1% – Kérjük, támogassa a Magyartanárok Egyesületét adója 1%-ával!

A Magyartanárok Egyesülete (ME) civil szervezet, amelynek egyik legfőbb bevétele az 1%-os adófelajánlás. Kérjük, gondoljon ránk, segítsen, hogy folytathassuk munkánkat!

 Adószámunk18159752141

Az 1%-os felajánlás módjáról és határidejéről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján (itt és itt) tájékozódhat. Támogatását, segítségét ezúton is köszönjük! Az ME tevékenységéről honlapunk főoldalán (itt) talál információkat. Egyesületünk továbbra is tagjai közé várja mindazokat, akik érdeklődnek a magyartanítás iránt. A tagfelvételről szintén honlapunkon (itt) olvasható részletes tájékoztatás.

Shakespeare a hálón – Online műhelyfoglalkozás a Magyar Shakespeare Bizottság és a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

A Magyartanárok Egyesülete soron következő online műhelyére a Magyar Shakespeare Bizottság közreműködésével került sor 2021. február 16-án. Schiller Mariann bevezetőjében a hallgatóság emlékezetébe idézte, hogy az Egyesület és a Magyar Shakespeare Bizottság együttműködésére sokszor volt már példa a múltban, például a 2019-es A színház iskolája 2. konferencián (ITT lehet feleleveníteni a konferencián elhangzottakat) vagy a 2014-ben Gyulán rendezett egyesületi módszertani tárborban (ITT olvasható beszámoló a táborról). Jelen alkalommal azt a kérdést járták körül a résztvevők, hogyan lehet és érdemes Shakespeare-t tanítani az iskolában. A műhely annyiban volt más, hogy ezen alkalommal a kérdés-szekcióban nem a hallgatóság, hanem az előadók kérdezhettek egymástól, így alkalmanként izgalmas mini-kerekasztal beszélgetések alakultak ki.

– Iványi-Szabó Rita beszámolója –

BŐVEBBEN

A Magyartanárok Egyesületének állásfoglalása az új érettségi vizsgamodellről és a készülő követelményrendszerről

„Az eddigi hat helyett már tíz szerző életműve lesz kötelező tétel a megújuló magyar nyelv és irodalom érettségin. […] A Népszava birtokába került tervezetet február 24-éig véleményezhetik azok a szervezetek, akik megkapták – mások mellett a Nemzeti Pedagógus Kar vagy a Nagycsaládosok Országos Egyesülete” – olvasható a Népszava honlapján (itt) 2021. február 22-én közzétett bejegyzésben. A Magyar Közlönyben 2021. február 15-én jelent meg az a kormányrendelet, amelynek 2. melléklete tartalmazza a kötelező érettségi vizsgatárgyak általános követelményeit. (A Magyar Közlöny 2021/22. száma itt és itt érhető el, az említett mellékletnek a magyarérettségire vonatkozó része – az általános követelmények és a vizsgaleírás – a kiadvány 762–763. oldalán, illetve a letölthető dokumentum 12–13. oldalán olvasható.) A részletes vizsgakövetelményeket – mint a Népszava cikkében is olvasható – február 24-ig véleményezheti néhány szervezet. A Magyartanárok Egyesülete erre nem kapott lehetőséget. Az alábbiakban az egyesület választmányának állásfoglalását olvashatják a készülő követelményrendszerről és az új vizsgamodellről.

A Magyartanárok Egyesületének állásfoglalása
az új érettségi vizsgamodellről és a készülő követelményrendszerről 

Tavaly, 2020 februárjában és márciusában élénk és széles körű tiltakozást váltott ki a magyar nyelv és irodalomból a korábbi tervezettől alapvetően különböző – az egyetemekkel, a Magyar Tudományos Akadémiával és a magyartanári szervezetekkel nem egyeztetett – NAT 2020, az új Nemzeti alaptanterv. A tervezetet mind az állami egyetemek oktatói, mind az MTA illetékes osztályai, mind Egyesületünk a magyartanítás számára kártékony, bevezetésre nem alkalmas dokumentumként ítélte meg. Több mint 26 ezren írták alá Egyesületünk tiltakozó petícióját, valamint több tucatnyi középiskola és majd kétezer egyházi iskolában tanító tanár is kifejezte, hogy ez a Nemzeti alaptanterv szakmai szempontból elfogadhatatlan, s csak árthat a magyartanításnak. A szakmai tiltakozásokat az oktatási kormányzat politikai hangulatkeltésnek minősítette, a járványhelyzet pedig mintegy elfeledtette a magyartanítást katasztrófával fenyegető rendeletet.

BŐVEBBEN

„Az egyik probléma, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre” – Beszélgetés Schiller Mariann-nal

2021. február 11-én Schiller Mariann volt az ATV Start című műsorának vendége. A Magyartanárok Egyesülete (ME) választmányának tagja a központi felvételi írásbeli vizsgát követően, január 24-én az Eduline oktatási portál felkérésére már értékelte a negyedik és a hatodik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat – lásd: korábbi bejegyzésünket. A felvételi feladatokkal kapcsolatban az ME választmányi tagja az ATV stúdiójában megerősítette: „Nem volt nehezebb, és nem is volt nagyon másféle, mint amilyen szokott lenni. Inkább az a kérdés, hosszú évek óta, hogy ezek a feladatok mit mérnek, és milyen súllyal.”

A felvételiztetéssel kapcsolatban Schiller Mariann azt is elmondta: „Az egyik probléma az, hogy egyáltalán szükség van felvételi rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az iskolák között nagyon nagy a különbség: egyes iskolákban harmincszoros túljelentkezés van, máshol meg nem jelentkezik senki. Ez különösen igaz a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokra, ami az egész rendszert ellehetetleníti, hiszen az iskolákból a legjobbak elmennek negyedikben, illetve hatodikban. […] A felvételit nem lehet megszüntetni az egész rendszer átalakítása nélkül. Átmenetileg el tudok képzelni egy olyan felvételi feladatlapot, ami inkább szól a gyerekekről, mint ez a mostani – mondjuk, több benne a szövegértés, és kevesebb a szólásmondás meg a helyesírás.”

BŐVEBBEN

„Most fontosabb a vers, mint bármikor…” – Csorba Győző Versmondó Verseny

A pécsi Szent Mór Iskolaközpont és a Pécs8 program a Csorba Győző Társaság és a Magyartanárok Egyesületének szakmai támogatásával online versmondó versenyt hirdet középiskolás diákok (gimnazisták, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák 0. és 9–13. évfolyamos tanulói) számára.

A jelentkezők két verssel készüljenek. Az egyik egy szabadon választott Csorba Győző-vers legyen, a másikat választhatják a XX. század második felének magyar lírájából vagy a XXI. századi kortárs magyar költészet anyagából.

BŐVEBBEN

A drámapedagógia mint a magyartanítás megújulásának egyik lehetséges katalizátora

Dráma a tanteremben – online könyvbemutató | Drama.hu

2021. január 21-én Bethlenfalvy Ádám Dráma a tanteremben című kötetének online könyvbemutatóján vehettek részt az érdeklődők, a KRE Művészet- és Médiapedagógiai Tanszéke és az InSite Drama szervezésében. A kötet a KRE Károli Könyvek (monográfia) sorozatában, a L’Harmattan Kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban – Iványi-Szabó Rita beszámolója.

Az online-eseményt figyelve magyartanárként az az érzésem támadt, hogy valóban minden út Rómába vezet – azaz, bármilyen (szakmai) kérdésről is essék szó, a végső konklúzió mindig az, hogy – valószínűleg az oktatás egésze, de a magyartanítás mindenképpen – alapvető reformra szorul. Nagyon érdekes volt végighallgatni, hogy a könyv kapcsán hogyan merülnek fel alapvető kérdések oktatásról, művészetről, magyartanításról. Ez nyilván egyformán a kötet és a beszélgetőtársak érdeme: Kucserka Zsófia, a PTE Klasszikus Irodalomtörténeti és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék adjunktusa – a beszélgetés moderátora; Arató László, a budapesti Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium vezetőtanára, a ME elnöke; Hajós Zsuzsa, a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ drámatanára (író, rendező) és természetesen Bethlenfalvy Ádám, a magyar drámapedagógia meghatározó alakja, az InSite Drama alapítója, a KRE adjunktusa.

A beszélgetés egyik legfontosabb konklúzióját Arató László fogalmazta meg: a drámapedagógia módszerei egyfajta katalizátorként működhetnének az irodalomtanítás megújításának folyamatában. Hiszen ahhoz, hogy a drámapedagógia módszereivel valóban komplex történeteket hozzunk létre, nagyon sok idő szükséges, ez lassú folyamat, amely szétfeszíti az osztálytermi kereteket.

BŐVEBBEN

Splittől Krisztináig – Módszertani előadások Tolnai Ottó és Kosztolányi Dezső regényeinek tanórai feldolgozásához

A Magyartanárok Egyesülete 2021. január 19-én negyedik alkalommal rendezett online műhelyfoglalkozást. A szervezők ezúttal nem egy témát jártak körül több nézőpontból, hanem két önálló műközpontú előadást hallgathattak a résztvevők Pethőné Nagy Csilla és Bacsó Péter vezetésével.

Schiller Mariann köszöntőjét követően Pethőné Nagy Csilla tartott előadást Tolnai Ottó Világítótorony eladó című művéről, pontosabban annak szemelvényéről. Az előadó által választott részletben az elbeszélő a vécé ablakából szemléli az éjszakai Split látványát. A pillanat kitágíthatóságának kérdéskörét tematizáló részlet eszünkbe juttathatja Mészöly Miklós Saulus című regényét, annak a tudatban zajló, időben és térben kitáguló utazását, valamint Babits Mihály Játékfilozófiájának kezdősorait: „A legkisebb ablakon át, mely a szabadba nyíl, végtelenig látni. A világ összefügg, és akármiről van szó, mindenről szó van.”

BŐVEBBEN

„Jó szövegek a szövegértéshez, kevésbé ötletes kérdések a szövegalkotáshoz” – Schiller Mariann a felvételi feladatokról

A 2021. évi központi felvételi írásbeli feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói január 23-án, a vizsganap délutánján váltak nyilvánossá az Oktatási Hivatal honlapján – itt és itt. (A honlapon – itt – az előző évek feladatsorai és megoldókulcsai is elérhetők, és idővel az idei pótfelvételi feladatsorok és megoldókulcsok is elérhetők lesznek.) Január 24-én az Eduline oktatási portálon – itt – jelent meg az a bejegyzés, amelyben Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja értékeli a hatodik és a negyedik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat: „A magyartanár a hat- és nyolcosztályos felvételizők feladatlapjaival kapcsolatban kiemelte, nagyon jó szövegeket kaptak a diákok a szövegértési részben. Ezzel szemben a fogalmazás kérdéseit annyira nem tartotta ötletesnek, mivel azonban a diákok erre készülnek a legtöbbet, ezek sem okozhattak különösebb gondot a vizsgázóknak. A feladatok pontozásával kapcsolatban szomorúnak tartja, hogy azok a részkérdések, amelyek valóban a felvételizők tudását mérik – például a szövegértési részben –, sokkal kevesebb pontot érnek, mint például a j és ly szabályával kapcsolatos kérdések” – olvasható a bejegyzésben.

Az Eduline-on megjelent sajtószöveg itt, az Oktatási Hivatal honlapján közzétett feladatsorok és megoldókulcsok itt és itt érhetők el – utóbbiak bejegyzésünk alatt közvetlenül is.

BŐVEBBEN

„Ismerni kell a szövegeket, csak akkor lehet beszélni róluk” – Beszélgetés Arató Lászlóval a Kalligram májusi számában

„Vigyázni kell a mennyiségre. Sem egy tantervbe, sem egy órába nem lehet mindent és mindenkit belezsúfolni. A holt anyag tanítása pedig teljesen felesleges. A puszta címeké például. Ismerni kell a szövegeket, hisz csak akkor lehet beszélni róluk. Más a műveket tanítani, és más a művekről” – mondja Arató László abban a beszélgetésben, amely a Kalligram folyóirat 2020. májusi számában olvasható. D. Magyari Imre interjújában a Magyartanárok Egyesületének elnöke részletesen vall A szöveg vonzásában című tankönyvsorozat és a Szövegértés-szövegalkotás programcsomag keletkezéséről, tantervekről és a Nemzeti alaptantervről, irodalomelméletről és módszertanról, sőt a problémák kezeléséről és megoldásáról is. A „Más a műveket tanítani, és más a művekről!” címmel megjelent beszélgetést a Kalligram hozzájárulásával honlapunkon is közzétesszük (itt), olvasóink figyelmébe ajánlva a lapszámból – többek között – Markó Béla és Nyerges Gábor Ádám verseit, Mohácsi Árpád García Lorca-fordításait, Almási Miklós, Gintli Tibor, Szilágyi Zsófia, Tatár György és Tverdota György tanulmányait.

BŐVEBBEN

„Holott, pontosan tudjuk, ez volna a lényeg” – Baranyai Norbert és Bodrogi Ferenc Máté az irodalomtanításról

A Debreceni Irodalom Háza 2020 őszén a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének két adjunktusát, Dr. Baranyai Norbertet és Dr. Bodrogi Ferenc Mátét kérte fel a szövegértelmezés mibenlétének és az irodalomtanítás innovációjának megvitatására. A program a járványhelyzet miatt online valósult meg, a felvétel az Irodalom Háza YouTube-csatornáján 2020. november 12-én vált elérhetővé. „A beszélgetés célja az volt – olvasható az Irodalom Házát működtető Déri Múzeum honlapján –, hogy segítsük a pedagógusok oktató, nevelő munkáját, s egyszersmind párbeszédet kezdeményezzünk az egyetem, a közoktatási intézmények és a múzeum között.”

BŐVEBBEN