiller Mariann, az ME választmányának tagja értékelte a középszintű feladatsort. Olvasóink figyelmébe ajánljuk az ME honlapján a középszintű és az emelt szintű feladatsorok adatbázisát is, melyek segítségével az Oktatási Hivatal minden érettségi feladatsora és megoldókulcsa közvetlenül elérhető.
2021. május 3-án került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók – az előírásoknak megfelelően – a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal honlapjára. Az írásbeli napján Arató László, a Magyartanárok Egyesülete (ME) elnöke, valamint Schiller Mariann, az ME választmányának tagja értékelte a középszintű feladatsorokat. „Egyszerű, könnyen, szinte rutinszerűen megoldható. Ami ildomos, mert járványhelyzetben nem szabad nehéz érettségit adni a gyerekeknek – másrészt érezni lehet a feladatsoron a jóval kevésbé kompetenciaközpontú, sokkal inkább ismeretközpontú új érettségi követelmények előszelét” – mondta Arató László az Eduline oktatási portál kérdéseire válaszolva. Schiller Mariann szerint Adamikné Jászó Annának az 1848/49-es szabadságharc szónokairól szóló írása, amelyre a szövegértési feladatok vonatkoztak, nem különösebben motiválhatta a diákokat – a szöveghez kapcsolódó kérdések azonban alapvetően könnyűek voltak. Schiller Mariann a Telex kérdéseire válaszolva ugyanakkor azt is kiemelte: volt olyan szövegértési feladat, amelyre egyetlen mondat volt a helyes válasz, miközben hét sort hagytak ki rá a feladatlapon; de problémát okozhatott az a feladat is, amelyben két szótárcikket kellett írni, miközben a szövegben nem volt hozzá elég információ. Az érvelési feladat, amelyben arról kellett írni, hogy videójátékozni vagy társasjátékozni jobb-e, Schiller Mariann szerint jó volt: a téma a korosztályhoz szólt, és lehetett érveket találni mellette és ellene is. A gyakorlati szövegalkotás, amelyben a diákönkormányzat elnökeként kérvényt kellett címezni az igazgatóhoz egy természetjáró szakkör indításáról, szintén megírható volt – nyilatkozta az ME választmányi tagja a Népszavának.
A Magyartanárok Egyesülete (ME) 2021. március 23-i műhelyfoglalkozása családias hangulatban telt, hiszen ez alkalommal Arató László, az ME elnöke beszélt Kemény István Káin-ciklusának (Egy hét az öreg Káinnal) órai feldolgozásáról. A másfél óra egyetlen perce sem volt unalmas: Schiller Mariann köszöntője után már át is vette a szót Arató László, aki először általánosságban beszélt a ciklusról, majd felolvasta a verseket. A felolvasást rövid csoportmunka követte, majd a versek főbb elemzési szempontjainak bemutatása következett.
– Iványi-Szabó Rita beszámolója –
Arató László elsőként arról beszélt, mely évfolyamokon, milyen témák kapcsán illeszthetők a versek a tananyagba. A versciklus több évfolyamon is elővehető: 9.-ben a Biblia kapcsán, 12.-ben a kortárs irodalom vizsgálata során, illetve fakultációs csoportban is. Kemény István költészetéről általánosságban jelen alkalommal az idő rövidsége miatt nem esett szó, de az érdeklődők az ME honlapján két tanári segédanyagot is találhatnak, amelyek Kemény István verseivel foglalkoznak.
„Mondja el véleményét a 2024-ben megújuló érettségi követelményekről!” – ezzel a címmel jelent meg bejegyzés 2021. március 31-én az Oktatási Hivatal (OH) honlapján. Február 15-én – mint arról honlapunkon beszámoltunk – a Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányrendelet, amelynek 2. melléklete tartalmazza a kötelező érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit. (A Magyar Közlöny 2021/22. száma itt és itt érhető el, az említett mellékletnek a magyarérettségire vonatkozó része a kiadvány 762–763. oldalán, illetve a letölthető dokumentum 12–13. oldalán olvasható.) Az OH honlapján március 31-én megjelent bejegyzésben a részletes vizsgakövetelmények tervezete vált elérhetővé – a magyarérettségi részletes vizsgakövetelményeinek tervezeteinnen érhető el. A követelményekhez szakmai véleményeket, észrevételeket várnak egy online kérdőív kitöltésével április 14-ig: „A véleményezés lehetősége – olvasható a bejegyzésben – valamennyi szakmai szervezet és magánszemély számára nyitva áll.” A Magyartanárok Egyesületének választmánya április 8-án fogalmazta meg állásfoglalását. Az állásfoglalásnak a kérdőívben elküldött – az OH szabta terjedelmi korlátok miatt rövidített – változatát az egyesület közösségi oldalán adjuk közre. Az állásfoglalás teljes szövege az alábbiakban olvasható.
2021. március 2-án a Magyartanárok Egyesülete (ME) a Magyar Shakespeare Bizottság közreműködésével második alkalommal rendezett online műhelyfoglalkozást az egyesület tagjai számára. (Az első közös online műhelyfoglalkozásról készült beszámoló itt olvasható.) Schiller Mariann – a Magyar Shakespeare Bizottság és az ME választmányának tagja – megnyitójában elmondta: abban látja ennek a műhelynek a különlegességét, hogy épp a Shakespeare-fordító Arany János születésnapján került megrendezésre. Miként az előző találkozás alkalmával, úgy ezúttal is a Magyar Shakespeare Bizottság tagjainak előadásai következtek, egyre szűkebb témát állítva a fókuszba: Szőnyi György Endre Shakespeare-ről mint költőről és kult-ikonról beszélt, Almási Zsolt egyetlen Shakespeare-sorral kapcsolatban fejtette ki értelmezését, Fabiny Tibor pedig egyetlen szó, a lelkiismeret shakespeare-i jelentéseit járta körül.
A Magyartanárok Egyesülete soron következő online műhelyére a Magyar Shakespeare Bizottság közreműködésével került sor 2021. február 16-án. Schiller Mariann bevezetőjében a hallgatóság emlékezetébe idézte, hogy az Egyesület és a Magyar Shakespeare Bizottság együttműködésére sokszor volt már példa a múltban, például a 2019-es A színház iskolája 2. konferencián (ITT lehet feleleveníteni a konferencián elhangzottakat) vagy a 2014-ben Gyulán rendezett egyesületi módszertani tárborban (ITT olvasható beszámoló a táborról). Jelen alkalommal azt a kérdést járták körül a résztvevők, hogyan lehet és érdemes Shakespeare-t tanítani az iskolában. A műhely annyiban volt más, hogy ezen alkalommal a kérdés-szekcióban nem a hallgatóság, hanem az előadók kérdezhettek egymástól, így alkalmanként izgalmas mini-kerekasztal beszélgetések alakultak ki.
„Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin. […] A Népszava birtokába került tervezetet február 24-éig véleményezhetik azok a szervezetek, akik megkapták – mások mellett a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete” – olvasható a Népszava honlapján (itt) 2021. február 22-én közzétett bejegyzésben. A Magyar Közlönyben 2021. február 15-én jelent meg az a kormányrendelet, amelynek 2. melléklete tartalmazza a kötelező érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit. (A Magyar Közlöny 2021/22. száma itt és itt érhető el, az említett mellékletnek a magyarérettségire vonatkozó része – az általános követelmények és a vizsgaleírás – a kiadvány 762–763. oldalán, illetve a letölthető dokumentum 12–13. oldalán olvasható.) A részletes vizsgakövetelményeket – mint a Népszava cikkében is olvasható – február 24-ig véleményezheti néhány szervezet. A Magyartanárok Egyesülete erre nem kapott lehetőséget. Az alábbiakban az egyesület választmányának állásfoglalását olvashatják a készülő követelményrendszerről és az új vizsgamodellről.
A Magyartanárok Egyesületének állásfoglalása az új érettségi vizsgamodellről és a készülő követelményrendszerről
Tavaly, 2020 februárjában és márciusában élénk és széles körű tiltakozást váltott ki a magyar nyelv és irodalomból a korábbi tervezettől alapvetően különböző – az egyetemekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával és a magyartanári szervezetekkel nem egyeztetett – NAT 2020, az új Nemzeti alaptanterv. A tervezetet mind az állami egyetemek oktatói, mind az MTA illetékes osztályai, mind Egyesületünk a magyartanítás számára kártékony, bevezetésre nem alkalmas dokumentumként ítélte meg. Több mint 26 ezren írták alá Egyesületünk tiltakozó petícióját, valamint több tucatnyi középiskola és majd kétezer egyházi iskolában tanító tanár is kifejezte, hogy ez a Nemzeti alaptanterv szakmai szempontból elfogadhatatlan, s csak árthat a magyartanításnak. A szakmai tiltakozásokat az oktatási kormányzat politikai hangulatkeltésnek minősítette, a járványhelyzet pedig mintegy elfeledtette a magyartanítást katasztrófával fenyegető rendeletet.
2021. február 11-én Schiller Mariann volt az ATV Startcímű műsorának vendége. A Magyartanárok Egyesülete (ME) választmányának tagja a központi felvételi írásbeli vizsgát követően, január 24-én az Eduline oktatási portál felkérésére már értékelte a negyedik és a hatodik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat – lásd: korábbi bejegyzésünket. A felvételi feladatokkal kapcsolatban az ME választmányi tagja az ATV stúdiójában megerősítette: „Nem volt nehezebb, és nem is volt nagyon másféle, mint amilyen szokott lenni. Inkább az a kérdés, hosszú évek óta, hogy ezek a feladatok mit mérnek, és milyen súllyal.”
A felvételiztetéssel kapcsolatban Schiller Mariann azt is elmondta: „Az egyik probléma az, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az iskolák között nagyon nagy a különbség: egyes iskolákban harmincszoros túljelentkezés van, máshol meg nem jelentkezik senki. Ez különösen igaz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokra, ami az egész rendszert ellehetetleníti, hiszen az iskolákból a legjobbak elmennek negyedikben, illetve hatodikban.[…]A felvételit nem lehet megszüntetni az egész rendszer átalakítása nélkül. Átmenetileg el tudok képzelni egy olyan felvételi feladatlapot, ami inkább szól a gyerekekről, mint ez a mostani – mondjuk, több benne a szövegértés, és kevesebb a szólásmondás meg a helyesírás.”
A pécsi Szent Mór Iskolaközpont és a Pécs8 program a Csorba Győző Társaság és a Magyartanárok Egyesületének szakmai támogatásával online versmondó versenyt hirdet középiskolás diákok (gimnazisták, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák 0. és 9–13. évfolyamos tanulói) számára.
A jelentkezők két verssel készüljenek. Az egyik egy szabadon választott Csorba Győző-vers legyen, a másikat választhatják a XX. század második felének magyar lírájából vagy a XXI. századi kortárs magyar költészet anyagából.
