Az Örkény Színház és a Magyartanárok Egyesülete az elmúlt években már háromszor (2017, 2019, 2020) rendezte meg év eleji közös A színház iskolája elnevezésű szakmai napját, amely a színházi nevelés iránt érdeklődő magyartanárok számára nyújtott betekintés a dráma- és színházpedagógia, konkrétabban pedig az Örkény Színház színházpedagógiai műhelyének munkájába. A világjárvány az elmúlt két évben lehetetlenné tette a konferencia megszervezését, idén tavasszal viszont az érdeklődő (magyar)tanárok részt vehettek az Örkény Színház azonos című, 30 órás akkreditált tanárképzésén, amelyet Hudáky Rita és Neudold Júlia, a színházpedagógiai műhely vezetői tartottak Bethlenfalvy Ádám közreműködésével. – Iványi-Szabó Rita beszámolója.
Az a húsz résztvevő, aki rááldozta két hétvégéjét (és időben jelentkezett a nagy érdeklődésre számot tartó tanfolyamra) tartalmilag és módszertanilag egyaránt színes és változatos képzésen vehetett részt. A programban szerepelt két színházi előadás megtekintése is: a 2021/22-es évadban ősszel bemutatott A szecsuáni jóember és a teljesen friss Az ajtó – Szeredás Emerenc emlékkoncert (a továbbiakban: Az ajtó). A tanfolyam szervezői azért választották éppen ezt a két előadást, mert ezek azok az újabb bemutatók, amelyek szorosabban kapcsolód(hat)nak a magyarórai anyaghoz, tehát akár iskolai kereteken belül is feldolgozhatók.
A tanfolyam több szakasza is a közösen megtekintett előadásokra épült, pl. kipróbálhattuk a Brecht-darabhoz készült ráhangoló „fless foglalkozás” feladatait, illetve a tréning zárásaként közösen (kis csoportokban) terveztünk feldolgozó foglalkozást Az ajtó című előadáshoz. Így a gyakorlatokon keresztül ismerhettük meg az egyes előadásokhoz készült ráhangoló és feldolgozó foglalkozások pedagógiai célkitűzéseit, szerkezeti felépítését és módszertani alapelveit. Ez abban is segít, hogy az egyes színházlátogatások esetében tudatosabban döntsük el, a felkínált lehetőségekből mit és hogyan hasznosítunk: fless foglalkozásra visszük diákjainkat, a tanórán használjuk fel a tanári segédlet egy-egy feladatát (akár egészét), vagy csupán egy-egy szabályjáték segítségével hangolódunk/reflektálunk az előadásra. (A flessekről bővebben: ITT)
Mivel a tanárok állandó időhiánnyal küzdenek (jelen körülmények között még inkább, mint eddig), ezért sokszor nincs idő egy-egy teljes színházpedagógiai programon (az előadáshoz kapcsolódó felkészítő és feldolgozó foglalkozásokon) részt venni, de iskolai keretek között sem jut a ráhangolásra vagy a feldolgozásra elegendő idő – talán még egy teljes tanórányi sem. Ezért is volt hasznos a tréningen megismert sok gyakorlat, módszertani ötlet, hiszen így kevés idő ráfordításával is egészen nagy eredményt érhetünk el a diákokkal: ösztönözhetjük őket arra, hogy továbbgondolkodjanak a látottakról –, így a színházi élmény sokkal maradandóbbá válik, sokkal jobban beépül, mintha teljesen reflexió nélkül maradna.
Ami az iskolai körülmények kritikáját illeti: a tanfolyamon egy World Café-vita keretében az oktatás lehetséges/kívánatos reformjainak megtárgyalására is volt lehetőség. Kérdés persze, hogy az a színházzal szoros egységben működő iskola, amelyet a résztvevők együttesen megálmodtak, megvalósulhat-e valaha… (Ha nem, az nem a színházon, és nem az iskolán fog múlni.)
A tanfolyam során a résztvevő tanárok reflektálhattak arra is, hogy milyen szerepet töltenek be ők abban, hogy a diákokból színházkedvelő fiatalok váljanak: beszélgettünk a darabválasztás során elkövethető hibákról, és jó gyakorlatokat is megosztottunk egymással, sőt, elkezdett kialakulni egy, a tanfolyam keretein túlmutató szakmai – elsősorban az előadásválasztást megkönnyítendő – összefogás is a résztvevő pedagógusok között. A saját tapasztalatokra építve a tanfolyamvezetők is összefoglalták azokat a lényeges szempontokat, amelyeket az előadásválasztás során érdemes szem előtt tartani.
A módszertani sokféleséget Bethlenfalvy Ádám (a KRE docense) is erősítette, aki a folyamatdráma műfajával ismertette meg a résztvevőket (a Cecily O’Neill világhírű drámapedagógus által kidolgozott folyamatdrámáról ITT olvasható bővebb információ). A folyamatdrámában való részvétel egyszerre volt izgalmas és hátborzongató élmény, hiszen a fiktív világban játszódó történet a drámajáték során egyre inkább a minket körülvevő, szorongató mindennapi valóság képét öltötte fel. Így még könnyebb volt átélni, hogy a diákok számára – ha van erre elegendő idő és tér – milyen revelatív élmény lehet egy-egy drámajátékos foglalkozás.
A sok játékon és módszertani csemegén kívül elméleti részek is helyet kaptak a tananyagban. Megismerkedhettünk többek között a német színházpedagógia alapfogalmaival, a Bürgerbühne fogalmával és változataival (bővebben ITT és ITT), az alkalmazott színház lehetséges céljaival és az ezeknek megfelelő színházi formákkal; a drámapedagógia egyes konvencióival (ehhez a linket 56-71. l.). Volt szó a ráhangoló és a reflektáló foglalkozás különbségeiről, azokról a célokról és alapvető szempontokról, amelyeket ilyen feladatok tervezése során figyelembe kell venni. Hallhattunk egy rövid összefoglalót az Örkény Színház történetéről, Mácsai Pál igazgató pedig az évadterv összeállításának fortélyairól és nehézségeiről beszélt, ily módon még közelebb érezhettük magunkat a színház mindennapi, láthatatlan, a kulisszák mögött folyó titkos életéhez. (Az elméleti részben elmélyülni kívánóknak ITT érhető el Neudold Júlia tanulmánya.)
A tanfolyamon más előadások (Tóték, Üvegbúra, A Dohány utcai seriff, Kiváló dolgozók) tanári segédanyagaival (flessfoglalkozásokkal vagy tanítási segédletekkel) is megismerkedhettünk. A foglalkozások alapos, átgondolt koncepcióját és módszertani gazdagságát, a feladatok sokféleségét látva nyilvánvalóvá vált, hogy az írásos anyagok és a fless foglalkozások sosem egy kaptafára készülnek, hanem mindig az aktuális előadás – és az előadás potenciális nézőiként megszólított diák-korosztály – sajátosságait és szükségleteit figyelembe véve jönnek létre. Az Örkény előadásaihoz készült tanári segédletek elérhetőek a Magyartanárok Egyesülete honlapján is: ITT).
Az Örkény Színház színházpedagógiai tevékenységével kapcsolatos információk fellelhetők a műhely honlapján: a diákoknak szóló Kaptár projektek és online alkotópályázatok, az aktuális programok, az előadásokhoz készített tanítási segédletek és az (akár a színházlátogatás iskolai feldolgozásához/bevezetéséhez is használható) műsorfüzetek. A színdarabválasztást a tanároknak szóló ajánlók segítik.
A színházpedagógusok elárulták, hogy a tanfolyam sikere nyomán már a jövő évadra tervezett tréningen és az esetleges újításokon is gondolkodnak. A jelek szerint színházszerető és -értő pedagógusokban sem lesz hiány.
Iványi-Szabó Rita
Magyartanárok Egyesülete 