„Jó szövegek a szövegértéshez, kevésbé ötletes kérdések a szövegalkotáshoz” – Schiller Mariann a felvételi feladatokról

A 2021. évi központi felvételi írásbeli feladatsorai és javítási-értékelési útmutatói január 23-án, a vizsganap délutánján váltak nyilvánossá az Oktatási Hivatal honlapján – itt és itt. (A honlapon – itt – az előző évek feladatsorai és megoldókulcsai is elérhetők, és idővel az idei pótfelvételi feladatsorok és megoldókulcsok is elérhetők lesznek.) Január 24-én az Eduline oktatási portálon – itt – jelent meg az a bejegyzés, amelyben Schiller Mariann, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja értékeli a hatodik és a negyedik osztályos tanulók számára készült feladatsorokat: „A magyartanár a hat- és nyolcosztályos felvételizők feladatlapjaival kapcsolatban kiemelte, nagyon jó szövegeket kaptak a diákok a szövegértési részben. Ezzel szemben a fogalmazás kérdéseit annyira nem tartotta ötletesnek, mivel azonban a diákok erre készülnek a legtöbbet, ezek sem okozhattak különösebb gondot a vizsgázóknak. A feladatok pontozásával kapcsolatban szomorúnak tartja, hogy azok a részkérdések, amelyek valóban a felvételizők tudását mérik – például a szövegértési részben –, sokkal kevesebb pontot érnek, mint például a j és ly szabályával kapcsolatos kérdések” – olvasható a bejegyzésben.

Az Eduline-on megjelent sajtószöveg itt, az Oktatási Hivatal honlapján közzétett feladatsorok és megoldókulcsok itt és itt érhetők el – utóbbiak bejegyzésünk alatt közvetlenül is.

BŐVEBBEN

„Ismerni kell a szövegeket, csak akkor lehet beszélni róluk” – Beszélgetés Arató Lászlóval a Kalligram májusi számában

„Vigyázni kell a mennyiségre. Sem egy tantervbe, sem egy órába nem lehet mindent és mindenkit belezsúfolni. A holt anyag tanítása pedig teljesen felesleges. A puszta címeké például. Ismerni kell a szövegeket, hisz csak akkor lehet beszélni róluk. Más a műveket tanítani, és más a művekről” – mondja Arató László abban a beszélgetésben, amely a Kalligram folyóirat 2020. májusi számában olvasható. D. Magyari Imre interjújában a Magyartanárok Egyesületének elnöke részletesen vall A szöveg vonzásában című tankönyvsorozat és a Szövegértés-szövegalkotás programcsomag keletkezéséről, tantervekről és a Nemzeti alaptantervről, irodalomelméletről és módszertanról, sőt a problémák kezeléséről és megoldásáról is. A „Más a műveket tanítani, és más a művekről!” címmel megjelent beszélgetést a Kalligram hozzájárulásával honlapunkon is közzétesszük (itt), olvasóink figyelmébe ajánlva a lapszámból – többek között – Markó Béla és Nyerges Gábor Ádám verseit, Mohácsi Árpád García Lorca-fordításait, Almási Miklós, Gintli Tibor, Szilágyi Zsófia, Tatár György és Tverdota György tanulmányait.

BŐVEBBEN

„Holott, pontosan tudjuk, ez volna a lényeg” – Baranyai Norbert és Bodrogi Ferenc Máté az irodalomtanításról

A Debreceni Irodalom Háza 2020 őszén a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének két adjunktusát, Dr. Baranyai Norbertet és Dr. Bodrogi Ferenc Mátét kérte fel a szövegértelmezés mibenlétének és az irodalomtanítás innovációjának megvitatására. A program a járványhelyzet miatt online valósult meg, a felvétel az Irodalom Háza YouTube-csatornáján 2020. november 12-én vált elérhetővé. „A beszélgetés célja az volt – olvasható az Irodalom Házát működtető Déri Múzeum honlapján –, hogy segítsük a pedagógusok oktató, nevelő munkáját, s egyszersmind párbeszédet kezdeményezzünk az egyetem, a közoktatási intézmények és a múzeum között.”

BŐVEBBEN

„Korrekt feladatsort kaptak a diákok” – Schiller Mariann a középszintű magyarérettségi feladatairól

Fotó: Markoszov Gergely / Népszava

2020. május 4-én került sor a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgákra közép- és emelt szinten. A feladatsorok és a javítási-értékelési útmutatók a vizsgát követő napon – május 5-től – érhetők el az Oktatási Hivatal (OH) honlapján (itt). A járványhelyzet miatt idén a szóbeli vizsgákat nem szervezik meg – a rendelkezésekről szintén az OH honlapján (itt) találhatók részletes információk. Az írásbeli napján Schiller Mariann a Magyartanárok Egyesülete választmányának képviseletében az Index, az Inforádió, a Népszava, valamint az ATV és az RTL Híradójának kérdéseire válaszolva értékelte a középszintű feladatsort.

BŐVEBBEN

„Ki látott engem?” – Visszatekintés az Ady-emlékévre

Ady Endre Emil Isac fényképén

Ady Endre halálának centenáriuma alkalmából a 24.hu 2018 októberétől száz napon keresztül száz Ady-verset tett közzé ismert személyiségek tolmácsolásában. 2018. november 14-én – közel egy esztendővel halála előtt – Vekerdy Tamás olvasta fel Az eltévedt lovas című költeményt: a videó a hírportálon (itt) és a YouTube-on (itt) is megtekinthető. 2018. december 20-án a Magyar Narancs 2018/51. száma közölte Térey János „Ott röpül a szánom az éjben” – Ady Endre karácsonyi verseiről című tanulmányát, melynek bővített változata 2019. január 6-án jelent meg a hetilap honlapján (itt). A megjelenésre a szerző közösségi oldala két alkalommal is felhívta a figyelmet (itt és itt), a második bejegyzés – a Térey-szöveg által említett Dés Mihály-könyv szemelvényével kiegészítve – a Magyartanárok Egyesülete (ME) közösségi oldalán (itt) is megjelent. Január 24-én nyílt meg A föltámadás szomorúsága című Ady-emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban – a tárlat a PIM honlapja szerint (lásd: itt) 2020. január 5-ig látogatható. A kiállítást Térey János nyitotta meg – a megnyitó szövege „Kezdenek már nyakukba venni” címmel előbb a Magyar Hang 2019/2. számában, január 27-én a hetilap honlapján (itt), majd a PIM honlapján (itt) is megjelent.

BŐVEBBEN

„Kétféle cél verseng az oktatásban az időért, ez okozza a problémát” – Imre Flóra előadása az MTA rendezvényén

Frissítés: Imre Flóra előadása Homéros az iskolában: Egy probléma az oktatástörténet és a közoktatás szempontjából címmel az Ókor 2019/4. számában jelent meg. A folyóirat digitális kiadása itt, itt, és itt, Imre Flóra tanulmánya itt és itt érhető el. (2022.05.08.)

A Kalligram Kiadó 2019 májusában jelentette meg Ritoók Zsigmond Homéros Magyarországon című kötetét. A könyv megjelenése alkalmából az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya 2019. május 13-án tudományos ülést rendezett – a program az MTA honlapján (itt) olvasható. A rendezvényen Imre Flóra magyartanár, költő, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja Homéros az iskolában – Egy probléma az oktatástörténet és a közoktatás szempontjából címmel tartott előadást. Az előadás címe, illetve az előadás első része Ritoók Zsigmond könyvének egyik fejezetét idézi meg (Homéros a magyar iskolában), az előadás befejezése pedig azt a konferenciát, amelyet 2018 májusában az MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága és a Magyartanárok Egyesülete közösen szervezett, s amelynek kerekasztal-beszélgetésén Imre Flóra is részt vett. A Kötelező olvasmányok és új olvasási módok a digitális fordulat korában című konferencia előadásait – mint arról korábban honlapunkon (itt) beszámoltunk – az Iskolakultúra 2018/7. száma adta közre. A Homéros Magyarországon című könyv megjelenése alkalmából rendezett tudományos ülés előadásai 2019 júliusától az MTA Bölcsészettudományi Központjának Videotoriumában (itt) tekinthetők meg, Ritoók Zsigmond könyvéről a Kalligram Kiadó honlapján (itt) találhatók részletes információk.

BŐVEBBEN

„Lapozz a 99-re!” – Szabados Ági podcastja Arató Lászlóval a kötelező olvasmányokról

Szabados Ági, a Lapozz a 99-re! podcast műsorvezetője

2019. május 19-én indult el Szabados Ági Lapozz a 99-re! című könyves podcastja, amelynek legutóbbi adásában, 2019. június 18-án Arató László volt a műsorvezető vendége. „Az a kérdés, hogy milyen irodalmi műveket tudunk találni, ami a gyerekeket is érdekli, ami esetleg divatos a köreikben – hangsúlyozta a műsorban a Magyartanárok Egyesületének elnöke. – Én nagyon fontosnak tartom, hogy az irodalomtanítás kétfelé nyisson: a populáris irodalom felé és a kortárs irodalom felé. A populáris irodalom felé nyitás részben azt jelenti, hogy a tanárnak néha azt kell tanítania, amit a gyerekek szeretnek. Egy népszerű regényen is meg lehet tanítani, mit jelent a késleltetés, mi az időkezelés, mi az elbeszélői nézőpont. Igaz, válogatni kell, mert vannak jobb és kevésbé jó ifjúsági regények. Az új ifjúsági regények legjavát kellene tanítani, mert a gyerekek erről is szeretnének olvasni. Itt is kompromisszumokat kell kötni: legyen olyan, amit ők nagyon szeretnének olvasni, és nem olyan jó talán, legyen olyan, ami nem kanonizálódott, de szerintünk is nagyszerű, és legyen olyan is, ami a nemzeti kultúránk szempontjából elengedhetetlen.” A Mi a baj a kötelező olvasmányokkal? című beszélgetés a könyves podcast oldalán (itt) hallgatható meg.

 

„Nincs visszaút” – Könyvajánló Kalapos Éva Massza című regényéről a Revizoron

„A Revizor értő kritikája a Masszáról. Köszönöm!” – ezzel a megjegyzéssel osztotta meg Kalapos Éva hivatalos közösségi oldalán (itt) Schiller Mariann könyvajánlóját, amely 2019. március 31-én jelent meg a Revizor Online-on. „1. állítás: Mary Shelley Frankensteinjéről már nem lehet több bőrt lenyúzni. 2. állítás: A számítógépes fenyegetés (zaklatás) nem irodalomhoz illő kérdés. Tévedés mindkettő – írja a könyvajánló bevezetőjében Schiller Mariann. – Kalapos Éva regénye az aggasztóan elterjedt cyberbullyingről szól (amiről azóta filmek is születtek), és a Frankenstein-regény komoly szerepet kap a történetben. Ifjúsági regénynek, Young Adult irodalomnak mondják az efféle műveket. Szereplői kamaszok, elbeszélője szintén, fő színtere az iskola, konfliktus szintén az iskolai ismeretségekből fakad. De kinek is szól valójában? A kamaszoknak persze, de valójában éppúgy minden olyan felnőttnek, aki kapcsolatban áll gyerekekkel: szülő, tanár, orvos, szomszéd, nagynéni, keresztapa, edző, vagyis mindenki. Ha lenne nem-iskolai kötelező olvasmány, azaz felnőtteknek szóló házi feladat, hát ez az lenne.”

A D.A.C.-könyvek szerzőjének 2016-ban megjelent kötetére, a Massza témájára – a zaklatás, az internetes megfélemlítés jelenségére – Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke is felhívta a figyelmet a Librariusnak adott 2016. február 28-i interjújában. Kalapos Éva regényének első fejezete a Könyvesblog Scribd-oldalán érhető el, a szerzővel készült interjúk közül ugyancsak egy Librariuson megjelent beszélgetést ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Schiller Mariann Nincs visszaút című könyvajánlója a Revizor Online-on olvasható.

 

Fenyő D. György a tankönyvtörténelemről és az egyentankönyvekről

2019. február 1-jén Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke és Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének (ME) alelnöke volt a Beszélő folyóirat vendége a Klubrádió Szabad a pálya című műsorában. Mink András történész és Révész Sándor újságíró elsősorban arról kérdezte a vendégeket, hogyan bontakozott ki a magyarországi rendszerváltás után a tankönyvpiac, és hogyan jutott el a hazai oktatás újra az egyentankönyvekig.

BŐVEBBEN

„Végtelenül időigényes” – Arató László a felvételi feladatokról

A központi felvételi írásbelik a gyerekeknek és a szülőknek is frusztrációt jelentenek, az előkészítőkre iparág épül, amely nyilvánvalóan nem a társadalmi igazságosságról szól, lényegében tehát magával a felvételi rendszerével van a baj – mondja az Eduline oktatási portálon megjelent interjújában Arató László. A Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke a 6 és 8 osztályos gimnáziumokba jelentkezők számára összeállított idei felvételi feladatsorokról szólva hangsúlyozza, hogy a minőségük dicsérendő, de végtelenül időigényesek, és emiatt megoldhatatlanok: „Hatodikban tavaly is két szövegértési feladat volt (a 2018-as felvételiről Arató László véleményét lásd: itt – a szerk.), de akkor egy oldalra ráfért a szöveg és a kérdések is. Szerintem az idei két szövegértési feladatnak a megoldása önmagában fél óra, és akkor még jön a fogalmazás, amit mindenki összecsap, mert nincs rá ideje.” Az ME elnöke szerint az eredmények alapján az a kép alakul ki a diákokról, hogy nem tudnak fogalmazni, holott inkább arról van szó, hogy mire a szövegalkotási feladathoz érnek, már nincs energiájuk.

BŐVEBBEN