„Tananyag ugyan, de semmit nem mond el a gyerekek készségeiről” – Schiller Mariann a felvételi feladatokról

A 2023. évi központi felvételi írásbeli feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók január 21-én, a vizsganap délutánján váltak nyilvánossá az Oktatási Hivatal (OH) honlapján. (Az OH bejegyzésében az előző évek feladatsorai és megoldókulcsai is elérhetők, s idővel az idei pótfelvételiké is elérhetők lesznek.) Január 22-én az Eduline oktatási portálon jelent meg az a bejegyzés, amelyben Schiller Mariann a hatodik és a negyedik osztályos tanulók (a hatévfolyamos és a nyolcévfolyamos képzésre jelentkezők) számára készült feladatokat értékelte. „A gyerekeknek – mondta a negyedikesek szövegalkotási feladatáról a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja – egy mondatot be kellett építeniük egy fogalmazásba. Ez lehetne egy nagyon jó, kreatív feladat, ha nem tíz percük lett volna rá, és nem egy vizsgán ültek volna, stresszhelyzetben. Ehhez ki kell találni egy történetet, annak fejben címet kell adni, arra nem elég ennyi idő. Ráadásul nem igazán lehet értékelni pontokkal azt, ha valaki igazán szellemes szöveget írt. Mert hiába írja azt a javítókulcs, hogy maximális pontszám az ötletgazdag, kreatív fogalmazásokra jár, melyik az a szöveg, amire – ha egy kicsit is jó – nem lehet rámondani, hogy az kreatív? Így aztán a gyenge, de korrekt fogalmazás – amikor a gyerek mindent beleírt, amit kellett – ugyanannyi pontot kap, mint egy tényleg jó szöveg.”

„Az utolsó előtti diákbarát magyarérettségi” – Arató László a középszintű feladatokról

2022. május 2-án került sor az írásbeli érettségi vizsgákra magyar nyelv és irodalomból. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók – mint arról honlapunkon beszámoltunk – a vizsgát követő napon kerültek fel az Oktatási Hivatal honlapjára. (A kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei, valamint az emelt szintű szóbeli tételek 2021 novembere óta nyilvánosak, ezek a dokumentumok honlapunkon keresztül is elérhetők.) Az írásbeli napján Arató László az Index, a Népszava, a Hírklikk és az Eduline kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatokat, másnap pedig – még a megoldókulcsok megjelenése előtt – az ATV Start című műsorában beszélt a magyarérettségiről. „Ez volt az utolsó előtti békebeli, diákbarát, irodalombarát és korszerű magyarérettségi, mert az új követelményrendszer – amely már a módosított alaptantervre épül – 2024-től érvénybe lép, és ez minden ponton visszalépést jelent a magyartanításban” – hangsúlyozta a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke. Arató László szerint az idei magyarérettségi egészében nézve rendben volt – csupán részlethibái vannak: nagyobb gondosság volna elvárható a készítőitől. A szövegértési feladatok zöme jó, a bázisszöveg terjedelmében és tartalmában megfelel a követelményeknek. Ugyanakkor az érvelési feladat kissé álságos: valóságidegen a vizsgahelyzetben azt várni a diákoktól, hogy amellett – vagy: amellett is – érveljenek, hogy a memoriterek elsajátítása haszontalan a digitális civilizáció korában. Ugyanebben a feladatban a Nagy László-idézet indokolatlanul bonyolult, nehéz az érvelő szövegbe beépíteni. Az első feladatlap az ME elnöke szerint már jelzi a két év múlva bekövetkező változásokat: a feladatok iskolacentrikusak és túlontúl tantárgyközpontúak, holott az eredeti koncepció alapján a magyarérettséginek van egy kommunikációközpontú, gyakorlati, a munka világában való érvényesülés képességét mérő jellege is – a szövegértési és a gyakorlati feladatoknak tehát nem volna szabad ennyire tantárgycentrikusnak lenniük.

„Mindössze egy pontot ér, ha egy gyereknek van fantáziája” – Schiller Mariann a felvételi feladatokról

A 2022. évi központi felvételi írásbeli feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói január 22-én, a vizsganap délutánján váltak nyilvánossá az Oktatási Hivatal honlapján. (Az OH bejegyzésében az előző évek feladatsorai és megoldókulcsai is elérhetők, és idővel az idei pótfelvételi feladatsorok és megoldókulcsok is elérhetők lesznek.) Január 23-án az Eduline oktatási portálon jelent meg az a bejegyzés, amelyben Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja értékelte a hatodik és a negyedik osztályos tanulók – azaz a hatévfolyamos és a nyolcévfolyamos képzésre jelentkezők – számára készült feladatsorokat. „[K]i lehetne dolgozni, hogyan lehet egy feladatsor egyszerre standardizált és mégis olyan, ami mond is valamit a gyerekekről. […] Most az ötven pontból egy pont jár a kreativitásra. A fogalmazás tartalmára ugyanis három pontot lehet adni, és ebből egy pontot ér az, ha egy gyereknek van fantáziája, bátorsága” – olvasható a bejegyzésben. A hangtörvényekkel, betűrendbe sorolással, szótövekkel és toldalékokkal foglalkozó feladatokkal kapcsolatban Schiller Mariann így fogalmazott: „Ezek legfeljebb a diákok tanárát és az iskolát mérik, a gyereket nem. Maximum annyit lehet kideríteni, hogy az iskolában eddig mennyit tanult meg abból, ami dolgozatokkal jól mérhető. Hogy tudja-e, mi a képző, a jel és a rag közötti különbség, vagy tudja-e, hogy milyen egy magas hangrendű szó. De ez arról semmit nem mond, hogy ha bekerül egy tehetséggondozó, hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba, akkor ott hogyan fogja megállni a helyét; hogyan tud gondolkodni, kreatív-e, van-e nyelvi érzéke, tudja-e használni a megtanult információkat.”

„Jó szövegek a szövegértéshez, kevésbé ötletes kérdések a szövegalkotáshoz” – Schiller Mariann a felvételi feladatokról

A 2021. évi központi felvételi írásbeli feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói január 23-án, a vizsganap délutánján váltak nyilvánossá az Oktatási Hivatal honlapján – itt és itt. (A honlapon – itt – az előző évek feladatsorai és megoldókulcsai is elérhetők, és idővel az idei pótfelvételi feladatsorok és megoldókulcsok is elérhetők lesznek.) Január 24-én az Eduline oktatási portálon – itt – jelent meg az a bejegyzés, amelyben Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja értékeli a hatodik és a negyedik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat: „A magyartanár a hat- és nyolcosztályos felvételizők feladatlapjaival kapcsolatban kiemelte, nagyon jó szövegeket kaptak a diákok a szövegértési részben. Ezzel szemben a fogalmazás kérdéseit annyira nem tartotta ötletesnek, mivel azonban a diákok erre készülnek a legtöbbet, ezek sem okozhattak különösebb gondot a vizsgázóknak. A feladatok pontozásával kapcsolatban szomorúnak tartja, hogy azok a részkérdések, amelyek valóban a felvételizők tudását mérik – például a szövegértési részben –, sokkal kevesebb pontot érnek, mint például a j és ly szabályával kapcsolatos kérdések” – olvasható a bejegyzésben.

Az Eduline-on megjelent sajtószöveg itt, az Oktatási Hivatal honlapján közzétett feladatsorok és megoldókulcsok itt és itt érhetők el – utóbbiak bejegyzésünk alatt közvetlenül is.

„Ismerni kell a szövegeket, csak akkor lehet beszélni róluk” – Beszélgetés Arató Lászlóval a Kalligram májusi számában

„Vigyázni kell a mennyiségre. Sem egy tantervbe, sem egy órába nem lehet mindent és mindenkit belezsúfolni. A holt anyag tanítása pedig teljesen felesleges. A puszta címeké például. Ismerni kell a szövegeket, hisz csak akkor lehet beszélni róluk. Más a műveket tanítani, és más a művekről” – mondja Arató László abban a beszélgetésben, amely a Kalligram folyóirat 2020. májusi számában olvasható. D. Magyari Imre interjújában a Magyartanárok Egyesületének elnöke részletesen vall A szöveg vonzásában című tankönyvsorozat és a Szövegértés-szövegalkotás programcsomag keletkezéséről, tantervekről és a Nemzeti alaptantervről, irodalomelméletről és módszertanról, sőt a problémák kezeléséről és megoldásáról is. A „Más a műveket tanítani, és más a művekről!” címmel megjelent beszélgetést a Kalligram hozzájárulásával honlapunkon is közzétesszük (itt), olvasóink figyelmébe ajánlva a lapszámból – többek között – Markó Béla és Nyerges Gábor Ádám verseit, Mohácsi Árpád García Lorca-fordításait, Almási Miklós, Gintli Tibor, Szilágyi Zsófia, Tatár György és Tverdota György tanulmányait.

„Holott, pontosan tudjuk, ez volna a lényeg” – Baranyai Norbert és Bodrogi Ferenc Máté az irodalomtanításról

A Debreceni Irodalom Háza 2020 őszén a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének két adjunktusát, Dr. Baranyai Norbertet és Dr. Bodrogi Ferenc Mátét kérte fel a szövegértelmezés mibenlétének és az irodalomtanítás innovációjának megvitatására. A program a járványhelyzet miatt online valósult meg, a felvétel az Irodalom Háza YouTube-csatornáján 2020. november 12-én vált elérhetővé. „A beszélgetés célja az volt – olvasható az Irodalom Házát működtető Déri Múzeum honlapján –, hogy segítsük a pedagógusok oktató, nevelő munkáját, s egyszersmind párbeszédet kezdeményezzünk az egyetem, a közoktatási intézmények és a múzeum között.”

„Korrekt feladatsort kaptak a diákok” – Schiller Mariann a középszintű magyarérettségi feladatairól

Fotó: Markoszov Gergely / Népszava

2020. május 4-én került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók a vizsgát követő napon – május 5-től – érhetők el az Oktatási Hivatal (OH) honlapján (itt). A járványhelyzet miatt idén a szóbeli vizsgákat nem szervezik meg – a rendelkezésekről szintén az OH honlapján (itt) találhatók részletes információk. Az írásbeli napján Schiller Mariann a Magyartanárok Egyesülete választmányának képviseletében az Index, az Inforádió, a Népszava, valamint az ATV és az RTL Híradójának kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsort.

„Ki látott engem?” – Visszatekintés az Ady-emlékévre

Ady Endre Emil Isac fényképén

Ady Endre halálának centenáriuma alkalmából a 24.hu 2018 októberétől száz napon keresztül száz Ady-verset tett közzé ismert személyiségek tolmácsolásában. 2018. november 14-én – közel egy esztendővel halála előtt – Vekerdy Tamás olvasta fel Az eltévedt lovas című költeményt: a videó a hírportálon (itt) és a YouTube-on (itt) is megtekinthető. 2018. december 20-án a Magyar Narancs 2018/51. száma közölte Térey János „Ott röpül a szánom az éjben” – Ady Endre karácsonyi verseiről című tanulmányát, melynek bővített változata 2019. január 6-án jelent meg a hetilap honlapján (itt). A megjelenésre a szerző közösségi oldala két alkalommal is felhívta a figyelmet (itt és itt), a második bejegyzés – a Térey-szöveg által említett Dés Mihály-könyv szemelvényével kiegészítve – a Magyartanárok Egyesülete (ME) közösségi oldalán (itt) is megjelent. Január 24-én nyílt meg A föltámadás szomorúsága című Ady-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban – a tárlat a PIM honlapja szerint (lásd: itt) 2020. január 5-ig látogatható. A kiállítást Térey János nyitotta meg – a megnyitó szövege „Kezdenek már nyakukba venni” címmel előbb a Magyar Hang 2019/2. számában, január 27-én a hetilap honlapján (itt), majd a PIM honlapján (itt) is megjelent.

„Kétféle cél verseng az oktatásban az időért, ez okozza a problémát” – Imre Flóra előadása az MTA rendezvényén

Frissítés: Imre Flóra előadása Homéros az iskolában: Egy probléma az oktatástörténet és a közoktatás szempontjából címmel az Ókor 2019/4. számában jelent meg. A folyóirat digitális kiadása itt, itt, és itt, Imre Flóra tanulmánya itt és itt érhető el. (2022.05.08.)

A Kalligram Kiadó 2019 májusában jelentette meg Ritoók Zsigmond Homéros Magyarországon című kötetét. A könyv megjelenése alkalmából az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2019. május 13-án tudományos ülést rendezett – a program az MTA honlapján (itt) olvasható. A rendezvényen Imre Flóra magyartanár, költő, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja Homéros az iskolában – Egy probléma az oktatástörténet és a közoktatás szempontjából címmel tartott előadást. Az előadás címe, illetve az előadás első része Ritoók Zsigmond könyvének egyik fejezetét idézi meg (Homéros a magyar iskolában), az előadás befejezése pedig azt a konferenciát, amelyet 2018 májusában az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete közösen szervezett, s amelynek kerekasztal-beszélgetésén Imre Flóra is részt vett. A Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában című konferencia előadásait – mint arról korábban honlapunkon (itt) beszámoltunk – az Iskolakultúra 2018/7. száma adta közre. A Homéros Magyarországon című könyv megjelenése alkalmából rendezett tudományos ülés előadásai 2019 júliusától az MTA Bölcsészettudományi Központjának Videotoriumában (itt) tekinthetők meg, Ritoók Zsigmond könyvéről a Kalligram Kiadó honlapján (itt) találhatók részletes információk.

„Lapozz a 99-re!” – Szabados Ági podcastja Arató Lászlóval a kötelező olvasmányokról

Szabados Ági, a Lapozz a 99-re! podcast műsorvezetője

2019. május 19-én indult el Szabados Ági Lapozz a 99-re! című könyves podcastja, amelynek legutóbbi adásában, 2019. június 18-án Arató László volt a műsorvezető vendége. „Az a kérdés, hogy milyen irodalmi műveket tudunk találni, ami a gyerekeket is érdekli, ami esetleg divatos a köreikben – hangsúlyozta a műsorban a Magyartanárok Egyesületének elnöke. – Én nagyon fontosnak tartom, hogy az irodalomtanítás kétfelé nyisson: a populáris irodalom felé és a kortárs irodalom felé. A populáris irodalom felé nyitás részben azt jelenti, hogy a tanárnak néha azt kell tanítania, amit a gyerekek szeretnek. Egy népszerű regényen is meg lehet tanítani, mit jelent a késleltetés, mi az időkezelés, mi az elbeszélői nézőpont. Igaz, válogatni kell, mert vannak jobb és kevésbé jó ifjúsági regények. Az új ifjúsági regények legjavát kellene tanítani, mert a gyerekek erről is szeretnének olvasni. Itt is kompromisszumokat kell kötni: legyen olyan, amit ők nagyon szeretnének olvasni, és nem olyan jó talán, legyen olyan, ami nem kanonizálódott, de szerintünk is nagyszerű, és legyen olyan is, ami a nemzeti kultúránk szempontjából elengedhetetlen.” A Mi a baj a kötelező olvasmányokkal? című beszélgetés a könyves podcast oldalán (itt) hallgatható meg.