„A kötelező lajstromokkal van baj” – Televíziós vita a magyartanításról

November 20-án Arató László és Fenyő D. György, valamint Nényei Pál volt a vendége az RTL Klub Magyarul Balóval című közéleti műsorának. A vitának, amely Olvasni kötelező – de mit? címmel került adásba, honlapunkon is nyomon követhették az előzményeit: november elején az Eduline.hu tett közzé egy interjút a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnökével, Fenyő D. Györggyel, majd a SzeretlekMagyarország.hu közölt egy beszélgetést az egyesület elnökével, Arató Lászlóval. Az ME elnökével a kötelező olvasmányokról Vasik János is interjút készített a szlovákiai Pátria Rádió Iskolatáska című műsorában. (A Könyvem, könyvem, te mindenem… című adás a rádió honlapjáról érhető el.) A televíziós vitában Fenyő D. György többek között azt is kifejtette, véleménye szerint miért válik a kötelező olvasmányok témája érzelmi szempontból is fontossá a közvélemény számára: „Egyrészt érinti a jelenkor és az előző nemzedékek műveltségeszményének a kapcsolatát – vagyis hogy ugyanazt tanulják-e a gyermekeim, mint amit én megtanultam –, másrészt, hogy hogyan viszonyulunk a hagyományhoz, hogy mit akarunk átadni a hagyományból a gyermekeinknek. A kötelező olvasmányok kérdése éppen azért erőteljes érzelmileg, mivel a műveltségképünket érinti.” 

A televíziós vita az RTL Klub és a műsor honlapján (itt) újra megtekinthető.

BŐVEBBEN

Reklámok

Arató László a kötelezőkről és a szabadságról

aarrSzenes Laura a szeretlekmagyarorszag.hu számára készített interjút a Magyartanárok Egyesületének elnökével.

Csupán néhány felvetést, szempontot emelünk ki a szövegből:

  • mindent mindenhol?

“Nem kellene és valójában sikeresen nem is lehet minden középiskolában, minden tanulócsoportnak mindet megtanítani. Van, ahol és amikor az egyiket, van, ahol és amikor a másikat célszerű tanítani. Akkor viszont rájuk kell szánni 4-5 hetet, és azt az összefüggést kell kiemelni bennük, ami a gyerekekhez szólhat.” 

Bővebben

„Evidens, hogy állandóan váltani kell” – Interjú Fenyő D. Györggyel

November 8-án az Eduline.hu adta közre azt az interjút, amelyben Fenyő D. György – többek között – a kötelező olvasmányok listájáról beszél. „Sajnos ennek a nagyon kemény listának van egy erős begörcsöltető hatása, mindenki azt hiszi, hogy az érettségire kell. Illetve van valamiféle hagyományhoz való görcsös ragaszkodás, és persze sokakban van egyfajta értékátadási vágy – mondja a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. – De hát a mi fejünkben lévő lista is egy egyezség, egy konkrét és korhoz kötött irodalmi kánon. Ezzel együtt azt gondolom, hogy van szükség valamiféle irodalomtörténeti rendre is, és van szükség egy kánonra is, de önmagában az emberek, tanárok, iskolák, szakfelügyelők, szülők, mindenki úgy érzi, hogy muszáj elindulni Homérosztól és meg kell érkeznünk a kortárs irodalomig. Ezen a görcsös ragaszkodáson kellene felülkerekedni.” 

BŐVEBBEN

Káin és a populáris regiszter

Tóth Ágota szabadkai magyartanár (Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium) két ötletgazdag és inspiráló tanulmánya olvasható az Újvidéki Egyetem (Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék) Tanulmányok című folyóiratában. Az első egy hosszabb dolgozat részlete, a folyóirat 2016/1. számában jelent meg „És itt van újra Káin” Káin-parafrázisok párbeszéde a középiskolai irodalomtanításban címmel. Ez a tanulmány a Biblia tanítása kapcsán kínál izgalmas ötleteket – a szerző ugyanis különféle műfajú 20.-21. századi alkotások tükrében vizsgálja a bibliai Káin-történetet.

A folyóirat honlapjának képe

Tóth Ágota ötletei alapján akár még egy érettségi tétel is kidolgozható: a bibliai történet mellé öt művet társít: Hermann Hesse Demian és José Samarago Káin című regényét, Ady Endre: Káin megölte Ábelt című versét, Kosztolányi Dezső: Káin című novelláját és Kemény István: Egy hét az öreg Káinnal című versciklusát. A tanulmány részletesen kifejti, hogy ezek a szövegek hogyan viszonyulnak az alapszövegként kezelt biblia történethez, hogyan értelmezik újra/át vagy éppen a hagyományokkal egyetértésben az első testvérgyilkosság történetét, illetve hogyan folytatnak egymással is párbeszédet. Rámutat arra is – és ez különösen fontos – hogyan szólítják meg ezek a szövegek a gimnazista korosztályt, hogyan teszik számukra élővé a hagyományt.

Bővebben

Harry Potter és az Y-generáció

2017. március 30-án J. K. Rowling klasszikus regényfolyama, a Harry Potter volt az Y-generáció irodalmi olvasókör témája a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A beszélgetés aktualitását elsősorban az adta, hogy húsz évvel ezelőtt, 1997 júniusában jelent meg Angliában a sorozat első kötete, a Harry Potter és a bölcsek köve. Az Y-generáció idén harmadik alkalommal jelentkezett: januárban Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye, februárban mint arról honlapunkon is beszámoltunk Wéber Anikó tavaly megjelent ifjúsági regénye, Az osztály vesztese volt a témája.

Az Y-generáció olvasókör szakértői 2017 februárjában (Fotó: Szikra Benedek)

„A Harry Potter műfaji szempontból azért érdekes – mondta a márciusi beszélgetés egyik résztvevője, Fenyő D. György, mert nagyon sok hagyományt lehet fölismerni benne, olyanokat, amelyeket régóta ismerünk. Az egyik ilyen az iskolaregény. Nagyon fontos az angol regénynek a hagyománya, a szegény árva gyerek története, akiről később kiderül, hogy valami van benne. Van egy titok az elején, és a végén összeáll a kép: onnan, visszafelé érthető lesz, hogy mi miért történt. Tehát van a regénynek egy tipikus krimi-olvasata is. A legfontosabb hagyomány pedig a mese. A Harry Potter egy nagyon világosan, evidensen olvasható mese, amiben van jó meg rossz. A főhős a jó oldalon van, kisebb, mint a nagy erejű rossz, mégis képes azt legyőzni. S lehet, hogy ma ez nem egy túl népszerű dolog, de minden könyvben van egy nagyon okos, bölcs, finom tanulság. Olyan tanulság, aminél ha az ember például erkölcstant akar tanítani  nincs is jobb.” 

Bővebben

Hogyan kezdjünk hozzá? – Felhívás magyartanári nyári táborra

A Magyartanárok Egyesülete irodalmi–módszertani tábort hirdet minden magyar szakos tanár, egyetemista és érdeklődő számára.

kemeny-marai-kassa

A táborban műelemző és módszertani továbbképzés zajlik, elsősorban kiscsoportos műhelymunka formájában. Egyrészt egy klasszikus alkotó, Márai Sándor alkotásaira, másrészt egy kortárs költő, Kemény István költészetére koncentrálunk, továbbá Kassa és környéke nagyon gazdag irodalmi-nyelvészeti hagyományára. A programot Kassa megismerése, médiaóra, filmelemzés, beszélgetések, kulturális programok teszik teljessé. Egy esti beszélgetésre vendégünk lesz a táborban Kemény István költő.

Pályázatunk a táboron való részvétel támogatására itt olvasható!

Bővebben

Újraolvasó a PIM-ben – Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest V. Károlyi u. 18.) Y generáció című sorozatában
November 30. szerda délután 17 órakor:
ÚJRAOLVASÓ
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A novemberi téma egy „kötelező klasszikus”. Jókai Mór regénye generációk alapélménye az irodalomról. Jó-e, ha épp ezt a művet olvassuk / olvastatjuk kötelezőként? Mit mond egy mai felnőttnek (tanárnak) és egy mostani gyereknek (olvasónak) A kőszívű ember fiai című regény?

Képtalálat

Beszélgetők: Fenyő D. György, Mészáros Márton, Szekeres Nikoletta és Totth Benedek

A FISZ és a PIM programja

Támogató: NKA

Thészeusztól Lara Croftig – Kortárs ifjúsági regények az irodalomórán

A Könyv és Nevelés legújabb, 2016/2. számában jelent meg Arató László Védőbeszéd a ponyvairodalom mellett című tanulmánya. A Magyartanárok Egyesülete elnökének értekezése egyrészt a lektűr és a szépirodalom megkülönböztetésének elméleti kritikáját összegzi, másrészt meggyőző érveket sorakoztat fel a populáris irodalom tanórai alkalmazása mellett: „Miért ne csak klasszikusokon, az idő által igazolt, közmegegyezés szerint értékesnek tartott, kanonikus műveken tanítsuk […] az irodalmi ismereteket és kompetenciákat? Természetesen azért, mert sok lektűr és főleg sok ifjúsági regény éppen azért népszerű, mert a diákok könnyebben létesítenek személyes, azonosuláson alapuló kapcsolatot hőseikkel, mert úgy érzik, a bennük ábrázolt világhoz, a bennük szereplő alakokhoz több közük van, mint a klasszikus művek alakjaihoz és világához.”

Képtalálat

A tanulmány az elméleti megközelítésen túl konkrét javaslatokat is tartalmaz. Suzanne Collins Az éhezők viadala című könyvének bemutatásával igyekszik bizonyítani, hogy a népszerű ifjúsági regény olyan műfajötvözet, mely a klasszikus irodalomból és a globális popkultúrából egyaránt merít: „Keverednek benne a kamaszregény, a szerelmi regény, a sci-fi, a thriller, a mese, a kalandregény elemei, illetve különösen erős műfaji elem a negatív utópia vagy disztópia. Forrásai az irodalmi műfajokon kívül a komputerjátékok, képregények, valóságshow-k, tévésorozatok is. Ez a sokforrásúság – emeli ki a tanulmány szerzője – sokféle olvasatot, sokféle azonosulási mintát is kínál!”

Bővebben

Szilágyi Zsófia Móricz műveinek tanításáról

Az Eső Irodalmi Lap 2016/3-as száma az irodalomtanítással foglalkozik. A szám egyik legérdekesebb – interneten is elérhető – publikációja Szilágyi Zsófia cikke.

“Különféle középiskolákban tanító kollégákat kerestem meg egy rövid kérdéssorral Móricz kapcsán, a válaszokat olvasva pedig az volt az első, amit megértettem: ha nekem Móricz taníthatósága „a” probléma, nekik csak egy a sok közül.” – írja a kutató, aki a helyzetfelmérés után néhány ötletet is megfontolásra ajánl a magyartanároknak.

Forrás: www.rev.hu
Móricz Zsigmond és Rózsahegyi Kálmán / Forrás: mult-kor.hu

Részlet Szilágyi Zsófia írásából:

Bővebben

Isteni színjáték – Nádasdy Ádám – fordítás és videó

Nádasdy Ádám a Kultúrpart internetes magazinban beszélt Dante Isteni színjáték című művéből készített friss fordításáról:

“A ma emberének miért lehet érdekes az Isteni színjáték?

A középkor egy érdekes világ, és izgalmas megfigyelni, mennyire másképp gondolkoztak akkor, de mégis akadnak hasonlóságok is. Valóban nem könnyű olvasmány, de ez egy klasszikus: olyan, mint amikor a turisták elmennek bizonyos helyekre, látványosságokhoz, valójában csak azért, mert azt mindenki más is megnézte már. Tulajdonképpen ez egyféle zarándoklat. A zarándokhelyek általában nem érdekesek önmagukban, azért válnak azzá, mert ott már mindenki volt. Ilyenek a klasszikus művek is, azt mutatják meg, mi az, amit mindenki olvasott az elmúlt évszázadokban.”

A mű tanításához nem csak a friss fordítást, hanem az NKP honlapjáról levetíthető videót is ajánljuk, amelyben ugyancsak Nádasdy Ádám beszél – a diákok számára is érthető és élvezetes, sőt a szövegolvasásra bátorító, kedvcsináló módon – a dantei pokol beosztásáról.

  • A Kultúrpart interjúja: itt
  • Videó: itt