Az ember tragédiája az idők változásában – Konferencia a Magyartanárok Egyesülete szervezésében

2023. november 11-én, szombaton Az ember tragédiája az idők változásában címmel rendez konferenciát a Magyartanárok Egyesülete a Közép-európai Egyetemen (1051 Budapest, Nádor utca 15.). A részvétel díjtalan, de előzetes regisztrációhoz van kötve: kérjük, hogy október 20-ig itt jelezzék részvételi szándékukat. A Magyartanárok Egyesületéhez a rendezvényen is csatlakozhatnak – az éves tagdíj befizetéséről és a tagfelvételről honlapunkon – itt – találnak információkat. A konferencia részletes programja honlapunkon PDF formátumban is elérhető. Az online regisztrációt követően minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az élet kapuja – Módszertani javaslatok Herczeg Ferenc regényének tanórai feldolgozásához (+VIDEÓ)

A Magyartanárok Egyesülete a 2022/2023. tanévben is folytatja online műhelyfoglalkozásait. Az idei foglalkozások célja, hogy a magyartanároknak segítséget nyújtson az új követelményrendszerre épülő érettségire való felkészítésben. (A foglalkozásokon az ME tagsága vehet részt, a programról előzetesen e-mailben értesítjük az érdeklődőket – ezért is érdemes belépni az egyesületbe. – A szerk.) Az idei első szemináriumot szeptember 29-én Schafferné Varga Judit, a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium magyartanára tartotta, aki Herczeg Ferenc Az élet kapuja című, a megújított alaptantervben kötelezővé tett regényének tanításához mutatott elemző-értelmező feladatokat, módszertani ötleteket. A műhelyfoglalkozás első felében elhangzott előadás – a felvétel az ME YouTube-csatornáján (ITT) érhető el – a Nobel-díjra jelölésről és a főbb megközelítési lehetőségekről szólt.

Y-generáció – Archív beszélgetések kortárs és klasszikus kötetekről a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján

A bejegyzés hivatkozásait 2020.06.06-án frissítettük.

A Petőfi Irodalmi Múzeum 2013 januárja óta adott otthont az Y-generáció irodalmi olvasókörnek. A havonta jelentkező programokon pedagógusok, szépírók és kritikusok cseréltek eszmét egy-egy kortárs vagy klasszikus kötetről. A Magyartanárok Egyesülete honlapján 2017 tavaszán közreadtunk hármat az évadban készült felvételek közül – Wéber Anna Az osztály vesztese című regényéről (itt), J. K. Rowling klasszikus regényfolyamáról, a Harry Potterről (itt), valamint a Friss tinta! című antológiáról (itt). A PIM 2020 tavaszán három hangfelvételt tett közzé az első évad beszélgetései közül, amelyeket mi is olvasóink szíves figyelmébe ajánlunk. A felvételek a PIM honlapján (itt) és Spotify-oldalán (itt) érhetők el, az utóbbihoz regisztráció szükséges.

60 éves az Iskola a határon – Az Ottlik-konferencia előadásai az Iskolakultúra legújabb számában

Hatvan évvel ezelőtt, 1959 novemberében jelent meg először Ottlik Géza regénye, az Iskola a határon. Ebből az alkalomból A mindenség ernyőjére kivetítve címmel rendezett konferenciát 2019. november 29–30-án a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Magyar Irodalomtudományi Intézete, a Kortárs folyóirat és a Veres Pálné Gimnázium – a konferencia programja a Kortárs honlapján (itt és itt) érhető el. A konferencia előadásainak szerkesztett változata az Iskolakultúra 2019/12. számában jelent meg – a lapszám digitális kiadására az Iskolakultúra közösségi oldala (itt) 2020. február 17-én hívta fel a figyelmet. A folyóirat honlapján nemcsak a tartalomjegyzék tekinthető meg (itt) –  a teljes lapszám (itt) mellett a tanulmánnyá formált előadások egyenként is elérhetők.

„Lapozz a 99-re!” – Szabados Ági podcastja Arató Lászlóval a kötelező olvasmányokról

Szabados Ági, a Lapozz a 99-re! podcast műsorvezetője

2019. május 19-én indult el Szabados Ági Lapozz a 99-re! című könyves podcastja, amelynek legutóbbi adásában, 2019. június 18-án Arató László volt a műsorvezető vendége. „Az a kérdés, hogy milyen irodalmi műveket tudunk találni, ami a gyerekeket is érdekli, ami esetleg divatos a köreikben – hangsúlyozta a műsorban a Magyartanárok Egyesületének elnöke. – Én nagyon fontosnak tartom, hogy az irodalomtanítás kétfelé nyisson: a populáris irodalom felé és a kortárs irodalom felé. A populáris irodalom felé nyitás részben azt jelenti, hogy a tanárnak néha azt kell tanítania, amit a gyerekek szeretnek. Egy népszerű regényen is meg lehet tanítani, mit jelent a késleltetés, mi az időkezelés, mi az elbeszélői nézőpont. Igaz, válogatni kell, mert vannak jobb és kevésbé jó ifjúsági regények. Az új ifjúsági regények legjavát kellene tanítani, mert a gyerekek erről is szeretnének olvasni. Itt is kompromisszumokat kell kötni: legyen olyan, amit ők nagyon szeretnének olvasni, és nem olyan jó talán, legyen olyan, ami nem kanonizálódott, de szerintünk is nagyszerű, és legyen olyan is, ami a nemzeti kultúránk szempontjából elengedhetetlen.” A Mi a baj a kötelező olvasmányokkal? című beszélgetés a könyves podcast oldalán (itt) hallgatható meg.

 

„Nézzenek rá a nyitott könyv jobb oldalára” – Schiller Mariann az új Bánk bán-fordításról

A Magvető Kiadó gondozásában megjelent Bánk bánt, Katona József klasszikus művét és Nádasdy Ádám mai magyar prózai fordítását – mint arról honlapunkon (itt) beszámoltunk – 2019. április 13-án, a Magyartanárok Egyesülete (ME) konferenciáján mutatták be először a nyilvánosság előtt. A konferencián a fordító, Nádasdy Ádám mellett Margócsy István irodalomtörténész, valamint Schiller Mariann magyartanár, az ME választmányának tagja beszélt nemzeti drámánkról és az új fordításról. A Litera honlapján és Scribd-oldalán április 20-án jelent meg részlet az Első szakasz második jelenetéből, a Revizor kritikai portálon pedig május 2-án jelent meg Schiller Mariann ismertetője: „Bánk és Gertrudis párhuzamai és ellentétei, Bánk és Endre király közössé lett sorsa, Melinda áruba bocsátása, a király sokakat meglepő ítélete közel 200 éve késztet gondolkodásra kutatókat, diákokat, olvasókat, színházcsinálókat – írja ajánlójában Schiller Mariann. –  Ennek a gondolkodásnak nyit utat ez a »kétnyelvű« kötet, mely párhuzamosan közli az eredeti és a fordítás szövegét. Úgy használható, mintha idegen nyelven tanulnánk. Bátortalanabbak olvassák Nádasdy prózai szövegét, és hébe-korba belepillantanak Katona versébe. Haladóbbak olvassák Katona szövegét, és ha elvesznek, nézzenek rá a nyitott könyv jobb oldalára.”

„Éljen a grund!” – Virtuális gyűjtemények a (több mint) százéves Pál utcai fiúkról

A Pál utcai fiúk olasz nyelvű kiadásainak borítói a regény háromnyelvű közösségi oldalán

„Szétnéztek a szép nagy telken és a farakásokon, melyeket beragyogott az édes tavaszi délután napja. Látszott a szemükön, hogy szeretik ezt a kis darabka földet, és hogy meg is küzdenének érte, ha arra kerülne a sor. Ez a hazaszeretetnek egy neme volt. Úgy kiáltották, hogy: »Éljen a grund!« – mintha azt kiáltották volna, hogy: »Éljen a haza!« És ragyogtak a szemeik, és mindeniknek tele volt a szíve” – írja Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk második fejezetében. „Éljen a grund!” – 2007 októberében a regény első kiadásának századik évfordulója alkalmából ezzel a címmel nyílt kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). A tárlat címe talán nemcsak a regényt, hanem Török Ferenc két évvel korábban, A Nagy Könyv olvasásnépszerűsítő program keretében forgatott televíziós versenyfilmjét is megidézte: a filmetűd végén ismert személyiségek – többek között Benedek Tibor, Eszenyi Enikő, Garas Dezső, Koltai Lajos és Nagy Feró – ugyanezt a mondatot mondták-kiáltották a képernyőn. A Nagy Könyv versenyfilmjei DVD-n is megjelentek, de Török Ferenc kisfilmje, A Pál utcai fiúk a Magyar Televízió videótárának megszűnéséig a köztévé honlapján is elérhető volt. A PIM tárlata 2008. augusztus végéig volt látogatható, a kiállítást azonban három évig vidéki és határon túli helyszíneken is bemutatták. A tárlat rendezői, Emőd Teréz és Kómár Éva többször átdolgozták a kiállítást. 2017-ben, a regény születésének száztizedik évfordulóján a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban mutatták be újra, vándorkiállításként utoljára – 2019. március végéig – a várpalotai könyvtárban volt megtekinthető.

„Nincs visszaút” – Könyvajánló Kalapos Éva Massza című regényéről a Revizoron

„A Revizor értő kritikája a Masszáról. Köszönöm!” – ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Kalapos Éva hivatalos közösségi oldalán (itt) Schiller Mariann könyvajánlóját, amely 2019. március 31-én jelent meg a Revizor Online-on. „1. állítás: Mary Shelley Frankensteinjéről már nem lehet több bőrt lenyúzni. 2. állítás: A számítógépes fenyegetés (zaklatás) nem irodalomhoz illő kérdés. Tévedés mindkettő – írja a könyvajánló bevezetőjében Schiller Mariann. – Kalapos Éva regénye az aggasztóan elterjedt cyberbullyingről szól (amiről azóta filmek is születtek), és a Frankenstein-regény komoly szerepet kap a történetben. Ifjúsági regénynek, Young Adult irodalomnak mondják az efféle műveket. Szereplői kamaszok, elbeszélője szintén, fő színtere az iskola, konfliktus szintén az iskolai ismeretségekből fakad. De kinek is szól valójában? A kamaszoknak persze, de valójában éppúgy minden olyan felnőttnek, aki kapcsolatban áll gyerekekkel: szülő, tanár, orvos, szomszéd, nagynéni, keresztapa, edző, vagyis mindenki. Ha lenne nem-iskolai kötelező olvasmány, azaz felnőtteknek szóló házi feladat, hát ez az lenne.”

A D.A.C.-könyvek szerzőjének 2016-ban megjelent kötetére, a Massza témájára – a zaklatás, az internetes megfélemlítés jelenségére – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke is felhívta a figyelmet a Librariusnak adott 2016. február 28-i interjújában. Kalapos Éva regényének első fejezete a Könyvesblog Scribd-oldalán érhető el, a szerzővel készült interjúk közül ugyancsak egy Librariuson megjelent beszélgetést ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Schiller Mariann Nincs visszaút című könyvajánlója a Revizor Online-on olvasható.

 

Megjelent az Irodalmi Magazin Jókai-száma

2019. február 18-án, a szerző születésnapján jelent meg az Irodalmi Magazin (IM) Jókai-száma, amelyet a magyar széppróza napján a Magyar Írószövetségben, március 13-án pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumban is bemutattak a lap szerkesztői. A negyedévente megjelenő folyóirat idei első számának tartalomjegyzéke az IM közösségi oldalán, illetve a Magyar Napló Kiadó honlapján tekinthető meg. A tartalmas és gazdagon illusztrált, száznegyven oldalas lapszámból elsősorban azt a négy beszélgetést ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely közvetve vagy közvetlenül Jókai Mór műveinek tanításához, taníthatóságának módszertanához kapcsolódik. Az interjúkban Eisemann György irodalomtörténész a kritikai kiadások történetéről beszél; Tóbiás Krisztián költő, szerkesztő a balatonfüredi Jókai-konferenciákról és a Tempevölgy által kiadott Jókai-novelláskötetről; Czibula Katalin szakmódszertan-oktató többek között arról, mikor és miért váltak Jókai művei az irodalomtanítás részévé; Hansági Ágnes irodalomtörténész pedig arról, miként tudná (újra) megszólítani Jókai a mai olvasókat.

Az MTA és a Magyartanárok Egyesülete tavaszi konferenciájának előadásai az Iskolakultúra legújabb számában

2018. december 21-én jelent meg Iskolakultúra honlapján a folyóirat szeptemberi számának digitális kiadása. A szakfolyóirat első egységében – csaknem félszáz oldalon – a Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában című konferencia előadásainak, vitáinak anyagai olvashatók. Mint arról korábban honlapunkon (itt és itt) beszámoltunk, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete 2018. május 31-én az MTA székházában rendezett közös konferenciát. (A program az MTA honlapján is olvasható, a rendezvényen készült felvételek az MTA Kommunikáció Flickr-albumában tekinthetők meg.) A konferenciának komoly  sajtóvisszhangja volt: többek között az Eduline oktatási portál, a HVG.hu és az E-nyelv Magazin méltatta az előadásokat, illetve az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetést. Az Iskolakultúra legújabb száma Dávidházi Péter megnyitója és Pléh Csaba zárszava mellett Kulin Ferenc, Fenyő D. György, Szilágyi Zsófia és Mészáros Márton előadásának szövegét, valamint a kerekasztal-beszélgetés átiratát is tartalmazza. (A beszélgetést Schiller Mariann vezette, résztvevői voltak: Arató László, Hansági Ágnes, Imre Flóra és Kukorelly Endre.) A folyóiratközlésnek köszönhetően tehát – a hozzászólások kivételével – a konferencia programjának teljes anyaga hozzáférhetővé vált. Az Iskolakultúra 2018/7. száma a folyóirat honlapjáról (innen és innen) letölthető, ugyanezen a honlapon a köszöntők, a konferencia előadásai és a kerekasztal-beszélgetés szövege egyenként is elérhetők. A folyóiratban megjelent kritikák közül olvasóink figyelmébe ajánljuk még honlapunk állandó szerzőjének, Kodácsi Boglárkának a recenzióját (itt) a Petőfi Irodalmi Múzeum által idén közreadott „Egyszóval… a költészet” – Arany-verselemzések című tanulmánykötetről.