„A tudomány nem tartozik elszámolnivalóval semmilyen ideológiának” – Kommentárok egy sajtószöveghez

Az ELTE Finnugor Tanszékének oktatói 2018. április 11-én reflektáltak a tanszék közösségi oldalán a Magyar Idők című napilap honlapján két nappal korábban megjelent Történelmünk rehabilitációja elkerülhetetlen című írásra. (A napilapban közzétett szöveg Pap Krisztián könyvtáros munkája.) A tanszéki oldalon megjelent bejegyzés részletesen kommentálja, illetve cáfolja a sajtószöveg állításait. A konzervatív napilap – amely egyébként márciusban helyet adott a tanszék egyik oktatójának Észtországot bemutató írásának is – már 2016 novemberében közölt interjút „a finnugor elmélet tarthatatlanságáról”. Az interjú megjelenését követően – mint arról honlapunkon beszámoltunk – a Magyar Tudományos Akadémia honlapján jelent meg állásfoglalás, amelyben az MTA Nyelvtudományi Intézete munkatársainak A nyelvrokonság kutatásának módszereiről című írását ajánlották a téma iránt érdeklődők figyelmébe. „Mi eddig is és ezután is tanítunk, kutatunk, konferenciázunk, és igyekszünk megismertetni a finnugor népeket, nyelveket, nyelvészetet – olvasható a Finnugor Tanszék oktatóinak nemrég közzétett posztjában. – Túl keveset tudnak hazánkban róluk, pedig számukra mi fontosak vagyunk. Hiszünk abban, hogy a tudomány nem tartozik elszámolnivalóval semmilyen ideológiának, és igenis ragaszkodni fogunk az igazolható nézetrendszerekhez.”

A Finnugor Tanszék közösségi oldalán közzétett bejegyzés itt, a Magyar Időkben megjelent szöveg itt olvasható.

 

Reklámok

Feladatbank anyanyelvi tanórák tervezéséhez – A magyarországi pedagógusok számára is elérhető

A romániai Kreatív Kiadó gondozásában megjelent ötödik osztályos magyar nyelv és irodalom tankönyvet 2017 nyarán több alkalommal méltattak a magyar sajtóban. (A Magyartanárok Egyesülete honlapján közzétett, több alkalommal frissített bejegyzésünket itt olvashatják.) A tankönyv szakmai tanácsadója, Kádár Edit, valamint Bartalis Boróka és Tamás Adél szerkesztésében és a szintén romániai Ábel Kiadó gondozásában Feladatbank anyanyelvi tanórák tervezéséhez az V-VIII. osztályban címmel idén jelent meg az kötet, mely az előszó és a kiadói ajánlás szerint nemcsak szakkönyv, hanem tanári segédanyag és munkafüzet ötvözete. A kötet a határon túli könyveket forgalmazó Xantusz webáruház jóvoltából ősszel a magyarországi pedagógusok számára is elérhetővé vált. (A 280 oldalas kötet ára 3 500 Ft.)

BŐVEBBEN

Nyelvészeti Diákolimpia 2018: Prága

1920x1080 Wallpaper prague, czech republic, bridge, building, riverA Magyar Nyelvészeti Diákolimpia felhívása:

“Ismerj meg egzotikus kultúrákat és nyelveket, szerezz barátokat a versenyeken!

 2013 óta minden nyáron magyar csapat is indul a Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpián. A csapatok megjárták többek között Kínát, Indiát, valamint idén Írországot, 2018-ban pedig Prága lesz a világdöntő helyszíne.

Bővebben

Szószátyár – Kálmán László és Nádasdy Ádám nyelvészklubja

A Szószátyár, Kálmán László és Nádasdy Ádám méltán népszerű nyelvészklubja szerda esténként hallható a Klubrádióban. A nyelvész-műsorvezetők minden adásban egy-egy témát vitatnak meg egymással vagy szakértőkkel (többek között Schiller Mariann-nal, Nádori Lídiával, Madarász Leventével, Sándor Zsuzsával, Baló András Mártonnal, Sándor Klárával, Réz Annával), a műsor második részében pedig a hallgatók kérdéseire válaszolnak. A Szószátyár archívuma – a műsor közösségi oldalának tájékoztatása szerint – Kálmán László honlapjáról érhető el. Ugyanitt letölthető Kálmán László és Nádasdy Ádám Hajnali hárompercesek a nyelvről, valamint Kálmán László és Molnár Cecília A nyelvi nevelés módszertana című kötete, sőt a Magyartanárok Egyesülete 2014. novemberi konferenciáján elhangzott Nyelvtan és nyelvi nevelés című előadás diasora is.

Kálmán László és Nádasdy Ádám, a Szószátyár nyelvészklub műsorvezetői

Kálmán László nyelvészeti írásai a Nyest.hu oldalon is olvashatók. Olvasóink figyelmébe ajánljuk Nádasdy Ádám munkáinak online gyűjteményét is: a Budapesti Könyvszemlében (Mi a pálya?), a Magyar Narancsban (Modern Talking) és az Élet és Irodalomban (Feuilleton) megjelent nyelvészeti szövegek az ELTE Angol–Amerikai Intézetének honlapjáról érhetők el. 

BŐVEBBEN

Nyelvtudós a nyelvtanóráról

Kolozsi Ádám készített interjút az Index számára É. Kiss Katalin nyelvésszel, a Bolyai-díj kitüntetettjével.

E Kiss Katalin 0423

Részlet az interjúból:

“Ha nyelvhasználók anyanyelvi kompetenciája a döntő kérdés, mi a szerepe a nyelvtanórának? Nagyrészt az is csak „illemtani” feladatot lát el?

A nyelvtanórának többféle szerepe lehet: megtanítani egy keveset a nyelvtudományból, tudatosítani, hogy milyen a nyelv szerkezete, és van némi nyelvművelő szerepe is, főleg a középiskolában, azzal, hogy tudatosítja a formális nyelvváltozatokat. A kifejezőkészséget is kellene javítania: a mai gyerekek hihetetlenül keveset beszélnek összefüggően az iskolában, bizonyos beszédműfajokat nem tanít meg elég jól az iskola. Ez mind beleférne a nyelvtanoktatásba. Aminek én kevesebb értelmét látom, az az a fajta mondatelemzés, hogy húzzuk alá, mi az alany, mi az állítmány, hogy ez hely- vagy állapothatározó. Igazából a nyelvtudomány egy hallatlanul érdekes, kísérletező tudomány volna, lehetne tanítani úgy, mint jó esetben a fizikát: kísérletezzünk, figyeljük meg, abból vonjunk le egy szabályt, amit egyébként beszéd közben öntudatlanul alkalmazunk. Nagyon érdekes lenne – de ez egyelőre nincs benne a nyelvtanoktatásban.

Bővebben

Szótárhasználat a harmadik évezredben: az akadémiai Nagyszótár a magyarórán

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében 2017. február 1-jén mutatták be A magyar nyelv nagyszótárának hatodik kötetét. Az akadémiai Nagyszótár a magyar lexikográfia legnagyobb vállalkozása: a 20 kötetre tervezett teljes sorozat – az MTA honlapján megjelent beszámoló szerint – százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, és az irodalmi és köznyelv mellett többek között a csoport‑ és rétegnyelvek, valamint a nyelvjárások és a szleng szókészletét is bemutatja majd.

Az MTA 1984-ben döntött arról, hogy több évtizedes anyaggyűjtés után a Nagyszótár munkálatait számítógép segítségével, az írásbeliség kezdetétől napjainkig ívelő számítógépes adatbázis alapján folytatja. A szótár első két kötete 2006-ban, harmadik és negyedik kötete 2011-ben, ötödik kötete 2014-ben jelent meg. 2017-ben a hatodik kötettel együtt a Nagyszótár elektronikus változatát is bemutatták: „a nagyszotar.nytud.hu címen elérhető online szótár mind a hat eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza, egységesen kereshető formátumban, ingyenesen. Az online szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is” – olvasható az Akadémia honlapján.

Bővebben

Jánk István a nyelvi sztenderdről

A Nyest szerzője január elején publikálta írását a köznyelv, a nyelvi sztenderd fogalmáról, határairól, szakirodalmi meghatározásairól és magáról a “nyelvi sztenderdizmus” jelenségéről.

A téma iskolai vonatkozásairól Jánk István a következőket mondja:

“A magyar gyermekek egy tekintélyes hányada nem sztenderd nyelvet sajátítja el otthon. Ezáltal egy, az iskola nyelvváltozatától kisebb-nagyobb mértékben különböző nyelvváltozattal kerül be az iskolába, nagyon gyakran például valamilyen nyelvjárással. Azonban ezt az iskola sok esetben nem megfelelően kezeli, annak ellenére, hogy az otthon megtanult nyelvváltozathoz való viszonyulás a szűkebb közösséggel való azonosulásnak és közösségvállalásnak egyik kifejezője, azaz fontos az identitásjelölő funkciója.az egyén különféle identitásait egyre táguló koncentrikus körökként ábrázolhatjuk, ezt veszik körül a különböző identitáskategóriák, melyek erőssége szituációfüggő

Az egyén különféle identitásait egyre táguló koncentrikus körökként ábrázolhatjuk, melynek origója az én. Ezt veszik körül a különböző identitáskategóriák, úgymint a család, rokonság, kortársak, település és így tovább egészen az emberiségig. Ezen identitáskategóriák erőssége, súlya (azzal együtt megítélésük is) az egyes szituációkban eltérő lehet.

Bővebben

Nyelvtudományi szuperkurzus Pécsett

A ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport  a Pécsi „Comprehensive Grammar Resources: Hungarian” Kutatócsoporttal karöltve a 2016. évi PTE BTK konferenciaszervezési pályázat támogatásával minden érdeklődő kolléga és hallgató számára nyelvtudományi szuperkurzust hirdet Pécsett 2017. január utolsó hetében, vasárnaptól (jan. 22-25.).

Az egyhetes kurzus ajánlójából:

“Az első nyolc szuperkurzusunk hagyományai alapján olyan nyelvtudományi programot kívánunk szervezni, amely sajátos módon egyesít egy konferenciát és egy tömbösített kurzusokból álló tanulmányi modult. Konferencia annyiban, hogy nyelvtudományi szakmánk négy kiváló képviselője ismerteti legfrissebb kutatásait a magyar nyelvközösség legkülönfélébb helyeiről érkező kollégák és különböző tanulmányi szinteken álló diákok előtt. Ebből oly módon lesznek kurzusok, hogy az országos rendezőbizottság tagjai saját egyetemeiken meghirdetnek olyan órákat (bármelyik tanulmányi szinten), amelyeken fel lehet dolgozni a négy előadó anyagait, majd az azok által rendelkezésre bocsátott tesztek alapján leosztályozzák a hallgatóikat.”

Bővebben

Újabb akadémiai állásfoglalás a magyar nyelv rokonságáról

A sajtóban és a világhálón gyakran felbukkannak alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról: legutóbb a Magyar Idők című napilap közölt interjút Lehet magyarul gondolkodni címmel Marácz László nyelvésszel, az Amszterdami Egyetem oktatójával.

A Magyar Tudományos Akadémia az interjú megjelenése után másfél héttel, november 18-án adta közre azt a szöveget, amely tételesen cáfolja Marácz László kijelentéseit. Az MTA munkatársa, Honti László nyelvész már 2015 februárjában a Magyar Tudomány című szakfolyóirat hasábjain cáfolta a kísérleti történelemkönyvekben olvasható, a nyelvtudomány megállapításainak ellentmondó elméleteket, a most közzétett szöveg azonban, amelyet a Nyelvtudományi Intézet Finnugor és Nyelvtörténeti Osztálya jegyez, ismeretterjesztő céllal jelent meg az MTA honlapján. A nyelvrokonság kutatásának módszereiről címmel publikált szöveg a hiperhivatkozások segítségével olyan tanulmányokat is ajánl az érdeklődők számára, amelyek segítségével tájékozódhatnak a nyelvtörténeti kutatások módszertanáról és eredményeiről. Ezek közül elsősorban Fejes László Bevezetés a nyelvrokonság kérdésébe, Miért gondoljuk, hogy a magyar nyelv finnugor? és Morfológiai típusok című ismeretterjesztő írásait ajánljuk olvasóink figyelmébe.

 

Nyelvészeti Diákolimpia – elindult a 2016/2017-es verseny

A Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia honlapján olvasható hír szerint elkezdődtek az idei tanév online fordulói. A legsikeresebb versenyzők 2017 nyarán az ír fővárosban, Dublinban mérkőzhetnek meg a nemzetközi mezőny legjobbjaival. Az első forduló beküldési határideje december 15-e. A feladatok és a verseny felhívása megtalálható a honlapon.

Címlap

A felhívásból:

“Érdekelnek a nyelvek? Szereted a logikai fejtörőket? Szeretsz új dolgokat és új embereket megismerni? Szívesen elutaznál Írországba? Szeretnéd Magyarországot képviselni egy nemzetközi versenyen?

Bővebben