Szószátyár – Kálmán László és Nádasdy Ádám nyelvészklubja

A Szószátyár, Kálmán László és Nádasdy Ádám méltán népszerű nyelvészklubja szerda esténként hallható a Klubrádióban. A nyelvész-műsorvezetők minden adásban egy-egy témát vitatnak meg egymással vagy szakértőkkel (többek között Schiller Mariann-nal, Nádori Lídiával, Madarász Leventével, Sándor Zsuzsával, Baló András Mártonnal, Sándor Klárával, Réz Annával), a műsor második részében pedig a hallgatók kérdéseire válaszolnak. A Szószátyár archívuma – a műsor közösségi oldalának tájékoztatása szerint – Kálmán László honlapjáról érhető el. Ugyanitt letölthető Kálmán László és Nádasdy Ádám Hajnali hárompercesek a nyelvről, valamint Kálmán László és Molnár Cecília A nyelvi nevelés módszertana című kötete, sőt a Magyartanárok Egyesülete 2014. novemberi konferenciáján elhangzott Nyelvtan és nyelvi nevelés című előadás diasora is.

Kálmán László és Nádasdy Ádám, a Szószátyár nyelvészklub műsorvezetői

Kálmán László nyelvészeti írásai a Nyest.hu oldalon is olvashatók. Olvasóink figyelmébe ajánljuk Nádasdy Ádám munkáinak online gyűjteményét is: a Budapesti Könyvszemlében (Mi a pálya?), a Magyar Narancsban (Modern Talking) és az Élet és Irodalomban (Feuilleton) megjelent nyelvészeti szövegek az ELTE Angol–Amerikai Intézetének honlapjáról érhetők el. 

BŐVEBBEN

Nyelvtudós a nyelvtanóráról

Kolozsi Ádám készített interjút az Index számára É. Kiss Katalin nyelvésszel, a Bolyai-díj kitüntetettjével.

E Kiss Katalin 0423

Részlet az interjúból:

“Ha nyelvhasználók anyanyelvi kompetenciája a döntő kérdés, mi a szerepe a nyelvtanórának? Nagyrészt az is csak „illemtani” feladatot lát el?

A nyelvtanórának többféle szerepe lehet: megtanítani egy keveset a nyelvtudományból, tudatosítani, hogy milyen a nyelv szerkezete, és van némi nyelvművelő szerepe is, főleg a középiskolában, azzal, hogy tudatosítja a formális nyelvváltozatokat. A kifejezőkészséget is kellene javítania: a mai gyerekek hihetetlenül keveset beszélnek összefüggően az iskolában, bizonyos beszédműfajokat nem tanít meg elég jól az iskola. Ez mind beleférne a nyelvtanoktatásba. Aminek én kevesebb értelmét látom, az az a fajta mondatelemzés, hogy húzzuk alá, mi az alany, mi az állítmány, hogy ez hely- vagy állapothatározó. Igazából a nyelvtudomány egy hallatlanul érdekes, kísérletező tudomány volna, lehetne tanítani úgy, mint jó esetben a fizikát: kísérletezzünk, figyeljük meg, abból vonjunk le egy szabályt, amit egyébként beszéd közben öntudatlanul alkalmazunk. Nagyon érdekes lenne – de ez egyelőre nincs benne a nyelvtanoktatásban.

Bővebben

Szótárhasználat a harmadik évezredben: az akadémiai Nagyszótár a magyarórán

Az MTA Nyelvtudományi Intézetében 2017. február 1-jén mutatták be A magyar nyelv nagyszótárának hatodik kötetét. Az akadémiai Nagyszótár a magyar lexikográfia legnagyobb vállalkozása: a 20 kötetre tervezett teljes sorozat – az MTA honlapján megjelent beszámoló szerint – százezer szócikkben mintegy 110 ezer címszót dolgoz fel, és az irodalmi és köznyelv mellett többek között a csoport‑ és rétegnyelvek, valamint a nyelvjárások és a szleng szókészletét is bemutatja majd.

Az MTA 1984-ben döntött arról, hogy több évtizedes anyaggyűjtés után a Nagyszótár munkálatait számítógép segítségével, az írásbeliség kezdetétől napjainkig ívelő számítógépes adatbázis alapján folytatja. A szótár első két kötete 2006-ban, harmadik és negyedik kötete 2011-ben, ötödik kötete 2014-ben jelent meg. 2017-ben a hatodik kötettel együtt a Nagyszótár elektronikus változatát is bemutatták: „a nagyszotar.nytud.hu címen elérhető online szótár mind a hat eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza, egységesen kereshető formátumban, ingyenesen. Az online szótár használatát dinamikus súgó segíti, és a szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló nyelvi adatbázisokhoz is” – olvasható az Akadémia honlapján.

Bővebben

Jánk István a nyelvi sztenderdről

A Nyest szerzője január elején publikálta írását a köznyelv, a nyelvi sztenderd fogalmáról, határairól, szakirodalmi meghatározásairól és magáról a “nyelvi sztenderdizmus” jelenségéről.

A téma iskolai vonatkozásairól Jánk István a következőket mondja:

“A magyar gyermekek egy tekintélyes hányada nem sztenderd nyelvet sajátítja el otthon. Ezáltal egy, az iskola nyelvváltozatától kisebb-nagyobb mértékben különböző nyelvváltozattal kerül be az iskolába, nagyon gyakran például valamilyen nyelvjárással. Azonban ezt az iskola sok esetben nem megfelelően kezeli, annak ellenére, hogy az otthon megtanult nyelvváltozathoz való viszonyulás a szűkebb közösséggel való azonosulásnak és közösségvállalásnak egyik kifejezője, azaz fontos az identitásjelölő funkciója.az egyén különféle identitásait egyre táguló koncentrikus körökként ábrázolhatjuk, ezt veszik körül a különböző identitáskategóriák, melyek erőssége szituációfüggő

Az egyén különféle identitásait egyre táguló koncentrikus körökként ábrázolhatjuk, melynek origója az én. Ezt veszik körül a különböző identitáskategóriák, úgymint a család, rokonság, kortársak, település és így tovább egészen az emberiségig. Ezen identitáskategóriák erőssége, súlya (azzal együtt megítélésük is) az egyes szituációkban eltérő lehet.

Bővebben

Nyelvtudományi szuperkurzus Pécsett

A ReALIS Elméleti, Számítógépes és Kognitív Nyelvészeti Kutatócsoport  a Pécsi „Comprehensive Grammar Resources: Hungarian” Kutatócsoporttal karöltve a 2016. évi PTE BTK konferenciaszervezési pályázat támogatásával minden érdeklődő kolléga és hallgató számára nyelvtudományi szuperkurzust hirdet Pécsett 2017. január utolsó hetében, vasárnaptól (jan. 22-25.).

Az egyhetes kurzus ajánlójából:

“Az első nyolc szuperkurzusunk hagyományai alapján olyan nyelvtudományi programot kívánunk szervezni, amely sajátos módon egyesít egy konferenciát és egy tömbösített kurzusokból álló tanulmányi modult. Konferencia annyiban, hogy nyelvtudományi szakmánk négy kiváló képviselője ismerteti legfrissebb kutatásait a magyar nyelvközösség legkülönfélébb helyeiről érkező kollégák és különböző tanulmányi szinteken álló diákok előtt. Ebből oly módon lesznek kurzusok, hogy az országos rendezőbizottság tagjai saját egyetemeiken meghirdetnek olyan órákat (bármelyik tanulmányi szinten), amelyeken fel lehet dolgozni a négy előadó anyagait, majd az azok által rendelkezésre bocsátott tesztek alapján leosztályozzák a hallgatóikat.”

Bővebben

Újabb akadémiai állásfoglalás a magyar nyelv rokonságáról

A sajtóban és a világhálón gyakran felbukkannak alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról: legutóbb a Magyar Idők című napilap közölt interjút Lehet magyarul gondolkodni címmel Marácz László nyelvésszel, az Amszterdami Egyetem oktatójával.

A Magyar Tudományos Akadémia az interjú megjelenése után másfél héttel, november 18-án adta közre azt a szöveget, amely tételesen cáfolja Marácz László kijelentéseit. Az MTA munkatársa, Honti László nyelvész már 2015 februárjában a Magyar Tudomány című szakfolyóirat hasábjain cáfolta a kísérleti történelemkönyvekben olvasható, a nyelvtudomány megállapításainak ellentmondó elméleteket, a most közzétett szöveg azonban, amelyet a Nyelvtudományi Intézet Finnugor és Nyelvtörténeti Osztálya jegyez, ismeretterjesztő céllal jelent meg az MTA honlapján. A nyelvrokonság kutatásának módszereiről címmel publikált szöveg a hiperhivatkozások segítségével olyan tanulmányokat is ajánl az érdeklődők számára, amelyek segítségével tájékozódhatnak a nyelvtörténeti kutatások módszertanáról és eredményeiről. Ezek közül elsősorban Fejes László Bevezetés a nyelvrokonság kérdésébe, Miért gondoljuk, hogy a magyar nyelv finnugor? és Morfológiai típusok című ismeretterjesztő írásait ajánljuk olvasóink figyelmébe.

 

Nyelvészeti Diákolimpia – elindult a 2016/2017-es verseny

A Nemzetközi Nyelvészeti Diákolimpia honlapján olvasható hír szerint elkezdődtek az idei tanév online fordulói. A legsikeresebb versenyzők 2017 nyarán az ír fővárosban, Dublinban mérkőzhetnek meg a nemzetközi mezőny legjobbjaival. Az első forduló beküldési határideje december 15-e. A feladatok és a verseny felhívása megtalálható a honlapon.

Címlap

A felhívásból:

“Érdekelnek a nyelvek? Szereted a logikai fejtörőket? Szeretsz új dolgokat és új embereket megismerni? Szívesen elutaznál Írországba? Szeretnéd Magyarországot képviselni egy nemzetközi versenyen?

Bővebben

Anyanyelv 2.0. – A Pesti Bölcsész Akadémia nyitott kurzusa

Milyen hatással van a digitális technológia a nyelvre, illetve a magyar nyelvre? Mi az, hogy digilektus? Másképpen írnak és olvasnak a mai fiatalok? Hogyan? Vajon beszélhetünk-e új generációs szóbeliségről, illetve írásbeliségről? És mit kezd ezzel az iskola? Hogyan építhető be az anyanyelvi fejlesztésbe a számítógépes játékok világa? A hat részes előadássorozat ezekre a kérdésekre is keresi a választ, és hívja közös gondolkodásra a diákokat és egyetemi hallgatókat, középiskolai tanárokat és oktatókat, a szakterület kutatóit és más érdeklődőket. A téma része mindennapjainknak, vizsgáljuk meg együtt!

Az előadásokat Kruzslicz Tamás, a Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott Nyelvészet Doktori Programjának másodéves hallgatója és Balogh Andrea az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolájának hallgatója tartja.

Bővebben

Vélemények a jövőre megváltozó magyarérettségiről

“A magyar nyelv és irodalom érettségi jövő évre tervezett módosításainak elhalasztását kéri a Nemzeti Pedagóguskar, mert számos javítást tartanak szükségesnek a vizsgakövetelményekben. Aggályosnak tartják, hogy számos ismeretkört indokolatlanul nyilvánítottak emelt szintűvé, például a helyesírás alapelveinek vagy az irodalomtörténeti tényeknek az ismeretét. A Magyartanárok Egyesülete ugyanakkor támogatja az új magyarérettségit, szerintük következetes és jogos profiltisztítás történt” – írta az mno.hu.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a helyesírás számonkérése a számítógép és a helyesírás-ellenőrző programok korában már kevésbé szükséges (képünk illusztráció)
A kép forrása: mno.hu

A Magyar Nemzet Online újságírója Hajas Zsuzsannát (a pedagóguskar magyar nyelv és irodalom tagozatának elnökét), Sályiné Pásztor Juditot (a nemzeti alaptanterv szaktárgyi bizottságának tagját), Arató Lászlót (a Magyartanárok Egyesülete elnökét) és az új érettségit kidolgozó munkacsoport vezetőjét, Fenyő D. Györgyöt (a Magyartanárok Egyesülete alelnökét) is megkérdezte a témával kapcsolatban.

Arató László elmondta, hogy az Egyesület támogatja a tervezett változásokat, tehát azt, hogy:

  • a szakmaibb jellegű ismeretek, például sok irodalomtörténeti adat emelt szintre kerül
  • a hétköznapi szövegalkotás középszintre került
  • irodalmi elemzést és hétköznapi érvelést is kell írni középszinten, így a diákok mindkét műfajban alkotnak egy-egy – az eddiginél rövidebb – szöveget
  • a helyesírás veszít a presztízséből
  • az életrajztanítás még mindig túlhangsúlyozott, ezért rossz hagyományával szakíthat az irodalomtanítás

Arató László az Egyesület honlapja számára a helyesírásról és a szóképekről szóló vita kapcsán a következőképpen részletezte, árnyalta véleményét:

Bővebben

Kálmán László cikke – NEM a helyesírás(tanítás)ról

A nyelvész, tananyagfejlesztő “Így ne tanítsunk helyesírást!” címmel írt cikket, amelynek bevezetőjét idézzük a nyest.hu-ról:

“Ez az írás nem a magyar helyesírásról vagy annak oktatásáról szól, mégis ezzel kell kezdenem. Vigyázat! Radikális véleményt fogok megfogalmazni ebben a bevezető részben, »megosztót«, ahogy mondani szokás. Állításom lényege az, hogy a jelen formájában abba kellene hagyni az általános iskolában a helyesírás tanítását. Több kára van ugyanis, mint haszna.

Lányval...
Lányval… (forrás: nyest.hu)

Bővebben