„A kötelező lajstromokkal van baj” – Televíziós vita a magyartanításról

November 20-án Arató László és Fenyő D. György, valamint Nényei Pál volt a vendége az RTL Klub Magyarul Balóval című közéleti műsorának. A vitának, amely Olvasni kötelező – de mit? címmel került adásba, honlapunkon is nyomon követhették az előzményeit: november elején az Eduline.hu tett közzé egy interjút a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnökével, Fenyő D. Györggyel, majd a SzeretlekMagyarország.hu közölt egy beszélgetést az egyesület elnökével, Arató Lászlóval. Az ME elnökével a kötelező olvasmányokról Vasik János is interjút készített a szlovákiai Pátria Rádió Iskolatáska című műsorában. (A Könyvem, könyvem, te mindenem… című adás a rádió honlapjáról érhető el.) A televíziós vitában Fenyő D. György többek között azt is kifejtette, véleménye szerint miért válik a kötelező olvasmányok témája érzelmi szempontból is fontossá a közvélemény számára: „Egyrészt érinti a jelenkor és az előző nemzedékek műveltségeszményének a kapcsolatát – vagyis hogy ugyanazt tanulják-e a gyermekeim, mint amit én megtanultam –, másrészt, hogy hogyan viszonyulunk a hagyományhoz, hogy mit akarunk átadni a hagyományból a gyermekeinknek. A kötelező olvasmányok kérdése éppen azért erőteljes érzelmileg, mivel a műveltségképünket érinti.” 

A televíziós vita az RTL Klub és a műsor honlapján (itt) újra megtekinthető.

BŐVEBBEN

Reklámok

Arató László a kötelezőkről és a szabadságról

aarrSzenes Laura a szeretlekmagyarorszag.hu számára készített interjút a Magyartanárok Egyesületének elnökével.

Csupán néhány felvetést, szempontot emelünk ki a szövegből:

  • mindent mindenhol?

“Nem kellene és valójában sikeresen nem is lehet minden középiskolában, minden tanulócsoportnak mindet megtanítani. Van, ahol és amikor az egyiket, van, ahol és amikor a másikat célszerű tanítani. Akkor viszont rájuk kell szánni 4-5 hetet, és azt az összefüggést kell kiemelni bennük, ami a gyerekekhez szólhat.” 

Bővebben

„Evidens, hogy állandóan váltani kell” – Interjú Fenyő D. Györggyel

November 8-án az Eduline.hu adta közre azt az interjút, amelyben Fenyő D. György – többek között – a kötelező olvasmányok listájáról beszél. „Sajnos ennek a nagyon kemény listának van egy erős begörcsöltető hatása, mindenki azt hiszi, hogy az érettségire kell. Illetve van valamiféle hagyományhoz való görcsös ragaszkodás, és persze sokakban van egyfajta értékátadási vágy – mondja a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. – De hát a mi fejünkben lévő lista is egy egyezség, egy konkrét és korhoz kötött irodalmi kánon. Ezzel együtt azt gondolom, hogy van szükség valamiféle irodalomtörténeti rendre is, és van szükség egy kánonra is, de önmagában az emberek, tanárok, iskolák, szakfelügyelők, szülők, mindenki úgy érzi, hogy muszáj elindulni Homérosztól és meg kell érkeznünk a kortárs irodalomig. Ezen a görcsös ragaszkodáson kellene felülkerekedni.” 

BŐVEBBEN

„Szemléleti különbség” – Arató László a romániai magyar nyelv és irodalom tankönyvről

2017 nyarán jelent meg a romániai Kreatív Kiadó gondozásában az az ötödik osztályos magyar nyelv és irodalom tankönyv (Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa-Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél, valamint Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit kiváló munkája), melyet augusztusban több alkalommal méltattak a magyar sajtóban. A Magyar Nemzet augusztus 9-én közzétett riportja a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnökét, Arató Lászlót is megszólaltatta. Ezt a sajtószöveget a 24.hu, a 444.hu, az Eduline, a 168 Óra, valamint a Transindex is átvette, és a Hír Tv egyik műsorában is foglalkoztak a témával. A Klubrádió augusztus 11-én készített interjút Arató Lászlóval, aki a sajtóban megjelent, sokszor leegyszerűsített vélemények miatt részletesebben fejtette ki álláspontját az új tankönyvről.

Arató László mindenekelőtt kiemelte, hogy az új tankönyv valóban nagyságrendekkel jobb a hazaiaknál, de a szemléleti különbség lényege nem az, hogy van-e kortárs irodalom benne, hiszen egy magyarországi tankönyv is kezdődhet például svéd gyermekverssel. A különbség egyrészt abban van, ahogyan használja a kortárs (és klasszikus) szövegeket, másrészt abban, hogy „nem csak mondja a kompetenciafejlesztést, hanem csinálja is.” 

BŐVEBBEN

„Arany-alap” – Interjú Arató Lászlóval Arany János költészetének időszerűségéről

„Mintha reggelente ő is a mai Budapest lakóival együtt utazna a metrón…” – mondja Arany Jánosról az Új Köznevelés legújabb, 2017/6. számában a Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László. Hudáky Rita interjújában az egyesület elnöke az Arany János-emlékév alkalmából részletesen beszél Arany korszerűségéről és taníthatóságáról, arról, mi és hogyan hat költészetéből a mai tizenévesekre, és melyek az életmű azon rétegei, amelyeket érdemes újra fölfedezni – és fölfedeztetni a fiatal nemzedékekkel.

Arató László egy kötet „Arany-alappal” (Fotó: Szidor N. Gábor)

„Rendkívül izgalmas figurákat, szituációkat és nyelvet teremtett – mondja Aranyról az interjúban Arató László. – A Buda halálában a hatalommegosztásról szóló elmélkedései páratlan gondolati és nyelvi remekművek. A Szondi két apródjának abban a sorában, hogy »Ő álla halála vérmosta fokán«, felizzik, szétolvad a nyelv. Schiller Mariann kolléganőm figyelemre méltó értelmezése szerint ezek a »Mint hulla a hulla!«-jellegű, túlpoetizált megoldások az apródok kompenzációi, túlzásai, amelyek abból következnek, hogy Ali szolgájával ellentétben ők nem látták közelről Szondi hősies küzdelmét. Arany zseniális nyelvi szabályszegései, inverziói órákig elemezhetők.

A beszélgetésből többek között kiderül, miként hatott Arany irodalomtörténeti megítélése taníthatóságára; miért tekinthető Arany a magyar irodalom legnagyobb drámaírójának (noha egyetlen drámát sem írt); mit jelent Arany esetében a mandátumos költő problematikája; és az is, hogy a Reg és est című parányi vers segítségével hogyan lehet megtanítani mindazt, amit e páratlan költői nyelvről tudni érdemes. 

BŐVEBBEN

Dr. Kelevéz Ágnes: Arany János újraértelmezése a Nyugat szerzőinél

A Mindenki Akadémiája című műsor 2017. május 22-i, hétfő délutáni adásában dr. Kelevéz Ágnes irodalomtörténész, Babits-kutató, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa tartott előadást Arany János és a Nyugat folyóirat körébe tartozó szerzők kapcsolatáról.

Képtalálat a következőre: „nyugat 1917 március 1”

Az előadás legfontosabb kérdései a következők: Mi volt az, ami Babits Mihályt olyan szorosan kapcsolta Arany Jánoshoz? A Nyugat szerzői hogyan kerestek példaképet, hogyan olvasták újra Aranyt? Az előadás központi gondolata tehát az, hogy a nyugatos szerzők a korábban fontosnak tartott epikus Arany helyett a lírikusra (főként az Őszikék ciklusra) helyezték a hangsúlyt. Arany megítélése ezzel együtt nem volt egységes, a Nyugat 1917-es és 1832-es jubileumi számai ellenére a lap hasábjain komoly viták folytak az 1910-11-es években Ady és Babits, majd 1931-32-ben Kosztolányi és Móricz Zsigmond között. Kelevéz Ágnes részletesen beszámol ezekről a vitákról és a hozzájuk kapcsolódó szövegekről, illetve az előadás elején arról is esik szó, hogy Babits (valamint Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső) hogyan reflektáltak az Arany-életműre.

A műsor megnézhető: itt

Iványi-Szabó Rita

„Kompetenciát mért vagy órai ismereteket?” – Arató László a magyar írásbeli feladatairól

2017. május 8-án a január 1-jétől hatályos vizsgakövetelményeknek megfelelően került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. Az Oktatási Hivatal (OH) – az előírásoknak megfelelően –  a feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat a vizsgát követő napon tölti fel a honlapjára.

Az írásbeli napján Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke az Index, az Eduline és a Magyar Nemzet kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsorokat.

„A magyartanár úgy vélte, a Petőfi-szöveg [a Könyvesblog interjúja Adrovitz Anna művészettörténésszel és Kalla Zsuzsa irodalomtörténésszel az ARCpoetica című kötetről] és a hozzá kapcsolódó feladatok alapjában véve jók voltak, de azt nem tartotta indokoltnak, hogy a 90 perces szövegértési feladat témája is az irodalomhoz kapcsolódott, hiszen az érettségi második felében ugyancsak volt 150 perc az irodalmi feladatra. »Ez a 90 perc inkább a kommunikációról kellett volna hogy szóljon« – mondta. Azt is megjegyezte, a szövegértési feladatsor nem volt könnyű, időigényes volt a megoldása, sokat kellett írniuk a diákoknak. Ez azért baj, mert ebből a másfél órából kell kigazdálkodnia a szövegértést és a szövegalkotást egyaránt, így utóbbira – ami az érettségi vizsga egyetlen igazán új eleme – nem jutott elég idő. A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érettségi második fele, az irodalmi elemzés idei feladata maradi volt, visszalépésnek tekinthető: »Az előző tizenkét évben szinte mindig ismeretlen szöveg volt az elemzés tárgya, hogy felmérjék az érettségin, a gyerek mit tud kezdeni egy általa korábban nem látott művel.« Ezzel szemben ma a vizsgázók három népszerű szerző – Kosztolányi Dezső, József Attila és Radnóti Miklós – ismert műveivel találkozhattak, ami megkérdőjelezi, hogy az érettségi valóban kompetenciát mért-e vagy pedig órai ismereteket. Egyébként a művek elemzéséhez adott szempontrendszer mindkét esetben kiváló volt” – írja az MNO.hu.

BŐVEBBEN

Kártékony listák – A készülő NAT-ról

A Vasárnapi Hírekben F. Szabó Kata írt az új, most készülő NAT-ról. Az újságíró a Magyartanárok Egyesületének elnökét is megszólaltatta.

Képtalálat a következőre: „nemzeti alaptanterv”Idézetek az írásból:

A szakértők egyöntetűen úgy gondolják, mit sem ér az új NAT, ha marad a „listázó hagyományoknál”. „Már a 2012-es NAT is a legrosszabb úton jár, mert a tartalom szabályozásának ez a részletes, műveltséganyagot felsoroló része a lehető legkártékonyabb.

Bővebben

…mindannyian Bolond Istókok vagyunk… – Arató László Arany Jánosról

Arató László a Klubrádió Tűréshatár című műsorában volt Szunyogh Szabolcs vendége. A beszélgetésben, amelynek témája Arany János volt, egy sor érdekes kérdés szóba került. Többek között a következők:
– Miért nem tudta kikezdeni az idő az Arany-balladákat?
– Miért lenne jó a humorosabb műveket, a Bolond Istókot, A nagyidai cigányokat is tanítani?
– Izgalmasabb-e az ötvenes évek lírája, mint a Nyugat által felkapott Őszikék?
– Mitől különlegesek a Toldi estéje képei?
– Mi jellemzi a homo autumnalist?
– Hogyan lett Arany a magyar irodalom egyik legnagyobb drámaírója?
– Mitől regényszerű a Buda halála?
– Hogyan távolodott el Arany a mandátumos költő szerepétől, majd miért tért vissza hozzá?
– Miről árulkodik a színészkaland?
– Miben hasonlít egymáshoz Arany János és Térey János?
– Hogyan viszonyult Arany a politikához?
– Miért nevezhető mindenki Bolond Istóknak?

Gimnazistáknak humor, posztmodernrajongóknak szélsőségek… – Margócsy István Aranyról

Arany János kétszázadik születésnapján Cseri Péter készített interjút Margócsy István irodalomtörténésszel a 168ora.hu számára. A beszélgetésben szó esik többek között a világirodalomról mint mércéről,  az irodalom társadalmi szerepéről, az írók politikai szerepvállalásáról és magánéletük marketingszerepéről…

Részlet az interjúból:

“Megkérném egy játékra. Ha ön lenne a képzeletbeli Szépirodalom Zrt. egyik vezetője, és azt a feladatot kapná, hogy 2017-ben próbálja meg bevezetni a piacra Arany János életművét, milyen marketingstratégiát választana?

Bővebben