„Szemléletváltás kell” – Magyartanárokat kérdezett az Origo

„Elsőként a kötelezők tarthatatlan listáját és a jelenkori irodalom arányát kell újragondolni. Feltornászni ezt az arányt legalább 20 százalékra. De a forradalom elkerülhetetlen, és nem apró módosításokra van szükség, hanem szemléletváltásra” – vonta le a következtetést Pálos Máté annak az interjúnak a végén, amelyet gyakorló tanárokkal készített a magyartanításról.

Az összeállításban Arató László, Szakács Emília, Gyeskó Ágnes (kortárs művekhez kapcsolódó tanári segédanyagok szerzői) és Csobánka Zsuzsa Emese (korábbi konferenciánk előadója) beszélt a kortárs irodalom tanításával kapcsolatos tapasztalatairól.

Néhány idézet a nyilatkozó tanároktól:

Arató László: „Az új Nemzeti alaptantervben, a kerettantervekben és az érettségi követelményrendszerben csak halott szerzők vannak nevesítve, pedig az irodalom élő, folyton alakuló dolog. Ma csak jó képességű gyerekek és kezdeményező szellemű tanárok tudnak időt szorítani a kortársakra és a diákok saját olvasmányaira – és mindig némi vagánykodó szabályszegés árán.”

Szakács Emília: „Nincs külön módszer a kortársak tanítására. Ugyanaz működik, mint a Goriot apó-nál vagy a Pacsirta esetében: olvasói tapasztalatok mentén saját élményekhez kapcsolni, és más művekkel párbeszédbe hozni a szöveget.”

Gyeskó Ágnes: „A gyerekeket nem érdekli, hol és mikor éltek, ráérnek erre később. Nem az dönti el a módszert, hogy kortárs, vagy sem. Minden jó, ami máshova is jó, ami az adott műhöz és diákcsoporthoz illik.”

Csobánka Zsuzsa Emese: „Az egészet érdemes máshogy megközelíteni. Arra keresni a választ, engem tanárként mi izgat az adott témában, és közben meg kell találni a kapcsolódási pontot, közös élményeket a diákkal. A legfontosabb, hogy elinduljon a beszélgetés, a diákok nyitottan és bátran merjenek véleményt formálni, kifejezni az érzéseiket.”

A teljes összeállítás itt olvasható.