„Olvasásra nevelni” – Beszélgetés Arató Lászlóval a Klubrádióban

2018. május 9-én – a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga után két nappal – a Klubrádió Dobszerda című portréműsorában Váradi Júlia vendége volt „Arató László, legendás magyartanár, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, aki könyvet írt a magyartanítás lényegéről” – ahogy a műsor ajánlója fogalmaz a rádió honlapján (itt). Az ötvenperces rádióinterjúban szó esett az olvasáskultúra elmúlt évtizedekbeli és jelenbeli átalakulásáról, az irodalomtanításnak az olvasóvá nevelésben és emberformálásban betöltött (és betöltendő) szerepéről, egy hosszú tanári pálya sokféle tapasztalatáról, továbbá A szöveg vonzásában című, Arató László tiszteletére megjelent tanulmánykötetről is. A műsor a Klubrádió honlapjáról (innen) érhető el, de egyesületünk honlapján (itt) is meghallgatható. 

BŐVEBBEN

Reklámok

Radnóti Sándor az Arató László tiszteletére összeállított tanulmánykötetről írt a Revizornak

Arató László

“Ha igaz az, hogy minden jelentős embernek egyetlen eszméje van (vagy legalábbis megtalálható gondolkodásukban az a vezéreszme, amely minden mást igazgat), akkor Arató Lászlóról elmondható, hogy ez az eszme az olvasásra nevelés” írja Radnóti Sándor a gondolatmenete elején.

Az írás, amely egy könyvbemutató keretében a Magyartanárok Egyesületének legutóbbi konferenciáján is elhangzott, a Revizoronline könyvkritikai rovatában jelent meg. Az esztéta-irodalomtudós A szöveg vonzásában című tanulmánykötetről írva a következőképpen fogalmazza meg Arató László tanári munkásságának alapvetését :

“Aratónak és társainak az autoritás legszélesebb értelemben vett megrendülésével kellett számot vetniük. Megrendült a tananyag értékébe, pragmatikus hasznába vetett hit, a műveltség értéke, tartalma, terjedelme, s megszűnt a tanár adott, kétségbe nem vonható autoritása is. Megszűnt a humanista gimnázium elitképző pátosza. Ez utóbbi már Arató iskolás korában sem volt valóság; legföljebb nyugdíj felé baktató tanárok magatartása tükrözhette, de helyébe lépett a szocialista diktatúrák ismert magaskultúra-tiszteletének, különösen a nem jelenkori, hanem klasszikus magaskultúra-tiszteletének egyenlősítő pátosza. Az iskolai kötelező és a magánolvasmányok különbsége nem volt ismeretlen, de alapvető kettészakadása – amely, ha nem tévedek, Arató egyik sarkalatos tanári tapasztalata és gondja – még nem következett be.

Bővebben

„Az a cél, hogy amit közvetíteni akarunk, eljusson a diákokhoz” – Interjú Fenyő D. Györggyel

Február 13-án az Eduline.hu interjút adott közre Fenyő D. Györggyel. A Magyartanárok Egyesületének alelnökét tavaly novemberben ugyanez a szerkesztőség szólaltatta meg: a kötelező olvasmányokról szóló beszélgetést számos további interjú és vita követte, ezekre honlapunkon is felhívtuk olvasóink figyelmét. Az Eduline.hu-n megjelent februári interjúra a megjelenés napján a HVG.hu is felhívta a figyelmet, másnap pedig a Könyvesblog.hu összegezte a beszélgetés fontosabb állításait. Ugyancsak február 13-án Fenyő D. György az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendégeként is kifejtette álláspontját: „Amíg a módszertan alkalmas arra, hogy megmentsen korábbi értékeket, addig nagyon jó, örüljünk neki. De van egy pont, ahonnan a módszertan nem számít. Nagyon nagy különbség van ugyanis az egyes iskolák között, és nem lehet minden iskolában, minden osztályban ugyanazt tanítani. Nem az a cél, hogy az Antigonét leváltsuk, hanem az, hogy ahol lehet, ott tanítsuk. A populáris regiszter és az elit regiszter között nagyon komoly hidakat kell építenünk, és ennek érdekében, ha szükséges, vissza kell menni odáig, amit a gyerekek már elolvasnak. Az a cél, hogy amit közvetíteni akarunk, eljusson a diákokhoz” – mondta az egyesület alelnöke. A beszélgetés az ATV YouTube-csatornáján is megtekinthető. 

BŐVEBBEN

„De hogyan szerethetik meg az olvasást?” – Magyartanárok a kötelező olvasmányokról

„A világ legtermészetesebb dolga, hogy változik a műveltséganyag. Az a kérdés, mit vesz észre ebből az iskola” – mondja az Index.hu január 9-én megjelent riportjában Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnöke. A kötelező olvasmányokról szóló vita előzményeit honlapunkon is figyelemmel kísérhették olvasóink: 2017 novemberében előbb az Eduline.hu tett közzé egy interjút Fenyő D. Györggyel, majd a SzeretlekMagyarország.hu közölt egy beszélgetést az egyesület elnökével, Arató Lászlóval. Az ME elnökével a kötelező olvasmányokról Vasik János is interjút készített a szlovákiai Pátria Rádió Iskolatáska című műsorában. Ezt követően került sor az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában arra a vitára, amelyben Fenyő D. György és Arató László mellett Nényei Pál is kifejtette álláspontját a kötelező olvasmányokról és a magyartanítás helyzetéről. (A rádióinterjú és a televíziós vita honlapunkon is meghallgatható, illetve megtekinthető.) November végén a Heti Válasz közölt egy páros interjút Fenyő D. Györggyel és Nényei Pállal. Az Index.hu most újra egy asztalhoz ültette a televíziós vita résztvevőit: Arató László, Fenyő D. György és Nényei Pál a hírportál összeállításában nemcsak az olvasóvá nevelés fontosságáról beszél, hanem arról is, hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a kötelező olvasmányokat.

A teljes szöveg az Index honlapján olvasható.

 

„Magyarról magyarra” – Nádasdy Ádám a készülő Bánk bán-fordításról

A Magyar Narancs december 21-én megjelenő karácsonyi dupla számában Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító – Kőrizs Imre kérdéseire válaszolva – többek között készülő Bánk bán-fordításáról is beszél.

„…az a hír járja, hogy az eddigi trófeáid, Shakespeare, Dante mellé most Katona Józsefet akarod begyűjteni, és a Bánk bánt készülsz lefordítani. Magyarról magyarra?

Igen. Egy nagyon pontos prózai fordítást szeretnék készíteni belőle, mai magyar nyelven. Egy új szöveget, bilingvis kiadásban, hogy ott legyen az eredeti mellett. Katona nagyon nehéz, sokkal nehezebb, mint Csokonai vagy Vörösmarty, mert ő nehéz akart lenni: úgy gondolta, ez akkor szép, ha nehéz. Nem is a szókincse, hanem a mondatfűzése miatt. Sokszor már az sem egyértelmű, hogy egy szereplő állít valamit vagy csak feltételez, esetleg azt mondja, hogy ha te ezt állítod, akkor azt én nem fogadom el. A »pragmatikai helyzet« nem világos: az, hogy mi a mondandójával a szereplő célja. Két német fordítást már beszereztem a Bánk bánból, az angolt most fogom, azt ugyanis Bernard Adams készítette, aki jól tudott magyarul, de egykori mesterem, Ruttkay Kálmán nyersfordításából dolgozott. Az Adams-féle fordításából tehát ki fog derülni, hogy Ruttkay hogyan értette a szöveget. Ez nekem nagy segítség lesz.”

A teljes interjú a Magyar Narancs 2017/51-52. számának 10-12. oldalán olvasható.

Frissítés: A teljes szöveg elérhető a Magyar Narancs honlapján (itt).

 

„Kompetens abban, hogy megértsen szövegeket” – Fenyő D. György és Nényei Pál vitája a Heti Válaszban

„A legtöbben egyetértenek azzal, hogy legyen kisebb a tananyag, és az irodalomoktatás szerettesse meg a gyerekekkel az olvasást. Az alapelvek szintjén közmegegyezés van, de amikor dönteni kell, hogy mely művek, korszakok, regiszterek maradjanak ki, más a helyzet. Három olyan művet neveztem meg, amelyek több mint egy évszázada részei a kánonnak, minőségük megkérdőjelezhetetlen, mégis a legsúlyosabb tanítási problémát jelentik legalább két évtizede – mondja a Heti Válasznak Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. A kőszívű ember ükunokái címmel megjelent páros interjúban Nényei Pál magyartanár, író is kifejti álláspontját a korszerű irodalomoktatásról. (A vita előzményeiről érdemes elolvasni korábbi beszámolónkat.) A Heti Válasz legújabb számában megjelent beszélgetés szemelvényei már a hetilap honlapján és a Digitalstandon is megtekinthetők.

Frissítés: A teljes interjú elérhető a Heti Válasz honlapján (itt).

 

„A kötelező lajstromokkal van baj” – Televíziós vita a magyartanításról

November 20-án Arató László és Fenyő D. György, valamint Nényei Pál volt a vendége az RTL Klub Magyarul Balóval című közéleti műsorának. A vitának, amely Olvasni kötelező – de mit? címmel került adásba, honlapunkon is nyomon követhették az előzményeit: november elején az Eduline.hu tett közzé egy interjút a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnökével, Fenyő D. Györggyel, majd a SzeretlekMagyarország.hu közölt egy beszélgetést az egyesület elnökével, Arató Lászlóval. Az ME elnökével a kötelező olvasmányokról Vasik János is interjút készített a szlovákiai Pátria Rádió Iskolatáska című műsorában. (A Könyvem, könyvem, te mindenem… című adás a rádió honlapjáról érhető el.) A televíziós vitában Fenyő D. György többek között azt is kifejtette, véleménye szerint miért válik a kötelező olvasmányok témája érzelmi szempontból is fontossá a közvélemény számára: „Egyrészt érinti a jelenkor és az előző nemzedékek műveltségeszményének a kapcsolatát – vagyis hogy ugyanazt tanulják-e a gyermekeim, mint amit én megtanultam –, másrészt, hogy hogyan viszonyulunk a hagyományhoz, hogy mit akarunk átadni a hagyományból a gyermekeinknek. A kötelező olvasmányok kérdése éppen azért erőteljes érzelmileg, mivel a műveltségképünket érinti.” 

A televíziós vita az RTL Klub és a műsor honlapján (itt) újra megtekinthető.

BŐVEBBEN

Arató László a kötelezőkről és a szabadságról

aarrSzenes Laura a szeretlekmagyarorszag.hu számára készített interjút a Magyartanárok Egyesületének elnökével.

Csupán néhány felvetést, szempontot emelünk ki a szövegből:

  • mindent mindenhol?

“Nem kellene és valójában sikeresen nem is lehet minden középiskolában, minden tanulócsoportnak mindet megtanítani. Van, ahol és amikor az egyiket, van, ahol és amikor a másikat célszerű tanítani. Akkor viszont rájuk kell szánni 4-5 hetet, és azt az összefüggést kell kiemelni bennük, ami a gyerekekhez szólhat.” 

Bővebben

„Evidens, hogy állandóan váltani kell” – Interjú Fenyő D. Györggyel

November 8-án az Eduline.hu adta közre azt az interjút, amelyben Fenyő D. György – többek között – a kötelező olvasmányok listájáról beszél. „Sajnos ennek a nagyon kemény listának van egy erős begörcsöltető hatása, mindenki azt hiszi, hogy az érettségire kell. Illetve van valamiféle hagyományhoz való görcsös ragaszkodás, és persze sokakban van egyfajta értékátadási vágy – mondja a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. – De hát a mi fejünkben lévő lista is egy egyezség, egy konkrét és korhoz kötött irodalmi kánon. Ezzel együtt azt gondolom, hogy van szükség valamiféle irodalomtörténeti rendre is, és van szükség egy kánonra is, de önmagában az emberek, tanárok, iskolák, szakfelügyelők, szülők, mindenki úgy érzi, hogy muszáj elindulni Homérosztól és meg kell érkeznünk a kortárs irodalomig. Ezen a görcsös ragaszkodáson kellene felülkerekedni.” 

BŐVEBBEN

„Szemléleti különbség” – Arató László a romániai magyar nyelv és irodalom tankönyvről

2017 nyarán jelent meg a romániai Kreatív Kiadó gondozásában az az ötödik osztályos magyar nyelv és irodalom tankönyv (Bartalis Boróka, Köllő Zsófia, Orbán Zsuzsa-Lilla, Szőcs Hedviga és Tamás Adél, valamint Fóris-Ferenczi Rita és Kádár Edit kiváló munkája), melyet augusztusban több alkalommal méltattak a magyar sajtóban. A Magyar Nemzet augusztus 9-én közzétett riportja a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnökét, Arató Lászlót is megszólaltatta. Ezt a sajtószöveget a 24.hu, a 444.hu, az Eduline, a 168 Óra, valamint a Transindex is átvette, és a Hír Tv egyik műsorában is foglalkoztak a témával. A Klubrádió augusztus 11-én készített interjút Arató Lászlóval, aki a sajtóban megjelent, sokszor leegyszerűsített vélemények miatt részletesebben fejtette ki álláspontját az új tankönyvről.

Arató László mindenekelőtt kiemelte, hogy az új tankönyv valóban nagyságrendekkel jobb a hazaiaknál, de a szemléleti különbség lényege nem az, hogy van-e kortárs irodalom benne, hiszen egy magyarországi tankönyv is kezdődhet például svéd gyermekverssel. A különbség egyrészt abban van, ahogyan használja a kortárs (és klasszikus) szövegeket, másrészt abban, hogy „nem csak mondja a kompetenciafejlesztést, hanem csinálja is.” 

BŐVEBBEN